Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-13 / 61. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. MÁRCIUS 13., P£NTEK An: 13* forint XUI. ÉVFOLYAM 61. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Szovjet előadó az átalakítási politikáról Ülést tartott a Minisztertanács Fogadás a megyei pártbizottságon Fotó: Fazeka* Ferenc Tegnap, március 12-én me­gyénkbe érkezett Onyikov Leon Arsakovics, az SZKP Központi Bizottsága agitá- ciós és propaganda osztályá­nak főmunkatársa, akit a megyei pártbizottság szék­házában fogadott Szabó Mik­lós, az MSZMP Békés Me­gyei Bizottságának első tit­kára és Nagy Jenő, a me­gyei pártbizottság titkára. Ezután vezető propagan­distáknak, pártmunkások­nak tartott előadást a Szov­jetunióban végbemenő át­alakítási politikáról, az ez­zel összefüggő ideológiai fel­adatokról. Szólt a társadal­mi. politikai, ideológiai és gazdasági változásokról, amely a SZKP XXVII. kong­resszusának, valamint a Köz­ponti Bizottság 1987. janu­ár 27—28-i ülésén elfogadott határozatok szellemében az egész országban megindult. Elmondotta: a párt nem tér el a marxizmus—leninizmus alapjaitól, értékeli a szocia­lista építésben elért sikere­ket, de az ország előrehala­dásának az üteme a hetve­nes-nyolcvanas évek fordu­lóján lelassult. A gazdaság­ban, a szociális és a szelle­mi szférában kezdtek felgyü- lemleni a nehézségek, a pan­gás jelei mutatkoztak. Most az egyik legfontosabb tenni­való a demokrácia kiszélesí­tése, az ideológiai nevelő­munka erősítése, a politikai oktatások átszervezése. A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hi­vatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács kötelezte az illetékes állami szerveket olyan ösztönző rendszer kidolgozására és bevezetésére, amely érdekeltté teszi a szolgáltatókat tevékenységük több vagy nyújtott műszakban való folytatására, a szolgáltatási tevé­kenység színvonalának javítására. A kormány egyúttal előír­ta, hogy a megrendelők' lakásán vagy egyéb ingatlanán vég­zett munka esetén a megrendelő kívánságára 1987. szeptem­ber 1-től a vállalkozók — kötbérfizetés terhe mellett — olyan időpontban kötelesek megkezdeni a szolgáltatást, hogy ügyfeleik várakozása ne haladja meg a kettő, de legfeljebb négy órát. A Minisztertanács megerősítette a Gazdaságfel­ügyeleti Bizottságnak a fogyasztói érdekvédelem fokozását szolgáló határözatait. Ugyancsak megerősítette a Tudománypolitikai Bizottság­nak a Bős—Nagymaros vízlépcsőrendszerhez kapcsolódó ku­tatási programra, valamint a környezetvédelmi kutatások programjára vonatkozó határozatait is. (Folytatás a 3. oldalon) KISZ—Mészöv Együttműködési megállapodás A Fogyasztási Szövetkeze­tek Megyei Szövetsége (Mé­szöv) székházában tegnap délután együttműködési meg­állapodást kötött a KISZ Bé­kés Megyei Bizottsága és a Mészöv elnöksége. Szabó Béla, a KISZ megyei bizott­ságának első titkára és Ta­nai Ferenc, a Mészöv elnö­ke áttekintette az elmúlt há­rom év együttműködésének tapasztalatait. Megállapítot­ták, hogy az utóbbi időben a két szerv egyeztetve foglal­kozott a fogyasztási szövet­kezetekben folyó Ifjúsági munkával. Lényeges előre­haladás történt a közös ren­dezvények szervezésében, kü­lönösen a szakmai versenyek területén. A jövőben bővíteni kíván­ják a kapcsolatokat, erre a KISZ meghirdetett rétegpoli­tikai munkája jó lehetőséget is ad. Közösen tevékenyked­nek a megye fejlődését se­gítő programok megvalósítá­sában is. Korszerűsített for­mában hirdetik meg a jö­vőben „A megye legjobb áfész KISZ-szervezete” ci- mű vetélkedőt is. ál '"w , MŰ iíp jEv| H , Jík r TisF fMní j| J| Egymillió dollárnyi tőkés exportot bonyolít le évente a Gyulai Szabók Szövetkezete. Jelenleg is francia exportra gyártanak női ruhákat. Prónal Mária varrónő a Gaston Jeanett cégnek dolgozik F*tó: Béla Ottó II külkereskedelmi miniszterhelyettes megyénkben Dunai Imre külkereskedel­mi miniszterhelyettes teg­nap, csütörtökön látogatott megyénkbe. A megyei párt- bizottság épületében gazda­sági, vállalati, szövetkezeti vezetőkkel találkozott. A ta­nácskozáson részt vett Szabó Miklós, a megyei pártbizott­ság első titkára, Murányi Miklós, a megyei tanács el­nökhelyettese és több me­gyei szervezet vezetője is. Részvételükkel Dunai Imre kisebb aktívaértekezletet tar­tott, melyen röviden ismer­tette a magyar külkereske­delem helyzetét, gondjait. A dollárbevételek csökke­nése, a cserearányromlás és egyéb tényezők következté­ben a külkereskedelem igen kedvezőtlen helyzetbe került. Az export erőteljesebb ösz­tönzése mellett — amint hal­lottuk — számítani kell az import szigorúbb korlátozá­sára. A rövid tájékoztató után a résztvevők, elsősor­ban a gazdálkodó egységek vezetői, kérdéseket tettek fel a miniszterhelyettesnek. Sok probléma vetődött fel. mely­nek megoldása mindenkép­pen előrevinné a magyar ex­port ügyét. A miniszterhelyettes vála­szaiban igyekezett megvilá­gítani a gondok hátterét és ismertette, milyen intézkedé­seket terveznek a jövőben. Érdekes eszmecsere alakult ki a jelenlevők között, mely­ről később részletesen beszá­molunk. Békés megye az élmezőnyben Tájékoztató a lakó- és utcabizottságokról Mérlegen a kereskedelem Tények és tervek az Élésker-nél Tovább emelni a kukoricatermesztés színvonalát A megye legnagyobb élel­miszer-kereskedelmi válla­lata az Élésker. Vezetői, fel­mérve a lehetőségeiket, az elmúlt évre az áruforgalom, az árbevétel, a nyereség, a költségek tervezésekor egy minimális és egy maximális célt tűztek ki. Nos, a nyere­séget a felső határszintnél csaknem 30 millió forinttal sikerült teljesíteni, az előző évit 10 millióval felülmúlni. Mindezt annak ellenére, hogy év közben 8 boltot meg kellett szüntetni, s egy üzlet­ben az árusítás egész évben szünetelt, így a hasznos alapterület 350 négyzetmé­terrel csökkent, s emiatt a forgalomkiesés meghaladta a 10 millió forintot. Mindössze 3 új üzletet nyitottak. A vállalat áruforgalmának értéke tavaly megközelítette a másfél milliárdot, ami csaknem 6%-os növekedés­nek felel meg. Sikerült új üzletfelekkel kialakítani a kapcsolatot, amelynek __ ered­ményeként szélesítették a választékot. Valamelyest nőtt a dolgo­zók jövedelme, s a tavalyi évben az egy dolgozóra Jutó átlagkereset már megközeli­tette a 66 000 forintot. Ennek ellenére riasztónak találták az év végi felméréskor az átlagos hálózati létszámot, ami 38-cal volt kevesebb az első negyedévinél. Mi várható az idén az élelmiszer-kereskedelem­ben? A tegnapi ülésen el­hangzottak szerint a válla­lati tanács legfontosabbnak a lakossági fogyasztás szín­vonalának megtartását tart­ja — mindezt döntően hazai termelésből és megyén be­lüli árualap fenntartásával. A forgalom, a nyereség, a bérek kis mértékű növelése mellett szerény összeg jut — alig valamivel több mint 8,5 millió forint — beruhá­zásra, fejlesztésre, mely ér­dekeltségi alapból, érték- csökkenésből és társberuhá­zások pénzeszközeiből tevő­dik össze. Ebből jut a Gyulai Várfürdőben egy üzlet épí­tésére, a békéscsabai Dózsa úton nyíló húsbolt kialakí­tására, az orosházi 315. sz. áruda húsáruházzá történő átalakítására, valamint a szarvasi 402. sz. ABC fűtési, rendszerének korszerűsíté­sére és különféle felszerelé­sek vásárlására. b. O. A HNF városi elnöksége tegnap ülést tartott a me­gyeszékhelyen. Ezen Hankó András, a honismereti szak­kör vezetője megemlékezett a három tavaszi ünnepről, részletesen megemlítve azo­kat az egykori békéscsabai eseményeket és személyeket, amelyek, illetve akik ezek­hez az évfordulókhoz kötőd­nek. Ezután a lakó- és utcabi­zottságok városi helyzetéről számoltak be a körzeti HNF- titkárok. A tájékoztatókból arról értesült a testület, hogy több helyen nagy gondot for­dítanak a környezetvédelem­mel, a városszépítéssel, a közműfejlesztéssel és a tár­sadalmi munkák szervezésé­vel kapcsolatos feladatok megoldására. Van olyan ke­rület, ahol szervezetten, s van, ahol spontán módon vonják be a lakosságot eb­be a tevékenységbe. A következő napirendi Március 14-én, szombaton 15 órakor tartják a hazánk­ban élő szlovákok szólista­versenyének gálaműsorát Budapesten, a Dózsa György Művelődési Központban. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége, a Kórusok Országos Tanácsa és az Országos Közművelő­dési Intézet „Vyletel vták IV.” címmel tavaly hirdette meg a versenyt azzal a cél­pontban Kendra János, a HNF városi elnöke a tanács­tagokkal folytatott múlt évi elbeszélgetések tapasztalatait és a további teendőket is­mertette. Megállapítható, hogy e közéleti megbízatást ellátó állampolgárok aktivi­tása javult, és megfelelő szintű a tájékoztatásuk. A szakigazgatási szervek egyes dolgozóinak viszont az eddi­gieknél is többet kellene fog­lalkozni a tanácstagokkal. Akad még tennivaló például a kerületi csoportok munká­jának javításában is, s eh­hez a HNF városi testületéi nyújthatnak nagyobb segít­séget. Az ülés végén Szabó Lász­ióné HNF-titkár egyebek között arról tájékoztatta az elnökséget, hogy cigányfóru­mot rendeznek április 13-án 16 órától a HNF városi szék­házában Békéscsabán. —J — n lal, hogy újabb tehetséges népművészeti előadókat ku­tassanak fel a Magyarorszá­gon élő szlovák nemzetiség körében. A felhívásra ha­zánk 32 helységéből 88 mű­sorszámmal neveztek be éne­kesek, népzenészek és prózai előadók. A négy területi elő­döntőből 32 produkció 61 résztvevője jutott tovább; ők vesznek részt a budapesti gálaműsoron. Békéscsabája tegnap, csü­törtökön megyéi kukoricater­mesztési tanácskozást rende­zett a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya, a megyei tsz-szö- vetség és a MAE megyei szervezete. Antal József, a megyei tanács osztályvezető­je nyitotta meg a tanácsko­zást és bevezetőjében arról szólt, hogy tavaly másfél millió tonna gabonát termel­tek a megye gazdaságai. Ki­emelkedő eredmények szület­tek a kukoricatermesztésben, a megyei átlag elérte a hek­táronkénti 7500 kilogrammot. Mezei János, a MÉM fő­osztályvezető-helyettese a kukoricatermesztés időszerű kérdéseiről tartott előadást. Bevezetőjében a hazai nö­vénytermesztés szerkezetét vázolta fel a jelenlevőknek, majd a VII. ötéves tervi el­képzelésekről beszélt. El­mondotta, hogy a növény- termesztésben is előtérbe ke­rülnek a minőségi követel­mények. A továbbiakban a kukori­catermesztés elmúlt évi ta­pasztalatairól, az elkövetke­ző időszak tennivalóiról szólt az előadó. Kiemelte, hogy Békés megye Baranyá­val együtt az ország leg­jobb kukoricatermesztő tér­sége volt 1986-ban. A me­gyében 39 nagyüzem ter­mesztett 8 tonnánál több ku­koricát hektáronként. Ezt kö­vetően a fajtaváltás kérdé­seiről, a hibridkukoricavető­mag-termesztés jelentőségé­ről beszélt. A jövőben új hibridüzeme­ket építenek az országban, mindezek hozzájárulnak a növekvő kukoricavetőmag- export teljesítéséhez. Ezután a tápanyag-gazdálkodás né­hány fontosabb területéről mondta el véleményét a fő­osztályvezető-helyettes. A VII. ötéves terv végére a terület 30—35 százalékán, várhatóan már folyékony műtrágyát használnak a gaz­daságok. Sajnos a folyé- konyműtrágya-telepek építé­se nem követi a tervben megfogalmazott ütemet. Ezt követően Bodnár Emil, a KITE kukoricaágazat-veze­tője számolt be a termelési rendszer tapasztalatairól, s vázolta az előrelépés lehe­tőségeit. Grafikonokkal, táblázatokkal illusztrált elő­adásában részletesen szólt a hibridekről, a tőszám, a táp­anyagellátás és a növényvé­delem kérdéseiről. Az utób­bi években a csapadékhiány volt az egyik oka a kisebb hozamoknak. Ezért határoz­ta el tavaly a KITE, hogy egy intenzív öntözésfejleszté­si programot valósít meg. Ennek első lépcsőiéként az idén várhatóan 6-7 ezer hek­táron folytatnak öntözést a termelési rendszer tangaz­daságaiban. Befejezésül a kukorica köz- gazdasági pozíciójának rom­lásáról szólt Mezei János. (verasztóV Szlovák szólisták versenye

Next

/
Thumbnails
Contents