Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-26 / 72. szám

i:nauRT‘itt 1987. március 26., csütörtök O Tegnap este Budapesten a Radnóti Színpadon mutatta be a Békés Megyei Jókai Színház Békés Pál Pincejátékát. A da­rabot április 12-én és 19-én újra játsszák majd a főváros­ban a Jókai Színház művészei összesen 4 előadásban, a Já­tékszínben. Képünkön a Pincejáték két szereplője: Szentir- may Éva Jászay-díjas és Ardeleán László Átadták a Pais Dezsö-díjat Benkő Loránd akadémikus, a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnöke kapta az idei Pais Dezsö-díjat. A ki­tüntetést tavaly, a zalaeger­szegi születésű kiváló nyel­vész születésének 100. év­fordulója alkalmából alapí­totta a Zala Megyei Tanács a névadó által művelt tudo­mányok, a nyelvtörténet, a névtudomány és az irodal­mi nyelv vizsgálata terüle­tén elért kimagasló tudomá­nyos eredmények elismeré­sére. A Pais-díjat — amellyel első alkalommal Szabó T. Attilát, a kolozsvári egyetem közelmúltban elhunyt pro­fesszorát tüntették ki — szer­dán, a zalai megyeszékhe­lyen Újvári Sándor, Zala megye tanácselnöke adta át Benkő Lorándnak. „Életút” és „ABC” Beszélgetés az új módozatokról az Állami Biztosító megyei igazgatójával Az Állami Biztosító ez év elejétől két olyan új bizto­sítási módozatot dolgozott ki, amely a lakosság széles rétegeit érinti. Az egyik az úgynevezett Életút biztosí­tás, a másik pedig az ÁB— Casco család. — Vajon megyénkben köt­hető-e, és ha igen, hol köt­hető ez az újfajta biztosí­tás? — elsőként ezt kérdez­tük Zoltán Tamástól, az Ál­lami Biztosító Békés Me­gyei Igazgatóságának veze­tőjétől. — E módozatok az Állami Biztosító bármelyik fiókjá­nál megköthetők, illetve a Casco-módozat a takarék- szövetkezeteknél is. Az Élet­út biztosításra már több ügyféllel is kötöttünk szer­ződést, észrevehetően erre a módozatra irányul mostaná­ban az érdeklődés. — Mi az „Életút” lénye­ge? — Ez egy korszerű élet- biztosítási módozat, amely a hagyományos életbiztosítási szolgáltatásokon és takaré­kossági törekvéseken túl igen jó tőkebefektetési lehe­tőséget is magába foglal. Nagyon rugalmas módozat, a befizetések összegét, idő­pontját és rendszerességét az ügyfél maga állapítja meg pillanatnyi anyagi le­hetőségeinek megfelelően. A biztosítás tőkeértékével az ügyfél szabadon rendelke­zik, azt bármikor felveheti egészében vagy részlegesen, illetve átalakíthatja élet­hossziglani járadékká. A tő­keérték után 2° o kamatot garantálunk, s ezen felül a tőkét a lehetőségekhez mér­ten a legjövedelmezőbb mó­don befekteti az Állami Biz­tosító és az ebből származó, a garantált kamatot megha­ladó jövedelmet extrakamat formájában a biztosítottak tőkeértéke alapján osztja fel. Egyébként négy válto­zat közül lehet választani, s ezek variálhatók és változ­tathatók. A kockázat díja az ügyfél életkorától, egész­ségi állapotától és a vá­lasztott biztosítási összegtől függ. — Kikre számítanak az új ÁB—Casco család beve­zetésével? — Elsősorban az új gép­kocsi-tulajdonosoknak ajánljuk, a régieknek pedig a kiegészítő biztosítás áll rendelkezésükre. Az új mó­dozat a jelenlegi, jól bevált alapmódozatokra épül, de annál differenciáltabb. Az új biztosítási rendszert ABC-biztosítás néven pro­pagáljuk. Az új ÁB—Cas­co család a teljes körű, részleges és időszakos Cas- cókhoz köthető, kiegészítő biztosítások variációját fog­lalja magában. A kiegészí­tésekkel az alapbiztosítás egyes kockázati elemei több- szörözhetők. Űj elem a ki­egészítő biztosításoknál az újérték-biztosítás. valamint az üzemszünet-biztosítás. — Az újabb módozatok­kal is nyilvánvalóan az egyik tő célja a pénzinté­zetnek, hogy minél több autótulajdonos legyen az ügyfele. De lesz-e megfelelő apparátus a kárrendezés­hez? — Határozottan, igen. Je­lenleg is négy kárfelvételi helyet tartunk fenn, három kárszakértőnk dolgozik. A jelenleg meglevő állomány mellett a bejelentett gépko­csikárt az esetek zömében már a bejelentés napján fel tudjuk mérni, és intézke­dünk a kártérítésről — mondta befejezésül az igaz­gató. T. I. Korszerűsítik a medgyesbodzási telefonhálózatot A Medgyesbodzási Községi Közös tanács legutóbbi ülé­sén a végrehajtó bizottság beszámolt a két tanácsülés közötti időszak eseményeiről, ismertetve, hogy a vb 1987. január 27-én értékelte az előző esztendő közművelődé­si tevékenységét és jóvá­hagyta az 1987-re szóló egy­séges közművelődési tervja­vaslatot. Megállapították, hogy az 1986-os esztendő el­képzelései túlnyomó részben megvalósultak, és ezért el­ismerésüket fejezték ki Paulik Ferenc kultúrigazga- tónak, Bolyán Ferenc könyv­Az Ezermester és Űttörő- bolt Vállalát Debreceni Ke­reskedelmi Leányvállalat 11. számú békéscsabai boltja 1962-ben 12 dolgozóval jött létre — mondja Baji András boltvezető. — Hogyan tudná jellemez­ni az üzlet 25 éves fejlődé­sét? Miben látja a válto­zást? — A változás jelentős azért is, mert bővült az áru­skála, a boltban megtalál­ható többek között a műsza­ki cikkek teljes választéka. A barkácsáru, az úttörő- és kisdobosfelszerelések, sport­cikkek, a különféle játékok. A forgalom 1983 óta meghá­tárosnak és Forgó Pál mo- ziüzem-vezetőnek. A tanácsülés ezután meg­tárgyalta az 1987. évi pénz­ügyi tervjavaslatot, mely azt tükrözi, hogy a községi kö­zös tanács az 1987-es eszten­dőt pénzellátási nehézségek nélkül kezdheti meg. Meg­állapították többek között azt is, hogy a gyermekek létszáma az oktatási intéz­ményekben folyamatosan csökken, 104 óvodai helyü­kön például 71 gyermek volt elhelyezve 1986-ban, az ál­talános iskolai napközis el­látást is csak 86 gyefmek romszorozódott, a létszá­munk pedig 13-ról 7-re és egy tanulóra csökkent. így a1 megnövekedett feladatokat kevesebben teljesítettük. Az árbevételünk 1986-ban 20 millió forint volt, ez 5,2 szá­zalékkal jobb a tervezettnél. Az idei jubileumi évben 21 millió forint forgalmat sze­retnénk elérni. Igyekszünk javítani az üzlet- és árpoli­tikánkon. —• Hogyan tudja a bolt ellátni a megye lakosságát sportszerekkel és sportruhá­zati cikkekkel? — Az eddig elmondottak alapján azon fáradozunk, hogy amire a vásárlóknak vette igénybe, itt a kihasz­náltság 72 százalékos. Szó esett még arról, hogy a vízműépítésre 5 millió 300 ezer forintot, ételszállító gépkocsi vásárlására 103 ezer, a rendezési terv elké­szítésére 39 ezer forintot fordítottak. 1987-ben 800 ezer forintot biztosítanak a telefonhálózat korszerűsíté­sére, 200 ezret a gábortelepi és a pusztaottlakai temetők felújítására, kerítés építé­sére. A tanácsülés a beterjesz­tett javaslatot — vélemé­nyek nyilvánítása után — elfogadta. —s— szüksége van, megtalálják nálunk. Igyekszünk min­dent beszerezni. Az iskolá­kat, az üzemeket is meglá­togatjuk. Űj beszerzési for­rások felkutatásával bővít­jük az árukínálatot. — Hogyan készülnek ne­gyedszázados fennállásuk megünneplésére? — Minden 500 forintos vá­sárlás után sorsjegyet adunk. A sorsolás 1987. április 30- án lesz. Értékes nyeremé­nyek találnak majd gazdára. A fődíj egy nagyképemyős színes televízió, de lehet nyerni személyi számítógé­pet is. Ünnepi kirakat elké­szítésével szintén nevezetes­sé kívánjuk tenni a 25. év­fordulót. Back Gyula Huszonöt éves az Ezermester bolt Tanácsülés Békéscsabán Határozat kötvénykibocsátásról — Rendelet a házadóról — Zöldterület-fejlesztés Miből lehet folytatni a megyeszékhelyen a buszpá­lyaudvar építését, gyorsítani a belvárosi iskola létesíté­sét, segíteni a lakossági köz­műfejlesztést? Hogyan gaz­dálkodik, miként látja el feladatát a városgazdálko­dási vállalat? Lesz-e több fű, fa, virág a megyeszék­helyen? Békéscsaba Város Tanácsa március 25-i, teg­nap délutáni ülésén — Sa­sain János tanácselnök ve­zetésével — egyebek között ezekkel a témákkal foglal­kozott. Elsőként került napirendre a legutóbbi tanácsülésen meghatározott 1987. évi költ­ségvetés felülvizsgálatára előterjesztett jelentés. Ebben a lakosságot közvetlenül érin­tő feladatok fedezetének elő­teremtésére javasolta az elő­terjesztés, hogy a városi ta­nács 49 millió forint érték­ben „Csaba” elnevezésű köt­vényt bocsásson ki. Ennek célja a következő: a folya­matban levő beruházások befejezése, ezen belül is kiemelten az autóbusz-pá­lyaudvar létesítése és a kö­zépiskolai tanterem-fejlesz­tési program végrehajtása. A kötvény lebonyolítására a Budapest Bank Rt. kapott megbízást. A kamat 11 szá­zalékos, egy-egy kötvény 10 000 forint névértékű és a lakosság körében értékesí­tik. A testület a város idei költségvetését jóváhagyta, és a kötvénykibocsátási javas­latot határozattá emelte. E napirend feletti vitában fel­szólalt Araczki János, a Békés Megyei Tanács általá­nos elnökhelyettese, aki az előtérjesztésből azt emelte ki, hogy a város idei terve a folyamatban levő beruhá­zások befejezésére koncent­rál és a lakossági közműfej­lesztéseket támogatja. Szin­tén az első napirendi pont keretében — lévén összetar­tozó témákról szó — jóvá­hagyta a tanácsülés a múlt évi költségvetés teljesítésé­ről szóló beszámolót, az 1987­re szóló cselekvési program­mal együtt. A városgazdálkodási vál­lalat 1986. december 28-tól viseli ezt a nevet, a koráb­bi kertészeti és köztisztasági vállalat helyett. A névvel részben változott a vállalat tevékenységi köre is, kiala­kult a fő- és melléktevé­kenységek köre. A vállalat az utóbbi három év munká­járól készített beszámolót, s ehhez — egy felügyeleti gaz­A városban garázdál­kodó kóbor ebek befo­gása már egy koráb­bi tanácsülésen felvető­dött. Az interpellációra adott írásbeli választ azonban Mázán Mátyás tanácstag nem fogadta el. — Nem tartottam elégségesnek azt a ma­gyarázatot, hogy „az ügyben megtették a szükséges intézkedése­ket” — válaszolta a ta­nácsülés után kérdé­sünkre a tanácstag. — Olyan határozott lépé­sekre van szükség, ame­lyek ténylegesen ered­ményre vezetnek, azaz végérvényesen megszün­tetik ezt az áldatlan ál­lapotot. dasági ellenőrzés alapján — kiegészítő jelentést terjesz­tett elő a városi tanács el­nökhelyettese. Ez utóbbi do­kumentum az eredmények mellett — például a rend­szeres szemétgyűjtésbe be­kapcsolt lakások száma nagy arányban növekedett — sok hibára és hiányosságra, a jó munkát akadályozó ténye­zőre mutat rá. A tanácsülés a kiegészítő jelentéssel együtt fogadta el a beszá­molót. Szintén az egész lakossá­got közvetlenül érintő, ér­deklő téma: a fásítás, a zöld­terület-fejlesztés és -kezelés következett ezután a napi­rendek sorában. A részletes, reális, jól áttekinthető be­számoló szerint Békéscsa­bán a lakókörzet szintű zöld­terület 40 hektár, a véderdő (parkerdő) 75 hektár, s több mint 300 hektár a zártkert, amely szintén jótékonyan fogja félig közre a várost. A fatelepítés folyamatos, de az 1980—85 közötti időszak adatai arra engednek követ­keztetni, hogy a közterülete­ken nem ritka a szándékos, indokolatlan pusztítás, a nemtörődömségből eredő ir­tás. A lakótelepeken a leg­számottevőbb a rongálásból eredő pusztítás. A város zöldterületei elaprózódtak, fejlesztési szempontból te­hát a nagyobb, összvárosi szintű parkterület kialakítá­sa szükséges. Erdőtelepítést belátható időn belül csak a téglagyári gödrök környékén a szabadidő-központban és az új szennyvíztisztító-telep környékén terveznek. A vá­ros fásítására középtávú terv készült, amely szerint a VII. ötéves terv időszakában 70 ezer fát telepítenek. E témával kapcsolatban is többen mondták el vélemé­nyüket a tanácstagok közül, szót emelve a facsemeték vandál pusztítása ellen, a célszerű és tervszerű telepí­tés mellett. Táborszky László egyebek között azt tette szó­vá, hogy a zöldterületként számon tartott temetők saj­nos egyre inkább betoner­dőkké válnak, s hogy a köz­területeket. a temető_ket sok­felé szeméthalom csúfítja. A házadóról alkotott ren­deletet ezután Békéscsaba Város Tanácsa. A rendelet az alapadó mértékének meg­állapítása szempontjából négy kedvezőtlen övezetet ál­lapított meg — az itteni la­kások alapadója egységesen kisebb. Végül a tanács a végre­hajtó bizottság és a tanácsi bizottságok munkatervét fo­gadta el, illetve vette tudo­másul a testület. Az ülés bejelentésekkel, interpellá­ciókkal zárult. T. I. — B. Cs. Pedagógiai napok Békéscsabán, a 2-es iskolában Többéves hagyomány már, hogy tavasszal pedagógiai napokat rendez a Békéscsa­bai 2. Számú Általános Is­kola. A változatos programú rendezvénysorozat célja, hogy a szülők és a nevelők pedagógiai kulturáltsági szintjét tovább emeljék, hogy az érdeklődő szülőknek és nagyszülőknek betekintést nyújtsanak az iskola min­dennapi életébe. Az egyhetes programsoro­zatot hétfőn reggel Uhrin Erzsébet, a Pedagógusok Szakszervezete békéscsabai körzeti bizottságának titká­ra nyitotta meg, s egyben ő mutatta be az iskolagaléria sorozatának újabb kiállító­ját, Engel-Tevan István gra­fikusművészt. A könyvil­lusztrátorként határainkon túl is neves művész egykor az iskola tanulója volt; ka­marakiállítása a pedagógiai napok kiemelt rendezvénye. Pénteken két előadásra is várják az érdeklődőket. Reg­gel fél 9 órakor dr. Panko- tai István, a TIT megyei szervezete nemzetközi szak­osztályának titkára a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak legutóbbi kongresszu­sáról beszél, majd fél 11 óra­kor dr. Vajthó Erik, az Or­szágos Pedagógiai Intézet csoportvezetője a pedagógiai értékelés — vagy ahogyan a tanulók és szüleik jobban is­merik: az osztályozás — ak­tuális problémáiról szól. Ezekben a napokban szinte minden osztályban nyílt ta­nítási órákat tartanak, vala­mint a tanítási órák utáni foglalkozásokat is úgy szer­vezték meg, hogy azokon az érdeklődők is részt vehesse­nek. (N. L.) Székely Mária tanárnő matematikaórát tart az 1. b osztályban

Next

/
Thumbnails
Contents