Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-11 / 35. szám

NÉPÚJSÁG

Megkérdeztük:

Mi lesz veled, Gyopáros?

1987. február 11., szerda

flz illetékhivatal idei feladatai

Gyopáros, ez az Orosháza melletti fürdőhely több mint egy évszázada ismert és közkedvelt, fénye azonban az utóbbi időben mintha megkopott volna. Adatok bizonyítják, hogy csökkent a látogatók száma, amihez hozzájárult az is, hogy bezárt a községi vendéglő, a Napsugár Szálló, a Deszka csárda, elavultak a fürdő felszerelései. de még a nyitva tartással sem kedveztek a vendégeknek; már délután 5 órakor arra kérték a fürdő- zőket, hogy hagyják el a strand területét. S a sornak nincs vége: a hajdan nagy hagyománnyal rendelkező úszósport ma nem létezik a városban, nincsenek meg az úszásoktatás feltételei. Mindezeket felismerve, az Orosházi Városi Tanács vezetése már az 1980-as évek első felétől kezdve igyekezett mindén követ megmozgatni Gyopárosfürdő fejlesztésére, jó hírnevének visszaállítására. Döntés született egy 50 méteres úszómedence építésére, s ehhez kapcsolódva még további olyan beruházásokra. mint egy új kút, egy kiegyenlítő szerepet betöltő kis medence, zuhanyozók, vizesblokk, utak, járdák, kerítés, park és így tovább.

Kedden Miskolc-Tapolcán megkezdődött a KGST Közlekedési Állandó Bizottsága tudományos műszaki tanácsának háromnapos szakértői értekezlete. A tanácskozás témája: különlegesen

Vajon hol tartanak most a munkálatokkal, elkészül-e 1987. május 1-re az új medence, és az ehhez tartozó létesítmények, s egyáltalán, „mi lesz veled, Gyopárosfürdő?” Akinek e kérdést feltettük; Gombkötő Dezső, az Orosházi Városi Tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályának költségvetési csoportvezetője.

— Mindenekelőtt hadd mondj api el, hogy 1987. január 1-től már nem a költségvetési üzem, hanem a városi tanács a közvetlen üzemeltetője. fenntartója Gyo- párosfürdőnek — kezdte a választ Gombkötő Dezső. — Alapvető javulást szeretnénk elérni, egyrészt szervezéssel, két műszakos munkarend kialakításával, s minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a május 1-i határidőt tartani tudjuk. A medencék készen állnak, s a tavaly nyáron elkészült új kút mellé, amely a becsült vízhozamnak csak 60-70 százalékát adja. a héten egy újabb kutat fúratunk. A legnagyobb gond a vízforgató berendezés beszerelése — mert feszített víztükrű lesz a medence —, ezen belül is a gépészeti szerelés van hátra. Nagyon befolyásolja a munkát, hogy a tél meddig húzódik el.

magas minőségű sínacél gyártásának kidolgozása.

A diósgyőri Lenin Kohászati Művek korszerű metallurgiai feltételeire alapozva vállalta a kísérleti, úgy— Mibe kerül ez a beruházás?

— A munkálatok még 1983-ban kezdődtek, akkor csaknem 2 milliót, 1984-85- ben összesen több mint 6 és fél milliót, tavaly 16,7 millió forintot költöttünk rá, az idén pedig 2 és fél milliót. A meglévő félfedett medencét is szeretnénk felújítani. A dunaújvárosi vasműtől, amelynek Gyopároson van egy üdülője, segítséget kapunk ehhez.

— Mindezzel párhuzamosan javul-e az ellátás, ételhez. italhoz hozzájut-e majd a vendég?

— A Napsugár Szálló öreg épületét megvette a vasmű, a hajdani községi vendéglőt pedig a vendéglátóipari vállalattól megváltotta a tanács. Ezt most megpróbáljuk gebines formában üzemeltetni. Érdekes és színvonalas elképzelésekkel jelentkezett az orosházi áfész, reméljük ezeket a távlati terveket is sikerül megvalósítani majd.

— Mi lesz a tó sorsa? Rendbe tudják-e hozni?

— Az Orosháza és Környéke Vízgazdálkodási Társulás, amelynek tagja a városi tanács is, biztató tervet készített, és komoly erőfeszítéseket tett, hogy ismét tiszta élővize legyen a tónak. Ügy tervezik, hogy a közeli nagy homokbánya gödréből átemelt tiszta vízzel átmossák a tavat. Ha ez sikerül, akkor nem lesz szükség a nagyon költséges kotrásra.

T. L

nevezett „szupersín” gyártásának megvalósítását. A tervek szerint a Lenin Kohászati Művek korszerű technológiai berendezésein gyártott sínacél öntecseket a Szovjetunióban, illetve Lengyelországban dolgoznák fel kész sínekké.

A megyei illetékhivatal a közelmúltban értékelte az elmúlt éves munkáját és meghatározta az ez évi feladatait.

Az elmúlt év az illetékhivatal életében egy kicsit rendhagyó volt, hiszen az új illetéktörvény 1986 nyarán lépett életbe. Év közben módosultak, bizonyos szempontból bővültek a feladatai. Dr. Vidó István, a hivatal vezetője a változásokról a következőket mondja:

— Az új illetéktörvény tartalmi változásokat hozott az illeték szabályozásában. Az állampolgárokat elsősorban az érintette, hogy általában mérséklődtek a terhek. Különösen szembetűnő ez a lakásingatlanok vételével, öröklésével kapcsolatos illetékeknél. (A lakásvásárlási illeték 7 százalékról 2- re csökkent, örökléseknél pedig az egyébként fizetendő illeték felét kell csak kifizetni.) Az illetékek csökkenése miatt tavaly az állampolgárok egyharmaddal kevesebb illetéket fizettek az ingdtlanvásárlások után, mint 1985-ben.

Az új illetéktörvény a hivatal hatáskörébe utalta az ingatlanok helyszíni forgalmi értékének megállapítását is. Az év második felében az illetékhivatal szakemberei mintegy 3 ezer ilyen vizsgálatot tartottak. A helyszíni

forgalmiérték-megállapító vizsgálatok alapján összesen 11 millió forint pótlólagos illetéket állapítottak meg. Az értékmegállapítások ellen mindössze 23-an fellebbeztek, közülük 11 esetben — az újólag felhozott indokok alapján — a hivatal, illetve a megyei tanács pénzügyi osztálya módosította az eredetileg kiszabott illetéket.

Ugyancsak a lakosság szempontjából volt lényeges változás, hogy az ingatlan- vásárlások után először a földhivatalhoz kell fordulni a tulajdonjog bejegyzésére, majd ezután állapítja meg az illetékhivatal az ingatlan értékét és az ez után fizetendő illetéket. A hivatal vezetője a lakosság illetékfizetési „készségéről” mondja a következőket:

— Annak ellenére, hogy csökentettek az illetékterhek, csak mérsékelten javult az emberek fizetési kedve, ma is sok a hátralék. Tavaly minden tizedik adóstól csak kereseteltiltással tudtuk behajtani az illetéket.

Az illetékhivatal másik fő tevékenységi területe az adóhatósági feladatok ellátása. Tavaly — utoljára — még az illetékhivatal végezte a szellemi foglalkozásúak és a szerződéses kereskedelmi, ipari egységek üzemeltetőinek adókivetését, összesen 2 ezer 500 adózó adóköteles jövedelme után 20 és fél millió forint adót állapítottak meg. Ezenkívül összesítették a különböző forrásból származó jövedelmeket, amelyek után további 4 és fél' millió forint adókülönbözetet írtak elő. Ilyen progresz- szív adót csak azoknak kell fizetni, akiknek az összevont jövedelme meghaladja az 50 ezer forintot.

— De az adókivetésnél jelentősebb volt az adóellenőrzési munkánk — mondja Vidó István, majd így folytatja: — A megyében 1400 tételes, több évre visszamenő adóvizsgálatot tartottunk, amelyek felénél találtunk eltitkolt jövedelmet. Ezek után együttesen 12 és fél millió forint adót vetettünk ki, 25 százalékkal többet az előző évinél. Tanulságosnak tartom a kimutatott adóhiányok foglalkozás szerinti megoszlását. A kisiparosoknál átlagosan 17, a magán- kereskedőknél 36 , a szerződéses kereskedelmi egységek vezetőinél pedig 83 ezer forint volt a felderített adóhiány. Ezenkívül 800 úgynevezett egyszerűbb adóellenőrzést tartottunk, közülük 267 esetben kellett pénzügyi szabálytalanságok miatt szabálysértési eljárást kezdeményezni. összesen 1986-ban 52 ezer ügyet intéztünk.

A megvei illetékhivatal az idei feladatait az 1986-os év tapasztalataira, a központi jogszabályokra és az elfogadott megyei adópolitikai elvekre építve határozta meg.

Nagyobb figyelmet fordítanak a kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek ellenőrzésére. Az adókivetések teljesen átkerültek az adómegállapító hivatal hatáskörébe, ezért az illetékhivatal az ellenőrzésekre tudja összpontosítani energiáit. Mindezek mellett javítani szeretnék a lakossággal való kapcsolatukat, együttműködésüket. Ennek egyik lehetőségét teremtette meg, hogy néhány hónapra új székházba költöztek, jelentősen javultak a dolgozóik munkakörülményei, akik a korábbinál nyu- godtabb körülmények között, szakszerűbben dolgozhatnak. Bevezették hétfőn és szerdán a nyújtott ügyfélfogadást, este fél 7-ig, szombaton pedig 8-tól 17 óráig ügyeletet tartanak. Dr. Vidó István végül az alábbiakkal fejezi be, foglalja össze terveiket: — Változatlanul nem célunk a lakosság túlzott, igazságtalan megterhelése, az arányos közteherviselés elvét szem előtt tartva szeretnénk 1987-ben is munkálkodni.

Lovász Sándor

Különleges minőségű sínacél

Négyen ugyanarról

Ma tanulók, holnap szakmunkások

Bíróság előtt

a vizsgatételekkel visszaélők

„És te hová jelentkezel továbbtanulásra?” — ezekben a hetekben sok végzős diáknak teszik fel ezt a kérdést. Ennek apropóján ezúttal négy gazdálkodó egységet kérdeztünk meg arról, vannak-e szakmunkásgondjaik, milyen a szakmunkásutánpótlásuk, hogyan igyekeznek tanulókat toborozni, s náluk maradnak-e a végzett fiatal szakmunkások?

* * *

Endrődi Cipészszövetkezet, Tímár Lajosné személyzeti vezető:

— Jól felszerelt tanműhelyünkben összesen 60 fiatal képzésére van mód, és jelenleg összesen 46 diák készül itt a szakmára. Sajnos, kevés az elsőéves, pedig évente 20-25 végzett szakmunkást tudna foglalkoztatni az üzem. Egyébként cipőfelsőrész-készítő szakmát tanulnak ezek a diákok, az elméletet a gyomai szakmunkásképzőben sajátítják el.

— Jelenleg nagy a szakmunkáshiány?

— Tudnánk felvenni jelentkezőket, de igazán gond úgy 1990-től lehet, amikor egyszerre sokan mennek nyugdíjba. Erre külön készülünk, szeretnénk időben gondoskodni az utánpótlásról. Üzemlátogatásokon fogadjuk a 7-8. osztályos tanulókat.

— Mennyire eredményes ez?

— Tói nagy eredményről nem lehet beszélni. Próbálkoztunk szakkörrel is. de az első foglalkozások után ez abbamaradt, mert alábbhagyott az érdeklődés.

Orosházi Üveggyár, dr. Ambrus Pál személyzeti és oktatási főosztályvezető:

— Jelenleg kilenc alapszakmában 125 tanulónk van, gyárunk 11 tanműhelyt tart fenn. Tavaly 44 szakmunkástanulónk végzett, és 60 százalékuk maradt a gyárban. Hiányszakma nálunk az esztergályos és a marós, erre kevesen jelentkeznek. Az 1987—88-as tanévre 60 elsőéves szakmunkástanulót igényelnek és várnak a gyár munkahelyein a nyolc alapszakmában, valamint egy speciális új szakmában: anyagmozgató szakmunkástanulónak. Igen jó és tervszerű a kapcsolatunk a helyi Birkás Imre Szakmunkásképző Intézettel. Nálunk egyébként minden harmadéves szakmunkástanuló mellett patronáló áll, aki elismerten jó szakember, s minősíti a fiatal munkáját; a harmadév végén kimondja, szükség van-e az illető végzős tanuló munkájára a továbbiakban. Tavaly a város és a vonzáskörzet iskoláiból 46 csoport látogatott el hozzánk, s ezeket a látogatásokat felhasználjuk arra, hogy megismertessük a fiatalokkal a gyárat, a szakmát. Végül az ösztöndíjról: szakmunkástanulóink tanulmányi előmenetelüktől függően 400-900 forint ösztöndíjat kapnak havonta.

Mezőhegyes; Mezőgazdasági Kombinát,' Hevesi József személyzeti osztályvezető:

— A kombinát jelenlegi szakmunkásellátottsága megfelelő. A tervszerű utánpótlást részben felnőtt dolgozóink átképzésével, részben a 8. általánost befejezett fiatalok tervszerű képzésével igyekszünk biztosítani. A

szakmunkás-utánpótlással, beiskolázással, képzéssel külön oktatási előadó foglalkozik nálunk. Azokkal a 8. általánost végzettekkel, akik az állattenyésztői, illetve mezőgazdasági szakmunkás- képzést választják, társadalmi tanulmányi ösztöndíj- szerződést kötünk, ami havonta 500 forinttal jár. Jelenleg 14 tanulónk van.

— A szakmai összetétel az igényeknek megfelelő?

— Sajnos nem. Hiányzik a szarvasmarha- és sertéstenyésztői szakmában tanulónk, ezekre a szakmákra nagyon kevés a jelentkező. Felnőtt dolgozóink közül a szakmunkástanfolyamra vállalkozók szakmunkásbérpótlékot kapnak, ha sikeresen végeznek, és ugyanabban a szakmában dolgoznak nálunk tovább. Jelenleg is szerveztünk ilyen tanfolyamot.

— A gyermekek esetében sok szülő is a kombinátban dolgozik. Befolyásolja ez a pályaválasztásukat ?

— Több szakmában igen, de a szarvasmarha- és sertéstenyésztő-szakmában inkább lebeszélik a szülők a gyerekeiket.

Békéscsabai Hűtőház, Dan- csó Károly személyzeti vezető:

— Nálunk kevés az olyan szakmunkástanuló, aki a 8 általános után kerül ide. Némi utánpótlást jelentenek a szabadkígyósi élelmiszer-tar- tósító szakmunkásképzőből kikerülő szakmunkások, zömében azonban felnőtt szakmunkásképző tanfolyamok biztosítják nálunk a szakmunkás-utánpótlást. A művezetők javaslata alapján a jobb betanított munkásokat iskolázzuk be élelmi- szer-tartósító szakmunkástanfolyamra. Lakatosokat a 611-es ipari szakmunkás- képző hozzánk kihelyezett 25 fős tagozatán képeznek, s innen kerül ki a békéscsabai élelmiszer-ipari üzemekbe a tmk-szakmunkás- utánpótlás is. Ám szeretnénk inkább az általános iskolát végzettek beiskolázásával biztosítva látni jövendő szakmunkásainkat, szívesen kötnénk ösztöndíjszerződést. hívjuk és várjuk a fiatalokat. Éppen ezért szervezünk évente 8-10 alkalommal üzemlátogatást is általános iskolások számára, de őszintén szólva nem nagy sikerrel. Pedig az élelmiszeriparnak jövője van, ez biztos szakma.

(Tóth)

Tszberuházások

Szarvason

A Szarvasi Dózsa Tsz-ben az utóbbi időben három igen jelentős termelésbővítő beruházást valósítottak meg. A termálvíz mezőgazdasági célú hasznosításával a megye szövetkezeteiben élen jártak. Az energiaracionalizálási törekvéseik révén 20 millió forint értékű folyékony fűtőanyagot váltottak ki.

Másik kezdeményezésükkel a tsz-tagok megtakarított pénzét mobilizálták baromfinevelésre, broylercsir- ke előállítására. Tavaly 3,5 millió csirkét neveltek, értékesítettek, kereken 56 ezer hízott sertés után elérhető pénzbevételt értek ‘el.

Harmadik vállalkozásuk egy olyan takarmánykeverő építése volt, mely évi 40 ezer tonna kapacitással a tsz-ben és a háztájiban tartott jószágállomány összes takarmányigényét kielégíti.

Mivel a hazai baromfitermékek iránt a külföldi piac érdeklődik, a tsz-ben tovább folytatják a baromfitelep bővítését. Az idén újabb hat baromfiistállót építenek. Az ehhez szükséges fedezet előteremtésére ismét a tsz-tagsághoz fordulnak, megtakarított pénzük befektetését kérik a szép haszonnal kecsegtető vállalkozásba.

Közeli terveikben a baromfitenyésztés bővítése is szerepel. Az árücsirke nevelése mellett tojótörzs tartására is berendezkednek, mert csak így látják jól megalapozottnak nagy mennyiségű broylercsirke-előállításukat.

D. K.

Kedden kezdte tárgyalni a Pesti Központi Kerületi Bíróság az egyetemi és főiskolai felvételi vizsgatételekkel visszaélők bűnügyét, amelyben a Legfőbb Ügyészség nyújtotta be a vádiratot, összesen 22 személy ellen.

A büntetőjogi felelősséggel — nemkülönben lelkiismereti számadással — tartozók között vannak hivatalos személynek minősült minisztériumi emberek, hivatalnokok csakúgy, mint olyanok, akik a felsőoktatásban dolgoztak, továbbá protekciót keresett szülők, s ez utóbbiak olyan gyermekei, akiknek sikerült — mint egyikük mondta — „irányítani a szerencsét” a hallgatóvá váláshoz. Most 19-en álltak a bíróság elé, mert ugyanez a büntető tanács megelőzőleg — az eljárási szabályokat alkalmazva: tárgyalás mellőzésével — három személy, két szülő és egy diák ügyében 20 és 30 ezer forint közötti pénzbírságot szabott ki, s ez a végzés jogerőre emelkedett. (Hiányzik a vádlottak padjáról az ügy egyik kulcsfigurájaként szerepelt egyetemi oktató is, aki a korrupciósorozatnak mondható bűncselekmény nyomozási időszakában meghalt.)

A bíróság — a zsúfolásig megtelt Markó utcai esküdtszéki tanácsteremben — a megidézettek számbavétele után az ügyésznek adott szót, hogy ismertesse a vádat. Eszerint hivatali vesztegetés, valamint szolgálati titoksértés bűntettének és más bűncselekményeknek az elkövetéséért kell felelniük Koós-Hutás Gergely, dr. Hajós Mihály és dr. Funtig Zoltán (mindhárom budapesti lakos: életkoruk: 42, 55 és 41 év) első-, másod- és harmadrendű vádlottaknak, illetve az ő visszaéléseikkel kapcsolatos egyéb bűncselekményekért a többieknek.

Koós-Hutás Gergely, a Budapesti Tanítóképző Főiskola docense — aki másodállásban a Művelődési Minisztérium felügyeletével és irányításával működő Országos Felsőoktatási Felvételi Irodán időszakos megbízásra is dolgozott — munkaköri helyzetével visszaélt,

1985- ben és 1986-ban jogellenes felhasználás szándékával megszerezte, mint szolgálati titkot, a felvételi vizsgák írásbeli feladatait és javítási útmutatóit.

Ezt megkönnyítette, hogy anyagi ellenszolgáltatásért

1986- ban dr. Hajós Mihály, a Művelődési Minisztérium egyetemi és főiskolai főosztályának főmunkatársa, az egyetemi és főiskolai felvételi rendszer ágazatirányítási felelőse segítséget nyújtott Koós-Hutásnak. A jogi kari történelem és magyar tantárgyi felvételi vizsgák írásbeli feladatait és javítási útmutatóit Koós-Hutás anyagi ellenszolgáltatásért mindkét évben kiadta dr. Funtig Zoltánnak, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara adjunktusának. Dr. Funtig egyetemi munkája mellett — tilalom ellenére — rendszeresen foglalkozott felvételi vizsgára való felkészítéssel. A jogi karra jelentkező diákok egy részével a tételeket az írásbeli vizsga előtt megismertette. Koós-Hutás esetenként más felsőoktatási intézményekbe pályázóknak is odaadta a felvételi vizsga írásbeli tételeit és javítási útmutatóit. Ezekért Koós- Hutás és dr. Funtig az esetek többségében anyagi ellenszolgáltatást kért és fogadott el, amelynek összege 5 ezer és 50 ezer forint között váltakozott.

Az ügyész a fővádlottak esetében büntetési indítványát kiterjesztette a jogtalanul felvett összegek elkobzására is. A másodrendű vádlott kihallgatásával fejeződött be a keddi tárgyalás.