Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-26 / 48. szám
NÉPÚJSÁG 1987. február 26., csütörtök Sajtótájékoztató a ÁB-nál Eletútkötvény, Mikopa-horony az autón Némiképpen eltért a megszokottól az Állami Biztosító szokásos év eleji sajtótájékoztatója tegnap Budapesten, a Váci utcai kereskedelmi központban. Az előadói pult mellett egy „negyed autót” állítottak ki (a Lada ugyanis a szélvédőüvegnél kezdődött, s a kormánynál végződött). Ahhoz persze tökéletesen elegendőnek bizonyult, hogy segítségével bemutassák az ÁB egyik új, április 1-től igénybe vehető szolgáltatását, azt a biztonsági hornyot, melyet az ablaktörlőbe vájnak, s így a gumilapátok a felcsapódó sarat, szennyeződést gyorsabban „nyelik el”. „A legfontosabb a tisztánlátás. s ahol életet menthet, ott kevesebb a baleset is” — jegyezte meg tájékoztatója elején Deák Andrea vezérigazgató, utalva egyben arra is, hogy a lakosság megnyerése érdekében folytatott versengésben sok ötletre, okos kezdeményezésre is szükség van, nem tévesztve szem elől a sikeres üzletpolitikát sem. Az Állami Biztosító 240 nappal ezelőtt lépett „saját útra”, s munkáját jellemzi egyebek között, hogy 8 millió, határozatlan időre szóló biztosítási szerződése van, amelyből 3 millió lakás-, közel 4 millió a CSÉB-. 500 ezer az élet-, s 45 ezer a Casco-biztosítás. Tavaly a második félévben 871 ezer káreseményt regisztráltak, melyekre 2,8 millió forint térítést fizettek ki. Ennyi talán elég is az adatokból, hiszen feltehetően jobban érdekli a lakosságot, hogy most éppen mivel sietnek az érdeklődők elé. Az autósokat érintő szolgáltatás mellett bizonyára sokan kopogtatnak majd hozzájuk az Életút — egy életen át elnevezésű biztosítási módozat részleteit kérdezve. Elnevezése pályázat útján született, s lényege, hogy az eddigieknél sokkal rugalmasabb feltételeket kínál, például bármekkora összeggel köthető, a díjfizetés mértéke rendszertelen is lehet, kockázata pedig a biztosított életkorától függ. (Negyvenéves hölgy esetében 100 ezer forintos biztosításnál az első alkalommal befizetett 1000 forint esetén 88 forint, ugyanez 59 évesnél 219 forint.) Bemutattak egy néhány hete készített Tv-híradó riportot is, amely azt példázta: 65 év felett véget ér a biztosítás? Az életút-formációnak meg számtalan kitétele van, s mától ezekről is, akárcsak a többi, Állami Biztosítót érintő változásról részletes tájékoztatót adnak az ügynökök. Szó volt még az új Casco-családról, a március 31-i határidejű dohányzás- ellenes pályázatról. A vezérigazgató tájékoztatója befejezésével így fogalmazott: az ügyfelek árversenyt is sürgetnek. Ezzel kapcsolatban úgy érzik, szolgáltatásaik javítása azonos biztosítási feltételek mellett verseny az ügyfelekért. Azt is hozzátette azonban. hogy bizonyos térítéseket nem lehet a régi ártételek mellett sokáig meghagyni, így például akad olyan forma, amelynek ötszobás lakásra vonatkozó díjtétele az ötven forintot sem éri el... Ha pedig a ház leég — s a mondatot ki-ki továbbgondolhatja a maga érdeke szerint. Mellesleg az ÁB a jövőben a vállalatokhoz hasonlóan adót fizet, az eddigi „bevételmaradékot” pedig nem kell az állami költségvetésbe befizetnie, hanem úgynevezett kockázati tartalékként gazdálkodhat vele. Sok kérdés is elhangzott, főleg a Mikopával kapcsolatban. A főmérnöknek. Mi- kő Paleczkoy-nek magyar társai is vannak. Szőke István és Vadas Tamás. Tőlük tudjuk, hogy a nagy nyomá» sú speciális géppel bemért tisztítóhorony nem csökkenti a szélvédőüveg szilárdságát — ezt mérések bizonyítják —, a törlőlapát minden holtpont után mindig tökéletesen tiszta, s tiszta lesz ennek nyomán a vezető előtti üveg is. (Fábián) Tanácsülés Vésztőn A település jövendő arculatát meghatározó hosszú távú terület- és településfejlesztési tervvel foglalkozott — egyebek között — legutóbbi, februári ülésén Vésztő Nagyközség Tanácsa. A nagyközség helyzetét alapvetően meghatározza gyenge gazdasági háttere. A helyben való foglalkoztatás nem megoldott, s ez kedvezőtlenül befolyásolja Vésztő népességmegtartó képességét. A feladat tehát adott: helyben megteremteni a munkalehetőséget, ezen belül is maradásra bírni a fiatalokat, és mindezzel párhuzamosan növelni az ellátás és szolgáltatás színvonalát. annál is inkább, mert a nagyközség vonzással van a környező településekre. A hosszú távú terület- és településfejlesztési terv a következő 15 év kiemelt feladatának tekinti az energia- ellátás, a kereskedelem, szolgáltatás, a hírközlés, a csatornázás, szennyvíztisztítás fejlesztését, javítását, és újabb szilárd burkolatú utak építését. A hosszú távú tervet korábban társadalmi vitára bocsátották, részfalugyűléseken, munkásgyűléseken kérték a lakosság véleményét, s foglalkoztak a koncepcióval a különböző helyi szervek, szervezetek. Az előterjesztett tervezetet a testület elfogada. A tanácsülés másik megkülönböztetett fontosságú napirendje volt a nagyközség egészségügyi helyzetéről és a szociálpolitikai feladatokról szóló beszámoló. Pályázat újságírói állásra A Békés Megyei Népújság Szerkesztősége pályázatot hirdet újságírói állás betöltésére. Pályázati feltételek: szakmai elhivatottság; kellő íráskészség; alapos politikai felkészültség; egy szakterület alapos ismerete; felsőfokú végzettség; egyéves budapesti (bentlakásos) újságíró-iskola elvégzésének vállalása; részletes önéletrajz; két gépelt oldal terjedelmű pályamű elkészítése (műfaji kötöttség nélkül). Munkahely: a megyeszékhelyen, illetve a megye városaiban. * A jelentkezéseket a szerkesztőség címére (5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4, Pf.: 111.) írásban kell beküldeni. Határidő: 1987. március 1. Önkéntes határőrcsoportvezetők értekezlete Orosházán Javuló együttműködés — növekvő eredmények az agráripari egyesülésben A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés Tanácsa tegnap, február 25-én a Békéscsabai Lenin Tsz-ben összegezte az 1986. évi gazdálkodás tapasztalatait. Veres András igazgató igen jelentős fejlődésről számolt be. Legfontosabbnak említette, hogy az 1984. évi válságos helyzeten túljutottak. Bizonyos átszervezésekkel, új profilok kialakításával konszolidálódott a helyzet, javult az üzemek és a BAGE apparátusa közötti együttműködés. Sok közös feladatot találtak a mindennapi munkában, melyek megvalósítása közben a gazdálkodás eredményeinek fokozására törekedtek. Teljes egészében ezzel magyarázható, hogy 1985-ben a fejlődés feltételeit megteremtették, s 1986- ban pedig a tervezett ötmillió forint nyereséggel szemben nyolcmilliót értek el. Az együttműködések legsikeresebb területe volt az agrokémiai tevékenység. A műtrágya és a növényvédő szerek felhasználásának komplettírozása és a repülőgépes szolgálat munkájának összehangolása, továbbá a takarmánygazdálkodási főágázat munkájának és teljesítményének növelése. Ennek egyik feltételét teremtették meg a 30 ezer tonna gabona tárolására alkalmas telep és egy, tízezer tonna takarmánytáp előállítására alkalmas keverőüzem építésével. Ezt a nagy mennyiségű takarmányt a taggazdaságokban és a tagüzemek által integrált háztáji gazdaságokban értékesítették. A sikeres ágazatok között tartották számon az IFA-al- katrészraktárt is, mely egy év leforgása alatt 120 millió forint értékű alkatrészt forgalmazott, jól kielégítve a BAGE taggazdaságainak ilyen irányú igényét. Az agráripari egyesülés lépést tartott a számítástechnikával is. Befejezték a számítógépes rendszerek komplett fejlesztését. Olyan programokat dolgoztak ki, melyek bárhol alkalmazhatók. Ezek közül többet már át is adtak, eladtak az érdeklődőknek. Az idei feladatok közül az ágazatok további komplettí- rozását és 1987 legjelentősebb agrokémiai fejlesztését említette az igazgató. Telek- gerendáson, Muronyban és Szabadkígyóson 30 milliós beruházással létrehozzák a folyékony műtrágyát előállító üzemüket. Ezzel a taggazdaságokat a legkorszerűbb műtrágya hasznosítására teszik alkalmassá. Számításaik szerint már az idén a tagüzemek területének 50 százalékára szuszpenziós oldatban juttatják ki a műtrágyákat. Terveik között szerepel az IFA-alkatrészraktár bővítése, az üzemi igények magasabb színvonalon történő kielégítésére és a gazdálkodás minden ágában a teljesítőképesség fokozása oly módon, hogv az 1987. évi BAGE- nyereség érje el a 12 millió forintot. A tanácsülésen felszólalt Kiss Sándor, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának osztályvezetője. A gazdálkodás eredményeiről és az idei tennivalókról szóló előterjesztéseket vita követte, majd a testület a közös munka továbbvitelére különböző határozatokat hozott. D. K. A közelmúltban rendezték meg az orosházi határőr- laktanyában az önkéntes ha- tárőrcsoport-vezetők éves értekezletét, melyen részt vettek az érintett társadalmi munkásokon kívül a városi, illetve a közvetlen megyei irányítás alá tartozó nagyközségek pártbizottságainak képviselői, valamint a Határőrség Országos Parancsnoksága képviseletében Hegyi Adolf ezredes. Bálint György alezredes röviden értékelte az 1986-os év eredményeit, meleg hangon mondott köszönetét az önkéntes segítők áldozat- készségéért, kiemelve a haza iránt, dolgozó népünk vívmányai védelméért, határaink sérthetetlensége biztosításáért mutatott elkötelezettségüket, felelősségérzetüket. A beszámolóban megfogalmazódott többek között az is, hogy azok, akik a határőrség feladataiból, az államhatár őrzéséből részt vállalnak, mindig maguk mögött érezhetik családjuk megértését és nem utolsósorban a munkahelyi vezetők, kollektívák, munkatársak segítő szándékát, melyek nélkül e rendkívül felelősségteljes megbízatást érdemben nem lehetne teljesíteni. A hozzászólások jól tükrözték, hogy önkéntes határőreink tevékenységére a jöA munkásőrség fennállásának 30. évfordulója alkalmából a napokban ünnepséget rendeztek Csorváson a nagyközségi pártbizottság székházában. Eljöttek azok az alapító tagok is, akik időközben az ország más tájára költöztek. A jubileumi vőben még inkább szükség lesz. A csoportok felkészültek, készek a követelmények teljesítésére. Az értekezlet második részében ünnepélyes pillanatok következtek. Az Elzett berettyóújfalui fémtömegcikkgyára önkéntes határőrcsoportja által meghirdetett versenymozgalom értékelésére, a jutalmak átadására került sor. Az elmúlt évre meghirdetett versenymozgalom követelményeit a biharkeresztesi őrs irányítása alá tartozó Mezőpeterd községi önkéntes határőrcsoport teljesítette legeredményesebben. A berettyóújfalui kollektíva által felajánlott vándorzászlót Kovács Lajos, a gyár PB- titkára adta át Kovács Jánosnak, a győztes csoport vezetőjének. Második helyezést ért el e nemes vetélkedésben a lökösházi őrshöz tartozó, a Kevermesi Lenin Tsz-ben működő 2. számú csoport. Harmadik lett a nagylaki őrs irányítása alá tartozó KSZV-gyáregységben működő önkéntes határőrcsoport. A jó hangulatú értekezlet baráti beszélgetéssel zárult, ahol ismerősök találkoztak, barátságok szövődtek. Tóth János ünnepségen — házastársaikkal együtt — mintegy 130- an vettek részt. Ünnepi beszédet Szél László mondott, majd köszöntötte a veterán és az aktív munkásőröket Tóth Pál, a munkásőrség megyei parancsnoka. a. Munkásőrök jubileumi ünnepsége Csorváson iskola KISZ-esei egy számítógépes versenyt, ahol harmadik lett az apácai csapat. Az egyik legtehetségesebb diák a nyolcadikos Futó Tibor, aki két évvel ezelőtt a tévé Basic-tanfolyam után sikeres vizsgát is tett. — Még alsó tagozatos koromban videojátékra áhítoztam, de apu azt mondta, inkább a számítógéppel barátkozzam. Gép ugyan még nem volt, de kaptam tőle egy könyvet, amit először nem értettem, aztán valahogy mindig világosabb lett a dolog — meséli, hogyan is kezdődött. — önálló programot készítettél már? — Van két játékom, az egyik kengurus, a másik meg egy kalandjáték, az a neve, hogy Éjféli lovagok. — Szerinted miért jó a számítástechnika ? — Hűha! Talán mert a számítógéppel gyorsan meg lehet sok mindent csinálni. Mostanában például egy kötőgépes programon gondolkodom, hátha sikerülne anyunak segíteni vele. — Azt mondják, a felnőttek általában nehezebben ismerkednek meg a számítás- technikával, mint a gyerekek. Vajon miért? — Szerintem azért nem tudják a felnőttek könnyen megtanujni, mert már nem játszanak. Ez pedig olyan, mint egy játék. Legalábbis nekem az. T. I. Számítógép az iskolában „Olyan, mint egy játék” HT 1080 Z — így hívják azt a számítógépet, amely a Csanádapácai Általános Iskola egy parányi szobájában kapott helyet, és ahol ezen a februári délutánon éppen Benke Csaba, Benkő Lajos, Futó Tibor, Ürmös Gáspár, Bozóki Szilvia és Lenti Brigitta nyomkodja a billentyűket. A gömbfelszín számításához állítanak össze programot. Mielőtt azonban közelebbről megismerkednénk a számítógépszakkörrel, feltétlenül érdemes felidézni magának a számítógépnek, pontosabban a gépvásárlásnak a történetét. Valamikor 1985 májusában adott közre a községben egy felhívást a helyi Széchenyi Tsz gépkocsijavító-műhelyé- ben dolgozó Petőfi brigád. Ebben arra biztatták az apácaiakat, csatlakozzanak az akciójukhoz, gyűjtsenek össze ahnyi pénzt, hogy vásárolhassanak egy számítógépet. Hadd ismerkedjenek meg időben az apácai gyerekek is a számítástechnikával, ne kerüljenek lépéshátrányba a továbbtanuláskor. Summa summarum: csaknem hétszázan ajánlottak fel kisebb-nagyobb összeget, s egy szép napon meg is érkezett a számítógép. Mi több, azóta már újabb kettőt is megrendeltek, hogy minél többen hozzáférhessenek — az érdeklődés ugyanis óriási. — Az 5—6. osztályosok a művelődési ház keretében működő szakkörben programozást tanulnak, a másik, játékos szakkörünkben pedig az érdeklődés felkeltése a cél, és az, hogy minél több gyerek megismerje a számítógépet, és barátkozzon meg vele. — sorolja Durajda Anna pedagógus, matematika tanár, és kolléganője, Futó Tiborné. — így tavaly ösz- szesen 130 tanuló fordult meg itt, és ismerkedett a billentyűkkel. Akit a gyerekek közül mélyebben érdekel a számítás- technika, azok „ottragadtak” a képernyő előtt, s hogy tehetségesek, azt máris siker bizonyítja. Tavaly például a város és a környék úttörőinek hirdettek az orosházi szakmunkásképző Szakköri foglalkozáson Fotó: Kovács Erzsébet
