Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-21 / 68. szám
1987. március 21., szombat ' u KULTURÁLIS MELLÉKLET 1836, 1868 vagy 1874 Mikor alapították a gyulai múzeumot? A cikkben szereplők közűi: Zsilinszky Mihály és családja a századfordulón Vészi Endre: Egy öregember arcképéhez íme egy tizenkilences öreg, mellékalak a felvidéki hadjárat tömegében, katonaszökevény és forradalmi katona, íme ő, amint a konyhában ül szórt fényben, midőn az úttörők nyomkeresői » bekopognak hozzá, hogy zsinórírásba foglalják élete summázatát, mível évforduló közeleg íme ö, éhségmenetek nyírfa-fiatalja, utcakövekből barikádot építő fiatal férfi, a jövő statikusa, íme, amint a szórt fény szétmossa arca térképén a drótsövényeket, íme ö, a felvonuló és eltűnő, a proletárokat lakáshoz juttató, a gyárfoglaló, a Gyűjtőfogház nevű egykori nagyszálló ismert törzsvendége, paszulyt és paprikáskrumplit kanalazó pestújhelyi magyar, íme ő, aki lassan olyan lesz, mint az aszfalt vékony héja alatt az egykori sívó homok, íme ö, elődünk és kút)orrásunk, akit az ötvenes évek éberei már csak úgy kezeltek, mint anakronizmust, s akit gyerkőcök oktattak forradalmi morálra és íme ő, akit nem tudott lebontani az idő, s úgy megy az utcán, házak két sora közt, anyaggá válva e nagyvárosi anyagban, emberi mozdulattá a füst küllői között, úgy megy itt köztünk, mint egy sétáló kémény, mint egy sarkig kitárt kapu, mint egy lépcsőház, amely emberi lakásokba vezet, mint egy vasból kovácsolt napraforgó. Zsáky István: Juhász Kevés kultúrtörténeti esemény adott Békés megyében annyi vitára okot, mint az, hogy ki és mikor alapította a gyulai múzeumot? A ma kutatója, ha az adatszolgáltatás egyik autentikus kiadványát, a Magyar Minervát, a Magyarországi Múzeumok és Könyvtárak címkönyvét fellapozza, azt láthatja az 1902—1915. között megjelent II—V. kötetben, hogy a gyulai múzeum alapítási éve: 1865. A bonyodalmakat fokozza, hogy az 1900-ban megjelent I. kötet és az 1932-es VI. kötet a helyes évszámot közli: 1868-at. Az 1865-ös évszám megjelenése semmi több, mint sajnálatos sajtóhiba. A másik évszámot azonban több támadás érte és éri még napjainkban is. Implon József 1940-ben kiadott munkájában („A gyulai múzeum és könyvtár hetven éve 1868—1938”) először idézi azt a vitát, ami a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben fővárosi és Békés megyei lapokban zajlott erről a kérdésről. Sokan voltak és vannak ugyanis, akik nem 1868-at és Mo- gyoróssy Jánost, hanem 1874-et — a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat megalakítási dátumát — és Gön- döcs Benedeket tartják alapítónak. 1982-ben jelent meg a „Gyula társadalma és munkásmozgalma 1919— 1944” című kötet, amely szintén az utóbbi téves időpontot jelöli meg alapításul. Legutóbb G. Vass István írt tanulmányt a kérdéskörről a Békési Életben (1984 1. sz.). Az 1874-et alapítási évként megjelölő álláspontot Zsilinszky Mihály közvetetten vezette be. Az éves jelentéseket, mint társulati titkár, úgy készítette, mintha 1874-től létezne csak a múzeum, ebből következően a társulat és az elnök szerepe lenne a meghatározó. G. Vass István véleménye szerint Zsilinszky egyrészt tájékozatlanságból, másrészt talán saját személyes érdemeit nagyobbítandó írta meg így a jegyzőkönyveket. Úgy tűnik azonban — mivel mi is csak feltételezzük — néhány tény kizárja a tájékozatlanságot, de megtámadható Göndöcsnek és saját személyének az előtérbe állítása is. A tájékozott és művelt Zsilinszkynlk olvasnia kellett a Békés című lapban gyakorta jelentkező hírt: „A gyulai főiskolai múzeum ismét gyarapodott...”, de látnia kellett az Archaeoló- giai Értesítőben 1870—74. között az olyan híreket is, amelyekben „A gyulai múzeum meghatározására... (pénzt, stb.) küldött be.’’, illetve ahol Mogyoróssy a múzeum számára végzett ásatásokról számolt be. Zsilinszky nem hagyta figyelmen kívül Mogyoróssy érdemeit az egylet keletkezését — az első évkönyvben — leíró munkájában: „Idős b. Mogyoróssy János ősz fürtjeit illeti meg a kezdeményezés érdemkoszorú- ja, mint aki 1873. év tavaszán egy lelkes felhívást intézett a megye közönségéhez. ..”, amiben a már korábban említett etruszk gyűjtemény megvásárlására szólít fel. Zsilinszky itt elismeri Mogyoróssy kezdeményezésének jelentőségét, de nem szól a létező gyulai múzeumról, hanem így említi a gyűjteményt: „Mogyoróssy János felajánlotta az ő elébb már a gyulai r. cath. iskolának ajándékozott, s közadakozás folytán is gyarapodott — értékes családi könyv-, fegyver-, pénz- és képgyűjteményét a megyei múzeum részére...” Innen ered tehát az a feltételezés, miszerint a múzeum valódi léte csak „megyei” szinten kezdődött. Zsilinszky azonban közöl velünk egy olyan tényt, ami a folyamatos gyarapodást jelzi, ennek pedig bizonyításunknál szerepe lesz még. Állapítsunk meg most any- nyit, hogy a tájékozatlanság alig feltételezhető, a saját jelentőségének felfokozása pedig közvetlenül egyáltalán nem, közvetve is csak nehezen mutatható ki, de feltételezhető egy tény miatt. Mogyoróssy alapító szerepének „védelmére” megjelent egy röpirat, amely névtelenül kifogásolta Zsilinszky- nek az évkönyvben megjelent, idézett írását. A következő közgyűlésen az Egylet „megtárgyalta” az ügyet, s mivel nem vállalta senki a röpiratot, az első évkönyv megállapításait helyben hagyták. Zsilinszky szemléletét azonban megérthetjük, ha belegondolunk, milyen sokat jelentett számára az Egylet, illetve annak létrehozása, amely oly nagy látványossággal zajlott, hogy árnyékban maradt a Mogyo- róssy-féle gyűjtemény, aminek a látogatottságáról kevés hír olvasható, ha gyarapodása nyomon is követhető. Mogyoróssy János önéletrajzában, „A gyulai múzeum megalapítója" cím alatt így vall e kérdésről: „Szülővárosa iránti határtalan szeretettől áthatva s szem előtt tartva a tudomány terjesztését és művelődés előmozdítását még 1836-ban — tehát azon időben, midőn hazánkban sem megyei, sem városi nyilvános múzeumok és könyvtárak nem voltak egy gyulavárosi felsőbb iskolai nyilvános múzeum alapját megvetette, mely később 1868-ik évben felsőbb helyen is megerősítést nyervén általa végleg megalapit- tatott.” Az elemi iskolának ajándékozott könyvek — Scherer Ferenc szerint — a szabadságharc zűrzavarában sok kárt szenvedtek. (E megállapításnak is lesz bizonyító ereje.) Nem fogadhatjuk el önmagában Mogyoróssy írását, mert az események után néhány évvel Göndöcs már úgy emlékezett, hogy ő alapította a múzeumot és természetesen 1874-ben. „Pártatlan” véleményeket kell figyelembe vennünk, amiben két lap megállapításai segítenek. Az Archeológiái Értesítőben, 1869-ben Römer Flóris örömmel üdvözli azt a felhívást, amit Mogyoróssy a Békés megyei Értesítőben közzé tett: „Lehet-e nagyobb meglepetést képzelni, mint mikor a Gyula hajdan és most már 1858-ban erélyesen működő írójának ezen férfias felszólításából nemcsak azt látom, hogy Gyula városának már van régészeti múzeuma, hanem még az is remélhető, hogy régészeti társulata is alakulóban van.” Két dologra is következtethetünk Römer dicsérő szavaiból. Egyrészt elismeri a múzeum létét — amely nemcsak iskolai, hanem városi is —, másrészt az Egylet megalakításának kezdeményezését is Mogyoróssy nevéhez köthetjük. Ugyanezt a két tényezőt támasztja alá 1893-ban a Békés című gyulai lap, a vármegye félhivatalos orgánuma. Mogyoróssy nekrológjában a következő megállapításokat lelhetjük: „Gyula városa első monographiájá- nak megírója, az eredetileg gyulai, s két évtized óta békésmegyei múzeumnak — szerény anyagi viszonyaihoz mérten —, óriási anyagi áldozatokkal megalapítója, s fejlesztője...” Az egylet alapításához. .. „épen a Mogyo- róssy-féle múzeum adta a legfőbb impulsust, és a múzeum tovább fejlesztése czél- jából, szintén Mogyoróssy János kezdeményezésére, a régészegylet tulajdonába ment át.” Ha nem lenne ilyen sokat vitatott a múzeum alapításának kérdése, a két sajtó- visszhang elegendő volna a bizonyításra. Ebben az esetben viszont az alapdokumentumok erejével kell álláspontunkat megvédeni. 1938-ban Scherer Ferenc először hivatkozik Eötvös József kultuszminiszter 1868. december 16-án kelt levelére, amelyben köszöni Mogyoróssy felajánlását, és utasítja a plébánost, hogy v az adományozott tárgyakat vegye át, helyezze el és kezelje. Ezt a levelet Banner János idézi a múzeumalapítás eldöntésére 1958-ban. Scherer idejében még Gyula város levéltárában volt az okirat. Implom József jelzett művében a gyulai múzeum irattárában talált adományozó oklevél alapján dönti el a kérdést. Ebben az áll, hogy Mogyoróssy János 1868-ban „az egykoron alakulandó róm. kát. főiskolának, illetve Gyula város ösz- szes felekezet nélküli közösségének” alánlotta fel akkori gyűjteményét. Ez az idézet nemcsak felerősíti, hanem hitelessé is teszi Mogyoróssy önéletrajzának részleteit. (Eötvös levele tudomásunk szerint a második világháborúban elveszett. Az adományozó okirat egyik példánya a vármegye közgyűlési iratai között is fennmaradt, s ma a Békés Megyei Levéltárban találhat.) Mivel egy .sokat vitatott és bonyolultnak tűnő kérdéssel álltunk szemben, kutatásunk egyik ide vonatkozó célja az volt, fellelhető dokumentummal bizonyítsa a múzeum megalapításának időpontját. A Békés Megyei Levéltárban két további iratot találtunk, ami egyértelműen bizonyítja az 1868-as alapítást. Az egyik Mogyoróssy- nak az imént „hitelesített” önéletrajza, a másik, és ez a perdöntő, egy bejegyzés az 1868-as alispáni iratokban. Eszerint Mogyoróssy János „gyulai lakos adománylevele beküldetik” 19744/3026 iktatószám alatt a „vallási miniszterhez”. Nyilvánvaló tehát, hogy a hivatali út rendje szerint az adományozólevél'a megye közreműködésével jutott a miniszterhez, Eötvös József tehát erre válaszolt köszönetével. Vissza kell utalni ismét Mogyoróssy önéletrajzára, amelyben leírja — „1868-ik évben felsőbb helyről is megerősítést nyervén” — az adományozás elismerését, tehát hitelesnek fogadhatjuk el ezt a megállapítását is. Felvetődik azonban egy kérdés, miért nem 1836. az alapítás ideje? Ezzel együtt egy sor elvi, elméleti probléma is megjelenik: mit tekintünk múzeumalapításnak? A gyűjtemény létrejöttét? A Társulat alakítását? Magán- gyűjteménynek egy közösség részére történő adományozását, vagy megvásárlását? Mennyiben tekinthető egy múzeum történetének részeként a gyűjteménnyel együtt megjelenő előzmény? G. Vass István — említett írásában foglalkozik e kérdésekkel — egy meghatározással válaszol a felvetésekre: „A múzeum lényege a gyűjtemény, méghozzá a valamely közösség tulajdonában lévő, tudományos és közművelődési célokat szolgáló gyűjtemény. Ennek létrejöttétől és folyamatos funkcionálásától számítjuk tehát egy-egy múzeum történetét.” E felfogás elfogadásával, a különböző dokumentumok tényerejével eldönthetjük a gyulai múzeum alapításának évét. 1. Mogyoróssy a gyűjteményét közösség számára ajánlotta fel 1868-ban. (Analóg módon is eldönthettük volna a problémát, ha a Nemzeti Múzeum keletkezését vizsgáljuk. 1802. november 25-én ajánlotta fel Széchenyi Ferenc könyvtárát és gyűjteményét a nemzetnek, és ezt tekintjük a megalapítás idejének.) Van tehát gyűjtemény és közösségi felajánlás. 2. A folyamatos funkcionálást már korábban bizonyítottuk, egyrészt Zsilinszky rögzítette, másrészt a sajtó tudósításai. Az 1836-os év azért sem fogadható el alapítási időpontként, mert a folyamatos működés a szabadságharc alatt megszakadt. összefoglalva: a feltárt dokumentumok és a korabeli sajtónyomok megerősítésével bizonyítva látjuk, hogy a gyulai múzeumot 1868-ban Mogyoróssy János alapította. Miért boncolgattuk ilyen részletesen a múzeumalapítás idejét? Egyfelől azért, mert az időnként jelentkező téves nézeteket cáfolni kell, másfelől az ügy jelentőségét líúzzuk ezzel alá, miszerint az elsők között alakult Magyarországon a gyulai múzeum. Cs. Tóth János
