Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-25 / 71. szám

v 1987. március 25., szerda 0 J rL *3 Hp r* L jpjy p % 4SN1 f' itTL'ä W m : un! Archív felvétel 1986. júniusából. A Békéscsabai szimfonikus zenekar Mozart-hangvcrse- nyén, melyet Sugár Miklós vezényelt, Bokor Jutta, Sajdy Júlia, Gregor József és Fiilöp Attila énekelt Fotó: Gál Edit Rangos hangversenyek megyénkben Beszélgetés a Filharmónia terveiről Még véget sem ért az Or­szágos Filharmónia idei hangverseriyévadja, s máris összeállították az 1987 88-as koncertprogramot. Hogy si­keres időszakot zárnak-e, s hogy milyen előadásokra ké­szülhet a zenekedvelő kö­zönség, erről kérdeztük dr. Ambrus Zoltánnét, a Békés megyei kirendeltség vezető­jét. — Az ifjúsági bérleti hangversenysorozat kereté­ben az általános iskolások­nak igyekeztünk a progra­mokat úgy összeállítani, hogy a vonósnégyestől a kórusmuzsikáig, a rézfúvó­soktól a kamaratáncig min­denből kapjanak némi ízelí­tőt. Évekig nemigen változ­tak ezek az ifjúsági progra­mok, ám ebben az évadban, mivel itt a megyében, és a fővárosban is cserélődtek, változtak a zenei együtte­sek, más műsort állítottunk össze. Természetesen a kon­cepció nem változott: hang­versenyeink továbbra is a gyerekek életkori sajátossá­gaihoz idomulnak. A peda­gógusok véleménye szerint ez kiválóan sikerült az idén. Különösen a harmadik év­folyam Háry-előadásának volt nagy sikere. A Békés­csabai szimfonikus zenekar Sugár Miklós vezényletével a daljáték keresztmetszetét adta. — A középiskolásoknak és a szakmunkástanulóknak is sikerült zenei élményt nyúj­taniuk? — Battonyán, Békéscsabán és Gyomaendrődön indítot­tunk bérleti hangverseny- sorozatot a középiskolások­nak. Novemberben a Came- rata Hungarica együttes „Dalok és táncok a rene­szánsz és a barokk Magyar- országról” címmel tartott előadást, decemberben a népzene és néptánc világába kaphattak betekintést, Se­bestyén Márta, Kolarovszki Mária és Mlinár Pál közre­működésével. Sikere volt a Szimfonikus táncok című előadásnak is. Hátra van még a XX. századi táncrit­musok, mely a szakmunkás- tanulók békéscsabai prog­ramjában is szerepel. A Molnár Dixiland Band jazz- hangversenye bizonyára megnyeri majd a fiatalok tetszését. — Elég csak belepillantani a felnőtt bérleti hangverse­nyek programfüzetéibe, a szemlélő láthatja, rangos ze­nei bemutatóknak lehettek tanúi a komoly zene kedve­lői. — Szarvason, Orosházán, Gyulán és Békéscsabán jól sikerült hangversenyeket tudhatunk magunk mögött. Hogy csak néhány együt­test említsek, megyénkben járt a Bartók vonósnégyes, a Szegedi szimfonikus zene­kar, a Budapesti fúvósegyüt­tes, a Magyar Posta szimfo­nikus zenekara... Hangver­senyeinken olyan művészek léptek fel, mint Ránki De­zső, Jandó Jenő, Baranyai László, Gregor József.. Ám az igazi zenei csemege még hátra van, június 2-án a Magyar Állami Hangver­senyzenekar lép fel Békés­csabán az evangélikus nagy­templomban, Kobayashi Ken-ichiro vezényletével. — Évek óta nagy sikerük van a nyári hangversenyek­nek. Az idén hol lesznek ilyen programok? — Békéscsabán a városi tanáccsal közösen a nagy­templomban rendezünk hangversenyt június 25-én: a zeneművészeti szakközép- iskola leánykara lép fel, közreműködik Alföldi Bo- russ Csilla orgonaművész. Június elején Gyomaendrő­dön és Orosházán a Békés­csabai szimfonikus zenekar megismétli tavalyi nagy­sikerű Mozart-hangverse- nyét a Bartók' vegyeskar közreműködésével. Mindezek mellett Gyulán, Gyomán és Békéscsabán lesznek még orgonahangversenyek. — Hogyan alakult a bér­lők száma a közelmúltban? — Ez évről évre változik. Most elmondhatjuk, megyei szinten átlagon felül zár­tunk. összesen 1368 felnőtt bérlőnk van, legtöbben Bé­késcsabán és Szarvason vál­tottak bérletet, ami érthető is, hiszen a megyeszékhe­lyen a zeneművészeti szak­középiskola léte számotte­vően növelte bérlőink szá­mát, Szarvason pedig a fel­sőfokú tanintézetek diákjai közül járnak sokan hangver­senyeinkre. Ennek