Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-14 / 62. szám

1987. március 14., szombat NÉPÚJSÁG Az SZKP KB felhívása Nyugatnémet—magyar gazdasági vegyes bizottság Növényvédelmi tanácskozás A nagy októberi szocialis­ta forradalom, a huszadik század legjelentősebb ese­ménye, új fejezetet nyitott az emberiség történetében — hangsúlyozza az SZKP KB felhívása, melyet a tes­tület a noszf közelgő 70. évfordulójára való felkészü­lés jegyében intézett pénte­ken a szovjet néphez. A Szovjetunió, a világ el­ső szocialista országa men­tes számos olyan társadalmi betegségtől, csapástól, me­lyek sok népet sújtanak mind a mai napig; a Szov­jetunióban nincs kizsákmá­nyolás, munkanélküliség, nemzeti elnyomás, nyomor, írástudatlanság — emlékez­tet a felhívás, utalva arra, hogy a nagy október meg­alapozta a nemzetiségi kér­dés megoldását, a gyakorlat­ban is megvalósította a né­pek egyenlőségét. A dokumentum megálla­pítja: az országban jelenleg zajló átalakítási folyamat tovább viszi a szocialista forradalmat. A cél a szocia­lista társadalom fejlődésé­nek meggyorsítása. E célt szolgálja a párt politikája, az 1985. áprilisi KB-ülésen és a XXVII. kongresszuson meghatározott irányvonala. Az átépítés megkezdődött, de még csak az első lépések­nél tart; a neheze még hát­ravan. Van-e valamilyen biztosí­téka annak, hogy nem reked meg az átalakítási folyamat, nem ismétlődnek meg a ko­Bécsi dialógus Az osztrák fővárosban pénteken megkezdődött a negyedik „bécsi dialógus”. A békemozgalmak nemzet­közi összekötő fóruma ál­tal rendezett tanácskozáson mintegy 200 közéleti szemé­lyiség, békeharcos vesz részt a világ minden részé­ről, köztük a magyar béke­mozgalom képviselői. Az idei, háromnapos bécsi ta­nácskozás jelszava: „A há­Csernobili per Kijevben hamarosan meg­kezdődik a csernobili atom­erőmű katasztrófájáért fe­lelős személyek pere — kö­zölte pénteken Andranyik Petroszjanc akadémikus, a Szovjetunió Állami Atom­energia-bizottságának elnöke. rábbi hibák? — teszi föl a kérdést a dokumentum, és ekképp válaszol rá; Igen, van; ez a biztosíték a nép, a munkásosztály érdekeltsé­ge az átalakítás sikerében. Napjainkra veszélybe ke­rült az emberiség fennmara­dása — figyelmeztet a fel­hívás, majd hangsúlyozza: bolygónkat meg lehet és meg is kell szabadítani az atomháború veszedelmétől. Minden népnek joga van a biztonsághoz, a haladáshoz és a függetlenséghez. A Szovjetunió megtesz min­dent, ami rajta múlik, e jogok biztosításáért. A bé­ke érdekében latba veti teljes politikai tekintélyét, nemzetközi befolyását. Minél előbbre jut belső fejlődésé­ben, annál hatékonyabban tudja érvényre juttatni bé­kepolitikáját a nemzetközi porondon. Az SZKP Központi Bizott­sága ezért a felhívással együtt kiadott határozatá­ban leszögezi: a legméltóbb módon azzal ünnepelhetik a szovjet emberek a nagy ok­tóberi szocialista forradalom 70. évfordulóját, hogy aktí­van támogatják az átalakí­tást. A határozat számos nagy­szabású rendezvény — tudo­mányos értekezletek, kiállí­tások — megtartását, ünne­pi könyvkiadványok és pénzérmék kibocsátását irá­nyozza elő a jubileumi évre. ború és az erőszak nélküli világért”. A részvevők bi­zottságokban elemzik a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit ás a békemozgal­mak feladatait. Hétfőn, a tanácskozást követően a bé­csi dialógus részvevői talál­koznak az osztrák főváros­ban folyó európai utótalál­kozón tárgyaló diplomaták­kal. Szovjet és külföldi újság­írók előtt felszólalva Pet­roszjanc közölte továbbá, hogy megkezdték a cserno­bili atomerőmű ötödik és hatodik energiablokkjának építését. ülése Veress Péter külkereske­delmi miniszter és Martin Bangemann, az NSZK gazda­sági minisztere pénteken Bonnban aláírta a Magyar— nyugatnémet Gazdasági, Ipa­ri és Műszaki Együttműkö­dési Vegyes Bizottság 9. ülé­sének jegyzőkönyvét. Veress Péter nyugatnémet partneré­vel megvitatta a két ország gazdasági kapcsolatainak