Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-02 / 51. szám

o NÉPÚJSÁG 1987. március 2., hétfő Gorbacsov-nyilatkozat az európai középes hatótávolságú rakétákról A Szovjetunió indítvá­nyozza, hogy kössenek hala­déktalanul egyezményt kü­lön az európai közepes ható- távolságú rakétákról — je­lentette be Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára szombaton este Moszkvában közzétett nyilatkozatában. Egyúttal közölte, hogy az er­re vonatkozó javaslatokat előterjesztik a genfi szovjet —amerikai tárgyalásokon. Mihail Gorbacsov a szovjet vezetés nevében ki­jelentette: „A Szovjetunió javasolja, hogy az Európában lévő kö­zepes hatótávolságú rakéták problémáját emeljék ki a kérdések összességéből, kös­senek külön megállapodást róla, mégpedig haladéktala­nul. Ilyen lépésnek nem csupán alapja van meg, ha­nem megvan hozzá a gya­korlatilag kész egyezmény is. Reykjavíkban megegye­zés jött létre arról, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok a következő öt év­ben felszámolja Európában állomásozó közepes hatótá­volságú rakétáit. Ugyanezen idő alatt száz robbanótöltet­re csökkentik a Szovjetunió ázsiai területén az e kategó­riába tartozó szovjet raké­ták célba juttató kapacitását olyan értelmezéssél, hogy az Egyesült Államok ugyaneny- nyi középhatótávolságú ra­kéta-robbanótöltetet hagy­hat a maga területén. Amint megtörténik az Eu­rópában állomásozó szovjet és amerikai közepes hatótá­volságú rakéták felszámolá­sára vonatkozó egyezmény aláírása, a Szovjetunió az NDK-bóI és Csehszlovákiá­ból — e két ország kormá­nyával való egyeztetés alap­ján — kivonja megnövelt hatótávolságú harcászati­hadműveleti rakétáit, ame­lyeket a Pershing—2 rakéták és a manőverező robotrepü­lőgépek nyugat-európai tele­pítésére válaszul helyeztek el. Ami az egyéb harcászati­hadműveleti rendeltetésű rakétákat illeti, készek va­gyunk azonnal tárgyaláso­kat kezdeni számuk csökken­tése és teljes felszámolásuk céljából.” Hazaérkezett a Gáspár Sándor vezette szakszervezeti küldöttség Gáspár Sándor, a SZOT elnöke vezette szakszervezeti küldöttség, amely részt vett a szovjet szakszervezetek XVIII. kongresszusán, szom­baton visszaérkezett Buda­pestre. Emlékezés Olof Palmére „A békéért és a leszerelé­sért, a fajüldözés és az erő­szak ellen” jelszóval gyűlé­sekkel, felvonulásokkal és más rendezvényekkel emlé­keztek meg szombaton Svéd­ország 150 városában és fa­lujában Olof Palme meggyil­kolásának első évfordulójá­ról. Stockholmban Ingvar Carlsson miniszterelnök, va­lamint a Szociáldemokrata Munkáspárt és a szakszerve­zetek vezetői, a diplomáciai testület képviselői megkoszo­rúzták a néhai kormányfő sírját. A svéd főváros lakói­nak ezrei a délután folya­mán felvonulást rendeztek a meggyilkolt politikus nyug­vóhelyénél. Gorbacsov üzenete Hydernek Charles Hyder amerikai tu­dós, aki 159. napja tart éhség- sztrájkot a washingtoni Lafayet­te parkban, szemben a Fehér Házzal, üzenetet kapott Miha­il Gorbacsovtól. Az ötvenhat éves amerikai asztrofizikus csütörtökön leve­let adott át Washingtonban a szovjet nagykövetségen, amely­ben elismeréssel szólt a béke és a nemzetközi biztonság megszi­lárdítását célzó szovjet békekez­deményezésekről, a békeszerető szovjet külpolitikáról. A Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkára üzenetében egyebek között elmondta, hogy Moszkvában nagyra értékelik az amerikai tudósnak a nukleáris fegyverkezési verseny megállí­tása érdekében kifejtett erőfe­szítéseit. Mihail Gorbacsov hang­súlyozta, hogy