Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-15 / 89. szám
NÉPÚJSÁG 1987. április 15., szerda Győri Imre temetése Településfejlesztés Jobb lett volna előbb társadalmi vitát rendezni Reich-kiállítás a könyvtárban Gyászolók sokasága kísérte utolsó útjára tegnap a Mező Imre úti temetőben a 63 éves korában elhunyt Győri Imrét, a munkásmozgalom régi harcosát, az MSZMP Központi Bizottságának volt titkárát, a Központi Ellenőrző Bizottság tagját. Koporsójánál — a munkásmozgalmi panteon díszravatalozójában — gyászőrséget álltak a politikai, a társadalmi, a kulturális élet vezető képviselői, az elhunyt szűkebb hazájából, Csongrád megyéből érkezett pályatársak, közéleti vezetők. A gyászszertartáson Győri Imre hozzátartozóival együtt nagy számban részt vettek az elhunyt egykori munkatársai, mindmáig barátai és tisztelői. A ravatalnál elsőként Somogyi Imre, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának titkára mondott búcsúszavakat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a KEB nevében. Felidézte, hogy olyan korban élt és dolgozott a most viszonylag fiatalon eltávozott politikus, amikor rövid idő alatt hatalmasat lendült a történelem kereke, megszüntetve országunk, népünk évszázados elmaradottságát, összefogással és munkával megteremtve a haza felemelkedését. Győri Imre az új haEgyüttműködési megállapodást írt alá tegnap délután az MTESZ megyei szervezete a KISZ Békés megyei bizottságával. Mindkét szervezet kiemelt feladatának tekinti a műszaki, technikai fejlesztés meggyorsítását, a szellemi erőforrások minél jobb és szervezettebb hasznosítását. Az együttműködés során az ifjúsági szervezet elősegíti majd a fiatal értelmiségiek tudásának, kezdeményezőkészségének hasznosítását a gazdasági élet minden területén. E célok eléréséhez segítséget és zát és társadalmi rendet építő, embert formáló forradalmi sorsfordulók füzében érlelődött elkötelezett kommunista vezetővé. Élete és munkássága az emberi lét alapvető tanulságát példázza, sohasem hiábavaló a fáradozás embertársainkért és a társadalmi haladásért, ö is olyan ember volt, aki példásan teljesítette kötelességeit, munkásnapjai minden értelemben hasznos cselekvéssel teltek. Kommunista életútja példája a népek javát szolgáló, az eszméhez hű, céljai megvalósításáért fáradhatatlanul küzdő forradalmárénak, egyben bizonysága a társadalmi haladásért és felemelkedésért végzett munka értelmének. A család, a barátok, a harcostársak gyászát tolmácsolta ezután Koncz János, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának titkára. Emlékét — mondotta — szeretettel megőrzi a szülőföld is, Csongrád megye, közelebbről Hódmezővásárhely, ahová oly szívesen tért vissza akkor is, amikor hivatása máshová szólította. Győri Imre koporsóját a munkásmozgalmi panteon sírkertjében hántolták el, s nyughelyére koszorúk sokaságát helyezték. A gyász- szertartás az Internacionálé hangjaival zárult. útmutatást kapnak majd a megyében élő és alkotó KISZ-fiatalok az MTESZ keretében működő ifjúsági tanácstól. A most létrejött együttműködés — melyet Murányi Miklós, a megyéi tanács elnökhelyettese, az MTESZ Békés Megyei Szervezetének elnöke és Szabó Béla, a KISZ Békés Megyei Bizottságának első titkára írt alá — hivatott a főiskolákon, egyetemeken tanuló Békés megyéből származó reálértelmiséggel való politikai, közösségi, szakmai kapcsolattartásra is. no A Hazafias Népfront Békés Megyei Gazdaságpolitikai Munkabizottságának tegnapi tanácskozásán két napirendi pontot vitatott meg a testület. A megye gazdaságilag elmaradott térségeire vonatkozó felzárkóztatási program előadója Fájó Károly, a megyei tanács csoportvezetője volt, aki szóbeli kiegészítőjében hangsúlyozta: a Békés megyében elmaradottnak minősített három térség 17 települést foglal magában. Ezek esetében meghatározó szerepet tölt be a mezőgazdaság. De tegyük hozzá: a hátrányos helyzet kialakulása, megléte koránt sem „varrható ezen ágazat nyakába”. Mivel a gazdaságilag elmaradott körzetek felzárkóztatása a hosszú távú terület- és településfejlesztési politikánk kiemelt célkitűzése — olvashatjuk az írásos anyagban —, ennek megfelelően szükséges meghatározni a feladatokat. Közéjük tartozik például a nagyüzemek jövedelemtermelő, képességének növelése, a szakember-ellátottság javítása, az ipari tevékenység bővítése és így tovább. A téma fontosságát jelzi, hogy tizenöten szóltak hozzá az ehhez kapcsolódó problémákhoz. Többen is hangsúlyozták: bár az előterjesztés széles körű vizsgálatokon alapul, s ezért is tartalmaz kellően átgondolt megállapításokat, mégis célszerűbb lett volna, ha a tanácsi és egyéb testületi üléseket megelőzően bocsátják az anyagot társadalmi vitára. Valamennyi észrevételt, javaslatot itt most nincs módunkban ismertetni, ám az eszmecsere hangulatának érzékeltetésére érdemes felidézni néhányat. Ezek egy része a településfejlesztési alap felhasználására hirdetett pályázatok köré csoportosult. Volt, aki „furának” tartotta, hogy a megye délkeleti térségére eső pénzt egyetlen község kapta meg, holott — mint hallottuk — a döntés jogossága csak részben indokolható?! A Pénzügyminisztérium főrevizora arra kérte az ülés résztvevőit, hogy gyűjtsék össze a tapasztalatokat. Majd hozzátette: itt most nem egy ötéves terv programjáról, hanem a hosszú távú célok eléréséről van szó. A közös gondolkodás még nem késett el, és elsősorban a kooperációs feltételek megteremtésén kell munkálkodnunk. Nem lehet arra várni, hogy a helyi elképzelések csak állami támogatással valósuljanak meg. Egyesek a vágyak és a szerény anyagi lehetőségek ellentmondásaira, míg mások az elmaradott térségek differenciált megítélésére, illetve megközelítésére hívták fel a figyelmet. Az elhangzott kérdésekre, javaslatokra a téma előadója reflektált, majd Molnár Lajos, a HNF megyei alel- nöke összefoglalójában kiemelte: az a gazdasági egység, amely a támogatást kapja, legyen helyben érdekelt üzem. Az ülés második napirendi pontjában A megye takarék- szövetkezeteinek szerepe a lakosság lakáskörülményeinek javításában és a háztáji gazdaságok fejlesztésében című témáról Galambosi László, a Mészöv takarék- és lakásszövetkezeti titkárságának vezetője tájékoztatta a testületet. Bukovinszky István Reprezentatív kiállítás megnyitójára gyülekeztek az érdeklődők tegnap Békéscsabán, a megyei könyvtárban. Reich Károly tárlatát lapunk főszerkesztője, Ar- pási Zoltán gondolatébresztő szavai után nézhette meg a közönség. Az idős mesterről nehéz eldönteni, hogy valójában minek is a művésze. Grafikus? Hiszen nemes egyszerűséggel rajzolt képeit most láthatjuk a könyvtárban. Könyvillusztrátor lenne, hiszen megannyi kiadvány borítóján, oldalain ismerhetők fel mással össze nem téveszthető tollvonásai. A gyerekek barátja, hiszen számtalan mesekönyv azzal vált érdekessé, szebbé, hogy az apróságok felfedezték finom rajzait mesekönyveikben. Talán akkor járunk a legközelebb az igazsághoz, ha csak egyszerűen a toll, a ceruza mesteri használóját látjuk benne. A Lipták Pál rendezte kiállítást május 10-ig tekinthetik meg a látogatók. (bcs) űz MTESZ és a KISZ együttműködése Társadalmi munkaakciók Békéscsabán a nagy ho-ho-horgász bemutatknzik A megyeszékhely lakosai tavaly mintegy 240 millió forint értékű társadalmi munkát teljesítettek, vagyis átlagosan minden békéscsabai 3412 forinttal járult hozzá ehhez az összeghez. Ilyen módon épült, és került felújításra több mint 5 km út, 14 km járda, fél km szennyvízcsatorna, 11 ezer négyzetméter park, 1 km villanyhálózat és mintegy 44 km gázvezeték. Ezeken kívül jelentősen növelték a társadalmi munkák értékét a nyári építőtáborok. A leglátványosabb az őszi és tavaszi környezetvédelmi hónap keretében megszervezett várostakarítás volt. Kiemelkedően sokat dolgoztak az V. kerületiek — különösen a közműépítésben — és a 635. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói, akik gyakran bérmunkát is vállaltak. Ennyit az 1986-os évről. Az idei társadalmi munkák A napokban tartotta ülését Pusztaföldvár Község tanácsa. Adász János tanácselnök tájékoztatóját követően elfogadták az ez évi munkatervjavaslatot. A községi pártvezetőség ajánlására két alkalommal is napirendre kerül majd a szolgáltatások helyzete. Tájékoztató hangzott cl a háztáji termeltetés községi helyzetéről. A Lenin Tsz támogatja a sertés-, szarvasmarha-hízszervezését a városi környezetvédelmi operatív bizottság fogja össze, a végrehajtást pedig a népfront városi szervezete irányítja. 1987 a fásítás éve a városban, így a környezetvédelmi hónapok • (április és szeptember) alatt a fő feladat a faültetés. Célul tűzték ki, hogy az elkövetkező időben 70 ezer csemetét telepítenek Békéscsabán az „Egy lakos — egy fa” akció keretében. (Ez idáig évente 700—1000 fát ültettek.) Rövidesen elkezdik terjeszteni azt a feladattervezetet, melyből megtudhatja a lakosság, milyen területeken számítanak a segítségükre, milyen normatívák alapján számolhatók el, értékelhetők a társadalmi munkák. Az említett füzeteket eljuttatják a vállalatokhoz, üzemekhez, valamint a népfront helyi szerveihez. Az idén is várják a lakosság segítségét a várostakalaltatást és néhány növényféleség termeltetését. Az Orosháza és Vidéke Áfész segíti szaktanácsaival és anyagellátással a baromfi-, galamb- és nyúltenyésztőket, valamint a fóliás szabadföldi növénytermesztőket. A hozzászólók kíváncsiak voltak a szarvasmarha-felvásárlási ár kifizetésének késedelmi okaira, a tenyész- nyúl- és galambkihelyezés jobb propagandáját is szor. rításban, a közműépítésben — elsősorban szennyvízcsatornák építésében —, valamint a szervezett faültetésben. Továbbra is élnek a jól bevált akciók: az „Egy játszótér — egy szervezet”, „Egy nap a város környezetrendezéséért”, „Egy iskola — egy vállalat”, és a lakossági járdaépítés. A kerületi népfrontszervezetek kezdeményezésére a helyi operatív bizottságok irányításával külön kerületi tár- sadalmimunka-programo- kat dolgoznak ki. Természetesen továbbra is számítanak az intézmények, vállalatok közreműködésére is, különösen figyelmet kell fordítani a belső területek, gyárudvarok rendben tartására, szépítésére. Törekedni kell a zöldfelületek növelésére, és lehetőség nyílhat környezetvédelmi mintaüzemek létrehozására is. galmazták. A testület ösz- szességében jónak ítélte a háztáji termeltetés irányítását. A tanács az elmúlt évben költségtakarékosán gazdálkodott, biztosította az egészségügyi és oktatási intézmények zavartalan működését. Felújították az egészségházat, a Lenin Tsz segítségével korszerűsítették az óvoda, az iskola és néhány szolgálati lakás fűtését. Kevés pénz jutott az utak karbantartására, a közterületek tisztántartására és szépítésére. Ezen a területen várják a lakosság segítségét. Nemrégen fejeződött be a televízióban a gyerekek és felnőttek körében egyaránt népszerű „A nagy ho-ho- horgász” rajzfilmsorozat vetítése. A vasárnaponként műsorra kerülő mese zenéjét a 100 Folk Celsius countryzenekar szerezte és adta elő. Bizonyára a sorozat nagy sikere adta az ötletet az együttesnek, hogy elkészítsék azt a nagylemezt, mellyel április 13-án délután 2 és 4 órakor ismertették meg a békéscsabai ifjúsági és úttörőház közönségét. A széksorokat ezúttal természetesen kisiskolás gyerekek töltötték meg, akik már az előcsarnokban is kórusban énekelték a „Nagy ho-ho-horgász” dalát. A siker tehát gyanítható volt. Az első szám egy gyermekdal, a Lencsilány rockosított változata volt. Jól sikerült a bemelegítés, mindenki énekelt, hiszen alig van kisiskolás, aki ne ismerné a szöveget. Ezután Orbán József, a zenekar vezetője vette át a szót a hangszerektől és rövid összekötő szövegeivel próbálta bevonni a gyerekeket a műsorba. Végig arra törekedett, hogy megénekeltesse közönségét, és igyekezete nem is volt hiábavaló. A kicsik „vették a lapot”, és majdnem minden dalt együtt énekeltek a 100 Folk Cel- siussal. Öröm volt hállani- látni, ahogy több száz gyerek teli torokból dalolt, tapsolt, együtt élt a műsorral. A felszabadult szórakozás közben, észrevétlenül tanulhattak is a résztvevők, mivel az egyik nóta a hangszerekkel ismertette meg őket, míg egy másik a tájékozódást segítő és a környezetismeret órán jól hasznosítható „Előttem van észak...” mondóka megzenésített változata volt. A játszva tanulás után altatódat következett egy kis manóról, ezt követően egy kissé reklámízű nóta a Túró Rudiról, és a mai gyerekek méregdrága játékáról, a Legóról. Egyetlen szám lógott ki — érzésem szerint — a sorból, a „Júlia”, amely egyik közismert bemondónönkröl szól, és nem igazán illik egy gyerekműsor repertoárjába. összességében sikeres vállalkozásnak bizonyult a 100 Folk Celsius előadása. Köszönhető annak, hogy Orbán József ért a kicsik nyelvén, hogy a country pergő ritmusú zenéjét élvezik a gyerekek és hogy a számok szövegei játékosak, jól dalolhatók. (gajdács) Tanácsülés Pusztaföldváron
