Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-15 / 89. szám
1987. április 15., szerdaÁtadás szeptember 1-én? Űi iskola épül Battonyán — Mióta Battonyán dolgozom, s ennek már harminc éve, itt rendes iskola nem volt. Egy időben még a felső tagozatot sem találta volna egy helyen, úgyhogy mikor kicsengettek, vettük a kabátunkat és indulás át, a másik épületbe, aztán egy óra múlva vissza. Később társadalmi munkában lebontottunk egy tanyasi iskolát, és ehhez az épülethez építettünk négy tantermet — ugyancsak társadalmi munkában —, hogy legalább a nagyok egy helyen legyenek. Tulajdonképpen itt minden iskola a múlt század végén épült. Nem csoda hát, ha az erőfeszítések ellenére a termek korszerűtlenek, zsúfoltak, nem egy közülük vizes, egészségtelen... Mindezt Sipos Péterné, a 2. Számú Általános Iskola igazgatója mondta el, hogy megértsem én, a kívülálló is, mit jelent Battonyának az új iskola, melynek átadását az év szeptemberére ígérik. — Mikor 1974-ben igazgató lettem, hozzáfogtunk a szaktantermi rendszerhez, de szertáram azóta sincs, a fakultációról nem is beszélve, hisz’ így is alig férünk... Minden vágyam az volt, hogy annyi küszködés után végre korszerű iskolája legyen a battdhyai gyerekeknek. És most úgy tűnik, sikerül ezt is elérni. Legalábbis részben. Mikor az első oszlopot lerakták, az igazgatóhelyettessel épp arra jártunk. Megálltunk, és próbálAz iskola madártávlatból tűk emlékezetünkbe vésni a nagy pillanatot. Rég vártunk erre. Azóta, az alapok lerakása óta, folyik a találgatás: kik kerülnek az új épületbe? Mert hogy minden általános iskolás nem találhat itt új otthonra, ez nyilvánvaló. Az elképzelés az, hogy az 1-es és a 2-es iskolát összevonják, s az összes felső tagozatost az új épületben helyezik el... A két érdekelt iskola vezetője már a tervezetet is elkészítette, melyet éppen ma tárgyalnak meg az érdekeltek, s csak ezt követően kerül mindez a tanácsülés elé. — A 14 szaktanterem mellett négy csoportszoba segíti az oktató munkát. Itt kisebb létszámmal mehetne a nyelv- tanítás — avatott be a tervekbe Siposné. — De azt hiszem, nem ezek a technikai kérdések a fontosak, hanem az, hogy az új iskolavezetésnek milyen hamar sikerül „belaknia” az épületet, s jó közösséget kovácsolni az ösz- szevont tantestületből. Egy szigorú, egységes szokás- rendszer kialakításával csodálatos eredményeket érhetnek el az új iskolában a pedagógusok. Az igazgatónő hamarosan nyugdíjba megy, nem is csodálkoztam, hogy könnyeket csalt a szemébe az öröm, hogy ha elmegy, „gyerekeit” korszerű, tágas, szép iskolában tudhatja. A terveztetésben a kicsikről sem feledkezett meg: — A mostani 1-es és 2-es iskola központi épületében helyezhetnénk el az alsósokat, természetesen előtte megfelelően aláfalazva az épületet, hogy ne vizesedjen. Szerintem elengedhetetlen egy vizesblokk kialakítása is... * * * Közben kicsengettek, s az udvaron hancúrozó gyerekeket is megkérdezhettük, mit tudnak épülő iskolájukról. Mert az már senki előtt nem titok, hogy a közelben felhúzott falak mögött majdan ők tanulhatnak. — Itt a magyartermük a plafonig vizes — panaszolta Trenovszki Sanyi. — Ott meg szép, emeletes iskola épül — tette hozzá biztatásul Antal Richárd —, ahol minden elfér. — Még egy szép, nagy könyvtár is — vette át a szót Szabó Erzsiké. Ménesi Gyurinak is ez az álma, egy szép iskolai könyvtár: — Most is hetente járok, pedig itt csak szekrények vannak egy teremben. Sok szó eshetett a gyerekek között az új létesítményről, hiszen egymás szavába vágva mesélik, mi minden várja ott őket, Dús Csabának úgy, mint Németh Gabinak, a számítógép a mindene: — Iskolánknak már hat ilyen gépe van, csak hely nincs hozzájuk. Majd ha Fatő: Szőke Margit oda kerülünk, többet számí- tógépezhetünk. Csak már mehetnénk... * * * A nagyközségi tanácsnál is jártunk, ahol a költségekről, s az épület átadásának várható időpontjáról érdeklődtünk a tanács elnökénél, Takács Dezsőnél. — Battonyán két magyar és egy nemzetiségi iskola működik jelenleg. Bár minden tanulócsoportnak van helye, mégis égető szükség volt egy új iskolára, hiszen tantermeink állapota már korántsem volt olyan biztató, mint a száma. Ezért az új intézmény felépítése kiemelt feladatként szerepelt terveink között. Szerencsére nemcsak a helyi tanács tartotta fontosnak az iskola építését, hiszen a megyétől 26 millió forintot kaptak, emellett jelentős segítséget nyújtottak a helyi szövetkezetek is. A többit — csak az épület 36 millió forintba kerül — a tanács fedezi, nem kis erőfeszítések árán. — És ez még csak az első üteme az építkezésnek, idővel szeretnénk egy 600 adagos napköziskonyhát, egy 150 gyereket befogadó ebédlőt és egy tornatermet is építeni. A jó szerencse a tanács egyik irodájában még egy érdekelttel összehozott. Szénást Andrásné bizakodik, hogy lánya az új iskolában folytatja majd tanulmányait. — Rettentően szétszórtak és korszerűtlenek most az iskolák. Jó lesz. ha átadják az újat, Andrea lányom is olyan zsúfolt terembe jár, hogy a padsorok faltól falig érnek. Nem csoda, ha várják az átadást. Mesélte, hogy az éves úttörőprogramba is belekerült az új épület környékének szépítése. Az átadásról nemigen tudok, talán májusban lesz szülői értekezlet és akkor tájékoztatnak minket arról is, hogy ki kerül át, és hogy mikor... A tanácselnök, a szülők, a gyerekek és persze a pedagógusok már alig várják az átadás időpontját. Hogy a vállalt határidőre valóban birtokba vehetik-é" az épületet? Nos, a kérdés e rövid körséta után is kérdés maradt. Mindenesetre Kónya Géza, a Tiszamenti Regionális Vízművek Gyulai Üzem- igazgatósága építési üzemének vezetője bizakodott: — Mindent elkövetünk, hogy szeptember 1-én megkezdődhessen a tanítás. Sajnos, késésben vagyunk, hisz a téli hideg miatt legalább egy hónap kiesésünk volt, ráadásul más technikai és tervezési problémák is hátráltatták a munkát. Most már minden percet ki kell használnunk. Ha az embereket. gépeket jól mozgatjuk, még sikerülhet... Vehetjük komoly ígéretnek?! Nagy Ágnes Békés évezredei A történelemkönyvből tudjuk, hogy a Pannon-medence délkeleti sarkának egyik legrégebben lakott települése Békés városa. A legek sorába tartozik az is, hogy lakói év~- századokon át mindig is hirdették lokálpatriotizmusukat, kötődésüket szülőhelyükhöz. Talán ez is motiválta annak a kiállításnak a megszületését, amelyet március végén nyitottak meg a békési Jantyik Mátyás Múzeum anyagából a Békési Galériában. Több ezer évet ölel föl a „Békési régészeti leletek" címet viselő bemutató. A kiállított tárgyak zöme a körn sző telkek évszázados őrző-titkoló mélyéből került a véleLen, vagy a szakértő-elhatározás eredményeképpen a napvilágra; a ma emberének szeme elé. „A régész nem úgy dolgozik, mint a szarvasbikára lesben álló vadász, aki minden más vadat futni hagy nemes zsákmánya elejtése érdekében. A régész sem téveszti szem elől fő célját, de mindent észrevesz, feljegyez és összegyűjt." Banner János szavai nemcsak a régészetre általában, hanem jelen kiállításunkra is vonatkoznak. Bár a Jantyik Mátyás Múzeum régészeti gyűjteménye igen kicsi, és a tudományos értéket jelentő előkerülési adatok, belső összefüggések jórészt ismeretlenek, mi mégis megkíséreljük, hogy bemutatásával érzékeltessük azt a jó néhány évezrednyi múltat, amire településünk élete visszatekinthet." — írja S. Turcsányi Ildikó régész a kiállítás illő szépségű és hasznosságú prospektusának ismertetőjében. A bizony kicsit szigorúra sikeredett, és nyilvánvalóan a régészkollégák megnyugtatására, mintsem a laikus, a kiállítás megrendezéséért mindenképpen hálás közönségre szeretnének hatni ezek a bevezető sorok. Hiszen, mint minden másban, itt is a nézőt legfőképpen a végeredmény, és a látvány érdekli. S az megnyerő, már-már lenyűgöző. De legfőképpen tanító indíttatású. Amikor ott jártam, egy iskolás csoport nézegette a kiállított tárgyakat. Jó volt látni a gyerekek száj táti rácsodálkozását. Talán a szakos pedagógusok is egyetértenek: egy ilyen múzeumlátogatás (s egyáltalán: egy ilyen kiállítás!) összehasonlíthatatlanul többet ér minden történelemóránál, minden iskolai szemléltetésnél. Egyes számítások szerint jövőre lesz fél évszázados a békési múzeum. Aligha találtak volna méltóbb anyagot az „előest” méltó megünneplésére. Hiszen ez arra is feljogosítja a látogatót, hogy az 1988-as ünnepi évben ennél is többet, jobbat várjon, reméljen. Még akkor is, ha igényét, kíváncsiságát az adott körülmények között ez is kielégíti. (N. L.) Egy mammutfog (alsó képünk) és két sok évszázados „tanú” a Békési régészeti leletek című, június 6-ig megtekinthető kiállítás anyagából Fotó: Gál Bdit
