Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-25 / 47. szám
1 1987. február 25., szerda Német nyelvű könyvek a gyulai könyvtárban Beszélgetés a nemzetiségi bázismunkárél Reisz Ádám Neue Zeitungot olvas Fotó: Gát Edit Reisz Ádámmal, a gyulai német klub — ahogy ő fogalmaz — ex vezetői ével a gyulai Mogyoróssy Könyvtárban találkoztunk. A német nyelvű lapokat olvasgatta nagy figyelemmel. Gyakori vendég itt, hiszen mióta nyelvoktatásra adta a fejét, sokszor szüksége van nyelvkönyvre, lemezanyagra. Olyan kulisszatitkokat is tud már. hogy ha itt egyik vagy másik nyelvkönyvet vagy a hozzátartozó felvételt nem kapja meg, az 5-ös iskolában működő fiókkönyvtárban kell keresnie, ott néha több sikerrel jár. A szépirodalmi kiadványokra kisebb szüksége van, hiszen otthon s a német klubban is akad könyvválaszték, ráadásul itt. a könyvtárban nem is könnyű hozzájutni ezekhez a könyvekhez. Talán egyszer, ha megnyílik az új könyvtár — bizakodik. Tényleg! Hóz-e változást az átköltözés a nemzetiségi bázistevékenységre? És egyáltalán, mióta foglalkozik a román mellett német irodalommal is a gyulai könyvtár? Erről kérdeztük az intézmény vezetőjét, Havasi lstvánnét. — Emlékezetes ' dátum, megjegyeztem: 1979. november 13-án a tanács vb-ülé- sén foglalkozott a könyvtárral. Dr. Zám András, a húskombinát igazgatója tette fel a kérdést, hogy miért nincs német olvasószolgálatunk is, hiszen Gyulán számottevő a német nemzetiségi lakosság. Felkerestük a Gorkij Könyvtárat, ők foglalkoznak a nemzetiségiek dolgával, majd levelek jöttek, mentek a megyei tanácshoz, a minisztériumhoz ... Végül német kisbá- zis lettünk. — Ez az elnevezés milyen tevékenységet takar? — A Művelődési Minisztérium nemzetiségi osztálya a központi alapból évente ad pénzt német nyelvű könyvek vásárlására. Ezt a megye német nemzetiség lakta területei között osztjuk el. Az összegből jut az eleki, a mezőberényi és az almáskamarási tagkönyvtárakba is. Szakfelügyeletük is hozzánk tartozik ... — És milyen tapasztalataik vannak? — Azt hiszem, Elekről mondhatok a legtöbb jót. Nádor Marika, az ottani könyvtár vezetője maga is német ajkú. Nem csoda hát, ha szívvel-iélekkel támogatja a nemzetiségiek ügyét. Nemcsak a kölcsönzésről, de a német könyvek árusításáról is gondoskodik. Élő kapcsolatot alakított ki az NDK Centrummal és a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségével. író-olvasó találkozókat szervez, s több jó ötlete realizálódott már, hála a helyi tanács támogatásának. Mezőberényben német gyerekszakkör működik a könyvtárban, mely a -jövő olvasóinak magvát adhatja ... Almáskamaráson kevésbé pezsgő a nemzetiségi tevékenység, ott bizony van még tennivaló. — És itt Gyulán? Minden rendben van? — Ezt azért nem mondanám. A legtöbb bajunk. hogy a német bázistevékenységre nem kaptunk státust Szerencsére az egyik kolléganőnk, Szabóné Laczkó Gabriella Baján, a német gimnáziumban végzett. Nélküle nem is tudom, mire mennénk. Ő intézi a könyv- beszerzéseket is ... — Azt már említette, hogy a központi alapból jut a könyvbeszerzésre. Elégedettek ezzel az összeggel? — Igen. 1984-ben három- ezer-kétszáztíz, a következő évben ötezer-hatszáznegy- venöt, 1986-ban pedig tizenháromezer forintot fordítottunk a német nemzetiségi irodalom gyarapítására. Bajunk inkább a beszerzés körül van. A Könyvértékesítő Vállalatnál hiába adjuk le rendeléseinket a „Nemzetiségi új könyvek állomány- gyarapítási tanácsadó”-ja alapján, a kért irodalom elenyésző százaléka érkezik meg. Ezért úgy döntöttünk, évente kétszer felutazunk Budapestre, vásárolni. így talán több szerencsével járunk. — Jelenleg mekkora állományból válogathatnak? — Több mint ezerkétszáz német nyelvű kötet található nálunk. Ebben van gyermek-, ismeretterjesztő és szépirodalom, nagyjából egyenlő arányban. És a nyelvkönyvekről, nyelvleckékről még nem is beszéltem ... Nemrég a német klub tagjainak kívánságára két irodalmi folyóiratot rendeltünk, de vannak sport, technika, művészeti témájú és gyermekfolyóirataink is. Gazdag hangtárunk is van ... — Mindezt sokan igénybe veszik? — Hogy a legfiatalabbak- kal kezdjem: a Bartók Béla úti óvodából havonta mintegy negyven apróság látogat el hozzánk. A 3-as iskola 45 alsó tagozatos diákja is rendszeresen jár a könyvtárba. Sajnos — ki tudja miért —, a felsősökről i gyan- ezt nem mondhatom el Felnőtt? Körülbelül ötven van, aki kimondottan német nyelvű könyveket keres. — Nincs könnyű dolguk, ha válogatni akarnak ... — Nem is tudnak, csak katalógusból tájékozódni. A Kohán Képtárban van egy raktárunk, oda kell átmentünk a kért kötetekért, így a kölcsönzés minimum egy órát vesz igénybe. Sajnos, jelenleg nincs helyük a német könyvednek, csak néhány gyermekkötetet tartunk ■ itt, melyeket havonta cserélünk, hogy lehessen mindig választani. Az új könyvtárban más lesz a helyzet. Ott a nagyteremben lesz egy körbefutó galéria, ott elhelyezhetjük a nemzetiségi irodalmat is. Akkor már bátran kitehetjük a három nyelvű feliratot a bejárat fölé... — Egyéb terveik? — Rendeztünk már német—magyar nyelvű előadást, kortárs írókról. Nagy sikere volt. Ezt szeretnénk tovább folytatni. Tervezzük, hogy egyszer német olvasási versenyt is tartunk. Aztán jó lenne néhány ügyes gyereket elküldeni a Dunántúlon, Pécs környékén rendszeresen megrendezésre kerülő német olvasótáborba is ... — Végül egy személyes kérdés. Ügy tűnik, szívesen foglalkozik a nemzetiségiek olvasáskultúrájának fellendítésével ... — Valóban így van. Meggyőződésem, hogy mindenkinek joga van az anyanyelvét gyakorolni. Hogy ehhez, a nyelvápoláshoz mi is hozzájárulhatunk a magunk módján, ennek külön örülök. Nagy Agnes A Békés Megyei Tanács kiadói gondoskodásával Békéscsabán, a megyei könyvtár nyomdájában jelent meg a minap Dömötör János művészettörténész könyve Koszta Rozália festőművészről. A nyomdatechnikailag kiemelkedő könyv kitűnő tanulmányt ad az érdeklődők kezébe Koszta Rozáliáról, a Gyulán élő festőművészről, megrajzolva gyermekkorát, tanulmányi éveit, művésszé válását, értékelve eddigi pályájának jelentőségét és egyediségét a magyar képző- művészetben. A szerző fekete-fehér és színes illusztrációkkal mutatja be és elemzi a művészre legjellemzőbb alkotásokat, érdeklődésének dokumentumait, emberszeretetének, szülőföldszeretetének legszebb képi megnyilatkozásait. A könyv a tanulmány mellett szemelvényeket ad a Koszta Rozáliáról megjelent kritikákból, felvillantja a kortársak megnyilatkozásait, kiállításainak teljes eddigi jegyzékét is közreadja, végül megjelenteti Bede Anna, Sass Ervin és Kanizsa József a festőművésznek ajánlott verseit.
