Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-13 / 61. szám
NÉPÚJSÁG 1987. március 13., péntek A közvetlen megyei érdekeket kifejező kutatások támogatása Ülésezett a tudományos-koordinációs bizottság Kondorosi számvetés A napokban ült össze az elmúlt év eredményeinek összegzésére Békéscsabán a Békés Megyei Tanács tudományos-koordinációs szakbizottsága. A szakbizottságban tizenkét kutatóintézet és szellemi műhely képviselői, vezetői vitatták meg a szak- bizottság titkárának, dr. Köteles Lajosnak a beszámolóját. A rövid, szinte csak felsorolásszerű összegzés arról árulkodott, hogy egyre bővül, gazdagodik a szakbizottság tevékenysége. A szervezet nevéhez fűződik az Alföld konferencia megszervezése, a Lézer a gyógyításban konferencia, a 30 év fejlődése Békés megyében tanácskozás megszervezése, az öt éve folyó megyei, földrajzi helységnevek gyűjtése, vagy a három éve tartó szociológiai vizsgálat megszervezése az uradalmi cselédekről. A sort hosszan lehetne még folytatni, például a vizsgálati feladatokkal. Ide tartozik a megyehatár menti térségek széles körű kutatási programja, Békés megye atlaszainak elkészítése vagy a kezdetektől napjainkig tartó életrajzi lexikon elkészítése a megye jeles személyiségeiről. Természetesen mindezeket a programokat egy-egy intézettel közösen vállalták fel, mozgósítva, összefogva a helyi tudományos törekvéseket. Részt vállalt a bizottság a környezetvédelmi mintame- gyeprogram előkészítéséből is, megszervezte a társadalomtudományi albizottságot, két kutatási programot két budapesti kutatóintézettel, valamint a Békés megye bemutatkozik Budapesten akciót. A sokféle tevékenységbe beletartozik a tehetséges közép-, illetve főiskolások támogatása is, valamint az egyéni kutatók felfedezése és kutatási programjának támogatása. A beszámolóban szó volt a bizottság kiadványozási, pályázati, ösztöndíjat adományozó tevékenységéről is, valamint érdekvédelmi munkájáról. Elhangzott, hogy ez évtől kezdve elsősorban azokat a kutatási folyamatokat kívánja támogatni a bizottság, amelyek komplexen vizsgálják a megye gazdasági-társadalmi folyamatait. Mint a titkár hangsúlyozta: „ne a követő jellegű kutatások legyenek a döntők, hanem ahol eredeti eredményeket tudunk elérni”. Ez viszont megköveteli a szervezeti rendszer módosítását. Ez alapján az orvosi és a társadalomtudományi albizottság mellé megszervezik a mezőgazdasági, élelmiszer- gazuasági albizottságot is, amelyek mindegyike önállóan gazdálkodik egy meghatározott összeggel, a kutatók ösztöndíjának odaítélésében, a külföldi utak támogatásában, s a megyei rendezvények szervezésével kapcsolatban döntési jogkörrel bírnak. Javaslattevő joguk van a tudományos kutatások szakmai irányainak és programjainak a kijelölésében, a programok megszervezésében, a rendezvények, kiadványok ügyében és a pályázatok kiírásában. A szakbizottság pedig dönt a komplex kutatási programok szervezéséről, a tudományos kutatási pályázatok kiírásáról, s az albizottság támogatásául szolgáló anyagiakról. Javaslattevő szerepe van a tudományos kutatások fő irányainak a kijelölésében. Az új szervezeti felépítés alapján lényegesen megnő az albizottságok önállósága, nagyobb lehetőséget kapnak a döntésre, bár, mint a szakbizottság elnöke, dr. Becsei József elmondta, ehhez az anyagi háttér nem növekszik, a szakbizottság továbbra is a tervidőszak folyamán összesen ötmillió forinttal gazdálkodhat. Ezért a korábbinál is szükségesebbé vált — a kutatóhelyek és -bázisok bővítése mellett — mondotta dr. Forrai József, a megyei pártbizottság munkatársa — a felhasználók érdekeltségének megteremtésére a különböző tudományterületek kapcsolatának, együttműködésének erősítése. A tudományos intézetek, szervezetek képviselői a beszámolót alaposan megvitatták, sokféle javaslatot is téve. Szó volt a provincializmus veszélyének az elkerüléséről, az intézményekben folyó munkák jobb megismeréséről, az információ- áramlás javításáról, az országos kutatási programokhoz kapcsolódás lehetőségeiről, az egyes intézmények és a bizottság kapcsolatának erősítéséről. Felmerült egy klub