Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-07 / 32. szám

1987. február 7., szombat o Felhívás A KISZ Békcs Megyei Bizottsága, a Mezőhegyes! Me­zőgazdasági Kombinát KISZ-bizottsága és Mezőhegyes Nagyközségi KISZ-bizottsága a KISZ zászlóbontásának 30. évfordulójára vctéikedősorozatot indít A vetélkedősorozat célja, hogy járuljon hozzá a fia­talok eszmei-politikai neveléséhez, az ifjúsági mozgalom történetének megismeréséhez, növelje a KISZ politikai befolyását és az elkötelezettséget az ifjúsági szövetség iránt N Pályázhat valamennyi KISZ-alapszervezet, KISZ-bi- zottság. A vetélkedő felmenő rendszerű. A jelentkező KISZ-szervezetek területi elődöntőkön mérik össze tudá­sukat. A területi elődöntőkön első helyezést elért csapa­tok a megyei döntőn vesznek részt. A megyei döntő ideje: 1987. március 21-én de. 10.00 óra, helye Mezőhegyes, Béke park 1. Általános művelő­dési központ. A nevezés feltételei: minden KISZ-szervezet 3 fős csa­pattal (csapatokkal) nevezhet a területi KlSZ-bizottsá- gokon 1987. március 1-ig. A nevezéssel egy időben be kell nyújtani egy pályaművet, amely az adott KlSZ-szer- vezet múltját, történetét elemzi (tartalmazhat korhű do­kumentumokat, tárgyi emlékeket, hanganyagot stb.). A megyei döntőben részt vevő csapatok nevezési díja 300 forint. Díjazás: I. helyezés 6 ezer forint, II. helyezés 4500 fo­rint, III. helyezés 3 ezer forint. A vetélkedőhöz szükséges módszertani segédanyagokat a területi KISZ-bizottságokon vehetik át 1987. február 15-től március 1-ig. KISZ BÉKÉS megyei bizottsága, MEZŐHEGYESI MEZŐGAZDASÁGI KOMBINÁT KISZ-BIZOTTSÁGA, MEZŐHEGYESI NAGYKÖZSÉGI KISZ-BIZOTTSÁG Bázishelyi vezetők és munkásfirök értekezlete A napokban megyénkben is megkezdődtek azok a munkajellegű értekezletek, amelyeken a munkásőregy- ségek, illetve alegységek pa­rancsnokai, valamint bázis­üzemek párt- és gazdasági vezetői vesznek részt. Az el­ső ilyen tanácskozásra Me- zőberénybe'rt került sor áz MSZMP helyi székházában, ahol Zolnai László titkár kö­szöntötte a megjelenteket, köztük Tóth Pál munkásőr ezredest, megyei parancsno­kot; valamint dr. Kibédi Varga Lajost, a megyei pártbizottság munkatársát. Elsőként Nyíri Sándor mun­kásőr százados, békési egy­ségparancsnok értékelte az elmúlt év eredményeit. Ki­emelte, hogy jó a közösségi szellem és a foglalkozásokon való megjelenési arány a mezőberényi alegységnél. A munkaidőalap védelmével függ össze az a törekvés, hogy a kiképzést, a gyakor­latokat főként szabad idő­ben tartsák a munkásőrök. Ezután Tóth Pál ezredes, megyei parancsnok elisme­réssel szólt a bázisüzemektől kapott segítségről, továbbá az alegységszintű programok végrehajtásáról, s nem utol­sósorban a párttaggá neve­lés jelentőségéről. Az értekezleten felszólalt — többek között — Ficzere János, az Aranykalász Tsz elnöke, aki egyébként 25 éven keresztül volt tagja a testületnek. Ö is és Hegedűs Pál, a Petőfi Tsz párttitkára is arról beszélt, hogy a szö­vetkezetekben dolgozó mun­kásőrök maximálisan igye­keznek teljesíteni pártmegbí­zatásukat, s példamutatóan helytállnak a termelőmunká­ban és a közéletben. —y —n HNF-munkabizottságok tanácskozása II tanácsigazgatás feladatairól Dr. Fonyó Gyula előadása Békéscsabán A tanácsigazgatás időszerű kérdéseiről, feladatairól tar­tott előadást február 6-án, tegnap délelőtt Békéscsabán a megyei tanácsnál dr. Fo­nyó Gyula, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnök- helyettese, mégpedig a me­gyénk településein működő tanácsok vb-titkárai, és a megyei tanács szakemberei számára. Részt vett a szak­mai tájékoztatón dr. Lovász Matild, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titká­ra is. Dr. Fonyó Gyula előadá­sában kitért a hatósági munkával szemben támasz­tott újabb követelményekre, így mindenekelőtt az egyes eljárási mozzanatok, — mint például a hatósági el­lenőrzés, az egyszerűsí­tett határozatok, az ügy­felek gyorsabb, méltányo- sabb ellátása, s az ügyfél kérelmére indult eljárások vitele — korszerűbb ellátá­sára. Szólt az előadó az El­nöki Tanács által kiadott jogalkalmazás jogpolitikai irányelvei által meghatáro­zott azon keretekről és módszerekről, amelyek meg­tartása és alkalmazása ma már nélkülözhetetlen a kor­szerű tanácsi munkában. A részvevők által feltett kér­désekre válaszolt ezután az MTTH elnökhelyettese, majd dr. Sós Sándor, a megyei ta­nács vb szervezési és jogi osztályának vezetője adott tájékoztatást arról, hogy Bé­kés megyében is megszerve­zik a Magyar Jogász Szövet­ség közigazgatási tagozatát. Nyomatékkai említette, hogy nemcsak a jogászok, hanem az államigazgatási főiskolát végzettek, illetve a jogi egye­tem, vagy az említett főisko­la jelenlegi hallgatói is tag­ként vehetnek, és vegyenek is minél nagyobb számban részt a tagozat munkájában. Végül rövid munkamegbe­szélést tartott az MTTH el­nökhelyettese a megyei ta­nács vb jogtanácsosi irodá­jának vezetőjével, s az ille­tékes vezetőkkel az iroda te­vékenységéről, ezt követően pedig a megyei tanács szá­mítógépes fejlesztésre be­nyújtott pályázatáról tár­gyaltak. Tegnap a Hazafias Nép­front megyei elnökségének két munkabizottsága ülése­zett Békéscsabán. Az elsőn dr. Blahut Károly né, a HNF munkatársa az 1987. évi tár­sadalompolitikai feladatter­vet ismertette és ehhez szó­beli kiegészítést fűzött. Meg­említette, hogy folytatódik a cigánylakösságnak szervezett fórumsorozat, amely a me­gyei cigánytanács megalapí­tását is elősegítheti. A tes­tület ezenkívül véleményt mond a középtávú szociálpo. litikai koncepcióról, vala­mint felkészül a nyugdíjas­klubok vezetőinek tartandó országos tanácskozásra. A következő napirendi pontban dr. Szepesi Ildikó tanár a családikör-klubok céljáról, szerepéről és tevé­kenységéről, dr. Hervoly Margit orvos pedig a családi tanácsadó szolgálat tapaszta­latairól tájékoztatta a mun­kabizottságot. Amint el­hangzott, az országban eddig mintegy 200, Békés megyé­ben 25 családikör-klub jött létre. A televizió által su­gárzott műsorokat e közös­ségek nemcsak megbeszélik, hanem egyéb kérdéseket is felvetnek az összejövetele­ken. Hasznos kezdeménye­zésnek bizonyult a klubveze­tők részére tartott tanfolyam, amelyet a városi tanáccsal közösen szerveztek meg. A javaslatok között szerepelt, hogy a HNF megyei bizott­ságán működő, családi ta­nácsadó szolgálatot ellátó szakemberek létszámát jó lenne emelni. Eddig egyebek között eltartási szerződéssel, válással, lakáscserével, pénz­ügyi vitákkal kapcsolatban kértek felvilágosítást, taná­csot az állampolgárok. Az ülésen a kérdések megvála­szolását követően Varga Ist­vánná városi titkár beszá­molt a szeghalmi népfront­bizottság nő- és rétegpoliti­kai munkájáról. A HNF megyei jogi mun­kabizottságának tegnapi ta­nácskozásán dr. Nagy János elnökletével először az idei tennivalókat vitatták meg a résztvevők. Majd Csulik Mi­hály, a testület titkára az ingyenes jogi tanácsadás ta­pasztalatairól tájékoztatta a bizottságot, amely állást foglalt amellett, hogy tovább kell folytatni ezt a tevé­kenységet. így — júliust és augusztust kivéve —minden hónap utolsó péntekén a dél­előtti órákban kerül sor a jogpropaganda-funkciót' is ellátó tanácsadásra a HNF megyei székházában. —y —n Körkép zárszámadásokról (Folytatás az 1. oldalról) sei. A rizs 4,2 tonnás ered­ményével ugyancsak sikerült a helyi rekordot beállítani. Az állattenyésztési ágazat­ban a korábbi évek termelé­si szintjének megfelelő volt a broylercsirke és a pecsenye- liba nevelése. A mellék­üzemágak is elfogadható nyereséget produkáltak. A szállítási kapacitást sikerült holtidőben is lekötni amely jelentős árbevételt hozott. Sikerként könyvelik el, hogy kisebb taglétszám mellett ol­dották meg feladataikat. A tagság jövedelme az el­múlt év során nőtt. Egy év Gerendáson a művelődési házban tegnap délelőtt tar­totta meg zárszámadó köz­gyűlését a helyi Munkácsy Termelőszövetkezet. Kiss László, a tsz elnöke a tag­ság és a meghívott vendégek alatt a bérszínvonal emelke­dése 10,5 százalékos, egy fő­re vetítve a bérszínvonal 71 979 forint, 20 százalékos kiegészítő részesedést folyó­sítottak, amely további két­havi munkabérnek felel meg. A szövetkezet ebben az évben is folytatja a meliorá­ciós munkákat. Beruházásra, gépvásárlásra csaknem 60 milliót .fordítanak. A tsz elnöke, Papp Károly elmond­ta, hogy 100-120 főt foglal­koztató új varrodát szeret­nének kialakítani. A nem­zetközi áruforgalomban sa­ját gépjárművével akarja a tsz külpiacokra eljuttatni termékeit. előtt beszámolt 1986-ban el­ért eredményeikről, az idei tervekről. Mint elmondta, a termelőszövetkezet eleget tett azoknak a feladatoknak, melyeket egy évvel ezelőtt tűzött ki magának. Egyes területeken pedig túl is szár­nyalta az elképzeléseket. A termelőszövetkezet bruttó be­vétele 13,6 százalékkal lett nagyobb, mint 1985-ben. A növénytermesztési ágazat be­vétele 17 százalékkal, míg az állattenyésztés 9 százalékkal emelkedett a bázisévhez ké­pest. A termelőszövetkezet több termelési versenyben vett részt, ahol előkelő he­lyezéseket ért el. A Munká­csy Tsz az 1986-os esztendőt 24 millió forintos nyereség­gel zárta. Az elhangzott beszámoló és az ez évi tervek ismerteté­se felett megkezdődött a vi­ta. hozzászólások következ­tek, melyben felszólalt Mu­rányi Miklós, a megyei ta­nács elnökhelyettese is. Hoz­zászólásában elismerően szólt a már évek óta jól gazdál­kodó termelőszövetkezetről. Példaként említette meg azt a jó együttműködést, ami a tsz és a község vezetése kö­zött fennáll. Így az ország szűkös anyagi lehetőségei ellenére, a Munkácsy Terme­lőszövetkezet segítségével mégis fejlődni képes Geren­dás. Az elkövetkezendő években is számítanak az itt élők szorgalmas mezőgazda- sági munkájára, mert csak így gyarapodhat tovább a község, a megye és hazánk is- B. A. 0 tervezettnél több lakás Az Építésügyi és Város- fejlesztési Mihisztérium legfrissebb adataiból kitűnik, hogy a vártnál kedvezőbb eredménnyel zárult a múlt évi lakásépítés. A népgazda­sági terv tavaly 62,5-65 ezer új otthon felépítését irányoz­ta elő, s az év befejezése előtti hetekben kapott jelzé­sek még azt valószínűsítet­ték, hogy ennek alsó hatá­rán valósul meg a terv; A mostani végleges adatokból viszont kiderült, hogy 1986- ban összesen 69 346 új ott­hon épült az országban, te­hát jó 4 ezerrel több, mint amennyi a tervszám felső határa volt. A túlteljesítést elsősorban a magánlakásépí­tők erőfeszítései tették lehe­tővé; összességében az új la­kásoknak már majdnem 90 százalékához jutottak hozzá a saját erőből végzett házi­lagos kivitelezéssel, vagy vá­sárlás útján. A bőségés építőanyagkíná­lat, valamint a termékek gyári kiszolgálásának és az építők bolthálózatának fej­lesztése is segítette a házila­gos kivitelezést. Példás együttműködés Gerendás és a Munkácsy Tsz között Egy héten át bizonyítványosztás „dzt mondták, könnyű lesz” Éva, aki fél a hétvégéktől (Folytatás az 1. oldalról) kis gimnáziumnak — ha már szükség van rá — leg­alább a körülményei szol­gáljanak vonzerőül a peda­gógusok számára, akik alap­jában határozzák meg egy iskola „értékét”. A mezőkovácsházi gimná­zium 173 diákja a hét folya­mán osztályfőnöki órákon kapta meg a félévi értesí­tőt. A csöppnyi igazgatói irodában éppen részese le­hettem egy szülő-tanár ta­lálkozónak, amelyen dr. Ha­lász Sándor negyedikes lá­nya továbbtanulási lehetősé­geiről beszélgetett az osz­tályfőnökkel, Farkas Mátyás­sal. A tanár úr reálisan ecsetelte tanítványa felvéte­li esélyeit, ám a szülői szí­vet nehezen lehetett meg­győzni. A beszélgetés közép­pontjában a kudarc lehető­ségé állt, az elviselni, vagy elkerülni — kérdéssel. Ered­mény nem született, a párbe­széd folytatására egy hét múlva kerül sor. A negyedik A osztály két, talpraesett nagylánya, Iván Éva és Playecz Tamara éppen találkozásunkkor kap­ta kézhez a bizonyítványt. Mindketten nagybánhegyesi- ek, és komoly továbbtanulási tervük van. Reálisan ítélik meg a helyzetüket, s a ka­pott érdemjegyeket is. Tamara: — Azt kaptam, amit vártam. Gyógyszerész karra jelentkezek, s a pont­vivő tárgyakból jeleseim vannak. A félévi bizonyít­vány újabban csak jelzés a negyedikesek számára is, mert a harmadik és a ne­gyedik év végi jegyek szá­mítanak a továbbtanulásnál. A tavalyi kitűnőmhöz képest rontottam. De ebben az is­kolában igen nehezen adják meg a jelest, azért kemé­nyen meg kell dolgozni. Éva: — Én is rontottam, de nem érdemeltem jobbat, az osztályzataim reálisak. A Szegedi Élelmiszer-ipari Fő­iskolára készülök, s ezért most bizony sokat kell ta­nulni. Későn érünk haza, aztán még négy-öt óra tanu­lás. A hétvégektől valóság­gal félek, annyit kell tanul­ni. Egyébként nem jelentett meglepetést a bizonyítvány, hiszen meg tudtuk ítélni a jegyeink alapján, hogyan ál­lunk. A középiskolákban termé­szetesen a gólyák, azaz az elsőévesek veszik át a leg- remegőbb kézzel a félévi ér­tesítőt. Nekik ez az első nagy megmérettetés új isko­lájukban. A kunágotai Ger­mán Erzsiké erről a nagy él­ményről így szólt: — Nem nehéz a gimnázium, inkább furcsa, Másnak képzeltem az egészet. Nagyon sok óránk van, de szerencsére a kollégiumban sokat segítenek a felkészülésben. A nyolca­dikos jegyeimhez képest rontottam, éppen négy egész lett az átlagom. De igazsá­gosnak tartom a kapott je­gyeket. A tankönyvek nyel­vezete kissé nehézkes, külö­nösen a földrajz okoz ne­kem gondot. Tamara nem panaszkodhat' (Fotó: Fazekas Feréíic) Simondán Csaba Almáska­marásról érkezett a gimná­ziumba. A féléves bizonyít­vány számára fontos határ­követ és figyelmeztetést ho­zott: — Nagyon rossz létt a bizonyítványom, sokat ron­tottam. De a barátaim úgy ecsetelték ezt az iskolát'; hogy gyenge, itt nem kell tanulni. Magam akartam a gimnáziumot, s mégsem vet­tem komolyan. Nyomozó szeretnék lenni, ahhoz pe­dig kell az érettségi. Hát ez a bizonyítvány most szívén ütött. A barátaim tanácsát sajnos, halál komolyan vet­tem, s most itt az „ered­mény”. De úgy érzem, van erőm a folytatáshoz, a ja­vításhoz. A szüleim azt mondták, fiam, rád van bízva az élet. Én pedig most megmutatom, és bele­adok mindent. Az őszinte, nyílt szívű Csabának időben jött a fi­gyelmeztetés. Sorsa, helyzete azonban mást is bizonyít, erről osztályfőnökével, Sal­jai Istvánnal beszélgettünk. — Két véglettel jöttek ide a gyerekek. Az egyiknek azt mondták, itt nem kell sem­mit sem tanulni, a másik­nak meg azt, hogy éjfélekig. Készítettünk az igazgató ké­résére egy kimutatást arról, hogy az általános iskolából hozott jegyekhez képest mennyit rontottak az egyes tanítványaink. A legsiralma­sabb nálam az orosz nyelvi eredmény lett, a négy egé­szes átlagról két egészre es­tek vissza. Ennek többnyire az az oka, hogy a kis iskolákban kevés a szakos nyelvtanár. A gimnáziumban készült egy szintfelmérés. Az általá­nos iskolai osztályzat és az első felmérés összehasonlítá­sa szerepel benne. Az ered­mény elszomorító. Az isko­la igazgatója erről így nyi­latkozik: — Az osztályfőnö­kök kigyűjtötték az érettsé­gi tárgyakból, milyen érté­keléssel érkeztek a gyerekek és most milyen eredményt értek el. Nagy visszaesést tapasztaltunk. A mi isko­lánk pedig nincs abban a helyzetben, hogy válogasson a legjobbak között. Termé­szetesen, ez a kérdés sok­kal bonyolultabb és túlnyú­lik az intézmények fala­in ... A hallottakról, tapasztal­takról érdemes elgondolkod­ni. Különösen most, mikor az egész társadalomban a munka minősége kerül az érdeklődés, a követelmények homlokterébe. S amikor a bizonyítványosztás ürügyén is a közoktatás megannyi gondja kerül elő. Aminek megoldása már. társadalmi ügy. Csaba, Erzsiké, és sok százezer kis társuk ezeket a gondokat saját bőrükön ta­pasztalják. Egyéni felelős­ségük mellett persze a bizo­nyítványban mások hibája, mulasztása is benne van. ‘Ami azért nem mentesíti őket... B. S, E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents