Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-03 / 52. szám
NÉPÚJSÁG 1987 március 3„ kedd o Tagvállalati ülés a Kereskedelmi Kamaránál Az adórendszer reformja előtt Az egész sajtót bejárták az idén januárban a görögországbeli össznépi megrázkódtatásokról szóló tudósítások. Az értékelésekből kiderült, hogy a helytelenül bevezetett hozzáadottérték-típusú adó okozta a fogyasztói piac összeomlását, illetve az általános gazdasági-társadalmi válságot. Az adórendszer reformja előtt sokan munkálkodnak nálunk is azon, hogy megfelelő taktikát és stratégiát dolgozzanak ki. Ma különösen nagy nyomatékkai kerülnek napirendre azok a kérdések, amelyeket a Minisztertanács rendeleté feladatul rótt a Magyar Kereskedelmi Kamarára. Mint a tagvállalatok információs fóruma többek között segítenie kell a tagjai és a gazdaságirányító szervek véleménycseréjét. A dél-alföldi területi bizottság 1986-ban 31 új belépővel gyarapodott. Mindez egyfelől a helyi gazdaságpolitikai döntések, tervek kialakításában játszott fontos szerepet, másrészt pedig kifejezi, hogy a szinte folyamatosan változó gazdasági szabályozókhoz való alkalmazkodásban az új vállalatvezetési formák bevezetésében, a kapcsolatok erősítésében komoly segítséget kapnak a tagvállalatok. Február 27-én, pénteken délelőtt kibővített tagvállalati ülést tartott Szegeden a Magyar Kereskedelmi Kamara Dél-Alföldi Bizottsága. A Csongrád Megyei Tanács földszinti tanácstermében megrendezett ülésen részt vettek Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye területi ipari bizottságai is. A mostani alkalommal a gazdaság- irányítási rendszer továbbfejlesztéséről volt szó. A napirend első részében dr. Fodor László, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkárhelyettese tartott beszámolót az állami és politikai döntések nyomán továbbfejlesztésre kerülő adórendszer kérdéseiről. Beszélt a hozzáadott értékadó, a személyi jövedelemadó és a jövedelemadó bevezetésének előkészítéséről. Az elvi kérdések tisztázására felső szintű koordinációs bizottságot hoznak létre, a pénzügyminiszter vezetésével. Mellette dolgozik egy tanácsadói testület, javaslattételi joggal. A szakmai előkészítő bizottság tevékenysége nyomán kezdik meg az átszervezést az egyes munkacsoportok. Az új adórendszer — a főtitkárhelyettes szavai szerint — egyszerűbb és korszerűbb lenne. A kétszintű — állami és hivatali — beszámolási rendet a reprezentatív felmérés váltaná fel. Ezáltal csökkenhetne az irányításban dolgozók statisztikai terhelése. A számvitelben a korszerű számítástechnikai rendszerek bevezetésével egy professzionális ügyviteli, elszámolási és adókezelési rendszernek kellene kialakulnia, amely képes a központi adóhatóság igényeit összeegyeztetni a vállalati adónyilvántartással. A beszámoló kitért arra is, hogy az eddigi egységes adóigazgatási rendszer helyett kétszintű adóhatóságra lesz szükség. Ennek első szintje olyan hatóság, amely a mérlegre kötelezettekkel áll kapcsolatban, a második szintje pedig a megyei tanácsi vállalatokból létrehozott adóigazgatási szervezet. Dr. Fodor László a továbbiakban elmondotta, hogy a gazdaságot miként készítik fel az adóreformra. Az első lépésben valamennyi gazdálkodó szervezet vezetőjét információkhoz juttatják. A második fázisban azokat képezik ki, akiknek a napi munkában lesz dolguk az új adórendszerrel, harmadikként pedig az operatív ügyintézőket. Az elméleti felkészítés márciusban kezdődik. Felmerült az a kérdés is, hogy miként működik majd az új a jelenleg érvényben lévő adórendszerhez képest? A tájékoztatás szerint a vagyonadót mindenképpen érinti, egyelőre még vitatott, hogy a béradót és a kereseti adót milyen mértékben váltja ki. Szó van arról is, hogy • a termelői árakat nem adóztatják meg. A továbbiakban az előadó az export-importtal kapcsolatos adókérdésekről és az árfolyam-politikánk kívánatos irányairól, valamint az új adórendszer bevezetésével kapcsolatos gyakorlati alapkérdésekről beszélt. A hozzáadott értékadóról és a személyi adóról szóló törvényjavaslatot szeptemberben terjesztik elő. A napirend második részében a résztvevők elfogadták az MKK Dél-alföldi Területi Bizottságának 1987. évi munkatervét. P. A. Egymillió 700 ezer forint a víztározó építésére Medgyesegyházán „Körültekintő, takarékos gazdálkodás és a saját bevételek növelése biztosíthatja az 1987. évi célok megvalósítását” — állapította meg a medgyesegyházi tanács legutóbbi ülése, melyen — többek között — az 1987. évi pénzügyi terv jóváhagyásával és a nagyközségi tanács, valamint a végrehajtó bizottság 1987. évi munkatervével ismerkedtek meg a tanács tagjai. Említésre méltó, hogy ebben az esztendőben 5 százalékkal emelkednek a tanács költségvetési kiadásai, ebből felújításra 239 ezer, segélyre 114 ezer forint jut. Részesedik az összegből az újabb általános iskolai napközis csoport szeptembertől való megszervezése és működtetése is. A fejlesztési kiadások közé soroltak több, 1986-ban megkezdett programot, így például a Lenin utca közművesítésére felvett hitel törlesztését, a mély fú- rású kút és víztározó építését, melyre 1 700 000 forintot irányoztak elő és fogadtak el. Jelentős, hogy a nagyközséghez tartozó bánkúti terület fejlesztésére 50 ezer forintot fordítanak 1987-ben is, melynek felhasználásáról a település lakossága dönt. Foglalkoztak a legutóbbi tanácsülésen Medgyesegyhá- za község rendezési előírásaival. A tanácsrendelet két építési övezetre osztja a nagyközség egész lakóterületét, ezen belül a központban levő Kossuth tér a III. számú és a IV. számú építési övezetet. Ez utóbbiban meghatározták az állattartás mértékét, mely legfeljebb 10 ezer baromfi, 50 sertés és 15 szarvasmarha lehet, a III. építési övezetben pedig ló, öszvér és szarvasmarha egyáltalán nem tartható, e célra melléképület nem építhető. Meghatározza a rendelet azt is, hogy az állattartásra szolgáló épületeket milyen távolságra kell felépíteni a lakóépületektől, ez a távolság 10 és 30 méter között változik. A környezet védelmét is szolgáló rendelet megtartását szigorúan ellenőrzik, és a szabálysértést elkövetőkkel szemben a helyszínen is kiszabhatják az indokolt bírságot. A továbbiakban a tanácsülés résztvevői elfogadták a tanács és a végrehajtó bizottság 1987. évi munkatervét. A legközelebbi tanácsülés 1987. június 8-án lesz. Ezen az 1986. évi pénzügyi terv végrehajtásáról, és az általános művelődési központ tevékenységéről lesz szó. —s— Az MTA Martonvásári Kutatóintézetének búzancmesítési részlegében, a mintegy 800 négyzetméter alapterületű üvegházban, már a második „aratás” előtt állnak. Jelenleg a virágzást ellenőrzik, illetve a kalászokban a magszámlálást folytatják. Az eddigi módszerek mellett az egyik laboratóriumban steril boxot létesítettek, ahol új biotechnológiai eljárással a búzanemesítés idejét felére, harmadára tudják csökkenteni (Mn-fotó: Kabáczy Szilárd — KS) Együtt gondolkodás és együttes cselekvés Mezőhegyesen F ebruár 25-én együttes ülést tartott Mezőhegyesen a városi jogkörben működő MSZMP nagyközségi vb és a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát ugyancsak városi jogkörben működő pártbizottságának végrehajtó bizottsága. Községpolitikai feladatokról tanácskoztak. A sajtó általában rövid, hír jellegű közleményeket szokott megjelentetni az ilyen programokról. Rendhagyóak vagyunk, mert erről a mezőhegyesi együttes gondolkodásról, amely az együttes cselekvés alapja, bővebben írunk. Pontosan azért, mert Mezőhegyesen olyasmi történt a két vb együttes ülésének előkészítése kapcsán és magán a két testület megbeszélésén, ami mellett egy kurta hírrel nem mehetünk el. A történtek közfigyelmet érdemelnek és a köz figyelmét a sajtó valójában Mezőhegyesre szeretné koncentrálni legfőképp a tanácskozás témájában. De nézzük, miről is van szó? Arról, hogy a két magas rangú testület 1975 óta ismét közös asztalhoz ült, hogy a községpolitika időszerű kérdéseivel foglalkozzon. Nem tévedés, a szám pontos. Legutóbb ilyen együttes megbeszélést 1975-ben tartottak. Azóta mindenki tette a maga dolgát. Külön-külön mindenféle egyeztetés, közös állásfoglalás kialakítása nélkül. Nincs szándékunkban a múltat felhány- torgatni, de ez a külön utas politika Mezőhegyesnek sem, de a megyének sem, tovább ragozva, a magyar mezőgazdaságnak sem volt erényére. Olyan dolgok történtek, melyeket, legalábbis jó részüket ott helyben az emberek véleményére jobban építve meg lehetett volna előzni. A fejlődést jó irányba terelve az eredmények oldalára lehetett volna billenteni azt a felbuzgó erőt, melyet a mezőhegyesiek Mezőhegyesért vállalnak. Mert valami itt kettétört, kettészakadt, amit most a két testület megkísérelt közös nevezőre hozva összevarrni. Az elmondottak olyan érzést váltottak ki az emberből, hogy mást akart a községi tanács és mást a kombinát. Pedig ez a más itt nagyon is azonos témájában és megoldásában is. Vagyis egy célért két helyen dobogott a szív, ami végső sorban nem is lett volna hiba, de ez éppen elegendő volt ahhoz, hogy az erőket megossza. így fél erővel mentek dolgaik előre. De mindez már csak keserű szájízként maradt meg mára, hiszen a helyzet felismerése megtörtént. A mezőhegyesiek számára egy Mezőhegyes létezik! És ez már az erők összefogását, beosztását, a várossá válás legidőszerűbb feladatainak megoldásában már jelent valami pluszt a korábbiakhoz képest. A közös tanácskozás termébe kinti, friss levegő jutott. Az emberek, a lakosság üzenetét érezte mindenki, amikor a parkok tisztaságának megőrzéséről, a fásításról, a közintézmények — iskola, óvoda, bölcsőde, öregek klubja, napközi otthona — bővítéséről, fejlesztéséről, a község építéséről, újabb porták osztásának szükségességéről, a közvilágításról, az ivóvízellátásról, a foglalkoztatás biztosításáról és megannyi kérdésről úgy volt szó, hogy a lakosság ezekből mit vállal, milyen segítséget ad környezete vonzóbbá tételére. A két végrehajtó bizottság tagjai jól érthető módon kinyilvánították lokálpatriotizmusukat. Szocialista brigádokat említettek, melyek Mezőhegyesért különböző vállalásokat tettek, hogy bátrabban szépüljön, a kellemesebb környezet még kellemesebbé váljon, s mindennapi életüket még magasabb színvonalon szolgálja, mint eddig. És hogy ne maradjon mindez nyom nélkül, megfogalmazták a további együtt gondolkodás tennivalóit is, melyekre ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhangú határozatot hoztak. a z ülés berekesztése utáni beszélgetések végső kicsengése: „Fordulópontig jutottunk!” „Megtaláltuk egymás legégetőbb problémáit, melyek tulajdonképpen a mi gondjaink. Ezeket nekünk, mezőhegyesieknek kell megoldanunk.” Minden bizonnyal a helyzet ilyenforma felismerése magával hozza a közös cselekvést is. S ebben valójában a közös cselekvésen, az együttes erőfeszítésen. Mezőhegyes patinás hírének országos feltámasztásán, megőrzésén a hangsúly. D. K. Dolgozói napok megyénkben Huszonkét diplomás Hunyán Sokak előtt ismert, hogy Hunya kis település, termőföldje 40 aranykoronás, tehát nagy értéket képvisel. Ennek a meglehetősen gazdag környezetnek a termelés, az áruértékesítés olyan rangot adott, melyre méltán felfigyeltek megyei és országos szerveink egy részénél. Joggal kérdezték, mi adja Hunya rangját? A szorgalmas munka és annak eredménye. Ehhez még annyi kívánkozna, hogy a jól szervezett munka, mert valójában itt egy nagyon is célratörő, a lehetőségeket kihasználó, jövedelemtermelő munka folyik. Ennek titka minden bizonnyal azokban az emberekben keresendő, akik évek óta gondját viselik a termelés helyi lehetőségeinek, tartalékainak. Közülük csak a termelőszövetkezetben 22- en dolgoznak, valamennyi egyetemet végzett, kiválóan képzett szakember. Ök azon dolgoznak, hogy a község lakossága boldoguljon. A szövetkezet természetesen megtalálja a módját a szakemberek boldogulásának is. Ha jól megnézzük, a 2800 hektárra jutó 22 diploma nem rossz arány. Talán a megyében a legjobb! S ez meglátszik a gazdálkodás színvonalán és eredményességén. a mindezt szolgáló műszaki, technológiai felkészültségen. Munkaellátottság az Éneiben Gazdasági értelemben nagyszerű évet zárt az Énei, a Gyomaendrődi Cipőipari Szövetkezet — hallottuk a minap Nyíri Mihályiéi, a szövetkezet elnökétől, ök- rösné Dusek Katalin főkönyvelő tájékoztatója szerint a gyártott 952 ezer pár cipőn 48,6 millió forint nyereség képződött. Az árbevétel 63,5 százalékát szocialista országokba irányuló export hozta. A szövetkezet tőkés elszámolású exportja 1,1 millió forintra alakult. Ezek a tények azt sejtetik, hogy az Énei túljutott azon a mélyponton, ahová részben a minőségi munka hiánya, részben pedig az egyre szűkülő külpiaci helyzet juttatta. Sárhegyi András kereskedelmi osztályvezető szerint a a szövetkezet munkaellátottsága most valamivel kedvezőbb, mint a korábbi években. Ezt az is mutatja, hogy az idei termelésből eddig — február végéig — 650 ezer pár cipő átvételére kötöttek szerződést. A tárgyalások jó ütemben folynak, s várható, hogy március közepéig az idei termelésű egymillió pár cipőből 650 ezer pár szocialista piacokra, 100 ezer pár a nem rubelelszámolású tőkés piacokra kerül. Belföldre az eddigi számítások alapján 250 ezer pár Enci- cipőre számíthat a vásárló- közönség. Természetesen mindez a minőségi munka függvényében értendő, amin még mindig jócskán akad javítanivaló ebben a nagy múltú cipőipari szövetkezetben. FIGYELEM, Áramszünet: A Démász békési kirendeltsége értesíti t. Fogyasztóit, hogy 1987. március 4-én, 08.00—16.00 óráig hálózatépítési munkák miatt áramszünetet tart Békésen, az alábbi részeken: muronyi vasút, Kossuth u., Jantyik u., Kis- pince u.. Kasza u.. Kert u.. Epreskert u., Sodrony u., Körgát, Pusztaszeri u., vályoggödör által határolt területen. Berendezéseinket a kikapcsolás ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni. Démász, Békéscsaba, békési kirendeltség (Folytatás az l. oldalról) titkára: — Tegnap kerek- asztal-beszélgetést szerveztünk, amelyen a KISZ-ese- ken, vállalati dolgozókon kívül részt vett Szabó István, a megyei KISZ-bizottság titkára, Kovács György, vállalatunk igazgatója, Z ahorán Endre, a vállalati tanács elnöke, Tyukodi János, a párt- alapszervezet titkára és más vezetők is. A vitaindító után a felhíváshoz csatolt videófilmet néztük meg, majd a vélemények kicserélésére került sor. A vita két fő kérdéscsoport köré összpontosult. Beszéltünk a konkrét vállalati teendőkről, ezen belül a fiatalok lehetőségeiről, miként javíthatnánk a vállalati munka hatékonyságát. Másrészt nép- gazdasági szintű problémák kerültek terítékre. Szó esett a gazdasági szabályzók vállalatunkra tett ellentmondásairól. Felvetődött, hogy a vállalaton belül a kiemelkedően jól dolgozók éppen úgy nem teljesítményük arányában részesülnek az eredményekből, mint népgazdasági szinten a jó, kiemelkedőn jó gazdasági egységek. Vállalatunk közvetlenül érintett a KGST-exportban. A szocialista országok közötti elszámolási rendszer ellentmondásairól az utóbbi időben sok szó esik, és mi is egyetértünk az elszámolási rendszer korszerűsítését célzó törekvésekkel. A gazdasági vezetők és a KISZ-esek között egyetértés alakult ki abban, hogy a vállalaton belül az érdekeltségi rendszert tovább kell fejleszteni. Csökkente- nünk kell a selejtes termékek arányát, szorgalmazzuk a feladatok fegyelmezettebb végrehajtását. A KISZ mozgalmi eszközökkel is ösztönözni akarja a precíz munkát, ezért az idei akcióprogramunkban ez kiemelt feladat lesz. L. S. Értesítjük a t. lakosságot, hogy a Békésfontex részére épített 20 kV + OTR-állomást 1987. márc. 4-én FESZÜLTSÉG ALÁ HELYEZZÜK. A létesítményen elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és tilos! Démászüzemigazgatóság, Békéscsaba,