időszerű kérdéseit, a koope­rációk elmélyítésének és ma­gyarországi vegyesvállalatok alapításának lehetőségeit. A magyar miniszter NSZK- beli tartózkodása alatt szin­tén tárgyalt Hans-Dietrich Genscher ^kancellárral, az NSZK külügyminiszterével, Franz Josef Strauss bajor miniszterelnökkel és Anton Jaumann bajor gazdasági és közlekedési miniszterrel, s látogatást tett a Knorr Brem­se. a Klöckner és a Mannes­mann cégeknél, amelyek ha­gyományos kapcsolatokat ápolnak magyar gazdaság­gal. A nyugatnémet—magyar gazdasági vegyesbizottság Münchenben megtartott két­napos ülésén a felek érdek­lődésének középpontjában az a kérdés állt, miként lehet növelni az NSZK és Magyar- ország már eddig is jelentős volumenű kétoldalú kereske­delmi forgalmát, illetőleg erősíteni a már több mint 300 kooperációs szerződésre támaszkodó gazdasági együtt­működését. A nyugatnémet gazdasági minisztérium ál­tal a tanácskozás alkalmából nyilvánosságra hozott adatok szerint az NSZK-nak a KGST-országokkal folytatott kereskedelmében Magyaror­szág a Szovjetunió után a második legfontosabb part­ner. A kétoldalú árucsere­forgalom értéke 1986-ban 5,1 milliárd márka volt: az NSZK 2,1 milliárd értékben importált Magyarországról, ahová 3 milliárd értékű árut szállított. Az érdekképviseleti szer­vek és vállalatok képviselői­nek bevonásával folytatott tárgyalásokon a házigazdák élénk érdeklődését mutatta a megbeszélések nyugatnémet résztvevőinek széles köre és aktivitása. Mint a felek kölcsönösen megállapították, a gazdasági együttműködés területén va­ló továbblépés feltétele az, hogy jobban támaszkodjanak az olyan új formákra, mint amilyenek a magyarországi termelő vegyes vállalatok. Ezek közül mintegy húszban nyugatnémet cég a külföldi partner. Abban is egyetértés nyil­vánult meg, hogy a jövőben is építeni lehet a gazdasági kapcsolatok eddigi eredmé­nyeire, s a magyarországi szabályozás kedvező feltéte­leket biztosít. a vegyes válla­latok alapításához. E válla­latok létesítésére vonatkozó­an a nyugatnémet partnerek azt tartják a legfontosabb szempontnak, hogy menti­ben nyitnak számukra új piacot Magyarországon és a KGST-országokban. Az NSZK küldöttsége meg­erősítette: Bonn változatla­nul támogatja a Magyaror­szág és a nyugat-európai kö­zösség közötti megállapodás létrejöttét. Továbbra is ki­állnak amellett, hogy a brüsszeli bizottság a tagor­szágoktól olyan meghatalma­zást kapjon, amely érdem­ben tükrözi a Magyarország által képviselt megalapozott igényeket, és így megnyitja az utat a megállapodás előtt. A vegyes bizottság ülése előtt Mainzban, Rajna-Pfalz tartomány székhelyén ma­gyar napokat tartottak. A rendezvényen, amelyen je­len voltak számos NSZK-be- li nagy- és közepes vállalat képviselői, a magyar küldöt­tek tájékoztatást adtak a Magyarországgal való keres­kedelem és együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről, a Magyarországon külföldi tőkével létrehozott vállala­tokra vonatkozó szabályo­zókról, működésük feltételei­ről. Dr. Melega Tibor külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes előadásában arra is em­lékeztetett, hogy az általános nyugatnémet—magyar keres­kedelmen belül jó esély kí­nálkozik a rajna-pfalzi tar­tomány és hazánk együtt­működésének elmélyítésére is. Utalt arra, hogy például a híres BASF cég poliuretán- rendszereket előállító vegyes­vállalattal rendelkezik Ma­gyarországon, és a magyar KAÉV vállalat immáron 20 esztendőre visszatekintő kooperációban közösen gyárt cipőipari gépeket a Schön céggel. Hamarosan átadják rendeltetésének a 2500. közö­sen előállított gépet. A for­galom értéke az utóbbi két évtizedben 35 millió márka volt. Hasonlóképpen régi part­nere Magyarországnak a raj­na-pfalzi Racke cég, amely hagyományos borvásárlónk. Magyar művészek balesete Marbellában Tragikus közlekedési baleset érte Spanyolországban a buda­pesti Aquincum fúvósötöst: tag­jai közül Karmanóczki János életét vesztette, Kovács Imrét és Lakatos Györgyöt súlyos sérülé­sekkel szállították kórházba, Erős József lábsérüléseket szen­vedett. A szerencsétlenséget egy ittas gépkocsivezető okozta. Az Aquincum fúvósötös világ­hírű együttesek sorában kapott meghívót a Costa del Sol kultu­rális központjába, Marbellába, azt követően, hogy tavaly meg­nyerte a rangos anconai fúvós­ötösversenyt. Az együttest nem­rég alakította meg az Állami Operaház zenekarának négy tag­ja és az Állami Hangverseny- zenekar egyik fúvósa. Egy nappal Marbellába érkezé­sük után a fúvósötös tagjai egy közlekedési lámpával jelzett gya­logátkelő helynél a járdán vára­koztak, amikor egy nagy sebes­séggel érkező személygépkocsi nem tudta bevenni a kanyart, és beléjük rohant. A baleset okozóját a rendőri szervek őri- I zetbe vették. Békéscsabán tegnap, pén­teken a megyei növényvé­delmi és agrokémiai állomá­son Borbély László igazgató köszöntötte a mezőgazdasági üzemek növényvédelmi szak­embereit. Dr. Wábel János, az ál­lomás főmérnöke „Aktuális növényvédelmi feladatok a megyében” címmel tartott előadást. Bevezetőjében a múlt év tapasztalatait ele­mezte, majd felhívta a fi­gyelmet arra, hogy ismét el- szaporodóban van a galago­nyalepke, s a gabonafutrin­kára is figyelni kell a szak­embereknek. A továbbiak­ban a legfontosabb kultúrák kórokozóiról, kárteveiről és gyomnövényeiről szólt a fő­mérnök. Simon Endre, a Tiszavas- vári Alkaloida Vegyészeti Gyár növényvédelmi szak­mérnöke a gyár legújabb ké­szítményeiről, azok felhasz­megyénkben Megyénk baleseti ellátása volt a fő téma a megyei ta­nács egészségügyi és szociál­politikai bizottságának teg­napi ülésén, amelyre dr. Pin­tér Miklós elnökletével Bé­késcsabán került sor. A tes­tület napirendjén most sze­repelt első ízben az egész­ségügynek ez az ellátási te­rülete, melynek fontosságát aligha szükséges külön hang­súlyozni. A megye baleseti ellátásának helyzetéről dr. Gyulai Miklós, megyei trau- matológus szakfelügyelő fő­orvos adott tájékoztatást. Az írásos beszámolóhoz a teg­napi ülésen szóbeli kiegészí­tést fűzött. Zömmel a gon­dok, a hiányosságok kerül­tek itt szóba, hiszen — aho­gyan a főorvos fogalmazott — ami jó, ami eredményes, az természetes. Sajnálatos tény, hogy 1960 óta a balesetek száma majd­nem megháromszorozódott, s ezzel az ellátás nem tudott lépést tartani. Előbbrelépés az elmúlt tíz évben tapasz­talható, azóta történt lassú javulás a baleseti ellátásban. Az egészségügynek ezen az ellátási területén is ki­emelt szerepe van a terv­szerű, megelőző programok végrehajtásának, az otthoni, a közúti és üzemi baleset- védelemnek, a hatékony egészségnevelésnek, s nem nálási módjáról tájékoztatta a tanácskozás részvevőit. A tiszavasvári gyár új, korsze­rű talajfertőtlenítő-szereket, valamint a vadzab elleni nö­vényvédő szereket forgal­maz. A gyár készítményei közül több felhasználható a kiskertekben is, például az uborkalisztharmat ellen ha­tékonyan elkalmazható a Nimród. Dr. Tarjányi József, az American Cyanamid kelet­európai képviseletének szak­embere a hazánkban forgal­mazott legújabb növényvédő szereik felhasználásának szabályairól tartott vetítéssel illusztrált előadást. Befeje­zésül Dévai Géza, az Agro- ker osztályvezető-helyettese az Alkaloida, valamint az amerikai cég készítményei­nek megyei forgalmazásáról tájékoztatta a szakembere­ket. utolsósorban az alkoholfo­gyasztás visszaszorításának. Ami a fekvőbeteg-ellátást il­leti, jelenleg Békéscsabán a megyei traumatológiai osz­tály 52, a gyulai kórház 31, az orosházi pedig 24 beteg­ággyal rendelkezik. Ez kevés, és kevés a traumatológus szakorvos is. A fiatal orvo­sok nem szívesen vállalkoz­nak erre a nagy igénybevé­telt és szakmai elhivatottsá­got követelő pályára. Ki­emelte a főorvos a mentő­sök példás, gyors munkáját. A gondok sorában szóba ke­rült még többek között a re­habilitáció, a baleseti szak- rendelés, a röntgendiagnosz­tikai eljárás. A téma felett élénk vita bontakozott ki, hozzászólt többek között dr. Becsei Jó­zsef, a megyei tanács elnök- helyettese, aki a gondok mel­lett azt is kimondta, hogy mindent egybevetve elisme­rést érdemel az egészségügy­nek ez az ellátási területe. Hozzászólt dr. Rácz László megyei főorvos is. A bizottság ezután a táp­pénzes helyzettel foglalko­zott — a téma a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak legközelebbi ülésén ke­rül napirendre. T. L N sörháborúban — vesztett az NSZK Természetesen nem arról van szó, hogy a nyugatnémet vagy éppen a bajor sör minősége ellen merült volna fel kifogás, hanem arról, hogy a Közös Piac bírósága csütörtökön ítélettel kötelezte az NSZK kormányát: nyissa meg határait a Közös Piac többi tagországában gyártott sör előtt. ítéletét a bíróság majdnem egyévi tár­gyalás után hozta meg. A Közös Piac több sörexportőr országának gyárai panaszt tet­tek az EGK brüsszeli bizottságánál: az NSZK törvényei tiltják más országban gyártott sör bevitelét. A bizottság a pa­naszt jogosnak találta, mert az NSZK ti­lalma ellenkezik a Közös Piac alapokmá­nyában lefektetett kereskedelmi elvvel, azonkívül ellentétes a tagországok 1985. decemberi csúcsértekezletén hozott hatá­rozattal, amely szerint a következő évek folyamán meg kell teremteni a tagorszá­gok közti teljesen szabad kereskedelmi for­galmat. A brüsszeli bizottság az ügyet a közösség Luxemburgban székelő bírósága elé vitte. A tárgyaláson az NSZK képviselője egy 1516-ban hozott törvényre hivatkozott, amely egyrészt kimondja, hogy a sör csak négy alkotóelemet: vizet, komlót, árpama­látát és élesztőt tartalmazhat, másrészt megtiltja, hogy más országokban gyártott sört hozzanak belföldi forgalomba. Védekezésében előadta továbbá, hogy nem egyszerűen egy majdnem 500 éves törvény alkalmazásáról van szó, hanem arról, hogy annak a mai modem korban különösen fontos jelentősége van: az or­szág állampolgárainak egészségét van hi­vatva védeni. Az egészségvédelmi szabály alkalmazása annál indokoltabb — hang­zott az NSZK képviselőjének érvelése —, mivel a sör a legtöbbet fogyasztott ital az országban. A Közös Piac bizottságának képviselője ezzel szemben előadta: az NSZK, amely a sör tisztaságát egészségi okokból ilyen gondosan védi, korántsem ennyire kényes más termékeknél. Szemet huny például a bor hamisítása fölött. Engedélyezi adalékanyag alkalmazását olyan cikkeknél, mint az üdítőitalok és a rágógumi, amelyeket főleg gyerekek fo­gyasztanak:, pedig az ő egészségük még fo­kozottabb . védelemre szorul. A statisztika szerint az NSZK-ban nem a sör a legnagyobb mértékben fogyasztott ital, hanem — a kávé. A felperes, vagyis a közös piaci képviselő, fő érve a tagországok közötti kereskedelem szabadságának elve volt. Hangsúlyozta: a többi tagországnak legyen joga sört (is) exportálni az NSZK-ba, az ország lakos­ságának pedig természetesen jogában áll ezt nem megvásárolni, s — ha így tartja kedve és ízlése — csak a hazai gyártmá­nyokat fogyasztani. A bíróság elfogadta a közös piaci képvi­selő érvelését, a panasznak helyt adott és kihirdette ítéletét: az NSZK köteles enge­délyezni a többi országban gyártott sör bevitelét. Kötelezte ezenkívül az NSZK-t a perköltségek megfizetésére. A döntés egyben Görögországra is vo­natkozik, amely ellen ugyanilyen panaszt tettek. Ugyanis Otto görög király 1882-ben ott is elrendelte a külföldi sör behozatali tilalmát. tíz Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat felvételre keres: — számlaellenőr — adminisztrátor — térti anyagraktár-vezető munkavállalókat, középiskolai végzettséggel. Bérezés: a vonatkozó jogszabályok és a kollektív szerződés szerint. Érdeklődni részletes felvilágosítás iránt a vállalat személyzeti és oktatási csoportjánál. Orosháza, Október 6. u. 8. Telefon: 46/108-as mellék. i _____________ O rosháza y. l. ű baleseti ellátás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents