Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-23 / 69. szám
1987. március 23., hétfő Egy tervező —- háron i ház „Tűi r Ere, ■ ff Benedicty Gyula, a Békés Megyei Tervezővállalat statikus szakfőmérnöke készítette a földrengéstől megrokkant békéscsabai evangélikus nagytemplom, valamint a békési református templom és a dobozi református templom statikai tervét. E munkáit külföldön is ismerik, a helyreállításról mindenütt méltató vélemények hangzottak el. Két új egyházi épületet is tervezett: a békéscsabai (jaminai) evangélikus gyülekezeti házat, és a békési baptista imaházat. Utóbbi jelentős lépcső volt pályáján, hamarosan tagja lett a Magyar Építőművészek Szövetségének. lag keskeny, de figyelmet kívánó utcai lépcsővel, az udvari belépő feletti előtetővel. Érezhető, hogy minden elemével arra törekszik. a ház meleg hatású, lakályos orcájú legyen. Középső képünkön egy kétsopronyi lakóházat mutatunk be. A tervező a tömeg tagolására itt is felhasználja kedvenc megoldásait. A tető elöl és oldalt kicsi kontyot kap. Benedicty Gyulánál visszatérő megoldás a szegmens boltív. (Az ív nem érintőlegesen fut be az oszlopba, hanem a kötésnél megtörik.) Ez az elem visszafogott, az épület így nem magasodik túl az üdvösön. A francia erkély a „kiugrasztással” finom hangsúlyt kap mindkét oldalon. A zsalugáterek sajátos, kellemes ritmust adnak nyitott és csukott állapotban egyaránt. Kár, hogy a kontyból lefutó ereszdeszkázat vékonyabb lett a kelleténél, a mellék- épületre, s a kerítésekre már kevésbé jellemző az igényesség. A kétsopronyi ház, ha a környékbeliek nyitott szemmel, jó érzékkel figyelik, kisugárzó hatású lehet. (S nem utánzásra gondolok, hanem arra az egyszerű kívánalomBenedicty Gyulát a ma- gánépíttetők is gyakran felkérik. Az építész legjobb házai eredményesen vettek részt az év lakóháza pályázatokon (talán még szebb sikereket is elérhettek volna, ha a kivitelezés nem módosít helyenként fájón a terveken). Ezúttal három olyan magánházat mutatunk be, amelyet Benedicty Gyula tervezett. A felső képünkön látható békési ikerház már 3 éve elkészült. Az idő itt-ott meg is viselte a kétszintes épületet, a kivitelezés cseppet sem volt hibátlan. A ház tömegét a tervező igyekezett tagolni. Az utca felől kiugró fallal hangsúlyozza a megosztást. Egy-egy épületrészen belül virtuálisan tovább csökkenti a méreteket, például a markánsan túlnyújtott eresszel, a kétoldalt kontyolt tetővel, a viszonyra, hogy a házat és minden elemét építész tervezze!) Békéscsabán, a Gyulai úton épül az alsó képünkön látható ikerház. Fő látványossága a vörösréz kupola. Nem olcsó dolog, talán feltűnő, de hát az építészettől az ilyesfajta magatartás sosem volt idegen, s mindig is komoly értékek ihletője volt, ha mindez a széppel, a környezetbe illővel kötött szövetséget. S itt ez történt. A közeli villasor hangulatát is jól menti át ez a régies elem. Talán pont a kupola miatt, az ereszdeszkázaton is újított a tervező, lépcsőzetesen képezi ki ezt a faburkolatot. A szegmensivek már ismerősek, ott vannak két ablak felett, és odakerültek a garázsajtó elé is. Elegáns ötlet. (Képzeljük el, ha ott a fal mondjuk szögletes lenne!) A szobák félhatszögű megtoldása kívánja építészetileg a kupolát. A tetőablak szabályos félköre nem idegen ebben a rendszerben — már csak a kupola miatt sem —, de az ikerház összességében afféle modern eklekticizmusról vall, igaz, rendkívül esztétikus formában. Visszatérő nívós anyaga az épületnek a vörösréz. Ebbő] készült a könyöklő és az ereszcsatorna is. Mindhárom tervben vannak könnyen tipizálható elemek. Szívesen látjuk őket. de csak akkor, ha értő elme teremt köztük rendet. (ungár) Fotó: Kovács Erzsébet A Főpiactér nagy részét elborították a szelídebbnél szelídebb galambok. Mégis, amikor egy-egy csapat nagy svunggal felreppent, akaratlanul is az „agresszív madarakról” szóló amerikai film jutott az eszembe. (Szerencsére egyik sem „pecsételt meg” bennünket, s nem ga- balyodott bele hajunkba sem.) Lenyűgözően hatott ránk a tér közepén álló. a XIV. századból származó Posztócsarnok. A lengyel városok címereivel díszített boltíves helyiségekben emléktárgyakat. a népművészet jellegzetes alkotásait árusítják nagy tömegben. A járókelők közül többen diszkréten megkérdezték: van-e forintunk eladó? Ha az nincs, akkor szívesen megvennék a cseh koronát, a dollárt és így tovább. Még a legeldugottabb helyeken is folytatódott utunk során ez a „kérdezz-felelek” játék. Nem mondom, olykor egy kis büszkeség fogott el. tapasztalva azt. milyen nagy keletje van itt a magyar forintnak?! Ha már a pénznél tartok, hadd említsem meg a városháza ódon tornyának közelében felállított óriási V alakú üvegperselyt. Ebbe szinte a világ minden részéből származó pénzt gyűjtik, amelyet a város rekonstrukciójára fordítanak. (Vajon el lehetne-e helyezni nálunk is egy ilyen nagy, üvegfalú perselyt?) Egy órakor ültünk be a Spaghetti nevű vendéglőbe ebédelni. A paradicsomleves a gyermekeknek nem ízlett; második fogásként fasírtot, tört krumplit és káposztasalátát tálaltak fel. Ebből a csoport már többet evett. Mind több a képesítés nélküli Még mielőtt elindultunk volna a Tátrába, maradt egy fél óra arra, hogy az ifjúsági palota munkájáról egyet-mást megtudjunk. Az intézmény névadója H. Jordan orvos (1842—1907), aki egész életében nagy gondot fordított az ifjúság testi nevelésére. Dr. Antoni Weys- senhoff igazgató később elmondta, hogy Krakkóban ez a legnagyobb ifjúsági létesítmény. A mintegy 5 ezer gyermekkel és fiatallal hatvan főállású pedagógus és hatvan óraadó, illetve szakoktató foglalkozik rendszeresen. Számos szakkör működik a palotában, és fontos helyet töltenek be a különböző sportkörök. Az úszómedencét használati díj fejében az üzemek és intézmények dolgozói szintén igénybe vehetik. Az 1911 óta fennálló lengyel cserkészmozgalomnak kiterjedt kapcsolatrendszere van. Többek között ezért is hívják meg a franciákat, s más nemzet fiait, lányait. Részben az állam, részben a szülők fedezik azokat a kiadásokat, amelyeket a felszerelések, segédeszközök beszerzésére, valamint a nyári táborozások megszervezésére fordítanak évente. Az ifjúsági házban dolgozó nevelők heti óraszáma (18) és fizetésük azonos azo- kéval, akik az alsó, illetve középfokú oktatási intézményekben tanítanak. Például egy pályakezdőnek az illetménye tízezer zloty körül van havonta. Sajnos, egyre több a képesítés nélküli, mert mind kevesebben sze- í-eznek tanítói és tanári oklevelet. Különösen vidéken mondanak sokan búcsút a pedagóguspályának, és keresnek jobban fizető munkahelyet. Nem is olyan régen még azt is pontozták a felvételi vizsgákon, hogy milyen családból származik. A pályára való alkalmasság követelményeit szem előtt tartva létezik egy olyan kezdeményezés, amely a minőségre helyezi a fő hangsúlyt a felsőoktatásban. Ennek lényege az, hogy a felvételi vizsgákon megfelelt hallgatójelöltskkel az egyetemi oktatók még egyszer elbeszélgetnek, és csak a legalkalmasabb és legrátermettebb fiatalokat veszik fel a különböző felsőfokú oktatási intézményekbe. (Folytatása következik) Kép, szöveg: Bukovinszky István Gyakorlatias oktatás - Reformra szoruló biztosítás — Megbízható oltókészülékeket - a föbünös: a fegyelmezetlenség A műemlékek felújítására gyűlik a pénz Aki csak egy kicsit figyeli a híreket, az nem tudja nem észrevenni, hogy Magyarországon az elmúlt években egyre több volt a tűzeset. Az összkár 1986-ban elérte a 2 milliárd 200 millió forintot. Döbbenetes adat. így cseppet sem volt meglepő, hogy a Minisztertanács a múlt évben határozatot hozott a tűzvédelem aktuális feladatairól, amire korábban nem volt példa. Vagyis hazánkban kiemelt feladattá vált a tűzvédelem. Bár a megyei adatok kevésbé katasztrofálisak, elégedettségre nincs okunk Békésben sem. Az 1986-os statisztikát Kovács János alezredes, megyei tűzoltóparancsnok ismertette meg velünk. Eszerint az iparban 15 tűz volt, ami valamivel kevesebb ugyan a sokéves átlagnál, a 721 ezer forintos kár viszont a „szokott” érték. Mezőgazdasági tűzesetekhez 114-szer riasztották a tűzoltókat. Ez már több, mint 30 százalékos növekedést jelent. Az össztűzkár itt 6.5 millió forint. A lakóházakat pusztító tüzek száma évek óta — úgy tűnt — megállíthatatlanul gyarapodik. Igaz, tavaly valamennyivel csökkent a kiugróan magas 1985-ös adattal szemben — tavaly 252 volt. azelőtt 321 —, a kár azonban először haladta meg a 7 milliót. A megyében több mint 16 millió forint kár keletkezett a tűzeseteknél 1986-ban. S ami még fájóbb: nyolcán vesztették életüket, 29-en pedig megsérültek. Végigböngészve a statisztikát. adódott az első kérdés: vajon tisztában vagyunk-e azzal egyáltalán, hogy mekkora értékek vannak a kezünkben, s azzal, hogy mit jelent egyetlen elhibázott, meggondolatlan mozdulat? — Biztosan nem — kezdte válaszát Kovács János. — De ha a kérdésre részletesen akarnék felelni, akkor a magyar ember átlagműveltségéről kellene kiállítsak bizonyítványt. s erre én nem vagyok hivatott. Azt viszont mondhatom, hogy hazánkban jelen időszakban nem hálás dolog a tüzek megelőzéséért dolgozni, mert sok helyen a megelőző tűzvédelmet nem kezelik fontos kérdésként. Az ilyen helyeken a tűzoltó, úgy gondolják, nem segíteni, megelőzni jött. hanem papírszagú előírásokat adni, behajtani, büntetni. A munkahelyi tűzvédelmi oktatást pedig alig néhány helyen veszik komolyan. Gyakran elkapkodottak. gyakorlatiallanok a foglalkozások, a lényeg, hogy mindenki aláírja a jelenléti ívet. Emellett megyénkben jelenleg 703 képzetlen, vjzs- gázatlan munkahelyi tűzvédelmi előadó, vagy megbízott tevékenykedik. — Hogyan lehetne élvezhetőbbé tenni az oktatást? — Ahhoz először is „jó pap” kell. Mivel a jogszabály-ismertetés és -tanulás minden esetben nehéz, az előadónak gyakorlatiasnak kell lenni. Tervezzük, hogy videóanyagokkal segítünk, de hát mi tagadás, nem sok pénzünk van erre. Nekünk nincs bevételünk. — Van viszont azoknak, akiknek tűzkáruk van, hiszen fizet a biztosító. Jelenleg mintha a vállalatok, szövetkezetek nem is volnának érdekelve a baj megelőzésében. — Komoly probléma. Pedig azt a pénzt végül is az ország zsebe bánja. Szilárd meggyőződésünk, hogy a hathatós tűzvédelemhez a biztosítási formák reformálása is szükséges. — Sokan panaszkodnak, hogy rosszak az oltókészülékek. — Sajnos, egy részük tűz esetén valóban nem működött. Az ellenőrzések kérdéseiben évek óta nem értünk el kellő eredményt. Amikor tűz keletkezik, a rosszul, vagy alig oktatott embertől nem is várható, hogy kapósból működtesse a jó készülékeket sem. El kell olvasnia a kezelési utasítást, közben meg tombol a tűz. A készülék olyan, hogy elég. ha két mozdulatot felcserélnek rajta, nem fog működni. — Ahogy az adatokat olvasom, a tüzeket kiváltó okok évek óta „unalmasan" ugyanazok. Van-e valamilyen új jelenség, ami az utóbbi időkben vált tipikus tűzokozó tényezővé? — Igen, kettőre feltétlenül fel kell hívjam a figyelmet. A mezőgazdasági szövetkezetektől magánszemélyek régi épületeket bérelnek állattartásra. Ezekben a bérleményekben megszaporodtak a tüzek. Nem csoda, hiszen ezek tűzvédelmével mintha nem is akarnánk foglalkozni. Az erre vonatkozó megállapodás az általunk eddig látott valamennyi szerződésből hiányzott. Az iparban pedig még megoldatlan a szakcsoportok és a géem- kák tevékenységének, tűzvédelmi szabályozása. S még valami. A tüzek elenyésző százaléka ered valamilyen természeti csapástól (tavaly mindössze négyet okozott Az anekdótabeli kisbíró kidobolta a faluban, hogy tűz előtt három nappal mindenki köteles megtölteni egy hordót vízzel. Ha enynyíre előrelátóak nem is lehetünk, átnézve a 80-os tűzokokat, könnyen megállapíthatjuk, hogy hol követünk el leggyakrabban hibát, s ha ezt tudjuk, és igyekszünk ezeket a veszélyeket kikapcsolni, akkor azzal többet i érünk, mint a hordóiéitólléssel. Íme a lista: tüzelő-, fütő-, i szárítóberendezés 78 eset elektromos áram 73 eset dohányzás 62 eset gyerek által okozott tüzek 48 eset 1 hőátadás 40 eset 1 nyili láng 29 eset 1 szabadban tüzelés 26 eset gyújtogatás 25 eset építési hiba 23 eset öngyulladás 11 eset robbanás 10 eset. villámcsapás). A fő bűnös az esetek döntő többségében az emberi fegyelmezetlenség és figyelmetlenség. E két átkos gyengeség ellen kell felvennünk a küzdelmet. Olyan erők vannak a kezünkben, amelyek ha vigyázatlanságunk miatt elszabadulnak, rettentő pusztításra képesek. Emberéletet oltanak ki, fáradsággal megtermelt értékeinket teszik semmivé — fejezte be a beszélgetést Kovács János alezredes. Ungár Tamás A Ha.jdú-Bihar Megyei Szolgáltatóipari Vállalat 014651—014700 sz. számlatömbje, 013201—013250 sZ. m egr en delö t ö m b.j e, A 031551—600 sz. számlatömbje. 005001—850 sz. m eg r e n de I ő t ö m b j e, valamint Remeezki István 2178. számú működési engedélye ELVESZETT. Használata visszamenőleg 1987. március 1-jétől érvénytelen.
