Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-15 / 89. szám

1987. április 15., szerda 0 Felhívás az ország számítástechnikai szervezeteihez Gazdasági fejlődésünk egyik alapvető feltétele a helyes, megalapozott döntések mielőbbi meghozatala. A döntés­előkészítésben meghatározó szerepe van a számítástechnika alkalmazásának. A KSH Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalatá­nak (SZÜV) szocialista brigádjai a nagy októberi szocialis­ta forradalom 70. évfordulója tiszteletére felhívással fordul­nak az ország valamennyi számítástechnikával foglalkozó vállalatához, intézményéhez, gazdálkodó szervezetéhez, abból a célból, hogy egy széles körű szakmai mozgalom kibonta­kozásával járuljanak hozzá az informatika hazai fejlődésé­hez, társadalmi, gazdasági hasznosságának növeléséhez, egy­ben saját jövedelmezőségük javításához. Felhívjuk a kutató, fejlesztő, gyártó, alkalmazó, szolgáltató vállalatokat, szövetkezeteket, intézményeket, az egyeteme­ket, a főiskolákat, a társadalmi és szakmai szervezeteket, hogy a számítástechnika reális célkitűzéseinek megvalósítá­sával, a számítástechnikai kultúra fejlesztésével összefüggő feladataik, lehetőségeik megfogalmazásával csatlakozzanak kezdeményezésünkhöz. A mozgalomba bekapcsolódni kívánó kollektívák részére a következőket ajánljuk: — a számítástechnikai területen működő szocialista bri­gádok tegyenek felajánlásokat az 1987. évi tervfeladatok si­keresebb végrehajtására, a gazdálkodás eredményességének javítására, az exporttevékenység bővítésére, az újítómozga­lom, az Alkotó Ifjúság mozgalom további kiszélesítésére; — a számítástechnikával ismerkedő legfiatalabb nemze­déknek nyújtsanak segítséget az általános iskolákkal, szak­munkásképző intézetekkel, középiskolákkal kialakítandó együttműködés keretében, illetve a korábbi együttműködé­sük tartalmasabbá tételével; — hirdessenek meg munkahelyükön, vagy szélesebb kör­ben szakmai pályázatokat, vetélkedőket, s biztosítsanak ezeknek megfelelő nyilvánosságot a tömegtájékoztatási fó­rumokon keresztül. A KSH szocialista brigádjai, dolgozói a nagy októberi szo­cialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére kibontakozó munkaverseny-mozgalomban az alábbiakat vállalják: — a SZÜV országos hálózatában 30 ESzR számítógépet tart üzemben. A rendszerekkel dolgozó műszaki és termelé­si szocialista brigádok az ESzR-gépek karbantartásának, műszaki ellátásának korszerűsítésével, a termelésszervezési és ellenőrzési munka javításával az 1986. évihez képest 1,5% eredménynövelést kitevő önköltségcsökkentést érnek el; — szocialista brigádjaink a környezetükben működő más számítástechnikai intézmények, vállalatok kollektíváival együttműködve, „A számítástechnika mindenkié” gondolat jegyében szakmai kiállításokon, előadásokon mutatják be a számítástechnika hazai alkalmazásának eredményeit, lehe­tőségeit; — a SZÜV számítóközpontjaiban dolgozó szocialista bri­gádok tagjai iskolákban és állami gyermekintézményekben folyó számítástechnikai ismeretszerzést támogatva bemuta­tókat rendeznek, szakköröket, programozási gyakorlatokat vezetnek, és segítséget nyújtanak az intézmények számítás- technikai eszközeinek karbantartásához; —■ a SZÜV javasolja a Magyar Űttörők Szövetségének, a KISZ Központi Bizottságának, a Művelődési Minisztérium­nak, hogy tanulmányi verseny keretében szervezzenek szá­mítástechnikai vetélkedőt általános iskolások, szakmunkás- tanulók, középiskolások részére, „Barátunk a számítógép” címmel, melynek megyei szintű és országos lebonyolításában országos hálózatával készségesen közreműködne. Versenyfelhívásunkat és felajánlásainkat a SZÜV brigád­vezetői küldöttértekezlete 1987. márciusi ülésén elfogadta. Felkészülten várják a jő idfit a Gerendási Munkácsy Tsz gépei Az ma már senki előtt sem vitatott téma, hogy a gazdálkodás eredményét mi­lyen nagy mértékben befo­lyásolja a gépek, berendezé­sek állapota. Egy-egy rosz- szul tmk-zott gép, a gyak­ran meghibásodott termelési eszköz bizony alaposan föl­adja a leckét a gazdaságok­nak, különösen ha szezoná­lis alkalmazásukról van szó. Elsősorban a mezőgazdasági erőgépekre gondoljunk, me­lyek ha a megfelelő idő­szakban üzemképtelenek, ké­sőbb már vajmi keveset se­gítenek az aratáson, vagy a répaszedésen. Felkészítésük­re éppen ezért különösen nagy gondot fordítanak a mezőgazdasági üzemek. Az Idei téli felkészülés eredmé­nyeiről most a Gerendási Munkácsy Termelőszövetke­zet gépesítési főágazat-veze- tőjét, Pusztai Józsefet kér­deztük meg. — A termelőszövetkezet elmúlt évi eredményeihez nagyban hozzájárult, hogy viszonylag jíl gépesített a gazdaság. Ez viszont több feladatot jelent a gépműhe­lyeknek. A téli-tavaszi gép­javításba a 25 ifős szerelő­gárda mellé 8 traktorost, il­letve gépkocsivezetőt is be­vontunk. Jelenleg a két mű­helyben 1000 négyzetméter javítótér áll rendelkezésünk­re, ami a gépek száma miatt kevésnek bizonyult. A ter­melőszövetkezet vezetése megértette a gondunkat és már épül is egy új műhely. Ezáltal hatékonyabbá vál­hatnak a javításaink, hiszen a járművek vezetői is jelen lehetnek a szereléseknél. Egyúttal az erőgépek, gép­kocsik . szervizgondjait is meg tudjuk majd oldani. — Mennyit költöttek a ta­vaszi gépjavításokra? — Az éves, csaknem 7 millió forintos alkatrészke­retünkből eddig 2 milliót használtunk fel. A géppar­kot ütemezetten javítjuk, te- hát az idénymunkáknak megfelelően mindig a soron következő mezőgazdasági munkákhoz szükséges gépe­ket készítjük elő. Az alkat­részeket készletezzük, s na­gyon szerencsés helyzetben vagyunk, mert a műhelyfő­nök kiválóan ismeri a gépe- • inknek a gyengeségéit. így szinte alig fordul elő, hogy olyan alkatrész hiányozzon, amely gyakorta tönkremegy. Ezzel nagyon sok,' az alkat­részre várásból adódó kiesést tudunk elkerülni. — Tudja-e a téesz bővíte­ni gépparkját ebben az esz­tendőben? — A tagság 5 millió fo­rintot szavazott meg gépvá­sárlásra. Eddig két MTZ 80­as traktort vettünk és ki­sebb munkagépeket, 2 mil­lió forint értékben. Szeret­nénk még továbbá két pót­kocsis IFA tehergépkocsit is vásárolni. Várhatóan még ebben az évben az IKR program keretében egy uni­verzálisan hasznosítható Fi­at-traktort is beszerzőnk. Ez utóbbi nagy segítségünkre lesz a 270 hektárra tervezett cukorrépa majdani betakarí­tásánál is. — Hogyan sikerült felké­szülni a tavaszi munkákra? — Bízom benne, hogy jól. Sajnos az időjárás ez idáig még nem engedte meg, hogy igazából próbára tegyük gé­peinket. Mihelyt annyira fölszárad a határ, hogy erő­gépeink dolgozni tudnak, azonnal meg kell kezdenünk a mezőgazdasági munkákat. Reméljük, a téli gondos kar­bantartás eredményeként — a gépek meghibásodása nél­kül — gyorsan utoléri ma­gát a mezőgazdaságunk, az időjárás okozta elmaradá­sokhoz képest. (Bacsa) Újítás a meddő leválasztására Egy ötletes újítás bevezetésé­vel már a föld alatt leválaszt­ják a széntől a meddő kőzetet a Veszprémi Szénbányák balln- kai bányaüzemében. Ezzel je­lentősen javítják a minőséget, munkaerőt és energiát takaríta­nak meg. A bányabell tároló- bunker fölé egy gépi leválasztó berendezést építettek be, amely a 200 milliméteresnél nagyobb • meddő darabokat kiválasztja a szén közül, s a meddőt telje­sen elkülönítve, a korábbinál rövidebb útvonalon csillékben küldik a felszínre. A négy-öt hónapi munkával és másfél millió forintos költség­gel megvalósított újítás eredmé­nyeként javult a szén minősé­ge, több lett a kedvezőbb áron értékesíthető dara-, dió- és koc­kaszén. Korábban ugyanis a le­zuhanó nagy meddődarabok zúzták, aprították a szenet. Ron­tották a minőséget. Könnyebb lett az osztályozók munkája is. A korábbinál 150—160 tonnával több szenet tudnak osztályozni naponta. További előny, hogy a súlyos kődarabok nem rongál­ják a szállítószalagokat, így ke­vesebb lett az üzemzavar, s csök­kent az energiafelhasználás is. H Békéscsaba és Vidéke Hfész szerződéses { üzemeltetésre ajánlja 1987. június 1-től 1990. május 31-ig terjedő időszakra s V a 3. sz. békéscsabai felvásárlótelepet, m címe: Békéscsaba, Orosházi u. 88. sz. S A versenytárgyalásra közjegyző előtt, 1987. május J 18-án, 9 órai kezdettel kerül sor a Békéscsaba, Lázár 'J u. 1. sz. központi épület tárgyalótermében. 2 Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást 1987. 2 április 27-től Szlancsik Pálné közgazdász ad. A pályázatokat legkésőbb 1987. május 11-ig kérjük lea4ni. A Magyar Kereskedelmi Kamara Ipari Formatervezési Tá­jékoztató Központjában április 10. és június 5. között te­kinthető meg az idei formatervezési nívódíjpályázat 15 díj­nyertes alkotása. Képünkön: a Ganz Árammérőgyár ETS—M programozható távösszegező je Munkásarcok 11 kölcsönfis bizalom szellemében Battonya centrumából Me­zőhegyes felé haladva túl a vasúti sorompón található a helyű Petőfi Termelőszövet­kezet ipari üzemegysége. A hatalmas vasipari munka­csarnokból nyíló csöppnyi irodában találtuk Sánta Mi­hály üzemvezetőt. Több mint tíz éve áll ezen a posz­ton. Mezőkovácsházán, a gépállomáson kezdte a vas­ipari szakmát, majd techno­lógus lett. 1974-ben váltott munkahelyet. A battonyai gépjavító állomásra már mint üzemvezető-helyettes került. Amikor a növényter­mesztési ágazat téli álmot alhatott, az ipari részleg to­vábbra is folyamatosan dol­gozott. — Milyen tevékenységet foly­tat a téesz melléküzemága? — A termelőszövetkezet ipari ágazata 1979-től kez­dett fejlődni. Először a gép­állomás profiljából örökölt vasas szakmában kellett megtalálnunk a helyünket. A mezőgazdasági gépek szere­lése, javítása mellett a sza­bad kapacitások kihasználá­sára szinte mindenféle vas­ipari munkát fölvállaltunk. Többnyire kooperációban, szerződéses megállapodások­kal, esetleg bérmunkában dolgoztunk. — Mennyire voltak sikeresek ezek a vállalkozások? — Mint minden vállalko­zás, a vasipari is kockázat- vállalással jár. Próbálkoz­tunk alumínium ételhordók, lábasok gyártásával, de ke­vés sikerrel. Alumínium ter­mékeinket egyébként a TSZKER közreműködésével még Helsinkiben is kiállí­tották. Üzletet azonban nem tudtunk kötni. Számomra mégis érdekes utazás volt ez, mert rengeteg tapasztalattal térhettem vissza, amit azóta hasznosítani tudok az üzlet­kötések, megállapodások so­rán. — Nyilván vannak sikeresebb sorsú termékek Is. — Hogyne. Iparágunk na­gyon jó munka-, pontosabban üzleti kapcsolatban áll az orosházi Mezőgép mezőko­vácsházi gyáregységével, de jó a kooperációs kapcsola­tunk a Hódgéppel is. — ön elsősorban vasipari szakember, az üzemben viszont kibővült a profil. A Bekötnek varrodája, sőt lánc- és körkötő­részlege is működik a téesz ipa­ri telepén. Munkája során mi a közös feladat egy ilyen szélső­séges gyártmányősszetételű üzemben? — A legfontosabb felada­tom, hogy munkával lás­sam el az itt dolgozó mint­egy 180 foglalkoztatottat. Csak akkor követelhetünk tőlük mennyiséget és minő­séget, ha biztosítani tudjuk nekik a munkalehetőséget Többségük egyéni teljesít­ménybérben dolgozik, így az állásidőt joggal nem kedve­lik, hiszen ennek hatása a bérüket közvetlenül érinti. Igyekszem nekik folyamatos munkát biztosítani, ami a mai időkben nagy felké­szültséget és jó szervezett­séget kíván. Szerencsére a partnerüzemek már régóta ismernek, és próbálnak a se­gítségemre lenni. Azt gondo­lom, a beosztottjaimmal is jó a kapcsolatom — leg­alábbis ezt remélem —, hi­szen mindig próbálom meg­oldani azokat a problémá­kat, amikkel a dolgozók megkeresnek. Ezzel szeret­nék bizalmat szerezni a mun­kásoknál, hiszen csak így re­mélhetem, hogy ha néha ki kell álljak az emberek elé, akkor ők is segítenek majd nekem. — Előfordult már Ilyesmi? — Igen, már többször is volt, hogy egy-egy terméket sürgősen kellett előállítani, amit csak szombat-vasárna- t>i külön műszakkal lehetett megvalósítani. Sikerült meg­értetnem az emberekkel, hogy a melléküzemág is a piacról él, s nekünk ezt ki kell használni. Tehát akkor kell dolgozni, amikor a mun­kalehetőség kínálkozik. — Saját magával Is ilyen kö­vetkezetes? — Azt hiszem, igen. — Mivel tölti szabad idejét? — Nem akad túl sok üres — órám. Építkezésbe kezdtem. Szabad időmnek jelentős ré­szét a fészekrakás viszi el. Kedvenc szórakozásom az olvasás, amire többnyire már csak éjszaka jut időn*. Bacsa András Fotó: Szőke Margit TERMELÉS- ÉS MUNKAERŐ- RACIONALIZÁLÁS SZIGETVÁRON Vállalati eredményeink megjavítása végett átfogó termelés- és munkaerő-ra­cionalizálási programot kez­deményezett a Szigetvári Ál­lami Gazdaság. Megszünte­tik a veszteségforrásokat, a jövedelmezőnek bizonyult ágazatokat viszont bővítik. Ezzel igyekeznek megterem­teni az alapokat a nagy­üzem hosszútávú, kiegyen­súlyozott fejlesztéséhez. Er­re az évre 45 millió forint nyereséget terveztek, szem­ben a tavalyi 26 millióval. Gazdaságossági okokból bezárták a lucernalisztüze- met, csökkentették a lucer- natermő-területet, és helyet­te jövedelmező árunövénye­ket termelnek. Szerkezet- változás történt a baromfi- ágazatban: a jércenevelés és a tojástermelés helyett a húscsirke-előállítást fejlesz­tik, mert annak van jó pia­ca. Minimálisra csökkentet­ték a lóállományt, és telje­sen felszámolják a csikóne­velést. Ugyanakkor bővítet­ték például a kertészeti fő­ágazat kereskedelmi tevé­kenységét, s új zöldség- és virágboltokat nyitottak Szi­getváron, Kaposváron és Pé­csett. ÉRTÉKESEBB TERMÉKEK SZABADEGYHÁZÁRÓL Továbbfeldolgozott, tehát nagyobb értékű termékek gyártásával növeli verseny- képességét, termelésének jö­vedelmezőségét a Szabad- egyházi Szeszipari Vállalat. A dán DDS—CROYE céggel együttműködve ebben az év­ben megkezdi az 55 száza­lékos fruktóztartalmú, úgy­nevezett második generációs izócukor — a kukoricából biotechnológiai eljárással előállított édesítőszer — gyártását. A termék a dia­betikus készítmények előál­lításánál nélkülözhetetlen, s mindeddig importból szerez­ték be a felhasználók. Más­félszer édesebb a répacukor­nál, élettani hatása pedig jó­val előnyösebb. A diétára szorulók, valamint a fogyó­kúrázók is használhatják.

Next

/
Thumbnails
Contents