Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-12 / 60. szám

NÉPÚJSÁG 1987. március 12., csütörtök Körkérdésünk: Mi újság a határban? A növényvédő repülősök már hosszú hetek óta szórják a fejtrágyát Fotó: Fazekas László Hegyvenhárommillié forint nyereség Áfész-küIdöttgyűlés Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) nagyon rosszul teleltek, az időjárás igen megsanyargat­ta a kenyérnekvalót. Az el­vetett mag csak itt-ott kelt ki, amire, azt hiszem, évti­zedek óta nem volt példa. — Mi ennek az oka? — Már ősszel száraz ta­lajba került a mag, vetés után sem kapott csapadékot, és a hó alatt sem tudott úgy megindulni a növény, mint más időkben. Példátlan a ké­sés, de talán még sok min­den helyrehozható, ha a ve­tés tápanyag-utánpótlása, majd a növényápolási mun­kák, többek között a vegy­szeres gyomirtás optimális időben történik. Ha valaha fontos volt a szakaszos táp­anyag-utánpótlás, hát most nagyon fontos, hogy két-há- rom menetben szórják ki a vetésre a fejtrágyát. — Van-e gond a műtrá- ellátással? — Tudomásom szerint nincs. Sem az Agroker, sem az üzemek műtrágyahiányt eddig nem jeleztek. Munka­eszközöknek sincsenek híján — a többi szervezés kérdése. * * * Ezek után megkérdeztünk néhány mezőgazdasági nagy­A Makói Zöldért ’85-ben nem kötött szerződést a he­lyi kistermelőkkel fokhagy­mára. Kötött viszont 10 ezer fonatra a sarkadi Balogh Vilmossal és a dobozi Sztoj- ka Józseffel. Pedig amennyi fokhagymát ők termeltek, azt csak kilóban lehet kife­jezni. A két önmagát kistermelő­nek föltüntető Békés megyei férfi ezek után úgy gondolta, legkönnyebben Makón lehet fokhagymához jutni, így az­tán a makói eredetű, sarkadi és dobozi fűzésű fokhagyma­fonatok jutottak vissza Ma­kóra. Reményeikben nem is csalódtak. Baloghnak ne­gyedmillió, Sztojkának 110 ezer forint volt a haszna a fokhagyma-utaztatáson. A 41 éves Balogh és a 44 éves Sztojka egyaránt rok­kantnyugdíjas. Idegeikkel van baj. A fokhagymaüzlet­ben azonban cseppet sem voltak idegesek. Pedig tud­ták, hogy szabálytalanságot követnek el. Balogh, pont ezért, mások neve alatt is értékesített hagymát, felké­szülve árra, hogy előbb- utóbb valaki gyanút fog, ha mindet ő adja el. Sztojka dughagymával is üzletelt. A Makói Lenin Tsz-től 6 forintért vett árut, „percekkel” később 25-ért dobta piacra. Ezen 30 ezer forint haszna volt. Egyéb­ként Sztojka adott egy _ kis különmunkát is a Békés Megyei Rendőr-főkapitány­ságnak, hiszen 3 mázsa dug- hagymája megmaradt, s en­nek értékesítése a rendőr­ségre várt. Hogy ezzel a pénzzel és a két hagyma- üzérrel mi lesz, arról majd a bíróság dönt. üzemet arról, mi újság a ha­tárban, hol tartanak a fej­trágyázással? Füzesgyarmati Vörös Csil­lag Téesz, Radovics Géza fő- agronómus: — Az időjárás nem ked­vez a gabonáknak. A 4500 hektár őszi búzánkból olyan ezerhektárnyi kelt ki, ezt hétfőtől fej trágyázzuk, a töb­bit majd csak kelés után, ha úgy látjuk, hogy érde­mes. A legelők tavaszi fej- trágyázása földi gépekkel megtörtént. — Milyen a műtrágyaellá­tás? — Nincs vele gond. Fel­készültünk arra is, hogy a tavaszi vetések alá a nö­vényvédő szert a folyékony műtrágyaoldattal együtt, egy menetben juttatjuk ki, ezzel a talajt is kíméljük, a gépek nem tapossák többször. Az egy hektárra jutó hatóanya­got kismértékben, tíz száza­lékkal emelni kívánjuk, és hadd tegyem hozzá, hogy lé­vén nagy az állatállomány, évi ötvenezer tonna istálló­trágyát is kiszórunk a terü­letre. — A kora tavaszi mun­kákkal hol tartanak? Akárcsak azzal az öt, ha­sonló hajóban evező sarkadi üzérrel, akik évek óta fog­lalkoznak hagyma felvásár­lásával és jogtalan értékesí­tésével. Idősebb és ifjabb Papp József, Papp Jenő, va­lamint idősebb és ifjabb Czinanó Árpád ügyében a megyei rendőrség hosszabb bizonyítási eljárásra készül. Ök évek óta a buda­pesti Bosnyák piacon adják el a vidéki kistermelőktől megvett fokhagymát és dug- hagymát. A kistermelők egyébként annyira bíztak bennük, hogy nekik ötüknek még csak fizetniük sem kel­lett az áru átvételekor, elég volt, ha az értékesítés után rendezték a tartozást. A sarkadi hagymaüzérek úgy próbálták a bátraikor fenye­gető eljárás Vádjait jó előre kivédeni, hogy a termelők­től szereztek írásos megbí­zást a hagymaeladásra. Ezek a papírcetlik már megbuk­tak ugyan, az üzérkedéssel szerzett jövedelemre azon­ban a következő hónapok szívós munkája adhat csak választ. Ami viszont az újságolva­sót alighanem a legjobban érdekli, hogy a leírt manő­vereknek az állami és a szövetkezeti kereskedelem hiányosságai meddig biztosí­tanak termékeny táptalajt? Meddig leszünk még kiszol­gáltatva a termelői ártól el­rugaszkodott piaci áraknak, s az égbe szökő árakból mi­ért jut a termelőhöz a leg­kevesebb? De ezt aligha az említett két rendőrségi, s az azt követő bírósági eljárás válaszolja majd meg. n. t. — A mákot elvetettük, most a hagymamag vetése következik. Tótkomlósi Haladás Téesz, Viszkok Mihály termelési el­nökhelyettes: — Földi géppel 300 hek­tárra kijuttattuk a kiegészí­tő műtrágyát, a fej trágyázás pedig repülővel a jövő hét közepén kezdődik, ha jó lesz az idő. — Milyen a búzavetés? — Most már csúnya. Már­cius legelején a 944 hektár­ból 400 hektár jó közepes volt, a többi foltokban kelt. A fagy sokat ártott, hiszen nem védte a vetést hótaka­ró. Ami a kora tavaszi veté­seket illeti, hagymával, bor­sóval kezdünk. A talajt, amennyire lehetett, előké­szítettük és most várjuk a jó időt. Kamuti Béke Téesz, Blas- kovits Péter főagronómus: — A hóolvadás után a teljes vetésterületen, 1117 hektáron megtörtént a nitro­gén műtrágya kiszórása. Saj­nos, az öntözött területeken kelőfélben érte a fagy a búzavetést. Foglalkozunk a felülvetés gondolatával. Tanácskozás az élelmiszerszabványok korszerűsítéséről A fontosabb élelmiszerek­re vonatkozó szabványok korszerűsítését vitatta meg a Fogyasztók Országos Ta­nácsának élelmiszer-szakér- tő bizottsága tegnapi, a HNF ÖT székházában tartott ülé­sén. A tanácskozáson egyebek közt elmondották: a jelen­tősebb élelmiszerek szabvá­nyai országosak, tervezésük­nél, kidolgozásuknál, illető­leg módosításuknál a Ma­gyar Szabványügyi Hivatal­nak a fogyasztói érdekeket is szem előtt kell tartania. Minden szabvány esetén a termékek címkéjén, vagy csomagolóanyagján látható megjelölés a fogyasztók tá­jékoztatását szolgálja, s egy­ben arra is alkalmas, hogy az ellenőrző intézetek a megváltozott előírások érvé­nyesülését vizsgálni tudják. Utaltak arra: a téma napi­rendre tűzését az indokolja, hogy fokozódott a vásárlók minőségi igénye. Rámutat­tak arra az ellentmondásra, miszerint a vállalatok — gazdasági megfontolások miatt — a szabványban elő­írt minőségi követelmények alsó határát célozzák meg, a fogyasztók viszont olyan árukat szeretnének, ame­lyek a leginkább megfelel­nek az elképzeléseiknek. A szabványok azonban nem követték a változó igénye­ket. Ez a húskészítmények­nél is jól érzékelhető. Mintegy 130 küldött jelen­létében tartották meg már­cius 11-én délelőtt Békés­csabán, a MÁV művelődési házban a Békéscsaba és Vi­déke Áfész küldöttgyűlését. Az eseményen ott volt dr. Lovász Matild, a megyei pártbizottság titkára, Aracz- ki János, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Tanai Ferenc, a Mészöv el­nöke, a városi pártbizottság és a városi tanács képviselői. A megjelenteket Csizmár György levezető elnök kö­szöntötte, majd átadta a szót Seres Mihálynak, a szövet­kezet elnökének, aki kiegé­szítette az írásos beszámolót. Elöljáróban a Szövosz X, kongresszusa kapcsán kiala­kult nézetekről, vitákról be­szélt, ismertette a február­ban lezajlott tagértekezlete­ken elhangzott észrevétele­ket, javaslatokat. A gazdál­kodást elemezve arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a tavalyi 1 milliárd 600 millió forintos bevétel meghaladja a megyei és az országos szö­vetkezeti átlagot. Ez minden­képpen figyelemre méltó, hi­szen a 17 százalékos növe­kedés 238 millió forintot je­lent. Kiemelte a békéscsabai mezőgazdasági szakboltot, Ez év július 26-án ünnep­li az eszperantómozgalom az első eszperantó nyelvtan­könyv megjelenésének 100. évfordulóját. A centenárium eseményeiről, a mozgalom eredményeiről és terveiről tartottak sajtótájékoztatót tegnap, március 11-én dél­előtt Budapesten a MUOSZ- székházban. A tájékoztatón dr. Sághy Vilmos nyugalma­zott miniszter, a Magyar Esz­perantószövetség elnöke be­szélt e nyelv fejlődési ten­denciáiról, arról, miként le­hetne még nagyobb körben népszerűvé tenni az eszpe­rantót. Szólt arról is. hogy nálunk a kormány megfele­lően támogatja e mozgalmat. A szövetség, az eszperantis- ták feladata, hogy tudatosít­sák a nyelv gyakorlati hasz­nát, nyelvi értékeit. Mindent megtesznek azért, hogy a nyelvi érintkezés szervezett formáit kialakítsák. CÁ tu­risztikában — önálló utazási iroda létrehozásán gondol­koznak —, a tudományok al­kalmazása területén máris szép eredményeket értek el. A tájékoztatón szó esett a nyelv oktatásáról is. Má­sodik nyelvként az általános iskolákban az eszperantó is felvehető, s hogy elég peda­gógus legyen, mind több Tegnap délelőtt a mező- berényi művelődési központ adott otthont a Magyar Nép­művelők Egyesülete Békés Megyei Területi Szervezete vezetőségi ülésének. A tes­tület — többek mellett — oly kérdésekben is döntött, amely nemcsak az egyesület tagjait érdekelheti. Az egyik ilyen az a pályázat, amelyet a megyei tanács művelődési osztályának anyagi segítsé­gével hamarosan meghirdet­nek. A tervek szerint olyan, eddig még nem közölt dolgo­zatokat várnak, amelyek a közművelődési és a társadal­mi fejlődés kapcsolatait, a demokratikus fórumok kitel­jesedésének lehetőségeit és a helyi nyilvánosság megterem­tésének módszereit kutatják. amely egy év alatt 10 mil­lió forinttal növelte a for­galmát, míg a bútor- és la­kástextil-áruház 30, az új- kígyósi tüzelőtelep 36 millió forinttal adott el több árut, mint az előző esztendőben. Szép eredményeket értek el a felvásárlásban. A nem ru­belelszámolású export ér­téke elérte a 120 millió fo­rintot. Mindez önmagáért be­szél, különösen akkor, ha hozzátesszük: a toll, a máj­liba ára csökkent a világ­piacon. A szakcsoportok több mint 1 millió forint nyereséggel zárták az évet, veszteséges nem volt közöt­tük. Létrehozták az élelmi­szer-feldolgozó leányvállala­tot, továbbfejlesztették az érdekeltségi rendszert, a kis­településeken 17 üzletet újí­tottak fel. Mindezek ellené­re számos gonddal küszköd­nek. Az árubeszerzést itt-ott a hanyagság, a kényelmes­ség, az érdekeltség hiánya nehezíti. A jó készletgazdál­kodás sem az erős oldala né­mely üzletvezetőnek. Nem sikerült újítani a vendéglá­tásban sem. Elsősorban a hagyományos és a jövede­lemérdekeltségű rendszerben működő egységek vesztesé­gesek. Ebben az évben 1,9 egyetem, főiskola vállalko­zik a nyelv oktatására. Mindezek mellett mintegy 170 eszperantó-tanfolyam van az országban, melyek foglal­kozásain az alapfogalmakat, a szókészletet sajátítják el a hallgatók. Sajnos, e tanfolya­mok látogatottsága még nem kielégítő. A sajtótájékoztatón ezt kö­vetően Máthé Árpád, a szö­vetség alelnöke a Magyaror­szágon megrendezésre kerülő nemzetközi eszperantóprog­ramokról szólt. A magyar eszperantókongresszust már­cius 20-a és 23-a között rendezik meg Budapesten. A megnyitó a Parlamentben lesz. E napokon tartják az V. jubileumi nemzetközi színházi találkozót is; a Rad­nóti Színpadon magyar, csehszlovák, jugoszláv, bol­gár, valamint új-zélandi színházi együttesek és elő­adók lépnek fel. A Pesti Vi­gadóban március 29-én lesz a jubileumi eszperantókon­cert. Szakmai programmal is várják az érdeklődőket: Veszprémben nemzetközi or­vosi szeminárium, Pécsett az eszperantista baráti találko­zó, Abaligeten pedig a nem­zetközi természetbarát-talál­kozó lesz. A korábbi években meghir­detett pályázatokhoz képest az is új lesz, hogy a díjak összegét többszörösére emel­ték. A legjobb dolgozatokat a Békési Műhely különszá- maként is szeretnék megje­lentetni. Pál Miklósné, a területi szervezet titkára röviden beszámolt annak a szakfel­ügyeleti vizsgálatnak a ta­pasztalatairól, amelyet me­gyénk közművelődési intéz­ményeiben a Megyei Műve­lődési Központ, a megyei könyvtár és a megyei mozi­üzemi vállalat munkatársai az elmúlt hónap végén vé­geztek. A vizsgálat tárgya az volt: mi és hogyan változott 1981 és 1986 között. Az elő­adó nem sok biztatót tudott milliárd forint bevételt és 57 millió forint nyereséget terveznek. A hozzászólók az árufor­galomról, a beruházásokról, a mozgalmi munkáról mond­tak véleményt. Dr. Lovász Matild, a megyei pártbizott­ság titkára hangsúlyozta: a megye áfészei tavaly 12,6 milliárd forintot tettek a népgazdaság asztalára, amely 8 százalékkal meghaladja az országos átlagot, ugyanak­kor a nyereség miatt sincs szégyenkeznivalójuk. A leg­dinamikusabb fejlődést két­ségkívül a békéscsabaiak ér­ték el. Jónak tartja, hogy nőtt a kis boltok forgalma, de a város áruellátásában is nagy szerep jut a szövetke­zeti boltoknak. Az ipari, a nagykereskedelmi tevékeny­ség fokozása azt jelenti: a kezdeményezőkészség, a koc­kázatvállalás előbb-utóbb meghozza az eredményt. A gazdálkodás hatékonysága viszont nem a legjobb, a bér- és létszámgazdálkodás javítása szintén sürgető fel­adat. A határozati javaslatokat a küldöttgyűlés egyhangúlag elfogadta. Huszonötödik alkalommal rendezik meg Gyulán a nyá­ri eszperantó-szabadegyete­met, június 23. és július 3. között. A résztvevőket ez­úttal is több országból vár­ják. Mindezek mellett bará­ti találkozók, Zamenhof-bé- kemenet, területi eszperantó béketalálkozó, úttörő képző- művészeti tábor, országos vasutas eszperantótalálkozó, eszperantó nyelvi tábor és végül téli eszperantista va­káció színesíti majd a cen­tenáriumi év programját. A sajtótájékoztatón végül kérdéseket tettek fel a részt­vevők többek között arról, mennyien tesznek évente nyelvvizsgát az eszperantó nyelvből — mintegy 100-an —. hogy milyen a tankönyv- ellátás. Szó esett az ipari ta­nulók körében végzett esz­perantó nyelv oktatásáról, mely bizony kívánnivalókat hagy maga után, s arról, hogy jelenleg mintegy 2200 általános és 250 középisko­lás ismerkedik e nemzetközi nyelvvel. A tájékoztatón részt vett Pál József, az eszperantó- szövetség főtitkára. elmondani. Kétségtelen vi­szont, hogy a művelődési há­zak költségvetésében mind nagyobb a saját bevétel ará­nya, de az állami támoga­tás összegének csökkenése nem egy helyütt a tartalmi munkát is veszélyezteti. Je­lentősen csökkent a nagyter­mi rendezvények, az isme­retterjesztő előadások. az amatőr művészeti csoportok száma is. Különösen a vá­rosi intézményekben tapasz­talható mindez. A Megyei Művelődési Központ hama­rosan elkészíti a vizsgálat részletes, összehasonlító sta­tisztikai adatokkal illusztrált jelentését is, amely bizonyá­ra a következő évek tervezé­sénél az intézményeket fenn­tartó és üzemeltető helyi ta­nácsok munkáját is segíteni tudja. <N. L.) T, 1. A hagymapiac vámszedői s. s. Sajtótájékoztató az eszperantómozgalom terveiről N. A. MNE megyei vezetőségi ülés

Next

/
Thumbnails
Contents