létesítésének is a gondolata, ahol a megye kutatói közvetlenül kicserélhetnék tudományos információikat. A tanácskozáson a résztvevők elfogadták Békés megye tudományos kutatásainak távlati irányait, amelyeken belül az albizottságok részleteiben, pontosan maguk dolgozzák ki kutatási terveiket. A bizottság ugyan nem tud minden kutatást finanszírozni, hangzott el az ösz- szegzésben, de anyagi eszközeivel a jövőben is orientálni kívánja a kutatóműhelyeket és a kutatókat a megyét szolgáló feladatok elvállalására. A négyévente megrendezendő Békés megyei tudományos napokkal pedig fórumot kíván teremteni az összegzéshez, a tapasztalatok kicseréléséhez. B. S. E. Működési területe egyetlen településre terjed ki. Naponta mintegy hétezer lakos figyeli munkáját, sokoldalú tevékenységét. E gazdálkodó egység neve: Kondorosi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Nagyságát tekintve megyénk hasonló szövetkezeteinek sorában a legkisebb. Áruforgalmazási és gazdálkodási eredményei azonban kiemelkedőek. Erről győződhettek meg a legutóbbi küldöttgyűlés résztvevői. Hajdú Mihály, az áfész elnöke bevezetőként elmondotta, hogy 1986-ban a szövetkezet csaknem 248 millió forintos forgalmat ért el, ami több mint 8 százalékkal haladta meg a tervezettet. Egyébként 1986-ban a szövetkezet összes forgalmának több mint 80 százalékát már az új üzemelési formában tevékenykedő boltok adták. Az sem mellékes, hogy tavaly kisebb létszámmal értek el nagyobb teljesítményt. Nem kis büszkeséggel szólt a szövetkezet elnöke e küldöttgyűlésen is az év közben megnyitott csárdáról. Ezután a múlt évi felvásárlási forgalomról szólt, így mindenekelőtt arról, hogy a kondorosi áfész — mint a megye legkisebb ilyen szövetkezete — tavaly 71,58 százalékkal növelte felvásárlási forgalmát. De ami Nemcsak azért érdekes a neve és személye, mert tizedik alkalommal építésze az Utazás-kiállításnak, hanem azért is, mert egyike azoknak .a magyar belsőépítészeknek, akiknek a nevét külföldön is elismeréssel emlegetik: Horváth András, nagy termetű, szakállas figura, vibráló egyéniség. — Az egyik kiállítás hozta a másikat — mondja. — Ha itt Budapesten meglátták a terveimet, s annak kivitelezését, meghívtak Becsbe. Az ottani elképzeléseim megtetszettek több üzletembernek, így kerültem az Egyesült Államokba. De Európa számos nagyvárosában rendeztem már nagy kiállítást, vagy az én terveim alapján építettük meg a magyar kiállítók standjait. Az Utazáskiállításokat a Néprajzi Múzeumban kezdtük: pár tabló, néhány aprócska kivitelezési ötlet — ez volt a kezdet, az adottságok miatt. S, ahogy változott az utazni akarók igénye, úgy változott a kiállítás körüli felhajtás is. különösen említést érdemel: 1986-ban 45 millió forint értékű, tőkés exportra alkalmas árut vásárolt fel a szövetkezet. Ez az árualap 12 millió forinttal haladta meg a bázisidőszak teljesítményét. A múlt év eredményességét bizonyítja továbbá az a csaknem 7 és fél millió forintos nyereség is, mely több százezer forinttal haladta meg a tervezettet. Az igazgatóság és a felügyelő bizottság beszámolóját követően többen szót kértek. Az elnökségben helyet foglaló párt- és tanácsi vezetők nevében dr. Ábrahám Béla, az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságának első titkára fejezte ki elismerését az áfész dolgozóinak. választott tisztségviselőinek a múlt évi sikeres gazdasági és szövetkezetpolitikai munkáért. Külön is kiemelte az exportárualap növekedését, melyet messzemenően példamutatónak tartott. Ugyanakkor jónak ítélte az idei esztendő elképzeléseit, miközben javasolta, hogy ezután is tegyen meg mindent e szövetkezet vezetése a tagsággal való jó kapcsolatért. Azzal fejezte be felszólalását, hogy a szövetkezet tervei, elképzelései ezután is épüljenek be Kondoros nagyközség terveibe. Egyre nagyobb területre volt szükség, és mire „felhajtottunk”, mindig utolsó pillanatban kezdhettük a kivitelezést. Idén minden eddigit felülmúló összeállításban és területen lesz az Utazás ’87. Aki akar, vonatozhat a standok között az A-pavilonban — szélesek lesznek a közle- kedőutak, nagy tömeg