Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-16 / 90. szám

NÉPÚJSÁG 1987. április 16., csütörtök Körkérdésünk: Tavaszi nagytakarítás? (Folytatás az 1. oldalról) sebben tartják már a szo­kást, s nem az idősek azok, akik megfeledkeznek erről. — A földes utcákat hogyan tartják karban? — Három tsz működik Battonyán, ezekkel megálla­podást kötöttünk a téli hó­eltakarításra és a földutak karbantartására. Az az igaz­ság, hogy a hóeltakarítás jobban megy, s ez érthető is, mert a nagy mezőgazdasági munkákkal egybeesik az az időszak, amikor a földes ut­cákban kell elegyengetni, rendbe hozni az utat. Gyula, Csontos János, a városi tanács műszaki osz­tályvezető-helyettese : — A tavaszi szemle ápri­lis 21-én lesz nálunk, amikor egy bizottság végigjárja a várost, s ennek alapján tör­ténik intézkedés a közterü­letek, a környezetvédelem érdekében. A lomtalanítási akcióra később kerül sor, ezt évente egyszer hirdetjük meg a kertészeti vállalattal közö­sen. Van fásítási terve a ta­nácsnak, s a megvalósítás­ban együttműködik velünk a Hazafias Népfront, a kerté­szeti vállalat, és a városszé­pítő egyesület is. .Egyébként most készül az új tanácsren­delet-tervezet a köztisztaság­ról, közterület-fenntartásról, településkörnyezet-véde­lemről. Körösladány, Domokos Ist­vánná, a nagyközségi ta­nács kommunális előadója: — Éppen ezekben a na­pokban folyik a faültetés nálunk, a lomtalanítást pe­dig a népfronttal közösen április 26-ra hirdettük meg. Ezt nálunk mindig társadal­mi munkában végzi a lakos­ság, a szocialista brigádok, a magánfuvarozók, mégpedig évente két alkalommal. Rendszeresen tartunk szem­lét, amikor megnézzük a csa­tornák, átereszek állapotát, a rendet, tisztaságot, azt, hogy mit tárolnak a közte­rületen, nem folyik-e az ut­cára a szennyvíz, a trágya­Angliába utazott a Angliába, a York tarto­mánybeli Harrogate-ben rendezett nemzetközi zenei fesztiválra kapott meghívást a megyei művelődési köz­ié. Természetesen bevonjuk a szemlébe a tanácstagokat is. Mostanában nagyon szé­pen alakul az utcakép, las­san jellemző lesz, hogy vi­rágot, díszcserjét ültetnek ki, pótolják a kiszáradt fá­kat. Az építkezésekkel szo­kott az utcarend felborulni, éppen ezért, amikor jönnek a lakhatási engedélyért, megbeszéljük ezt a témát is. Most 210 facsemetét és 100 cserjét tudtunk biztosítani a közterületre. — Elöfordul-e, hogy bírsá­golásra, szabálysértési eljá­rásra kerül sor? — Nem vagyok a híve, de néha rákényszerülünk, ha másként nem lehet a rend­re, tisztaságra rászorítani egyeseket. Főleg a zugsze- metelők ellen próbálunk fel­lépni, nem hálás feladat, de hát meg lehet találni a mód­ját, a közterületen s zsák­számra eldobált szemétben mindig akad levél, számla, egyéb, nevet, címet tartal­mazó árulkodó jel. Mezőberény, Baukó Már­ton, a nagyközségi tanács vb-titkára: — A hét végén, szomba­ton éppen a mezőberényi vadászok ültetnek fát. A ta­vaszi nagytakarítást, lomta­lanítást május 1. előtt ter­vezzük. Amivel viszont nem Rábai együttes pont Rábai Miklós úttörő- néptáncegyüttese. A negy­venöt tagú csoport Sztankó Károly vezetésével április 15-én, tegnap utazott el a várunk, az a Mezőberénybe vezető közutak mentén ki­alakult illegális szemétlera­kó helyek felszámolása, ami­re eddig a sok eső, nagy sár miatt nem kerülhetett sor. Csárdaszálláson, társközsé­günkben kedden és szerdán ültettek húszezer forint ér­tékű facsemetét. — Mennyi a település zöld­területe? — Ez több mint 221 ezer négyzetméter, melyet szeret­nénk tovább bővíteni. Ké­szül a községközpont, s ezen belül a Kossuth tér parkosítási terve. Az elkép­zelések szerint a térről ki­iktatnánk a gépkocsiforgal­mat, díszkutat alakítanánk ki. A tervet először társa­dalmi vitára bocsátjuk, hogy megismerje a lakosság, az­tán kerül majd tanácsülés elé. Nagyszénás, Kaczkó Mi­hály tanácselnök: — A településrendezési tervünknek megfelelően ko­rábban 3 és fél hektár park­erdőt telepítettünk, s ezt a munkát most folytatjuk, 1,3 hektáron telepítünk az idén. Emellett 600 fát ültetünk a belterületen társadalmi mun­kában, a munkahelyi kol­lektívák, az úttörők, a la­kosság együttesen. Amint egy kicsit jobb lett az idő, a tavaszi nagytakarítást, ge- reblyézést sok utcában el­végezték, most, az ünnepek előtt meszelnek, virágot ül­tetnek, kitakarítják az ár­kokat. Örömmel tapasztal­juk ezt az aktivitást. fesztiválra, ahol több mint kétórás önálló koncerttel lép­nek fel és szerepelnek töb­bek között a felvonuláson is, menettánccal. A program szerint a cso­port ellátogat Leedsbe is, majd jövő szerdán, április 22-én térnek haza. Gáspár Sándor köszöntése Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökének tiszteletére 70. születésnapja alkalmából a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politi­kai Bizottsága tegnap ebé­det adott, amelyen részt vet­tek a Politikai Bizottság és a Titkárság tagjai, valamint Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. A Központi Bizottság nevé­ben Kádár János, az MSZMP főtitkára köszöntötte Gáspár Sándort. * * * A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Gás­pár Sándort 70. születésnap­ja alkalmából, a Magyar Népköztársaság és a Szov­jetunió közötti barátság és együttműködés megszilárdí­tásában, a nemzetközi mun­kásmozgalomban kifejtett sokéves, aktív tevékenysége elismeréseként a Munka Vö­rös Zászló Érdemrendjével tüntette ki. Belgyógyász­vándorgyülés Csongrádon Igen sok megyénkbeli résztvevője és előadója lesz a Magyar Belgyógyásztár­saság Dél-magyarországi De- centruma XVIII. vándorgyű­lésének, amelyet Csongrádon rendeznek április 16—17-én. A vándorgyűlés célja, hogy Csongrád, Bács-Kiskun, Bé­kés és Szolnok megye bel­gyógyász orvosai beszámol­janak tudományos eredmé­nyeikről és azokat megvitas­sák. A két napon egy-egy or­szágos hírű egészségügyi szakember is beszámol az orvosokat érdeklő legújabb eredményekről, legizgalma­sabb témákról. Április 16-án etikai kérdésekről beszél a Budapesti Orvostudományi Egyetem rektora, Somogyi Endre professzor. Április 17- én dr. Szebeni Ágnes kandi­dátus, a BM Korvin Ottó Kórház ultrahang-laborató­riumának vezetője tart tájé­koztatót a sürgősségi beteg- ellátásban alkalmazott hasi ultrahangvizsgálatról. A ván- dorgyíyés érdekessége, hogy a Medicor Vállalat rendezé­sében orvosiműszer-kiállí- tást is rendeznek. T. I. Az árkok, átereszek rendbehozása is része a tavaszi nagy- takarításnak. Felvételünk Gyulán készült Fotó: Kovács Erzsébet T „Ennyire azért nem állunk jól” Villámellenörzés alkoholfronton a Nagyalföldinél — Halló, jó napot kívánok, Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat? — Igen. Itt Riczán István, az orosházi üzem főmér­nöke. Jó napot kívánok! — Arra vagyunk kíváncsiak, hogy az üzem területén milyen gyakran ellenőrzik, a dolgozók fogyasztanak-c alkoholt munkaidőben? — Néha kétnaponként, máskor havonta. — Egy ellenőrzésre elmehetne a Népújság is? — Természetesen. Mikor szeretnének jönni? — Egy óra múlva. A telefonbeszélgetés után egy órával találkozom az üzemvezetővel és munkatár­saival Mezőhegyes és Bat- tonya között. Azért itt, mert ekkor már útban van a busz a Battonya környékén dol­gozókkal. Pitvarosra, Békés- sámsonra, Tótkomlósra, Orosházára viszi haza a munkásokat a busz. Itt még mindenki rajta van a jármű­vön, s nem mentség, ha va­laki azt mondja, munka után vágott be egy sört, vagy egy felest, hiszen a busz még munkahelynek számít. Riczán István a várakozás alatt elmondja, az alkoholfo­gyasztással volt gondja a vállalatnak, de az utóbbi időben szigorították az ellen­őrzést és a büntetéseket. Legnagyobb felelőssége a csoportvezetőknek van, nekik látniuk kell, ha valaki fel­öntött a garatra, s ilyenkor cselekedniük is kell. Vagyis nem arról van szó, hogy a szondát unos-untalan előve­szik. A vezetőknek ismerniük kell embereiket, s tudniuk észrevenni a gyanús jeleket, és ilyenkor a szonda nem a megalazás, hanem a megelő­zés eszköze. S persze — ne féljünk a szótól! — az elret­tentésé. Mert egy ilyen kü­lönlegesen baleset-, tűz- és robbanásveszélyes helyen semmiféle kihágást nem le­het eltűrni, ha a szonda el- színeződik, ugrik a prémium, ami a jövedelem 10 százalé­kát jelenti. A következő el­színeződés már egyre komo­lyabb fegyelmikkel jár. A súlyos anyagi büntetésektől az elbocsátásig sok mindenre volt példa az elmúlt évben. A vállalattól alkohol miatt évente egy-két embert kell elküldeni. Ez nem nagy szám, de érthető, mert az itt vég­zett munka ugyan nagyon nehéz és felelősségteljes, de az átlagosnál jobban megfi­zetett. Feltűnik a busz, még arra van idő, hogy Riczán István bevallja, az ellenőrzés a dél­előtti műszakoknál megol- dottabb. A három műszako­sok, s különösen az éjszaká­sok, nehezebben megfogha­tók. Ebben szerepet játszik az is, hogy a vezetők éjsza­ka ritkábban mennek ki a telepre körülnézni, s az is, hogy a csábítás pont ettől nagyobb. A busz megáll. Riczán Ist­ván és segítőtársai felmen­nek a járműre, elnézést kér­nek, s röviden elmondják miről van szó. A munkások kuncognak. Ügy tűnik, nincs okuk aggodalomra. Legtöbb­jük erős, pirospozsgás férfi. Ez azonnal ok a gyanakvás­ra, de hát azt is tudja min­denki, hogy ők kint dolgoz­nak télen, nyáron, s az bi­zony jobb arcszínt ad, mint egy iroda, vagy egy gyár. Megcsillannak a szondák, a főmérnök mindenkinél addig vár, míg az üvegcső alja át­melegedik. — Fújja még! — biztatja néhányukat. De ezúttal nincs ok jegy­zőkönyvezni. A harmincöt dolgozó mindegyike rendben találtatik. Illetve akad egy, aki meg se fújja a szondát, viszont elismeri, ivott mun­ka után, amit a többieknél egy órával előbb befejezett, csakhogy ő vendég a bu­szon, mert más vállalatnál dolgozik, csak szívességből viszik haza. — Még egyszer elnézést — mondja búcsúzóul a főmér­nök —, és jó utat! — Holnap is itt találko­zunk! — mondja egy nevetős hang! A busz eltávolodik, Riczán István alig tud mit kezdeni meglepetésével: — Erre nem számítot­tam. .. A kép azért ennyire nem rózsás, a szondázások csaknem 10 százaléka „ered­ményes” szokott lenni. — Végül is ez a jobb ered­mény, nem? — Percig sem vitatom, de ennyire nem állunk jól — ismételgeti a főmérnök —, bár mi örülnénk neki a leg­jobban. — Azért ne keseredjen el, végül is lehet majd a kép minden esetben ennyire biz­tató. (ungár) „lövőnk a tét” Battonya! fiatalok vállalásai Battonyán is csakúgy, mint szerte az országban, a megyében, megmozdultak a fiatalok a KISZ KB „Jövőnk a tét” akciójára. A követke­zőkben röviden bemutatjuk a településen élő fiatalok vállalásait. A Május 1. Termelőszövet­kezetben dolgozói napot tar­tottak, amelyen 30-an jelen­tek meg, közöttük KISZ-en kívüli fiatalok is. A hozzá­szólók a szövetkezeti és nagyközségi társadalmi mun­kák megvalósításából, azok jobb megszervezéséből kí­vánják kivenni részüket. A termelőszövetkezet vezetését kérték arra, hogy lehetősé­get kapjanak egy hulladék- gyűjtési akció megszervezé­séhez. A Ganz Árammérőgyár battonyai üzemében mint­egy száz, harminc éven alu­li fiatal vett részt a dolgo­zói napon. Az üzemvezető rövid tájékoztatást adott a legfontosabb feladatokról és kérte az ifjúságot, hogy se­gítsen a program végrehaj­tásában. Az üzemvezető ki­emelte: a KISZ-esek segít­senek a termékváltásban, az új gyártmányok telepítésé­ben. Az új technológiák gyors betanulását a minő­ség romlása nélkül kell meg­valósítani az üzemben. Bel­ső átszervezéssel a munka­idő jobb kihasználására tö­rekednek. A fiatal műszaki­ak gyártmánykorszerűsítés­sel segítsék az eredménye­sebb gazdálkodást. A Petőfi Termelőszövetke­zetben összevont taggyűlést tartottak a felhívás kapcsán. A tsz energiaüzemének dol­gozói munkaszüneti napo­kon vállalják a sürgős javí­tásokat és hibaelhárításokat. A fiatal dolgozók anyagi el­lenszolgáltatás nélkül vál­lalják a munkaszüneti napo­kon a munkát. A Dózsa Termelőszövetke­zet KISZ-alapszervezeténél a következő felajánlásokat tették: a tsz sertéstelepén egy új ifjúsági brigádot ala­kítanak. Akkumulátor- és hulladékgyűjtéssel, a hasz­nos alkatrészek összegyűjté­sével kívánják növelni a KISZ-alapszervezet pénzét. A sertéstelepen a fiatalok részt vállalnak a környezet- védelmi munkákból. A helyi áfész KISZ-esel az idén bevezetik a „Mun­kád mellé add a neved” mozgalmat. Az áfész KISZ- esei segítséget nyújtanak az iskolaszövetkezet megalakí­tásához, folyamatos üzemel­tetéséhez. Kezdeményezik egy varrótanfolyam létreho­zását. A BHG battonyai üzemé­ben alaposan felkészültek az akcióra. Kibővített taggyű­lést tartottak a KISZ-esek, amelyen valamennyi fiatal részt vett. Dolgozói napot szerveztek, ahol megvitatták a felhívást, a tennivalókat. Az elhangzottak a követke­zőkben foglalhatók össze: a BHG jelenlegi üzeme két évig üresen állt. Mindez je­lentős kárt okozott a nép­gazdaságnak. Az üzem je­lenlegi állapotában is csak 50 százalékos kihasználtság­gal működik. A jövőben fel­adat olyan szaktanfolyamok szervezése, amelyek előse­gíthetik az eredményesebb gazdálkodást. Terveik között szerepel: a helyi gimnázium­mal és szakközépiskolával gyümölcsöző együttműködés kialakítása a szakember­utánpótlás biztosítása vé­gett. V. L. Magyar műszerek a Phdbos-űrprogramhoz A Mars Phobos nevű hold­jának tanulmányozására több szocialista és tőkés or­szág űrkutatási intézete — köztük a magyar KFKI és a Budapesti Műszaki Egye­tem 1988 júliusában néhány napos eltéréssel két azonos kivitelű, közösen elkészített űrszondát indít útnak a Szovjetunióból. A kutatáso­kot a Szovjet Tudományos Akadémia Űrkutatási Inté­zete koordinálja. A szondák több mint 300 napos repülés után csaknem 50 méterre közelítik meg a Phobost. Közben lézer- és ionágyúk­kal lövik a kisbolygó fel­színét, s a visszaszóródó io­nokból határozzák meg a felszín legfelső rétegeinek ké­miai összetételét. Az űrszondák televíziós felvételeket is készítenek a Phobos domborzatáról és kü­lönböző berendezések segít­ségével vizsgálják a hold felszínének és belsejének felépítését. Az űrszondákról 2-2 leszállóegység is leeresz­kedik majd a Phobosra. Az egyik önmagát a talajhoz rögzíti, s így méri annak szi­lárdságát. A másik földi pa­rancsra, rugós szerkezete se­gítségével tíz-húsz méterrel odébb ugrálva rezgéseket kelt, s ezeket a másik le­szállóegység rögzíti. Az ada­tokból a szakemberek a kis­bolygó belső szerkezetének összetételére következtethet­nek. A magyar közreműködés­sel készülő műszerek terve­zésén és kivitelezésén nagy­részt a Központi Fizikai Ku­tatóintézet, valamint a Bu­dapesti Műszaki Egyetem azon szakemberei dolgoznak, akik már a Vega-program- ban világszerte elismert tel­jesítményt nyújtottak. Nemzetközi együttműkö­déssel a KFKI-ban állítják össze a Mars körül keringő űrszondák több berendezé­sét. Az Eszter elnevezésű, három mérőműszerből álló berendezés méri majd a napszélben levő alacsony és közepes energiájú ionok el­oszlását. A három mérőmű­szer technológiai példányair nak elemei több ország ku­tatóintézeteiben készültek, s azokat a KFKI-ban szerel­ték össze és ki is próbálták. A sikeres próba után a ma­gyar szakemberek már be­fejezték az Eszter első rapü- lőpéldányának összeszerelé­sét is, s most azt vizsgálják, hogy a berendezés megfe­lel-e az űrbéli körülmények­nek. Az ellenőrzés májusig tart, s akkor a Szovjetunióba szállítják a berendezést. Részt vettek a magyar szakemberek a Phobos-szon- dák fedélzetére kerülő, plaz­mafizikai méréseket végző berendezés kifejlesztésében és készítésében is. Az oszt­rák fővállalkozásban készü­lő egységhez hazánkban ké­szült el a fedélzeti tápegy­ségrendszer, s ezt már el is szállították Ausztriába. Az Iphir elnevezésű, a napsu­gárzás ingadozásait mérő berendezés földi ellenőrző műszereit ugyancsak a ma­gyarok készítették el, s ad­ták át. A Phobosra leszálló, a ta­lajhoz rögzített egység fedél­zeti számítógépét s az ahhoz szükséges programokat az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság támogatásával a KFKI-ban magyar és szov­jet szakemberek együttesen fejlesztik ki és készítik el. A számítógép látja majd el a leszállóegység szolgálati feladatait. így például fo­lyamatosan helyes irányba állítja a napelemeket, vezér­li a rádióadó és -vevő mű­ködését, irányítja a tudomá­nyos kísérleteket. A mérési adatokat értékeli, majd a földi megfigyelőállomásra továbbítja. A számítógép la­boratóriumi példánya már elkészült, s a szakemberek most kezdtek hozzá a repü­lőpéldány gyártásához.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents