Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-02 / 51. szám
NÉPÚJSÁG 1987. március 2„ hétfő Tanfolyam és továbbképzés munkavédelmi vezetőknek A napokban adtunk hírt arról, hogy a megye mező- gazdaságában milyen állapotok jellemzik a munkavédelmi helyzetet. Azóta megerősítették azt .az információt, miszerint a munkavédelmi vezetők egy része nem rendelkezik a beosztása ellátásához szükséges iskolai és szakmai képesítéssel. A halálos, csonkulásos és a más jellegű kisebb balesetek megelőzésére emiatt igen alacsony színvonalú a megyében folyó munka. Ezen kíván változtatni a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya azzal, hogy a hiányos képesítés és képzettség megszerzésére köVasárnap, március 1-jén rendezték meg Mohácson a busójárást, a baranyai so- kácok messze földön híres télűző farsangvégi vigasságát. A természet megújulását köszöntő népünnepély időpontját hagyomány rögzíti: minden esztendő húsvétot megelőző hetedik vasárnapján elevenítik fel Baranya megye Duna-part; városában ezt a környékbeli szláv népek által is őrzött szokást, amely azokétól eltérő külsőségekkel, de ugyanazt — a mindent megtermékenyítő tavasz utáni vágyat — juttatja kifejezésre. A mohácsi délszlávok sajátos legendával átszőve magyarázzák nemzedékről nemzedékre a busójárás eredetét. Eszerint bátor őseik félelmetes famaszkokat, borzas bundákat és szalmával kitömött nadrágot öltve, kolomppal, kereplővel és érchangú torkukkal éktelen lármát csapva úgy megrémítették a várost megszálló babonás törököket, hogy azok hanyatt-homlok menekültek el onnan. telezi a megelőző munkára vállalkozókat. Akik tehát nem rendelkeznek középfokú munkavédelmi végzettséggel, azoknak Orosházán a mezőgazdásági szakiskolában egyéves időtartamra bejárásos tanfolyamot indítanak. Azoknak pedig, akik a beosztás ellátásához szükséges műszaki alapképzettségről szóló bizonyítványt nem tudják felmutatni, ugyancsak Orosházán a mezőgazdasági szakiskolában biztosítják egyéves tanfolyam keretében a műszaki felkészültség megszerzését. Ez a tanulócsoport tehát két éven át ismerkedik a munkavédeAz idei farsangvasárnapon is a hajdani busójárások hangulatának felidézésére törekedtek az országos hírű látványosság rendezői. A vendégek többezres seregét most is nyüzsgő kirakodóvásár fogadta, a főutcán felállított sátrak alól fazekas, faálarcfaragó, bőrdíszműves, bocskorkészítő, mézeskalá- csos, szűcs, ötvös, kékfestő és más népi iparosmester kínálta maga készítette portékáját. A városban már délelőtt megjelentek a báránybőrbe bújt, szarvakkal ékesített álarcok mögé rejtőzött busók is. A főtéren fúvószenekarok muzsikáltak, a művelődési házban délszláv, német és magyar hagyományőrző együttesek és a szomszédos jugoszláviából érkezett néptáncosok műsora szórakoztatta a közönséget, az ifjúsági házban a busójárás történetét bemutató diaporá- ma-előadások, a városi filmszínház galériájában az idén először meghirdetett busólem körébe tartozó feladatkörrel. Hankó László osztályvezető-helyettes szerint eddig 70- en jelentkeztek hiányos ismereteik szervezett úton történő pótlására. Közülük 30- an a mezőgazdasági üzemekből küldték be továbbtanulási szándékukat tanúsító jelentkezésüket. A középfokú munkavédelmi felelősök képzése és továbbképzése mellett megkülönböztetett figyelmet fordítanak az alapfokú képesítések megszerzésére is. Ezek a 120 órás közös előadások és konzultációk alapfokú vizsga letételére készítik fel a jelentkezőket. Egy-egy ilyen tanfolyamon 40-50 olyan üzemi dolgozó vesz részt, akik elhivatottságot éreznek a munka közbeni munkavédelmi feladatok ellátására. D. K. maszk-faragó pályázat legszebb álarcaiból és a városi múzeum archaikus busó-kellékeiből rendezett kiállítás várta az érdeklődőket. Délelőtt tartott seregszemlét a mohácsi általános iskolások tarka jelmezekben felvonuló gyermekhada is. A főtéren délszláv táncházat rögtönöztek. A mohácsi farsangvasárnap fénypontja a fa álarcos, birkabundás busósereg felvonulása volt a kora délutáni órákban. A maskarások vé- gigpüfölték a bámészkodó fehérnépet termékenységvarázsló zsákocskáikkal, kereplőiket, kolompjaikat rázva, vígan rikoltozva, ronggyal töltött ágyúikkal nagyokat dörrentve vonultak a Duna- partra a város utcáin át, majd meggyújtották a főtéren rakott rőzsemáglyát, fergeteges táncot roptak a lángok körül az odasereglő néptáncosokkal együtt. A busójárás vendégeit a művelődési házban a zágrábi „Zitokom- binát” népi együttesének estje várta, a táncoskedvűek- pedig hajnalig járhatták a kólót a hagyományos sokác- bálon. Kn er-f e jle sztések Több mint 22 ezer tonna könyv, napilap, címke, doboz, tekercses csomagolóanyag készült az utóbbi esztendőben a Békés megyei Kner Nyomda békéscsabai, gyulai és gyomai üzemeiben; a vállalat bevétele elérte az 1,6 milliárd forintot, a nyereség pedig a 160 milliót. Mindez jó alapokat teremt a termeléshez erre az esztendőre, amikor is a nyomdában megkezdődik egy, a csomagolóanyag-gyártást nemcsak termelékenyebbé, hanem a nemzetközi igényeknek is megfelelőbbé tévő beruházás. Keretében — világszínvonalon dolgozó cégek ajánlatai alapján — korszerű gépeket vásárolnak, elsősorban osztrák, svájci, nyugatnémet gyártmányokat, de lesznek olyan gépek is, amelyeknek egyes részeit Japánban gyártják. A fejlesztés megvalósulása és gyors hasznosulása korántsem csak a nyomdaipar belső ügye, hiszen a korszerű, jó minőségű csomagolóanyagok — a külcsín — ma már számos ágazatban a piacképesség nélkülözhetetlen feltétele. Az új berendezések segítségével nemcsak a megtermelt csomagolóanyag meny- nyisége növekszik majd, hanem — és ez a fő szempont — a jó és korszerű minőséget is garantálni tudja a Kner Nyomda. A számítógépvezérlésű, a lézertechnika alkalmazásával készült gépek főképp a formakészítés minőségét javítják, de az új nyomógépek gyorsabbak is lesznek az eddig használtaknál. A nyomdában — ahol a csomagolóanyag-gyártás az elmúlt tíz évben megtízszereződött — a most tervezett >■ fejlesztés fokozatosan, mintegy két és fél év alatt zajlik le. Az első nyomógépet áprilisra várják; ennek fogadására már felkészültek: a kezelőszemélyzet néhány tagja külországi üzemekben sajátítja el a tudnivalókat, és külföldről érkeznek szakemberek Békéscsabára a dolgozók betanítására. Busójárás Mohácson Nemcsak az arany fényien Tizenöt-tizenhat évesen színpadra lépni, farkasszemet nézni a közönséggel, cseppet sem könnyű feladat, még akkor sem, ha a közönség együttérez, s mindenki tudja, a fellépők nem igazi profik. Az idei diáknapok megyei döntőjének részvevői általában alaposan felkészültek, s felelősséggel álltak társaik és a zsűri elé. Orosházán a művelődési központban, a könyvtárban és három iskolában mutatták be tudásukat a középiskolás és a szakmunkásképzős versenyzők. A legtöbben a vers- és prózamondó kategóriában mutatkoztak be. több mint 60-an. A néptáncosok hűek voltak megyénk szép hagyományaihoz. Komolyzene művelői kulturált, hangulatos délelőttel ajándékozták meg egymást és az érdeklődőket. A legfiatalosabbak alighanem az egyéb kategóriában indulók voltak. Társastánc-, diszkótánc, break és rock váltogatta egymást. Mindenütt bűven jutott az arany, ezüst és bronz oklevélből. A legjobbak pedig részt vehetnek majd a diáknapok területi gáláján Debrecenben. Az ő kiválasztásuk s műsoruk csiszolása még a következő hetekben folytatódik. Az azonban nem tűnik kockázatos kijelentésnek, hogy a kiválasztottak méltón képviselik majd Békést a más megyebeliek között. Fotó: Gát Edit Műszaki haladásunkért L assan már közhelynek számít gazdasági bajainkról beszélni. Szemet hunyni felettük azonban mégsem szabad, mert a problémákat mi magunknak kell megoldanunk. Kinek-kinek a saját területén. Szorgalmasabb, oda- adóbb munkával hozzájárulni a nehézségek leküzdéséhez. Ez a dolgok egyik oldala, ha úgy tetszik emberi tényezője. A másik a tudományos-műszaki haladás, amely technikailag determináló. Olyannyira, hogy gyakran a gazdaság léte függ tőle. Hazánkban az elmúlt másfél évtizedben mégis éppen ennek a feltételrendszernek a fejlődése volt a szükségesnél, de még a lehetségesnél is lassúbb. Mivel korunk tudományos-műszaki fejlettségének színvonala — túl a gazdasági kérdéseken — döntően politikai tényező is, nem engedhető meg a lemaradás. Az új csúcstechnológiák iránt fogékonyakká kell válniuk az olyan kis országoknak is, mint hazánk. Nemzetközi munkamegosztás nélkül napjainkban már elképzelhetetlen a tudományos és műszaki haladás meggyorsítása. Az MSZMP XIII. kongresszusa határozatában, valamint a Központi Bizottság 1986. december 28-i állásfoglalásában a társadalmi és gazdasági fejlődés fontos feltételeként jelölte meg a műszaki fejlesztés és a tudományos kutatás eredményességének fokozását, a műszaki fejlődés politikai, társadalmi, gazdasági feltételrendszerének javítását. A kutatás, a műszaki fejlesztés felgyorsításának feladatairól, lehetőségeiről beszélt a napokban Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke is. Magyarország konkrét műszaki fejlesztési feladatait az Országos Középtávú Kutatási és Fejlesztési Terv programjai, a Központi Gazdaságfejlesztési és Szervezési Programok, valamint az úgynevezett Cselekvési Programok tartalmazzák. A különböző vál: lalatok, szövetkezetek, kutatóintézetek egyéni elképzeléseit az OMFB mérlegeli a közelmúltban meghirdetett pályázati felhívására beérkező javaslatok alapján. Előnyt élveznek azok a pályázatok, amelyek célja a versenyképes exportáru- alap növelése. Támogatandó az olyan új technika, technológia behozatala is, mely meghonosodását követően rövid időn belül megtérül, mi több, hasznot hoz. Ezután azoknak a licencvásárlásoknak lesz jövője, melyek megvételével az alap- anyagimport-növekedés nem lépi túl az előállított termék értékesítéséből származó devizabevételeket. Üj vonásnak tekinthető az is, hogy előfordulhatnak olyan esetek, amikor a jövedelem, a haszon nem az adott vállalatnál, hanem továbbfeldolgozott termék esetében más gazdálkodó egységnél jelentkezik. Kitétel viszont, hogy csak azok a fejlesztési elképzelések támogathatóak, amelyek népgazdasági szinten tartós jövedelemnövekedést tesznek lehetővé. A korábban húzóerőnek számító mezőgazdaság, vaskohászat, alumínium- ipar ma már nem képes hazánk exportcéljainak eleget tenni. Rendelkezünk viszont olyan olcsó alapanyagokkal, melyekhez a feldolgozóipart megteremtve csatlakozhatunk az élbolyhoz. A nem is olyan rég még alig becsült kerámiából ma igen nagy szilárdságú hőálló, az elektronikában, űrkutatásban alkalmazott alkatrészeket lehet gyártani. De napirenden van a biotechnika rohamos terjedése is, aminek kutatása terén Szegeden és Debrecenben már eddig is különösen nagy érdemeket szereztek. Nem állunk rosszul a számítástechnikai programok területén sem. Tovább lehetne sorolni a már befutott és a még feltárásra váró lehetőségeket. A megváltozott igények következtében azonban módosulnia kell a gyártási szemléletünknek is. Az új, fejlett technológiák bevezetése önmagában kevés a társadalmi, gazdasági előrelépéshez. A modern gépek, berendezések elterjedése mellett nagy szükség mutatkozik a velük dolgozók szellemi megújulására is. Hajdanán egy-egy precízebb megmunkálást a legügyesebb, úgynevezett „aranykezű” szakmunkásokra bízták. A mai igényeknek megfelelő mikronos tűréshatárok között azonban már ő sem tudna termelni. Az ilyen pontosság megtartása a gép feladata. Való igaz, hogy a precíziós megmunkálógépeink terén van még lemaradásunk. Sokkal aggasztóbb viszont a gond az emberi figyelmetlenségből, nemtörődömségből, közömbös munkából adódó selejtek miatt Többségük ráadásul kiküszöbölhető, de legalábbis csökkenthető lenne. Változó világunk úgy hozta, hogy a mennyiség mellett egyre inkább a minőségre is figyelnünk kell. Jóllehet ma gyakran másoktól kérjük számon a hibátlant, s nem gondolunk arra, hogy ők viszont tőlünk várják el ugyanezt. Tűrhetetlen, hogy ipari termékeink minőségi kifogások miatt évente 8-10 milliárd forint kárt okozzanak az államnak, közvetve pedig nekünk. Ha a termékek export- lehetőségét — azaz megbízhatatlanságuk miatt erre alkalmatlanságukat — is figyelembe vesszük, akkor ez az összeg tovább hatványozódik. A termékeink alacsony minőségi színvonalának megváltoztatása elsősorban a gazdasági egységek feladata. Egy-egy jól megválasztott műszaki fejlesztés növelheti a termelékenységet, javíthat a minőségen, és ezáltal emelkedhet a vállalat tekintélye. A hibátlan gyártmányok pedig előbb-utóbb megszerzik méltó elismerésüket külföldön is. a z idei évre előirányzott kutatási, fejlesztési összegek rendelkezésre állanak. Gazdasági felzárkózásunk érdekében ennek jelentős részét a hazai feldolgozóipar korszerűsítésére célszerű fordítani. Különleges lehetőségek rejlenek a robottechnika kiszélesítésében, a mikroelektronika fejlesztésében. Vállalatainkon a sor, hogy megtalálják és éljenek a számukra legjobban kiaknázható lehetőségekkel. Ez idáig 80 gazdasági egység nyújtotta be 1988-as elképzeléseit az OMFB-hez, elbírálásra. De még tovább lehet licitálni műszaki haladásunkért... Bacsa András Tagsági vásárok Sarkadon A kereskedelem egyes ágazatainak mobilizálására minden áfésznek megvan a maga módszere. Hallottunk olyan szövetkezetekről, melyek speciális cikkekből a tagértekezletek résztvevői között rendez kedvezményes, vagy sorsolással összekötött vásárt. Más szövetkezetek árkedvezmények biztosításával juttatják alapítóikat fontosabb, ritkán kapható, beszerezhető áruhoz. A Sarkad és Vidéke Áfész módszere azért érdemel említést, mert itt a vásárolt áruk utáni kedvezményt is a forgalom növelésének szolgálatába állították. Évente általában négyszer szerveznek úgynevezett tagi vásárokat. Legutóbb a ruházati és az iparcikküzlet árukészletét úgy kínálták megvételre, hogy minden 1000 forint értékű vásárlás esetén 200 forint bármelyik áfészboltban beváltható utalványokat is adtak. Néhány nap alatt 3-3,5 millió forint értékű áru talált gazdára. Ez a Sarkadon jól alkalmazott kereskedelmi módszer hozzájárult az egy idő óta stagnáló iparcikkágazat árukészletének felfrissítéséhez. D. K.
