Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-26 / 72. szám

1987. március 26., csütörtök NÉPÚJSÁG Véget ért a Varséi Szerződés külügyminiszteri bizottságának ülése A Varsói Szerződés Kül­ügyminiszteri Bizottságának ülése szerdán Moszkvában folytatta, majd befejezte munkáját. Szerdán délután Vagyim Loginov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes tar­tott tájékoztatót az ülésről. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán Moszkvában találkozott a Varsói Szerződés tagállamai­nak külügyminisztereivel. Az ülésről közleményt ad­tak ki. A közlemény hangsúlyoz­za: A külügyminiszterek véle­ménycserét folytattak az európai és világhelyzetről. A fő figyelmet korunk alap­vető kérdéseire — a nukleáris veszély elhárítására, az em­beriségnek a nukleáris és egyéb fegyverektől való megszabadítására, az euró­pai és általános biztonság megerősítésére, a nemzetkö­zi együttműködés fejleszté­sére — fordították. Az ülésen megállapították, hogy a Szovjetunió Reykja- víkban tett nagy horderejű javaslatai a leszerelés prob­lémáinak minőségileg új megközelítését jelentik, to­vább fejlesztik az SZKP KB főtitkárának 1986. január 15-i nyilatkozatában az atom­fegyvermentes világ létreho­zásáról kifejtett programot. ■Az ülésen képviselt álla­mok hangsúlyozták, hogy ké­sedelem nélkül alá kell ír­ni a Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti külön megállapodást, amelynek ér­telmében az amerikai és szovjet közép-hatótávolságú rakétákat teljesen felszámol­nák Európában. Támogatják a Szovjetunió ezzel kapcso­latos javaslatát és üdvözlik készségét, hogy e szerződés aláírását követően azonnal kivonja az NDK-ból és Csehszlovákiából — egyez­tetve ezeknek az országok­nak kormányával — megnö­velt hatótávolságú harcásza­ti-hadműveleti rakétáit. Az ülésen részletesen át­tekintették a VSZ tagálla­mai budapesti felhívásában szereplő javaslatok tovább­vitelével kapcsolatos kérdé­seket. A szocialista országok sík- raszállnak az európai kato­nai szembenállás szintjének szakaszos, a katonai egyen­súly mind alacsonyabb szin­ten való fenntartásával tör­ténő csökkentéséért. Ügy vé­lik: azokon a területeken, ahol bizonyos összetevők te­kintetében aránytalanság áll fenn, arra van szükség, hogy azt megfelelő csökkentések­kel egyenlítsék ki. A miniszterek hangsú­lyozták, hogy államaik ked­vező eredmények elérésére törekednek a közép-európai fegyveres erők és fegyverze­tek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon. Az ülés résztvevői úgy vélik, hogy az európai ka­tonai szembenállás csökken­tését és az összeurópai biz­tonság erősítését szolgálná atom- és vegyifegyver-men- tes övezetek létrehozása a földrész több területén. Az ülés résztvevői hang­súlyozták, hogy a szilárd európai béke megőrzésének szükséges feltétele a határok sérthetetlenségének, a létre­jött területi-politikai realitá­soknak tiszteletben tartása. A revansista erők tevékeny­sége, mindenekelőtt az NSZK-ban, és a revansiz- mus ösztönzése — bárhol történik is az — veszélyez­teti a békét és a nemzetkö­zi biztonságot. Az ülés résztvevői ismét hangsúlyozták annak szüksé­gességét, hogy minden ál­lam szigorúan tartsa tiszte­letben a nemzeti független­ség és szuverenitás, az erő­szak alkalmazásától vagy az azzal való fenyegetéstől tör­ténő tartózkodás, a határok sérthetetlensége és a területi integritás, a viták békés rendezése, a belügyekbe va­ló be nem avatkozás, az egyenjogúság elveit, vala­mint az ENSZ-alapokmány, a helsinki záróokmány többi