már csak azért is örülünk, mert bi­zony nagyon kevés az új fia­tal hangverseny-látogató. — Mi lehet ennek az oka, hiszen az ifjúsági bérleti hangversenyeknek épp az lenne a célja, hogy a fiata­lokat beszoktassa a hang­versenytermekbe. — A baj ott kezdődik, hogy amíg például Békés­csabán az általános iskolás korosztálynak rendezett elő­adásokat 1800-an hallgatják meg, a középfokú tanintéze­tek diákjainak rendezett hangversenyekre lényegesen kevesebben, 450-en jönnek el. (Több hangverseny meg­tartására még csak remé­nyünk sincs.) De feltételez­zük, ha egy fiatalnak si­kerül minden évfolyamot, majd a középiskolás előadá­sokat is meghallgatni, ki­kerülve az iskolából, leg­főbb gondja az otthonterem­tés. Aztán jönnek a gyere­kek. .. Míg kicsik, nincs ki­re bízni őket, s mire kimoz­Országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat A Néprajzi Múzeum és a Magyar Tudományos Aka­démia Nyelvtudományi In­tézete a Művelődési Minisz­térium, a Szabadtéri Nép­rajzi Múzeum, az MTA Néprajzi Kutatócsoport, a Magyar Néprajzi Társaság, a Hazafias Népfront és a KISZ KB támogatásával, valamint a megyei taná­csok és múzeumi szerveze­tek közreműködésével ismét 35. alkalommal — meghir­detik az országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályá­zatot. A pályamunkáknak eredeti ismeretanyagot kell tartalmazniuk, a paraszti élet saját tapasztalata, hely­színi gyűjtés, illetve törté­neti, levéltári kutatás alap­ján. Nyomtatásban megje­lent, kiadás alatt álló, más pályázaton részt vett mun­ka, valamint szakdolgozat, doktori értekezés, hivata­los munkatervben szereplő kézirat a pályázatra nem adható be. A pályázat meghirdetői több témakört ajánlanak feldolgozásra, így a család vizsgálatát, a paraszti tárgykultúra leírását, a pa­raszt-iparosok, kéművesek, specialisták munkáját, esz­közeit, lakóházak, mellék- épületek külső és belső rendjét, elhelyezkedését az^- adott településen, a parasz­ti kerteket, egy falu hagyo­mányos táplálkozásának be­mutatását, a vándorlás for­máit és okait, a hagyomá­nyos és új ünnepeket a családok, közösségek, tele­pülések életében, a gyer­mekfolklór vizsgálatát, fa­lusi hiedelmek leírását, egy énekes teljes repertoárjá­nak bemutatását, valamint a falusi és kisvárosi egyesü­letek, intézmények történe­tét. Természetesen a pályá­zók szabadon választott néprajzi témával is indul­hatnak. Akit inkább a nyelvjárá­si témakörök érdekelnek, gyűjthetnek tájszavakat, szólásokat, közmondásokat, vizsgálhatják a személyne­veket, állatneveket, állatszó- lítókat, de foglalkozhatnak dúlhatnának esténként, már nem érzik fontosnak, hogy épp egy koncerten, töltsék el szabad estéjüket. Természe­tesen azért nem mondunk le a fiatalságról, s mi más je­lenthet nagyobb vonzerőt, ha nem a rangos program, me­lyet igyekszünk minden év­ben biztosítani. — Nemrég rendezték meg tervtárgyalásukat, melyre a megye városainak tanácsai­ból, zeneiskoláiból és műve­lődési házaiból kaptak meg­hívást mindazok, akik segí­tik a koncertek szervezését. Hogyan állt össze a műsor­terv? — A tervkészítést megelő­zően végigjártuk a városo­kat, tájékozódtunk milyen kívánságok, elképzelések lennének az új évadra. így került például a gyulai programba a Budapesti vo­nósok, vagy az orosháziba a Liszt-kamarazenekar. A hangversenyek száma, össze­tétele adott, az nem változ­hat, hisz mindenütt igénylik a nagyzenekari és a kama­rahangversenyeket egyaránt. Az arányok tehát marad­tak. . . így aztán az igénye­ket és a lehetőségeket egy­bevetve állítottuk össze az 1987 88-as műsortervet. Ügy hiszem, ez is elég vonzó lesz, hiszen — hogy csak a bé­késcsabai hangversenyeket említsem — fellépnek a Bu­dapesti MÁV szimfonikusok Mark Gorenstein vezényleté­vel, a Liszt Ferenc, vagy a Grúz kamarazenekar, a Deb­receni MÁV-filharmoniku- sok zenekara, és így tovább. Bizonyára sokan találják vonzónak Kincses Veronika és Bordás György áriaestjét, valamint Perényi Miklós