esetén sem lesz tumultus — de a századelő építészeti megoldásaival is találkozhatunk, az idén 85 éves IBUSZ eredeti ötlete alapján. Aki még nem jutott el a Hortobágyra, a kilenclyukú híd mellett — kicsinyített változatáról van szó természetesen — szalonnázhat. A faluközpontok aprócska mását, a tájegységek szép harmóniáját is láthatja minden érdeklődő az Utazás ’87. kiállításon március 20-tól 25-ig Budapesten, a kőbányai vásárvárosban. Lesz ízek és mesterek utcája, maszek vendéglő és ingyen tej. Kiflit mindenki hozzon magával... —Balkus— Utazás ’87 A kilenclyukú hídnál szalonnázhatunk... Termékbemutató cukorbetegeknek Az országban mintegy 400 ezer cukorbeteget tartanak nyilván. Ugyanakkor speciális élelmiszereket kellene fogyasztaniuk a vese-, szív-, magas vérnyomásos és emésztőszervi ártalmakban szenvedőknek. Összesen legalább négymillió ember szorul diétára és kímélő étrendre. A javulás ellenére az ellátás nem a legjobb ezekből a termékekből. Ezért is tartott kóstolóval egybekötött bemutatót tegnap délután Békéscsabán, a Korzó étteremben a Fogyasztók Megyei Tanácsa. A fórumon a gyártók, a forgalmazók és a vásárlók mondták cl véleményüket a diétás készítmények minőségéről, áráról, az előállítás költségeiről, az árusítás formáiról. Képünkön: a kiállítás egy részlete látható. Fotó: Kovács Erzsébet :; ‘f Kereskedelmi bank első kötvénykibocsátása A január óta működő kereskedelmi bankok közül elsőnek a Budapest Bank Rt. bocsát ki kötvényt forrásainak bővítésére, 500 millió forint értékben. Az értékpapírok jegyzése megkezdődött. A Budapest Bank kötvényét vállalatok, szövetkezetek és egyéb gazdálkodó szervek vásárolhatják. Az értékpapír változó kamatozású, amely igazodik a Magyar Nemzeti Bank által egy évnél hosszabb lejáratra nyújtott refinanszírozási hitelek kamatához. A kötvény kamata mindig fél százalékkal meghaladja az MNB által kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelek kamatát, így a hétéves lejáratra kibocsátott értékpapír kamata az első esztendőben 11 százalék lesz. Ülést tartott a Minisztertanács Kormányszóvivői tájékoztató Frank Róbert, az MTI tudósítója jelenti: (Folytatás az 1. oldalról) Bányász Rezső. a Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői értekezleten a közleményben szereplő témák közül elsőként a szolgáltatások időpontjának pontos megjelölésével, ezek betarthatóságával kapcsolatosan (a Népszabadság kérdésére válaszolva) elmondta: — A kormány döntését részletes vita előzte meg, éppen azért, hogy valóban végrehajtható határozat szülessen. A határozat azt írja elő, hogy a vállalatoknak — a megfelelő felkészülési időszak után — a megrendelővel kell megállapodniuk a javítás pontos időpontjában. Ez természetesen nem arra vonatkozik, hogy hány óra alatt kell elvégezni magát a munkát, csak azt rögzíti, mikorra kell a megrendelő lakására, ingatlanára érkezniük a szolgáltatóknak. Ha ennek nem tesznek eleget, akkor kötbér fizetésére is kötelezhetők lesznek. Tényleges érdek fűződik ugyanis ahhoz, hogy a lakosság jelentős részének — amely néha kiszolgáltatottnak érzi magát a szolgáltatókkal szemben — ne kelljen hosszú ideig távol maradnia munkahelyéről a szerelőket várva. Ez persze csak egy lépés a szolgáltatások minőségének javítása területén. Ugyancsak napirenden szereplő környezetvédelmi programról szólva (a Magyar Nemzet érdeklődésére) a szóvivő kifejtette: — A környezetvédelem már egyre inkább az aktív megelőző munkára, a környezetgazdálkodási szemlélet és gyakorlat meghonosítására irányul. Az elmúlt mintegy két évtized tapasztalatai bizonyították, hogy a környezet passzív védelme, esetenkénti helyreállítása nem elég hatékony módszer a károk megelőzésére. A természeti folyamatok és az ipari gazdálkodó tevékenység hosszú távú összehangolására van szükség. Olyan tudatos, jól szervezett tevékenységre, amely a társadalom rendelkezésére álló erőforrások felhasználásában, a termelésben és a fogyasztásban egyaránt képes érvényre juttatni a környezetvé-, delmi követelményeket. Az MTI kérdésére válaszolva Bányász Rezső röviden ismertette a Tudomány- politikai Bizottságnak a Bős—Nagymaros vízlépcső- rendszerrel kapcsolatos kutatási programját. E két ötéves tervidőszakot • felölelő kutatási program három fő részre tagolódik: a műszaki, környezetvédelmi jellegű; az üzemeléshez, s a környezet állapotának folyamatos vizsgálatához tartozó, valamint a társadalmi-gazdasági folyamatok változásához kapcsolódó kutatásokra. Ezután a kormányszóvivő az idei várható lakossági áruellátással foglalkozott (Magyar Rádió). Mint mondta: a jelzések szerint nagyjából a tavalyihoz hasonló, sőt egyes cikkekből annál is jobb kínálat várható. Példákat említve elmondta, hogy az élelmiszerek közül a tavaszi primőrökből, elsősorban paradicsomból, uborkából és zöldpaprikából az idén többet vásárolhatnak a fogyasztók. Javult az ellátás villanybojlerből, fagyasztóládából, automata mosógépből, gázkályhákból és bővül az olcsóbb színes televíziók választéka is. Bőséges kínálat ígérkezik a tüzelőanyagok közül brikettből, ugyanakkor előfordulhat, hogy egyes hazai szénfajtákból nem tudják kielégíteni az igényeket. A hagyományos tetőcserép kivételével lesz elegendő építőanyag is, s tovább javul az energiatakarékos építőipari cikkek kínálata, s remélhetően e termékek minősége is. A továbbiakban Bányász Rezső az egységes vállalati és a személyi jövedelemadórendszer bevezetéséről érdeklődő kérdésre (Magyar Hírlap) elmondta: — Gazdasági reformunk továbbfejlesztésének folyamatában a közgazdászok mérlegelik egy egységes vállalati adó- és egy személyi jövedelemadó-rendszer bevezetését. Vagyis azt, hogy egy ilyen adórendszer menynyiben ösztönözhetné a hatékonyabb termelést, a gazdaságban rejlő tartalékok fokozottabb feltárását és hasznosítását, a lakosság alkotókedvének egyéni kezdeményezőképességének kibontakozását. A szocializmus fejlődésének időszerű kérdéseivel foglalkozó, közelmúltban megtartott szegedi elméleti konferencia kormányzati munkára gyakorolt hatásáról fa Népszava kérdésére) szólva Bányász Rezső kiemelte: a tanácskozáson az elméleti és a gyakorlati szakemberek a szocializmus fejlődésének tanulságait és tapasztalatait elemezték. Többek között egyetértésre jutottak abban is, hogy a most élő nemzedékek csak akkor tudnak megfelelni a jövő századba is átvezető történelmi feladataiknak, ha a jelen kihívásaira korszerű, alkotó válaszokat adnak. Történelmi távlatokban gondolkodva ma ez bátor kezdeményezést, a felelős útkeresést, az elkötelezett, alkotó cselekvést jelenti. Ez legfőbb záloga értékeink gyarapításának, magyarságunk megőrzésének. Ez lehet alapja a jogos nemzeti önbecsülésnek, s ezzel vívhatjuk ki mások elismerését is. A szegedi tanácskozás is megerősítette, hogy politikánk a szocialista célokon alapuló nemzeti összefogást szolgálja. E politika kiegyensúlyozott lehetőségeket biztosít az ország minden állampolgárának — magyaroknak és nem magyaroknak egyaránt — ahhoz, hogy testvéri egyetértésben, egyenlő feltételek mellett dolgozzanak és boldoguljanak. A szóvivő a magyar nyelv ápolása érdekében meghirdetett mozgalomra vonatkozó kérdésre (Magyar Nemzet) válaszolva kijelentette: a szép magyar beszéd nem csupán kulturális életünk egyik területének kérdése. A magyar nyelv tisztaságának megőrzése és fejlesztése ma is nemzeti ügy. Politikánk, tetteink világosak és tiszták, ehhez írásban és szóban csakis a világos és tiszta nyelv a méltó. Anyanyelvűnk szerepe, jelentősége túlmutat az országhatárokon Is. összekötő kapocs közöttünk és a másutt élő magyarok között. Végezetül arra a kérdésre (Heti Világgazdaság), hogy a forint leértékelésére vonatkozó bejelentést a magyar sajtóban miért nem kísérte bővebb magyarázat, Bányász Rezső a következőket mondotta: A kormányzat messzemenően őrködik azon, hogy a magyar sajtó révén a közvélemény minden lényeges kérdésben megkapja a szükséges felvilágosítást. Ügy gondolom — folytatta —, hogy ami a forint 8 százalékos leértékelését illeti, néhány külföldi valutához képest, ez nem olyan kérdés, ami elsődlegesen a lakosságot érinti, hanem mindenekelőtt bizonyos külföldi, a magyar gazdasággal szorosan kapcsolatban álló vállalati és bankköröket.