elvét és céljait, a nemzetkö­zi kapcsolatok egyéb, általá­nosan elfogadott normáit. * * * A VSZ külügyminiszterei közös nyilatkozatukban meg­állapítják, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködé­si Értekezlet (EBEÉ) részt vevő államai képviselőinek bécsi találkozója a felelős cselekvések és elhatározások szakaszába lépett, s ebben jelentős megállapodások egyeztetése és kidolgozása van soron. A miniszterek ismételten megerősítik, hogy országaik elkötelezettek az össz-euró- pai folyamat további fejlesz­tése és elmélyítése mellett. E folyamat képes az enyhü­lés erősítésére és általános­sá tételére, lehetővé tenné a részt vevő államok közötti kapcsolatoknak a helsinki záróokmányban foglalt vala­mennyi elv szilárd és biztos alapján való építését és fej­lesztését, hogy valamennyi nép és minden egyes ember élete javuljon. A VSZ tagállamai a hu­manitárius téren való együtt­működést az össz-európai folyamat, az átfogó nemzet­közi béke és biztonsági rendszer megteremtése fon­tos elemének ítélik. Síkra- szállnak az e téren folyta­tandó széles körű együttmű­ködésért. Meggyőződésük szerint mindent meg kell tenni azért, hogy biztosítva legyen az emberek joga a békés és szabad élethez, a politikai, polgári, gazdasági, szociális és kulturális jogok teljes körű érvényesülése, az államok szuverenitásának tiszteletben tartása mellett. Harc a kábítószercsempészek ellen Tavaly november 17-én a Kapitan Andrejevó-i határ­átkelő-ellenőrző állomásnál Törökországból Bulgáriába érkezett a B—Z 7280 rend­számú Mercedes pótkocsis teherautó. A teherautó veze­tője és tulajdonosa Haszan Jozszoj török állampolgár. A pótkocsi vontatójában és a légféktartályban a bolgár vámosok 19,82 kg, Nyugat- Európába irányított heroint találtak. A lefoglalt külde­mény 1984. május 19-e óta a legnagyobb, amikor is Au­gust Feucht osztrák állam­polgár 29 kg heroint kísérelt meg átvinni illegálisan Bul­gária területén. — Ennek a küldeménynek az elfogása különösen je­lentős a kábítószercsempé­szet ellen folytatott nem­zetközi méretű harcban — közölte Teodor Cvetkov, a vámellenőrzés vezérigazga­tó-helyettese. — Aet bizo­nyítja, hogy a bolgár vámo­sok megtalálják a csempé­szek egyre nagyobb találé­konysága ellenszerét. Sajnos, nincsenek olyan műszaki eszközeink, amelyek a ká­bítószer-küldemények le­leplezésében segítségünkre lennének. Kizárólag vám­szolgálatosaink ügyességére és tapasztalatára hagyatkoz­hatunk. Ezek nélkül persze, a legmodernebb eszközökkel sem érhetnénk el eredményt. Bulgária földrajzi helyze­te miatt a Nyugat-Európába, majd onnan az USA-ba irá­nyuló kábítószer-forgalom kényelmes és rövid útvona­lává vált. Ez az útvonal azonban már Bulgária hatá­ránál zsákutcába torkollik. Bulgária a kábítószer-út­vonal által érintett orszá­gok vámszolgálataival, tár­sadalmi rendszerüktől füg­getlenül széles körű és őszinte együttműködést folytat, amelynek alapjául a tapasztalat- és információ- csere szolgál. A kábítószer­csempészet elleni harcra vo­natkozó együttműködési szerződéseket kötöttek az összes szocialista országgal, így Magyarországgal is, va­lamint Ausztriával, Törökor­szággal és az NSZK-val. Az utóbbi években a kábító­szer-élvezet ellen harcoló nyugatnémet szerveknek a bolgár vámosok segítségével sikerült leleplezniük több, kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó, kiterjedt szerve­zetet. Bulgária kezdemé­nyezésére 1983 decemberé­ben kábítószer-csempészet elleni bizottságot hoztak létre, amely a Vámegyütt­működési Tanács fennható­sága alá tartozik. Ez a bi­zottság egyesíti napjainkban a világ vámhivatalainak ad­minisztrációs erőit a kábí­tószer-csempészet és -forgal­mazás elleni harcra. A Bulgáriában elkobzott kábítószerek a gyógyszer- ipar számára nem alkalma­sak. A narkotikumokat az egészségügyi minisztérium Itt volt elrejtve a heroin kábítószer-szolgálatának ad­ják át, amely azokat a csempészek elleni ítélet ér­vénybe lépéséig köteles megőrizni. Ezután a kábító­szert az egészségügyi mi­nisztérium által kinevezett speciális bizottság megsem­misíti. Bulgária területén kívül a kábítószer útvonala sok irányba ágazik el, és a csempészek ily módon több­felé irányíthatják küldemé­nyeiket. Éppen ezért a bol­gár ' vámosok erőfeszítései, hogy ezeket az útvonalakat az összes lehetséges eszköz­zel elvágják, különös jelen­tőségűek. Bulgária néhány nagy nemzetközi kezdemé­nyezés szervezője is. 1978- ban és 1980-ban Várnában két nemzetközi konferenciát is rendeztek a kábítószer­csempészet elleni harcban való együttműködés céljá­ból. 1983-ban Bulgária az első, az árucsempészet kér­déseivel és ezen belül a ká­(Fotók: BTA—SzP—KS) A bolgár miniszterelnök életrajza Georgi Atanaszov 1933-ban született a Plovdiv megyei Pravoszlaven faluban. Kö­zépiskolai tanulmányait a parvomaji gimnáziumban végezte, majd a szófiai Kli­ment Ohridszki Egyetem hallgatójaként történelem szakon diplomázott. Tanulmányai idején tevé­kenyen bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba: 1947- ben a Dolgozók Ifjúsági Szö­vetségének sorába lépett, majd az egyetemen a Dimit- rovi Kommunista Ifjúsági Szövetség felsőoktatási bi­zottságának titkárává vá­lasztották. Munkáját később a Dimitrovi Komszomol Központi Bizottságának ap­parátusában folytatta, 1960- ban a szófiai városi bizott­ság titkárává, majd első tit­kárává választották. 1962. és 1968. között pedig az ifjúsá­gi szervezet központi bi­zottságának titkári, majd első titkári tisztét töl­tötte be. Georgi Atanaszov 1956-tól tagja a Bolgár Kom­munista Pártnak. Az ifjúsági szervezetben végzett munkáját követően Georgi Atanaszov fontos párt- és állami tisztségeket töltött be: 1968-tól 1977-ig a BKP Központi Bizottságá­nak különböző osztályait ve­zette, majd a KB titkárává választották. 1980. októberé­től az Állami Tervbizottság első elnökhelyettesi, majd 1981. és 1984. között a Bol­gár Népköztársaság Állam­tanácsának elnökhelyettesi és az Állami és Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöki poszt­ját töltötte be. Georgi Atanaszovot 1981- ben, a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusán új­ra a Központi Bizottság tit­kárává választották, s meg­bízták a KB szervezési osz­tályának irányításával. 1984-ben a Politikai Bizott­ság póttagjává, 1986-ban pe­dig a PB tagjává választot­ták. Georgi Atanaszovot 1986. márciusában nevezték ki a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnö­kévé. Pravda-cikk a szovjet igazságszolgáltatásról Magyar-szovjet kuliurális kapcsolatok Jegyzőkönyv aláírásával ért véget szerdán Moszkvá­ban a Magyar—Szovjet Kulturális Együttműködési Bizottság XXI. ülésszaka, amelyen a küldöttségeket Köpeczi Béla művelődési miniszter, illetve Vaszilij Zaharov kulturális minisz­ter vezette. Az ülésszakon szükséges­nek tartották a 2000-ig szóló hosszú távú együttműködési terv kidolgozását, a kulturá­lis intézmények, alkotói szö­vetségek, folyóiratok és ki­adók közötti közvetlen kap­csolatok bővítését. Tervbe vették egy Budapest—Moszk­va elnevezésű közös, képző- művészeti és iparművészeti alkotásokat, archív doku­mentumokat bemutató kiál­lítás megrendezését. A teherautó vezetője és tu­lajdonosa. Haszan Jozszoj török állampolgár bítószerek törvénytelen for­galmazásával foglalkozó vi­lágszeminárium házigazdája és társszervezője volt. — Köztudott, hogy a leg­utóbbi tíz évben Nyugat-Eu- rópában és az USA-ban a kábítószer-élvezők korhatá­ra már az általános iskolák gyermekeit is érinti. Ezek­nél a gyerekeknél már a narkotikumok egyszeri adag­ja is gyakran halált, vagy az egészségi állapot végleges károsodását okozhatja. Ép­pen ezért a jövőben is meg­teszünk minden tőlünk tel­hetőt annak érdekében, hogy elvágjuk a kábítószer- szállítás útját Bulgária terü­letén keresztül. 1987 júniusában az ENSZ közgyűlése kezdeményezé­sére a szervezet új kong­resszusi központját Bécsben a narkotikumok törvényte­len terjesztése elleni harc kérdéseivel foglalkozó első kormányszintű. világkong­resszussal nyitják meg. Elő­készítés alatt áll az ENSZ új egyezménye is a kábító­szerek törvénytelen forgal­mazása elleni harcról. Bulgária és vámosai to­vábbra is aktív résztvevői lesznek a „fehér pestis” el­leni harcnak. Valentin Dubcsev (Szófia-Press — KS) A szocialista törvényesség védelmének témájával fog­lalkozott a Pravda olvasói­nak kérdéseire válaszolva Alekszandr Rekunkov, a Szovjetunió főügyésze. Rá­mutatott, hogy a megtorpa­nás időszakában az ügyészi szervek munkájára is rá­nyomta bélyegét a formaliz­mus. A törvények betartásával kapcsolatos problémákat jel­zik a következő számok: az elmúlt évben az ügyészek kezdeményezésére ezer tör­vénytelenül elbocsátott em­bert helyeztek vissza állásá­ba, 90 ezer panaszt orvosol­tak, 60 ezer törvénytelen ad­minisztratív döntést óvtak meg — közölte a főügyész. A bűnüldöző szervek egyes dolgozói nem kellő felelős­séggel vizsgálták az ügyeket, gyakorta előítéletek vezérel­ték őket, így kerülhetett sor törvénytelen letartóztatások­ra, őrizetbe vételre. Az el­múlt évben a bíróságok 140 indok nélkül letartóztatott vagy őrizetbe vett személyt bocsátottak szabadon. A továbbiakban szólt ar­ról, hogy még gyakorta el­marad a konkrét felelősség­re vonás. 1986-ban 200 ezer vezető beosztásban dolgozó személyt vontak felelősség­re. Sok gazdasági törvénysér­tés fölött szemet hunynak a vezetők, mert így kívánja meg a tárca szűkén értel­mezett érdeke. Erre az ok­ra vezethető vissza, hogy a büntetések gyakorta formá­lisak, nevelő erejük gyenge. Az eredmények meghami­sítása, vesztegetések esetén a legfontosabb a bűncselek­mények szervezőinek felku­tatása. Ez történt a moszk­vai és a rosztovi kereske­delmi maffia felszámolása esetében. A felelőtlenség kö­vetkezményeire hívja fel a figyelmet a csernobili sze­rencsétlenség, az ,,Admiral Nahimov” katasztrófája — emlékeztetett a főügyész. A személyes íelelősségre- vonás mellett fontos az oko­zott károk megtérítése is. Sokan egyszerűen „leírják” a veszteségeket, és nem törőd­nek azzal, hogy kinek a hi­bájából történtek. Végezetül szól arról, hogy az igazságügyi szervek mun­káját sem kell hét pecsét­nek fednie. A közvélemény­nek mind többet meg kell tudnia e munkáról. 10 millió vásárlónak minden bolt kicsi, de a legkisebb üzlet is maga mögött érezheti a FŰSZERT Vállalatok bőséges kínálatot nyújtó raktárait. A Hl FŰSZERT az. ország legeldugottabb boltjába is tervszerűen juttatja el napi eikkeit, hogy a megszokott választék mindig ott legyen Tizen tízmillióért! ... hogy legyen ... hogy meglegyen ...hogy ottlegyen ...

Next

/
Thumbnails
Contents