Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-21 / 68. szám
lí>87. március 81., szombat 68 éve történ! n Tanácsköztársaság eseményei Orosházán BEKESME6YEINÉPS fl BÉHÉSVÍRK1EGVEI SZOCZ1ÚI 1ST» PÄRT HIVATALOS KÓZlANVE Békésmegye dolgozó népéhez! «afcttanfc ma iilii4u»«tt a aanküék, katsaAk 4a paraastak tanéoaéL HlNSK MÄHCIUS M-tt-tG 23- Több, mint szíznxer dolgozó részvéc*ié- vel tüntetés az Omágház-téren. 25: Rendelet jelenik meg a V6tő* Hadsereg létrehozásáról. 26 r Rendelet a Vörös Őrség megalakításáról. A vasutak igazgatását Vasúit Direktórium vés« át. A Forradalmi Kormányzótanács rendeleté kimondja a munkához való jogot 6$ általános munkakényszert, i 27; Rendet« » gyárak, üzemek, bankok, lakóházak államosításáról. 38; A Kormányzótanács elrendeli a kíaíaki- tok bérének leszállítását HIYATA10S BÉ8Z. S rmktel lanMiptuUaOLaiai ak teilaii hon WtvadaioAsS vagy« át, a tenssaiírt I .13?JofcWBLti,e Eaárt • TuAoak&ttiraaaáe % káipar nttgliaUdó ipari. Maja- f» koz leltedén két kfctulajdonl}» veazi. azokat egy etapiera az pro)«liriitu* veteti» (i az illető fiién wUftit&MÍgsaak elleoöraése alá kit »ezt. toiodazek az ipari, bánya- és kSzlake- <’A« fisét««, aasalyek tsuailaléUzAma 18}» M E* » rendelőt Vihirfetérfoek telke. Bodajwrt, 1919, máras« 18, Á. T^nMtnúéárm&v, L ftmtfalai K«*L{yÁau tr**&. J. 5Minden lakd ház a hozzátartoa alamínt a Ut tartoeékaivai tgrBi waztígí TuácsIcOziűnatág latajdeo »i i WaWHgydd i A Békés megyei Népszava mozgósította a Viharsarok dolgozóit A Magyar Tanácsköztársaság 68. évfordulóját ünnepeljük március 21-én. Érdemes visszaidézni, mi is történt a viharsarki munkás- mozgalom egyik jelentős központjában, Orosházán, 1919 márciusában. Három évvel ezelőtt, 1984-ben jelent meg dr. Forman István szerkesztésében a „Válogatott dokumentumok az orosházi munkásmozgalom történetéből” 1868. október 4.— 1944. október 6. című kötet. A szerző művében sokat foglalkozott a Tanácsköztársaság egykori krónikájával, ezért kértük rövid beszélgetésre a Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola tanárát. — Hogyan kezdődött Orosházán a Tanácsköztársaság megalakulásának hírére a szervezkedés? Hányán csatlakoztak a Vörös Hadsereghez? — 1919. március 22-én alakuló gyűlést tartottak a szociáldemokrata vezetők, a szakszervezeti csoportok képviselői, az egykori Hercz- vendéglőben. Megalakították a Magyarországi Szocialista Párt helyi szervezetét, megválasztották a direktórium tagjait. A tömeg vörös zászlók alatt a főtérre vonult és az Alföld Szálló erkélyéről bejelentették a nemzeti tanács megszűnését, az Orosházi Proletár Direktórium hatalomátvételét. Orosházán igen sokan csatlakoztak a vöröskatonákhoz, 274-nek a nevét ismerjük, de az egykori résztvevők szerint, mintegy 600- an vehettek részt Orosházáról a Vörös Hadseregben. Megjegyzem: ekkor Orosháza község volt, mégis többen csatlakoztak a vöröskatonák nagy táborához, mint a városok közül Békéscsabán, Békésen vagy Gyulán. Az Orosházi Újság március 30-i számában így ír a Tanácsköztársaság megalakulásáról: „Magyarország népe, mindeh osztálya ösz- szefogott, s Magyarország szovjet köztársaság lett. A magyar nép nem akar háborút és nem akar anarchiát... Magyarországon döntő fordulat következett be. Miután megtörtént a szociáldemokrata és a komumnis- ta párt egyesülése, a polgári miniszterek kiléptek a kormányból, és azt teljesen átadták a szocialistáknak.” Jól érzékelteti a kialakult helyzetet az a tény, mely szerint szocializálták az újságokat. Az orosházi direktóriumhoz utasítás érkezett, hogy felsőbb rendeletre az Orosházán megjelenő összes újságokat a Tanács- köztársaság részére szocializálják. Ennek értelmében háromtagú bizottság jelent meg a nyomdákban és a Néperőt, az Orosházi Friss Újságot és az Orosházi Újságot szocializálták. — Hogyan hajtották végre Orosházán a földreformot? — 1919-ben nem volt felosztható föld a községben. Az orosházi földek kéthar? mada a közép- és nagybirtokosok kezében volt. A községnek mintegy ezer kataszteri holdja, míg a Geist- birtoknál szintén ezer kataszteri hold föld lett volna felosztható. Így a földreform nem valósulhatott meg, mindez fékezte a forradalom további fejlődését. — Milyen sajátosságai emelhetők ki az orosházi tanácsköztársasági eseményeknek? — Nagyon érdekes, hogy a községben mobilizálható pénzt a direktórium vezetői Budapestre vitték. így azt április 27-én, a román királyi csapatok bevonulása idején nem tudták elvinni Orosházáról. Az események különösebb rombolás, pusztítás nélkül zajlottak le, mivel becsületes együttműködés alakult ki a munkásság és a vagyonos rétegek, értelmiségiek között. Ez tette lehetővé, hogy a Tanács- köztársaság bukása után sikerült megakadályozni a fehér terrort. — 1919. április 7-re tanácsválasztást íxtak ki. Mi volt ennek a legfontosabb tanulsága? — Orosházán a választásra jogosultak 55 százaléka vett részt az április 7-i tanácsválasztáson, az országos 30-40 százalékos részvételi aránnyal szemben. Érdekes azt is megfigyelni, hogy a jelöltek és a megválasztottak közül a későbbi időszakban milyen sokan töltöttek be jelentős szerepet a város munkásmozgalmában. A tanácsválasztás napján a Néperő cikkében a következőket olvashatjuk: „Proletár választás van. Egyszerű, dísz nélküli, csendes és méltóságteljes. Fölényes komolysággal és sokat vitatott politikai érettséggel mennek az urnák elé a proletárok, proletár képviselőket választani. Nem öt esztendőre, csak három hónapra ... A burzsoák kétségbeesetten kérdezik: hát mi nem választunk? Nem! Kedves polgárok, ti eleget választottatok. Azt mondjátok, hogy kitagadnak benneteket a jogból! Igen! Kitagadunk benneteket, mert ez idő szerint nem vagytok méltók, hogy velünk szavazzatok.” Dr. Forman István arról is szólt, hogy ebben az újságcikkben először fogalmazódott meg a proletárdiktatúra lényege: „Belvalljuk nyíltan, hogy most mi is elnyomunk. Kizárunk és tiprunk! De tesz- szük ezt nem bosszúvágyból, hanem, hogy elszedjük a kizsákmányolóktól a zsákmányt, és átadjuk egyedül jogos tulajdonosának: a társadalomnak, hogy kisajátítsuk a kisajátítókat. Tesszük ezt abban a meggyőződésben, hogy ez lesz az utolsó elnyomás az emberiség életében, amelyet minden dolgozónak eddig soha nem élvezett szabadsága fog követni.” 1919. április 27-én a román királyi földesúri csapatok támadása következtében a direktórium tagjai a toborzott vöröskatonákkal együtt elhagyták Orosházát. Körülbelül 30 millió korona értékű gazdasági felszerelést hurcoltak el a románok, internálták a fogságba esett vöröskatonákat. A román megszállás 1920. március 29-én szűnt meg. Ezen a napon délelőtt vonultak ki az utolsó csapatok Orosházáról. A 68 évvel ezelőtti események után még 1944. október 6-ig kellett várniuk az orosháziaknak az igazi fel- szabadulásra. Ám a Tanács- köztársaság idején folytatott harcok, s majd a Horthy-korszakban folyó kommunista, munkásmozgalmi tevékenység nem volt hiábavaló. Ma, 1987-ben egy jelentős iparral, korszerű Eseménynaptár 1919. március 18. — Kétezer diák tüntet a Várban; Berinkey miniszter- elnök fogadja küldötteiket. — A nyíregyházi helyőrség katonái fellázadnak, elzavarják ellenforradalmár tisztjeiket. — A csepeli munkások nagygyűlést tartanak a párizsi kommün 48. évfordulóján. 1919. március 19. — Munkanélküliek ezrei tüntetnek a népjóléti minisztérium előtt. 1919. március 20. — Vyx alezredes, az antant budapesti missziójának vezetője újabb területi követeléseket tartalmazó jegyzéket nyújt át a kormány- 1919. március 21. — Csepelen, a legnagyobb üzemek bizalmijai, a katonatanácsok képviselői a kommunista vezetők kiszabadításáról tárgyaltak. — Landler Jenő, a szociáldemokrata párt képviseletében felkeresi a börtönben Kun Bélát. — összeült a szociáldemokrata pártvezetőség, s a kommunistákkal közös kormányalakításról tárgyalnak. — A gyűjtőfogházban alánagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező, gyarapodó, város fejlődik az egykori község helyén. Verasztó Lajos írják a két párt egyesüléséről és a hatalom átvételéről szqló okmányt. — A szociáldemokrata pártválasztmány elfogadja az egyesülésre vonatkozó javaslatot. — Utoljára ül össze a Be- rinkey-kormány, elrendeli a kommunisták szabadon bocsátását. — Kun Bélát a tömegek diadalmenetben hozzák ki a gyűjtőfogházból. — összeül a Budapesti Munkástanács, amely a hatalom átvétele mellett dönt. — Megalakul a proletár- diktatúra kormánya, a Forradalmi Kormányzótanács. 1919. március 22. — Lenin és Kun Béla szikratávírón üzenetet váltanak. — A népbiztosok elfoglalják hivatalukat. — Valamennyi jelentős városban és községben megtörténik a hatalomátvétel. — összeül a Forradalmi Kormányzótanács első értekezlete. — Megszületik a műkincsek. színházak szocializálásáról szóló rendelet. — A Népszavában megjelenik az IOSZ és a SZI- OSZ felhívása az egységes ifjúsági szövetség létrehozására. A Vörös Újság a kommunista világrend alapelveivel is foglalkozott 1919. március 28-i számában Riadó! Most itt teremtő fergeteg zúg, Világépítő zűrzavar, És e fönséges zivatarban Nem áll magában a magyar. Keleten már hajnal vöröslik. És bátorítva ránk nevet, Vörösnek látják nemsokára Egész világon az eget. Proletár katonák! (Korabeli vers, ismeretlen szerzőtől) Melis János Nemzetiségiek a proletárhatalomért (Készlet) A direktórium helyettes elnöke voltam községünkben, miután kikiálltották a proletárdiktatúrát. Korábban a földmunkás szakszervezetnek vezetőségi tagja, a szociáldemokrata pártnak elnöke voltam, s mint a szervezett földmunkások egyik helyi vezetője vettem részt az 1918-as nagy béketüntetésben Medgyesegyházán. Több mint ezer földmunkás, szegényparaszt, s a környéki uradalmak cselédjei között vonultunk fel a Fő utcán a községháza előtti térre... Mire a tömeg Zuckermann Izidor földbirtokos és nagykereskedő boltjai elé ért, már fegyver volt az urak kezében, s a csendőrök szuronyt szegezve ott álltak oldalaik mellett. Felszólítottak bennünket, hogy térjünk haza. De mi topább mentünk. Ekkor sortűz csapott soraink közé. Az első sorokban menetelők véresen rogytak térdre, egy percre megtorpant a sor, de az elemi erejű felháborodás hátulról meglódította az élt. Már-már úgy láttam, elsöpörjük a fegyvertelen tömegre lövöldöző burzsujokat, s azok pribékjeit, amikor újabb sortűz aratott halált soraink között. Mellükhöz kapva estek el elvtársaink. Kilenc halottja és 15 sebe- sültje lett a nagy tüntetésnek. Hatan a helyszínen haltak meg, hárman a gyulai kórházban. A szakszervezet a hatalmas tüntetés után erélyesen követelte a gyilkosok felelősségre vonását, az orvtámadás fő szervezőjének, Zuckermann Izidornak és társainak elítélését... Küldött jött Gyuláról a Tanácsköztársaság rendeletéivel... összeírtuk a földigénylők névsorát, s a szocializált nagybirtokból, néhány népnyúzó kulák nemzetes úr földjéből akartuk kimérni az igénylőknek. Földre áhítozott a cseléd, s mi ki akartuk elégíteni. Dr. Telbisz nagyságos úr 300 holdas medgyesegyházi birtokát, Gébl Gyula 330 holdas birtokát és Szeverényi György, volt aranykeresztes községi bm. háborúban szerzett 25 holdját osztottuk fel, sajnos csak elméletben. Ugyanis a bevetett földek termését még a szocializált nagybirtokok takarították volna be, s az igénylők a mi elképzeléseink szerint csak az ősszel vehették. volna birtokukba a földet. Később aztán eljutott hozzánk is a rendelet, hogy a szocializált nagybirtokokat nem lehet kiosztani, azokon termelőszövetkezeteket kell alakítani. Az eklézsián akartuk létrehozni az első termelőszövetkezetet, de az események további folyamata ezt megakadályozta. .. Ellenőrző útjaink során a Gálik-portán egyszercsak odajött hozzám a nagygazda egyik román ajkú bérese és mondta, hogy valamit jelenteni akar. Felvilágosítása megmutatta, hogy a Magyar Tanácsköztársasággal már harcban álló román csapatok megtévesztett, becsapott közkatonái szívükben, érzéseikben mivelünk vannak. A román béres, aki látta, hogy mit jelent a népnek a vörös uralom, leleplezte kulák gazdáját, elmondta, hogy Gálik fegyvereket rejteget a tanyáján, s az a terve, hogy mikor közelednek az imperialista csapatok, lefogja a direktórium, s a helyi vörösörség tagjait... Kiküldtük Bíró Győző vörösőrsparancsno- kot, s három fegyverest, hogy tartsanak házkutatást a nagygazdánál. Igaznak bizonyult a román béres bejelentése. A gépszínben egy halom szalmával letakarva géppuskát, néhány kézigránátot, s két 88-as katonai fegyvert, valamint sok töltényt találtak. Letartóztatták Gálikot, s behozták a községi tanácsra. Útközben az eljárás ellen erélyesen tiltakozott. — Hát ti azt hiszitek, hogy mi bele fogunk nyugodni abba, ami itt megy!? Nem fog nekünk parancsolni Melis, aki valamikor a kanászunk volt! Mindez néhány hét leforgása alatt játszódott le. 1919. áprilisában elszólított a direktóriumból a megyei katonai tanács. Csillag elvtársék jöttek Medgyesegyházára. Plakátokat, röpcédulákat hoztak, a Forradalmi Kormányzótanács üzenetét mindenkihez. Lépj be a Vörös Hadseregbe! — Hív a forradalom! — erre mozgósítottak a plakátok. A románok átlépték a megye határát, erősíteni kellett a Vörös Hadsereget, lázasan folytatódott a toborzás. Gyújtó hatású beszédében hívta a haza védelmére Csillag elvtárs a medgyesegyházi agrárproletárokat, kisparasztokat: — Ne nézzétek összetett kezekkel ezt a harcot, amely értetek is folyik. Jaj nektek is, ha vesztünk! Dicsőség, jólét és örök szabadság nektek is, ha nyerünk! — Földműves szegények! — Föl a szivekkel, fegyvert a kezekbe! — Álljatok be a Vörös Hadseregbe! És adjatok fegyvert és élelmiszert a harcolóknak és családjaiknak. — Segítsetek megvédeni a ti igazi édes hazátokat, a Magyar Tanácsköztársaságot! .. .Medgyesegyházáról az első alkalommal 80 vöröskatonát küldtünk a hadseregnek... Jártam a tanyákat, régi uradalmakat. Az emberek látták mit kell megvédeni, hiszen a rövid idő alatt is hatalmas változásokat csináltunk a község életében. Látták, saját sorsuk jobbra vagy rosszabbra fordulásáról van szó. Kötelességüknek érezték a prole- tárhaza védelmét. A majorokból szinte tódult a nép. Medgyesegyháza majdnem 200 katonát küldött másodszorra a frontra. Eleken, Kétegyházán hasonlóképp cselekedtek a nincstelenek. A román ajkúak nem testvérölést láttak abban, ahogy a helyi román kulákok akarták elhitetni velük — hogy a frontra menjenek. — A mi testvéreink odaát nem tudják, hogy mit cselekszenek, amikor a magyar vöröskatonákra lőnek — mondták. Számos román nemzetiségű jelentkezett a toborzásokkor, mert ott fedezte fel igazi hazáját, ahol a dolgozók vannak már hatalmon... •Békés megyei vöröskatonák visszaemlékezései. Megjelent a Tanácsköztársaság megalakulásának 40. évfordulójára. Szerkesztette: Varga Dezső