az amerikai tu­dósnak szüksége van lelki ere­jére ahhoz, hogy folytassa a harcot egy nukleáris katasztró­fa megelőzéséért, éppen ezért aira kérte Charles Hydert, hagy­ja abba az éhségsztrájkot, és utazzék a Szovjetunióba gyógy­kezelés és pihenés céljából. Charles Hyder megköszönve Mihail Gorbacsov üzenetét, is­mételten kifejezte elhatározását, hogy folytatja az éhségsztrájkot mindaddig, amíg az amerikai kormányzat nem tesz lépéseket követelésének teljesítése irá­nyában. Hyder éhségsztrájkjá­val az amerikai fegyverkezési politika ellen tiltakozik és konkrét lépéseket követel a kormányzattól, hogy 2000-ig az összes nukleáris fegyver felszá­molható legyen. A Fehér Ház egyik szóvivője — aki kérte, hogy nevéről ne történjék említés — a TASZSZ tudósítójával közölte, hogy az amerikai kormányzat még nem foglalt állást Hyder akciójával kapcsolatban. A szóvivő kétsé­gét fejezte ki, hogy a Fehér Ház valaha is reagálni fog Charles Hyder tiltakozó lépé­sére. Indiai, költségvetés Radzsiv Gandhi indiai mi­niszterelnök szombaton az új-delhi parlament alsóhá­zában ismertette a kormány 1987—1988-ra vonatkozó költségvetési tervezetét. Ebben az indiai kormány a legtöbb kiadási tétel befa­gyasztását javasolja, kivéve a hadi költségvetést, amely­nek a jelenlegi költségvetési évhez képest mintegy 30 szá­zalékos emelését kéri. Az 1987. április elsejével kezdő­dő pénzügyi évre Gandhi miniszterelnök mintegy 10 milliárd dolláros hadi költ­ségvetést javasol, amely a teljes költségvetési kiadások 17 százalékát teszi ki. TÍZÉVES AZ EMMA Ezekben a napokban ün­nepli tízéves fennállását az Emma női folyóirat, amely Európában a legnagyobb pél­dányszámmal rendelkezik. Eddig mintegy 120 szám je­lent meg belőle, a példány­szám eléri a 800 ezer dara­bot. Kezdetben 200 ezer volt a példányszám. A lap meg­alapítója és kiadója Alice Schwarzer ismert feminista, a nőmozgalom egyik legen­dás alakja. Egyébként a lap szerkesztőségét rajta kívül 12 nő alkotja. Az újság Köln­ben jelenik meg, olvasóinak többsége 20 és 29 év közötti, mintegy 60 százalékuk még nem férjezett, 12 százalékuk elvált. Jelenleg a legnagyobb figyelmet a nyugatnémet büntetőtörvénykönyv 218-as cikkelyének eltörlésére for­dítja a lap, ez a cikkely kor­látozza ugyanis az abortusz­ra való jogot. A lap ezenkí­vül bírálja a nők elleni erő­szakot, a pornográfiát, amely mindinkább polgárjogot nyer a színes folyóiratokban. ERRŐL A HALOTTRÓL INKÁBB SEMMIT Heinz Galinski. a berlini zsidó közösség elnöke elke­seredésének adott hangot, mert gyászjelentés jelent meg Gerhard Klopfer, az SS-alakuIatok egykori ma­gas rangú tisztjének halála alkalmából. Klopfer a közé a 15 személy közé tartozott, akik 1942. január 20-án úgy döntöttek, hogy hozzálátnak a zsidók kiirtásához. A gyászjelentést az elhunyt családja jelentette meg egy újságban, amely később kö­zölte a tiltakozó leveleket is. FAIR PLAY? A japán profi játékosok bokszmeccseinek egyik leg­nagyobb szervezője jó trük­köt talált ki védencei győ­zelmének biztosítására. Leg­alábbis ezt állítja a Frank­furter Rundschau című lap. amely megfejtette a japán menedzser néhány „trükk­jét”: a „legyőzhetetlen” já­tékos erejét hashajtókkal és altatókkal semmisíti meg. Egy elődöntőn például a „pártfogó” erős hashajtót fecskendezett be mandari­nokba. Egy másik alkalom­mal a főszakácsot veszteget­te meg, hogy altatót kever­jen egy „kellemetlen” baj­nok ételébe. Jelek szerint a japán szervező nem ismeri a fair play kifejezést. Vagy ha hallott is róla, nem haj­landó a sportszerűség „ap­róságaival” foglalkozni, in­kább a nagy bankjegyek ér­deklik. (NEM ISMEtRIK A FOGSZUVASODÁST India északi részén 4000 méter tengerszint fölötti ma­gasságban az emberek nem ismerik a fogszuvasodást. Az olasz orvosok 1500 fiatal és öreg ti be tin végzett vizsgá­lat után megállapították, hogy 70 százalékuk fogsora teljes épségben van, 30 szá­zalékuknál enyhe fogszuva­sodás jelét vették észre. Ezt tapasztalták a gyermekeknél is. Az orvosok szerint nem etnikai tényező, se nem a ifluorban (amely erősíti a fogzománcot és amelyet a fogszuvasodás megelőzésére használnak) gazdag hegyi patak vize, sem a higiénia nem járul hozzá ehhez. Az orvosok a fogszuvasodás hi­ányát a táplálékkal magya­rázzák. A tibetiek a híres tibeti teát isszák, amelyhez pirított árpát és kecsketej­ből készült vajat adagolnak. Nyáron retekkel, murokkal, burgonyával fogyasztják. Húst nem esznek, a cukrot pedig nem ismerik. A MEHRER ELLEN A fogamzásgátló tabletták egyévi használata után nem fenyegeti méhrák veszélye a nőket, állapították meg az amerikai tudósok. Azok a nők, akik orális fogamzás- gátló tablettát használtak, sokai kevesebb esetben be­tegedtek meg méhrákban, mint azok akik nem szedtek ilyen tablettát. Az Egyesült Államokban különben min­den évben 39 000 nő betege­dik meg méhrákban. A fo­gamzásgátló tabletták hasz­nálata csak a 35 évesnél idősebb nőknek, a dohányo­soknak, a magas vérnyomás­ban és szívbántalmakban szenvedőknek árthat. A tu­dósok megállapították, hogy az említett fogamzásgátló szer megvédi a nőt a has­üreggyulladástól, a mellrák­tól, és a vérszegénységtől is. CSALÁDTERVEZÉSÉRT JÁRÓ DÍJ Az ENSZ az idén a csa­ládtervezés területén elért kimagasló eredményekért külön jutalomban részesítet­te Hussain Muhammed Ersl- hadot. Banglades elnökét és egy tunéziai családtervezés­sel foglalkozó szervezetet. Banglades 100 millió lakosá­val a világ legszegényebb országa; közé tartozik. 1981- től napjainkig mégis sike­rült az ország népszaporu­latát 3,2 százalékról 2,4 szá­zalékra csökkenteni. A tu­néziai szervezet 1963-ban alakult és Afrika legrégibb, legkiemelkedőbb ilyen jel­legű intézménye. Az ENSZ- díj összege 10 000 dollár. VITA „Nobel álmai: hatalom, csalás és végső tapasztalat" című könyvében Gary Tau­bes újságíró, aki tanulmá­nyozta a fizikai Nobel-díjak kiosztását, rámutat, hogy 1984-ben Carlo Rubbia olasz fizikus csalással nyerte el e nagy díjat: meghamisítot­ta és eltúlozta kísérleteinek eredményeit. A könyv meg­jelenésével Rubbia azzal vá­dolta az írót, hogy „egysze­rűen nem érti a WAIZ-ré- szecskék azonosításának mechanizmusát”. Tauber nemcsak könyvében, hanem utólag is tudósokat szólal­tatott meg, akik megerősí­tik feltételezését. A vita to­vább folyik. ‘ BÜNÖZÖ KERESKEDŐK Görögország északi részén, Szerresz vidékén a rendőr­ségnek sikerült elfognia egy rablóbandát, amely régi sírhelyeket fosztogatott. Egy évvel ezelőtt ezek a bűnö­zők az említett övezetben lé­vő faluban hat ókori sír­helyre bukkantak, amelyek a késői hellén és római kor­szakból származtak. A fel­színre hozott értékes . tár­gyakat — szobrocskákat, görög amforákat, vázákat, bronzérméket, római szob­rokat — nagy összegekért eladták a régiséggyűjtőknek. A görög rendőrségnek most végre sikerült véget vetnie e „kereskedelemnek”. BEMUTATTÁK A ZASTAVA 103-AST Gépkocsibemutatóra hívta az újságírókat és az érde­kelt szakembereket dr. Ra- doljub Micic, a kragujevaci Crvena Zastava Gyár ve­zérigazgatója abból az alka­lomból, hogy elkészült a Zastava 103-as típusú új jár­mű. A kragujevaci gyár az idén 300 000 járművet tervez előállítani, az új típusú ko­csit értesülésünk szerint na­gyobb sorozatban csak jövő­re gyártja majd. Újabb lépés a megegyezés felé Mihail Gorbacsov szombati bejelentése valóságos szenzációként hatott. A korábbi szovjet álláspont feladása újabb gesztus az Egyesült Államok felé, s így újabb lé­pés is — a megegyezés érdekében. Moszk­va ezzel ismét kinyilvánította kompro­misszumos készségét, s felkínálta Ronald Reagannek a történelmi áttörés lehető­ségét. Mi az új a szovjet javaslatban? Az, hogy a Kreml most hajlandó megbonta­ni azt a csomagtervet, amit Reykjavík­ban még oszthatatlan egészként terjesz­tett a Fehér Ház elé. Az európai köze­pes hatótávolságú fegyverek öt év alatt történő felszámolását a hadászati csa­pósmérő rendszerek leépítése követte volna, miközben az Egyesült Államok felfüggesztette volna a csillagháborús tervek megvalósítását képzelés akkor azon Reagan visszarettent a „hadászati védel mi kezdeményezés” leállítása miatti ott­honi felzúdulástól. (Persze, nem a nép­tömegek tiltakoztak volna, hanem az SDI-ban érdekelt tőkés monopóliumok.) A Szovjetunió most kiemelte azt a kér­déskört, amelyben a két fél álláspontja a legközelebb állt egymáshoz-Reykjavík­ban, s amely rövid távon talán a legköz­vetlenebb hatással van a világpolitikai légkörre. Tudvalevőleg Európában áll­nak egymással szemben a két katonai tömb fő erői, itt összpontosul az atom­fegyverek jelentős része, s itt van szá­mos célpont is a rakéták számára. Ha Európából kivonnák az 1983-tól telepített Pershing 2-es rakétákat és a manővere­ző robotrepülőgépeket — no meg vá­laszul az NDK-ban és Csehszlovákiában levő szovjet rendszereket —, ezzel egy Ez az eredeti el­bukott meg, hogy csapásra megnőne az egész világ bizton­sága, s megnyílna az út a stratégiai fegyverrendszerek felszámolása felé is. Ez pedig Mihail Gorbacsov eredeti el­képzeléseinek, az atomfegyverektől men­tes ezredfordulónak az esetleges megva­lósulását hozná közelebb. Nem véletlen, hogy Max Kampelman, az USA genfi tárgyalóküldöttségének vezetője szerint most már akár fél éven belül is tető alá lehet hozni egy egyezményt. Sam Nunn, az amerikai szenátus hadügyi bi­zottságának elnöke azonnal a hadászati fegyverek csökkentésének esélyeiről nyi­latkozott. Friedhelm Ost, az NSZK kor­mányszóvivője pedig kiemelte, hogy a Szovjetunió feladta a „mindent vagy semmit” elvét. Nagy kérdés még, hogy az Egyesült Államok nyugat-európai szövetségesei miként reagálnak majd a szovjet aján­latra. Korábban több NATO-politikus fenntartásait hangsúlyozta — hivatkozva a hagyományos fegyverek terén állító­lag a Varsói Szerződés felé billenő egyensúlyra. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti felhí­vása óta azonban már jóval nehezebb e mögé a látszatérv mögé bújni, mint ko­rábban, hiszen a szocialista országok ké­szek a hagyományos fegyverzetekről is tárgyalásokat kezdeni. Első pillantásra látszik, hogy a Szov­jetunió ismét óriási jelentőségű kezde­ményezést tett. A labda újból az ameri­kai térfélen van (úgy is fogalmazhat­nánk, hogy az amerikai térfélen ma­radt), a világ választ vár. Gyors, konst­ruktív, őszinte választ — mindannyiunk érdekében. Horváth Gábor Hazánk és a Közös Piac Megállapodás születik? Minden jel, a felgyorsult párbeszéd erre vall, hogy küszöbön állnak Magyaror­szág és az Európai Gazdasá­gi Közösség (közkeletűbb elnevezéssel a Közös Piac) hivatalos tárgyalásai egy át­fogó kereskedelmi megálla­podás létrejöttéről. A tárgya­lásoknak persze előfeltétele, hogy az EGK végrehajtó szerve, a brüsszeli bizottság megkapja a felhatalmazást a tizenkét tagállam kormá­nyától. Ez minden bizony­nyal belátható időn belül megtörténik. Hazánk és a Közös Piac dialógusa beleágyazódik a KGST — illetve annak tag­államai — és az EGK pár­beszédrendszerébe. A két or­szágcsoport tárgyalásainak története jó egy évtizedre nyúlik vissza. Az első kap­csolatfelvétel a KGST kez­deményezésére történt. A szocialista integrációs szer­vezet kezdetben olyan keres- delempolitikai megoldást ja­vasolt, amelyet az egyes tag­államok és a két szervezet közösen írt volna alá. A tárgyalások azonban hat év­vel ezelőtt megszakadtak. Főként azért, mert az EGK kizárólag az egyes KGST- tagállamokkal kívánt megál­lapodást kötni, illetve húzó­dozott a legnagyobb kedvez­mény elvének teljes körű megadásától és a hátrányos megkülönböztetések felszá­molásától. A KGST 1985-ben új meg­közelítésben javasolta az együttműködés lehetőségei­nek vizsgálatát, majd szö­vegtervezetet küldött Brüsz- szelbe egy közös dokumen­tumra vonatkozólag. Ezúttal nem kereskedelempolitikai megállapodást javasolt a KGST, hanem olyan nyilat­kozatot, amelynek talaján a két szervezet saját hatáskö­rében létesíthetne egymással hivatalos kapcsolatokat. A közös nyilatkozat kinyilvání­taná az együttműködés szán­dékát és jelezné azokat a területeket, ahol megindul­hatna a kooperáció. Brüsszel készségét fejezte ki a dialógus ilyen értelmű folytatására. Egyidejűleg — a tavalyi év elején — levelet intézett a KGST hét európai tagjának kormányához is a kétoldalú kapcsolatok kérdé­sében. A KGST-országok együttesen és külön-külön is azt a választ adták: nincs akadálya a kapcsolatok két­oldalú rendezésének sem. Brüsszeli megítélés szerint a dolgok jó úton haladnak abba az irányba, hogy az EGK és a KGST kölcsönö­sen elismerje egymást, nagy­követet cseréljenek. A Közös Piac ugyanakkor nagy súlyt helyez a KGST egyes tagál­lamaival való kétoldalú kap­csolatokra is, s az esetleges egyezményekben az adott ország sajátosságainak meg­felelő differenciáltságra tö­rekszik. Magyarország eseté­ben például elvben figye­lembe veszi azt a tényt, hogy hazánk tagja az Általá­nos Kereskedelmi és Vámta­rifa-egyezménynek, a GATT- nak. Az egyes szocialista államokkal különböző szintet ért el a párbeszéd. Magyar- ország esetében a Közös Pi­ac bizottsága kidolgozta a maga tervezetét az érdemi megbeszélések lefolytatására. E tervezethez várja a tár­gyalási felhatalmazást, a mandátumot. Hazánk képviselői az elő­zetes megbeszéléseken szor­galmazzák a szocialista or­szágokkal,^ így Magyaror­szággal szemben is alkalma­zott diszkriminatív mennyi­ségi korlátozások feloldását a Közös Piac részéről. Ezek minden objektív megítélés szerint sértik a nemzetközi kereskedelem szabályait, a GATT alapgondolatait, ezért feloldásukat elvi kérdésnek tekintjük. A mezőgazdasági termékek terén Magyarország ugyanolyan kedvezményeket kívánna, mint amilyeneket más külső országoknak meg­adott a Közös Piac. A párbeszédnek természe­tesen politikai jelentősége, ez irányú vonatkozásai is vannak. Az esetleges megál­lapodás létrejötte Magyar- ország és a Közös Piac kö­zött mindenképp túlmutatna a gazdasági szférán, noha ez utóbbi fontosságát aligha le­het túlértékelni. Hiszen ha­zánk konvertibilis elszámo­lású külkereskedelmének mintegy 40 százaléka a Kö­zös Piac országaival bonyo­lódik le. Laczik Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents