Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-15 / 89. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. ÁPRILIS 15., SZERDA Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM 89. SZÁM Veszteséges tsz-ek helyzetéről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — április 14-én, tegnap ülést tartott. A napirendek a következők voltak: — A vb-határozat végrehajtásáról szóló jelentés keretében a társadalmi tulajdon védelmének helyzete és időszerű feladatai a tanácsi vállalatoknál és intézményeknél; — Az áprilisi megyei tanácsülés előkészítése; — Az elmúlt tíz évben egyedi rendezésben részesült mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodásának helyzete, a támogatás eredményessége; az 1986- ban veszteséges, alaphiányos tsz-ek pénzügyi hiányának rendezése; — Bejelentések. Az első napirend kapcsán nemcsak elvekről és általánosságokról szólt a beszámoló, hanem példatárában konkrét eseteket említett a társadalmi tulajdon megkárosításáról, illetve az ezzel kapcsolatos szabálytalanságokról. Így felsorolta a Békéscsabai Városi Tanács Lebonyolítóirodájánál, a békési, az Orosházi Költségvetési Üzemnél, a kondorosi tanács szervezeténél, a Körösladá- nyi Szociális, valamint Napköziotthonnál, Bl- harugrán, Gádoroson, Nagykamaráson tapasztalt visszaéléseket, illetve szabálytalanságokat. A feltárt hiányosságok alapján felelősségre vonások, intézkedések történtek. A végrehajtó bizottság 1987. április 23-ára összehívta a megyei tanácsot. A napirendek a következők lesznek: beszámoló a település- fejlesztési, környezet- és természetvédelmi bizottság tevékenységéről, a VI. ötéves tervi környezet- és természetvédelmi feladatok teljesítése, a mintamegyei feladat; az 1986. év<i tanácsi terv végrehajtása; a megye gazdaságilag elmaradott térségei felzárkóztatásának programja. A tanácsülés ezúttal is nyilvános. A harmadik téma keretében a végrehajtó bizottság elsőként az elmúlt tíz évben egyedi rendezésben részesült mezőgazdasági termelőszö- szövetkezetek gazdálkodásának helyzetét, a támogatás eredményességét tekintette át. Megyénkben 1979—84 között 13 termelőszövetkezetben, 1986-ban a Gyomaend- rődi Alkotmány Tsz-benvolt egyedi felülvizsgálat és pénzügyi intézkedés. A 13 termelőszövetkezet a megye összterületének 13,7 százalékán, gyakran vízzel borított, kedvezőtlen adottságú területen gazdálkodik. Az intézkedések alapvető célja a helyi adottságokhoz jobban igazodó termelési szerkezet kialakítása volt. Az érintett üzemekben 54 ezer 500 hektáron csaknem 1 milliárd forint értékű meliorációs beruházást kell megvalósítani. Eddig 12 téeszben 26 ezer 600 hektáron fejeződött be ez a munka. A rendezés során 11 téesz az elhasználódott gépek pótlására 58 millió forint fejlesztési hozzájárulást kapott, ami csak kismértékben javította az eszközellátottságot. Az áltenyésztő telepek korszerűsítéséhez csaknem 31 millió forint fejlesztésben részesültek, melynek eredményeként az egyébként kritikus helyzetben levő ágazat árbevétele mérsékelten nőtt Jelentős összeget fordítottak a szakemberek letelepedésének elősegítésére. Több termelő- szövetkezetben változott a vezetés, de még ma sem megnyugtató mindenütt. Az említett 13 termelőszövetkezet a következő: dobozi Petőfi, vésztői Körösmenti, gyomaendrődi Béke, bélmegyeri Ojbarázda, gyulai Lenin, kötegyáni Petőfi, bihar- ugrai Szabó Pál, okányi Haladás, békési Viharsarok, sarkadi Lenin, sarkadkeresz- túri Egyetértés, zsadányi Magyar—Lengyel Barátság, mezőgyáni Magyar—Bolgár Barátság Tsz. Ami a tapasztalatokat illeti, a rendezés során tett intézkedések mértéke elmaradt a tervezettől, de összességében kedvezően befolyásolta a gazdálkodást. Ami a továbbiakat illeti, a megyei tanács elnöke az 1986-os gazdasági évet veszteséggel és alaphiánnyal záró mezőgazdasági termelő- szövetkezeteknél szanálási eljárás lefolytatását rendelte el. Az eljárás a következő téeszekre terjed ki: gyomaendrődi Alkotmány, gyulai Lenin, Szarvasi Táncsics Tsz (nem aszálykáros üzemek), továbbá gyomaendrődi Lenin, mezőgyáni Magyar —Bolgár Barátság és a sar- kadkeresztúri Egyetértés Tsz, amelyek aszálykáros üzemek. A rendezendő pénzügyi hiány együttesen 65,7 millió forint. Mint a vitából is kicsendült, ez a hiány nem kevés, de a korábbiakhoz képest csökkent. A végrehajtó bizottság az ide vonatkozó rendeletek alapján az érintett termelőszövetkezetek 1986. évi pénzügyi hiányát részben költségvetési forrásból rendezi, a veszteséges és alaphiányos termelőszövetkezetek küldöttgyűlése vagy közgyűlése egyetértésével. A felsorolt gazdaságok veszteségeinek elemzésére, az eredményes gazdálkodás lehetőségére a későbbiekben visz- szatérünk. A testületi ülés bejelentésekkel ért véget S. F. Középiskolások megyei szavaiéversenye Sokéves hagyománya már a békéscsabai egészségügyi szakközépiskolának és gimnáziumnak, hogy a költészet napja tiszteletére megrendezi megyénk középiskolásainak József Attila szavalóversenyét. A korábban elküldött nevezésekre tizennyolc válasz érkezett; végül a tegnapi versenyen tizenhét diák mérhette össze tudását, tehetségét. A szavalóverseny kiírása szerint József Attila Tiszta szívvel, vagy Mikor az uccun átment a kedves című versét kötelezőként, valamint egy költeményt szabadon választottként kellett a nevező diákoknak előadniuk. A háromtagú zsűrit is meglepte, hogy csupán egy külföldi költő került föl a szabadon választottak listájára; a többi vers szerzője mind századunkban élt, illetve kortárs költő volt. A korábbi évekhez képest kiegyensúlyozott volt a mezőny. Sajnos, a zsűri nemigen találkozhatott kiugró teljesítményt felmutató versenyzővel sem. Még most is sok gondot jelentett az, hogy a fiatalok nem koruknak, képességeiknek megfelelő verset választottak. Többük magára hagyottan készült fel erre a megyei versenyre is. Mindezek talán tanulságul szolgálhatnak a középiskolák irodalom szakos tanárainak. .. A kora délután megtartott gálaműsor végén az első díjat Balogh Tamás, a Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium tanulója vehette át. Második lett Kutas Ferenc, a Szarvasi Vajda Péter, harmadik Bakos Andrea, a Battonyai Mikes Kelemen, negyedik pedig Petneházi Andrea, a Mezőberényi Petőfi Sándor gimnázium tanulója. (N. L.) ÉDOSZ—SZMT együttes ülés Védjük a munkaidőalapot Az ÉDOSZ Központi Vezetőségének munkáját, a tapasztalatszerzést jól szolgálják az egyes megyékben tett látogatások. Az összegzésre nyújtott módot az Élelmi- szeripari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége és a Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsa Elnökségének együttes ülése. Az eszmecserén jelen voltak az ágazati szakszervezet központi vezetőségének tagjai, Balogh Károlyné, az ÉDOSZ Központi Vezetőségének főtitkára, Varga István, a SZOT területi instruktora, dr. Fórján Mihály, a megyei pártbizottság munkatársa, Antal József, a megyei tanács osztályvezetője. Az első napirendi pont keretében arról folyt a vita, Szabó Sándor, az ÉDOSZ Békés megyei titkárának szóbeli tájékoztatását követően, vajon hogyan lehet érvényesíteni a munkaidő- alap védelmében tett intézkedéseket? Az állami szinten hozott elhatározások megjelennek a kollektív szerződésekben, markánsan megfogalmazódnak a feladatok. Mindezeket a dolgozókkal ismertették, ezeket a dolgozók ismerik is. Mégis elhangzott a vita során olyan vélemény, hogy a munkaidő- alap védelmében tett határozott intézkedéseket igazán akkor teszik magukévá a dolgozók, ha az egyéneket mindazok konkrétan érintik. Beszédes számokat sorolt Szabó Sándor. Békés megyében az élelmiszeriparban 11 ezer 690- en dolgoznak, s a 86 százalékos munkaidő-kihasználtság jelzi, igen magas, mintegy 3261,3 ezer óra a kiesés. A kiesések okait vizsgálva meghatározó a szabadság miatti 49 százalékos munkaidőkihasználatlanság. Még mindig magas a betegségből eredő távoliét. A számok jelzik, hogy sok az igazolt távoliét. Ezek közül meghatározó, mintegy 58 százalékos az egész napos hiányzás. Intézkedések születtek az igazolatlan távollétek büntetésére. Egy nap esetén a dolgozó az éves kifizetett nyereségének 25 százalékát, két nap elmulasztásakor az 50 százalékát veszíti el. Külön figyelmet szántak a technológiai munkaidő-kihasználás megítélésére. Az említett 14 százalékos kieső munkaidőből az állásidő 3,4 százalékos, aminek meghatározó oka a műszaki meghibásodás, valamint az anyaghiány, s csupán 6 százalékos mértékűnek ítéli meg a felmérés a munkaszervezésből eredő teljesítményhiányt. Elgondolkodtató, hogy ilyenformán összesen 130 ezer munkaóra vész kárba. Komoly gondolkodásra ad okot az előbbiekből következtetve az a megállapítás, hogy ebben az ágazatban a dolgozók 78 százaléka dolgozik teljesítménybérben. Bizonyára sokatmondó, hogy a túlmunkákra fordított idő, túlóra, 1986-ban ebben az ágazatban 650 ezer órát tett ki, s egy főre vetítve elérte a 432 órát. Cs. Nagy Lajos, az SZMT elnökségének tagja kiszámolta a számsorból, hogy a kötelezően ledolgozandó 255 nap helyett ebben az ágazatban 255,4 nap a munkával töltött idő. Egy dolgozó pedig átlagosan 35 napot hiányzik a munkahelyéről. A feladatokat is meghatározza, hogy a szakszervezeti távoliét, amely az eredményes munkát szolgálja, mindössze 0,2 nap. A tények mellett azt is megállapította a hozzászóló, hogy a szabad idő védelme is figyelmet érdemelne! Balogh Károlyné a vita összefoglalásaként elmondotta, hogy ebben a megyében pozitív alapállásból közelítette meg az ágazati szakszervezet vezetősége ezt a témát, majd a feladatokat ismertette. Fodorné Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára az együttes ülés tapasztalatainak összegzése során elmondotta, hogy az SZMT a közeli napokban tárgyalja az egész megyére kiterjedően ugyancsak ezt a témát. Az ülés második napirendi pontja keretében a résztvevők az 1982. június 24-én hozott ÉDOSZ Központi Vezetőség határozatának értékelésére szántak időt. A téma pedig: a vezető, irányító munka és munkamódszer továbbfejlesztésére hozott határozat végrehajtásának Békés megyei tapasztalatai. Elke Kiesewalter, az NDK budapesti nagykövetségének képviselője (balról a második) országa nőpolitikájáról beszél Fotó: Fazekas Ferenc Magyar—NDK barátsági nap Jól sikerült baráti találkozót rendezett tegnap a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Dr. Ambrus Zoltán, a HNF megyei alelnö- ke délelőtt Békéscsabán fogadta Bernd Kiesewaltert, az NDK Kulturális és Tájékoztató Központjának igazgatóhelyettesét, valamint Elke Kiesewaltert, az NDK budapesti nagykövetségének munkatársát, akik tájékoztatót hallgattak meg megyénk gazdasági és társadalmi helyzetéről. Ezután a vendégek Gyulára utaztak, ahol megtekintették a mezőgazdasági szövetkezetek üdülőjét, majd találkoztak a tsz-ekben működő nőbizottságok elnökeivel. Az összejövetelen Elke Kiesewalter „Nő, család, hivatás, politika” címmel tartott előadást. „Az egyenjogúság — mint mondotta — olyan vívmány, amelyről nem szeretnénk lemondani. Az is igaz, hogy még nem minden asszony és lány él az adott lehetőségekkel.” A nagykövetség munkatársa ezt követően a nők társadalmi és gazdasági helyzetét taglalta. Megemlítette, hogy az NDK-ban a munkaképes nők kilencven- két százaléka dolgozik, amit a szociálpolitikai intézkedések tesznek lehetővé. Az a cél, hogy mindenki össze tudja egyeztetni a családi és a munkahelyi kötöttségeket ... Befejezésül az NDK nőszervezetének tevékenységével foglalkozott a tájékoztató. Ugyanakkor alkalom nyílt a kérdésekre, illetve a válaszadásra is. A magyar—NDK barátsági nap a találkozó után a harisnyagyárban tett üzem- látogatással folytatódott, majd Gyula város nevezetességeinek megtekintésével fejeződött be. —y—n Tsz-ek és vállalatok kapcsolatrendszere Békés megye termelőszövetkezetei és szövetkezeti vállalatai 107 termeltető és felvásárló vállalattal állnak kapcsolatból gazdasági, kereskedelmi * tevékenységük folytatása közben. Az összesen termelt szövetkezeti áru kétharmadát 15 nagyvállalat forgalmazza. A 15 nagyvállalat közül mindössze kettőhárom partneri kapcsolat- rendszere tekinthető elfogadhatónak, a többi javításra, a termelői érdekek magasabb szintű figyelembe Vételére szorul — ezt állapította meg tegnap, április 14-i, geszti ülésén a tsz-szövetség elnöksége mellett működő termelésfejlesztési bizottság. Ez a testület rendszeresen olyan témákat vizsgál meg, melyek egy későbbi időpontban a szövetség elnöksége elé kerülnek egységes állásfoglalás kialakítására, vagy a TOT kérésére vizsgálnak meg olyan ellentmondásos folyamatokat, melyekben magasabb szintű állásfoglalások kiadását szorgalmazzák a kormányzati szervektől. A most megvitatott kapcsolatrendszerről a közeljövőben országos tanácskozást hívnak össze. Horváth János, a Kun- ágotai Bercsényi Tsz elnöke ugyanis mint a termelésfejlesztési bizottság vezetője elmondotta, hogy ebben az időszakban olyan szövetkezeti magatartás kialakítására törekszenek, amely az érdekvédelmi szervezet ajánlásaira épül. A nagyvállalatok monopolhelyzetük védelmére személyes és baráti kapcsolataikat használják fel olyan szerződések megkötésére, melyekkel a szövetség társadalmi testületéi nem értenek egyet. De előfordul olyan eset is, amikor a vállalatok elmulasztják a termelési szerződések egyeztetését (most már ez számukra előírás), és néhány jő hírű gazdasággal külön egyezséget kötnek, melyet azután a többi is követ. Csak később, p. teljesítés során adódnak problémák, melyeket úgy rendeznek, hogy bizonyos pénzek visszaosztásával egykét gazdasággal ismét helyreállítják személyes kapcsolataikat. A többi gazdaság pedig megrövidítve érezheti magát. Hogyan tovább ezen az úton? — vetődött fel. A szövetkezetek vezetői azt ajánlották, hogy a megyén belüli vállalatok legalább úgy becsüljék meg a szövetkezeti termelvények értékét, mint ahogyan azt a szomszédos megyék vállalatai teszik. Baráti jobbot .kínálnak mindenkinek az érdekellentétek feloldására, tekintettel arra, hogy a megye valamennyi gazdálkodási szervét érdek- azonosság fűzi Békés megye hátrányos helyzetének mihamarabbi megszüntetéséhez. D. K. Battonyai hét a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Lapunk mai számában két cikk is foglalkozik Battonyá- val. A felszabadulás óta nem létesült ű3 általános iskola a nagyközségben, ezért fogadták örömmel a lakosok, hogy most új iskolával gazdagodik a település. Várhatóan szeptemberben már beköltözhetnek a korszerű oktatási intézménybe a tanulók. Bővebben lapunk 4. oldalán olvashatnak az új iskoláról. A Munkásarcok sorozatban Sánta Andrást, a Petőfi Tsz szakemberét mutatjuk be az 5. oldalon. A melléktevékenységéről híres Petőfi Tsz ipari ágazatának tevékenységéről is olvashatunk ebben a cikkben a portré kapcsán.