gordonka-, Perényi Eszter hegedű- és Szűcs Lóránt zongoraművész kamaraest­jét. A Békéscsabai szimfoni­kus zenekar az idén is több helyen szerepel Sugár Miklós és Ligeti András vezényleté­vel. Szólistáik lesznek töb­bek között Matuz István fu­vola- és Maros Éva hárfa­művész. — Az új évadban Békésen is rendeznek hangversenye­ket? — Igen, a városi tanács felkeresett minket, s mi készséggel vállalkoztunk a partnerségre. A földrengés előtt tartottunk hangver­senyt a városban, aztán so­káig nem volt lehetőség koncertek rendezésére. Most elmondták, szívesen áldoz­nának ismét erre... így állt össze a békési program: há­rom kamaraest lesz a zene­iskolában, melyekkel — bí­zom benne — örömet szer­zünk a békési közönségnek. — Az általános és közép­iskolai hangversenytervek? — Az ideihez hasonló el­képzeléseink vannak. Sajnos, az ifjúsági hangversenyek számát 10 százalékkal csök- kentenünk kell, anyagi ne­hézségek miatt. Most keres­sük a megoldást, hogyan le­hetne a takarékossági intéz­kedést minél ésszerűbben megoldani? — Még így is 150 előadá­suk lesz. Hogy győzik figye­lemmel, energiántfil? — Szerencsére megyénk településeiben sok zenesze­rető, a zene ügyét komolyan támogató népművelő és ze­netanár él, akikre a jövőben is számíthatunk. Nélkülük nehéz dolgunk lenne. Nagy Ágnes növényekkel, vagy földrajzi nevekkel is. A pályázaton bárki részt vehet — felnőtt és ifjúsági tagozaton —, aki nem fog­lalkozik hivatásszerűen nép­rajzi és nyelvjáráskutatás­sal. A kéziratokat 1987. au­gusztus 25-ig kell eljuttatni az érdeklődőknek a Békés Megyei "Múzeumi Igazgató­ság címére. A pályamunkán fel kell tüntetniük a szerző nevét, címét és foglalkozá­sát. E pályázat keretében fotó- pályázatot is meghirdettek, melyre pályázni adatolt ar­chív képek gyűjtésével, fo­tó- és diasorozatok készíté­sével lehet, melyeket ugyan­csak a megyei múzeumi szervezethez kell eljuttatni szeptember 30-ig. A legjobb pályázatok ké­szítői pénzjutalomban része­sülnek. Életműve ma is sugárzik Száz éve született Kassák Lajos Születésnapja a tavasz kezdete, később ezen a na­pon született meg az első magyar szocialista forrada­lom is. Életművéhez nehe­zen találhatnánk kifejezőbb jelképeket. Talán nincs iro­dalmunknak még egy alak­ja, akiben oly kitartóan és konokul munkált a művészi­társadalmi megújulás szelle­me, mint benne. A magyar avantgárd pápája volt, a fo­galomnak minden alkotói és politikai vonzatával együtt. Ady lángelméjétől megérint­ve a legmaradandóbb im­pulzusokat adta századunk korszerű művészetének, s a gondos filológia a megmond­hatója, mennyire kikerülhe- tetlenek törekvései a progresszív irányok és formateremtő elvek számbavételekor. Pályájának hosszmetszete sem akármilyen: az ország még a Ferenc József-i kor anakro­nisztikus idejét éli, amikor a fiatal vasmunkás versei föl­tűnnek az egyik legradikálisabb lapban, a Renaissance- ban. S már számos háború, forradalom, pártharc, művé­szeti irányzat, csalódás és megújulási kísérlet áll mögötte, mire a hatvanas évek épp konszolidálódó viszonyai meg­hozzák számára a fanyalgó elismerést, s végezetül az örök nyugalmat. Hatalmas életművét nagy léptékkel haladva is nehéz áttekinteni. Miként a század kiemelkedő konstruktőrjei — számos műfajban alkotott maradandót. író volt és köl­tő, teoretikus és kritikus, szerkesztő és mozgalmi vezér, festő és tipográfus — de alkalmanként szakértelemmel szólt zenéről, színházról, építészetről, filmről, reklámról, s körében születik meg az első jelentős fotómozgalom. Avantgárd folyóiratai: a német aktivisták mintájára in­dított A Tett, a forradalmakat a művészeti szférákban elő­készítő, majd a bécsi emigráció izmusait it átlapozó Ma, a rövid életű, ám kivételes színvonalú Dokumentum mo­dern művészetünknek voltak túlértékelhetetlen terepei, az európai kultúrával szinkront kereső fórumai. A szocialis­ta művészetek terjesztésére és a munkásművelődésre szánt lapjának, a Munkának tíz évfolyama — a korabeli frakcióharcok és az író ideológiai tévedéseinek utólag módszeresen fölnagyított árnyékával együtt is — kritikus történelmi időkben őrizte és gyarapította a progresszív társadalmi és művészeti szellem alapvető értékeit; iro­dalmi, képzőművészeti és színházstúdióiból számolatlanul röpítette föl a baloldali érzelmű fiatal tehetségeket, nem­egyszer világhírűvé lett alkotókat. A negyvenes évek má­sodik felében az új szellemi országépítés egyik legaktí­vabb munkása, öreg korában pedig, mikor — ahogy bölcs belátással írja — „kihullanak belőlünk a tört cserepek, a sok rendetlen részlet, mindinkább együvé látjuk a vilá­got”, roppant életművének gondos betakarítója. Életfilozófiájából, önmaga faragta kemény jelleméből következik, hogy életének legválságosabb periódusai is termékenyek, kétségein és csalódásain folyamatosan átüt a teremtő ember éthosza. A húszas évek emigrációjában a konstruktivisták technokrata lendületével rajzolja fel egy igazságosabb világ körvonalait, a harmincas évek vé­gének egyéni tragédiákkal és méltatlan viszályokkal ka­szabolt magányában a lélek táguló köreit építgeti. A má­sodik, a megrázóbb emigrációban pedig — „Hiszen akkor gyilkos ellenség elől mentettem életemet, most elég kí­méletes gesztussal kiütötték kezemből a tollat” — mun­kásságának fiókba rendszerezése mellett a naplóírás klasz- szikusainak színvonalán az ötvenes évek társadalmi-kultu­rális viszonyairól közöl megdöbbentő látleletet. S nona történelmünk legmozgalmasabb fél századát öle­li föl a pálya, talán a művek gazdagságánál is megejtőb- bek szellemének vertikális mozgásai. Mert Kassák a szá­zadforduló magyar társadalmának mélyéről jön, autodi­daktaként születik meg benne a munkásság és a nemzet felemelkedésének az igénye, a szegényekkel vállalt sors­közösség és a lázadó indulat röpítik magasba írói am­bícióit. Széles karimájú, legendás kalapjával és fekete orosz ingével személyében a művészek addig nem látott típusát küldi a negyedik rend immár végérvényesen a zajos fórumokra. „Én a nagyváros fia vagyok, a vas­szerszámmal dolgozó és az örökké elégedetlen... — írja — Az apám laboráns volt, az anyám mosónő. De én a dróthajú és a pálinkát ivó rokonaimhoz tartozom, ök már vasutasok voltak, kazánkovácsok, fűtők és moz­donyvezetők. Szerte a fekete városokban éltek éppen úgy, mint ahogyan én is a fekete városokban élek.” Ezzel az anyagközelséggel, a felajzott nagyvárosélmény- nyel, lobogó expresszionizmusával tízes évekbeli súlyos lépésű ódáiban a magyar Whitman-nek bizonyult. Avant­gárd lendületű teoretikus művészeti írásait olvasgatva, nemkülönben a modernséget irodalmunkra zúdító mani- fesztumait, s hatvan év távlatából is friss, korszerű líra­nyelvre nemzedékeket nevelő hatalmas költeményét, A ló meghal, a madarak kirepülnek címűt — ki vitathatná, hogy ő a magyar Apollinaire is? Ha korai novelláinak a szegénységre világító romantikus-naturalista színezetű fénycsóváira, forradalmat érlelő politikai felismeréseire, a munkásság szellemi felemelkedéséért tett erőfeszítéseire, nem utolsósorban pedig az addig ismeretlen őszinteség­gel és fegyelemmel alkotott önéletrajzára, az Egy ember életére gondolunk — kézenfekvő már a kortársak által is fölismert analógia: ő a magyar Gorkij. Megeshet, az említett párhuzamokban a dolgok végső letisztulásával neki az öntörvényű tanítvány szerepköre jut. Kivételes fogékonyságával, új szellemű műveivel, messze sugárzó műhelyeivel, példamutató következetessé­gével viszont önmaga erejéből vált századunk művészeté­nek egyik meghatározó mércéjévé. Életművében még ma is jelentős értékek kallódnak észrevétlenül, formabontó és új törvényeket alkotó törekvéseiben hosszan haszno­sítható energiák tárolódnak. Hiszen — Németh Andor­nak egy Nyugat-estélybeli szellemes gondolatával szólva — Kassáknak még eltévelyedései is fontosak és tanulsá­gosak. Aczél Géza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents