Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-16 / 39. szám
■ 1987. február 18., hétfő Visszhang „Temetésen történt” A Népújság 1987. február 2-i számában, a Szerkesz- szen velünk c. rovatban, „Temetésen történt” címmel közreadták Sz. T.-né sarka- di lakos levelét, melyben az elhunyt U. I.-né, köztiszteletben álló varrónő 1987. január 4-én 14 órától tartott temetésén történt, kegyeletsértőnek minősített cselekményeket írt le. A levél közzététele után, mint az abban elmarasztalt „illetékesek” egyike, a Békés Megyei Temetkezési Vállalat részéről lefolytatott vizsgálat megállapításait az alábbiakban közlöm: Sarkadon az a temetési gyakorlat, hogy a temetkezési vállalat dolgozói a ravatalozótól a sírhelyhez gépkocsival viszik az elhunytat, valamint a közvetlen hozzá-' tartozó koszorúját, az ún. főkoszorút. A ravatalozónál maradt többi koszorút a család ismerőseinek — és nem a levélben említett hozzátartozóknak — a közreműködésével kézben viszik a sírhoz. így történt ez U. I.-né temetésén is. A főkoszorút azért nem helyezték közvetlenül a sírra, mivel annak a fagyos földdel való behantolása a szokásosnál tovább tartott. így az egyik szomszédos sírra tették le, a hantolás befejezéséig. Ezt követően a gépkocsival a vezető azért igyekezett visszamenni a ravatalozóhoz, mivel a 15 órára kitűzött temetést kellett előkészítenie. A sors kegyetlensége folytán az a halott ugyanezen család másik, távolabbi hozzátartozója volt. A két temetés egymást követő megtartása kifejezetten az elhalt U. I.-né férjének a kívánságára történt. Feltehetően a tisztelt levélíró nem ismerte ezeket a körülményeket. Megjegyzem, hogy vizsgálatunk alkalmával felkerestük az elhunyt U. I.-né férjét, együttérzésünket fejezve ki mély gyászában. Elmondása szerint szeretett felesége temetésén — rosszulléte elmúltával — úgy tapasztalta, hogy temetkezési dolgozóink becsülettel, megfelelően látták el szomorú feladataikat. Békés Megyei Temetkezési Vállalat, Balázs Mátyás igazgató Sok lakodalomba, családi rendezvényre, társas vacsorára, ösz- szejövetelre hívják meg szakácsnak Újkígyóson Szluka Mihályt, aki tsz-tag és 1958 óta forgatja a főzőkanalat. Ügy hírlik, a környék legjobb paprikását ő főzi. Saját bevallása szerint leginkább birkapaprikást szeret készíteni, s a legnagyobb adag, amit eddig főzött egy 300 fős lakodalomban ké. szült. Szakács volt a honvédségnél is. Otthon legszívesebben a nyúlpörköltet és a bográcsos halászlét készíti el Nátor János Sítáborban voltunk Január végén Csehszlovákiában Brezno városában tíznapos sítáborozáson voltunk mi, a békéscsabai Pad- rah Lajos Általános Iskola 5. a osztályos tanulói, négy tanár kíséretében a Békéscsabai Előre Spartacus Sport Club autóbuszával. Nagyon vártuk az indulást. Az út kilenc-tíz óra hosszat tartott. Barátként fogadtak bennünket a breznói általános iskola pajtásai. A következő napokon a síelés tudományát igyekeztünk megtanulni. Kirándultunk a Tátrába is. Az iskolában sok pajtással barátságot kötöttünk, apró ajándékokkal kedveskedtünk egymásnak. Nagyszerű tíz nap volt, köszönjük! Nagy Erika, tanuló Engedményes vásár a Tótkomlós és Vidéke Áfész tüzelő- és építőanyag-telepén (Tótkomlós, Marx u. 6.). 1987. február 16—28-ig Nyílászárók 10%-kal, PK—36—42—48 vb.-panel 10%-kal, parketta (normál, csaphornyos), akác, tölgy, gyertyán 20%-kal, egyes falburkoló csempék, padlólapok 10—30%-kal kerülnék értékesítésre. MINDEN KEDVES VÁSARLÖT VARUNK! Mindennap: 7.00—16.30-ig (szerda szünnap). Szombaton: 7.00—13.00-ig. Szerkesztői üzenetek Asztalos Pálné, Tótkomlós: Az Orosházi Állami Gazdaság központjában panaszát kivizsgálták, és a következőket állapították meg: „A dolgozó munkaviszonya 1984. augusztus 2-án szűnt meg gazdaságunknál. 1984. szeptember 21-én a fénymásolatban csatolt levélben bejelen- tettük az adóhatóságnak, hogy 1984-ben illetményföldet nem kapott. Vállalatun- | kát tehát mulasztás nem terheli. Az ugyancsak másolatban csatolt levelünkben is- • mételten kértük a pénzügyi osztályt, hogy az 1984. évi illetményföld-használat után kivetett adót töröljék Asztalos Pálné terhéről.” Az állami gazdaság tehát vétlen abban, hogy olvasónkra kivetették az adót. Panaszát most ezért az adóhatóságnak továbbítjuk. * * * Hunya L ászióné, Gyoma- endrőd: Türelmét kérjük, levelére rövidesen válaszolunk. * * * Lehel Jánosné, Békéscsa- ba: Köszönjük levelét, amelyben arról számol be, hogy a most 40 éves békéscsabai zeneiskola egykori növendéke volt. További jó egészséget kívánunk. I * * * Balogh Erzsébet, Tótkomlós: Beszámolóját, amelyben a Haladás Tsz ifjúsági fúvószenekaráról ír elismeréssel, megkaptuk. Színes beszámolóit várjuk a jövőben is. Délután 4 érakor bezár a papírbolt Több szülő nevében szeretném szóvá tenni a következőket: mint köztudomású, Orosházán igen sok iskola van, igen sok gyerekkel. Orosházán, úgy látszik a papírüzlet nyitva tartását csak a táppénzesek és nyugdíjasok idejéhez .igazítják, mert délután 4-kor bezár. Még egy észrevétel a papírkereskedésben tapasztaltakról, s ez általában vonatkozik a képeslapot árusító üzletekre is: a már nem olcsó képeslap (5 Ft/db) árát rányomtatják a lapra. A kereskedők, áthúzva a régi árat. 5 forintra javítják tintával, nagy betűvel az árat. Nem lehetne a tárolópolcon feltüntetni az árat, a megfelelő lapok mellett? Vagy ha már javítják, nem lehetne ceruzával? Egy kis figyelmesség nem ártana! Kellemetlen egy olyan lapot postázni üdvözletként, ahol a képeslap ára nagy betűkkel, tintával díszük a lapon! Orosházi szülők nevében Szabó Sándorné, szülői munkaközösség „fl gázszolgáltatás Szarvason” Nem az UNI0R A Népújság 1987. február 2-i számában „A gázszolgáltatás Szarvason” című cikkben tévesen jelent meg, hogy szövetkezetünk Szarvas városban utcai gázvezetéképítéssel foglalkozott. Szövetkezetünk épületgépészeti üzeme Szarvason kizárólag belső, épületen belüli gázszereléssel foglalkozik. Tehát szövetkezetünkre vonatkozó negatív észrevételek téves információra alapulnak. UNIOR Szövetkezet, Orosháza, Szabó Géza elnök Szeghalmon a Szabadság téri és a József Attila-lakótelep lakói csaknem 108 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek Mikola Lajos tanácstag vezetésével az elmúlt évben. Részt vállaltak többek között a lakótelep parkosításából, fákat ültettek, játszótéri felszereléseket festettek és javították az utakat. A felvétel a lakótelepi társadalmi munkások egy csoportjáról készült Eiler Ferenc F»tó: Bért* Mária 510 forint helvett 4 forint 50 fillér 450 forintos árba”, akkor a BÁV miért nem annyiért adta a kabátot el? (Pontos név és cím szerkesztőségünkben.) * * * Az olvasónk által mellékelt értesítésen bizony egyértelműen látható, hogy „megállapított új felvételi ár 4,50”, vagyis 4 forint 50 fillér, kézzel írva egy 4-es szám, és mellette, fenn, fele akkora számokkal és aláhúzva az 50-es. Ám ez az összeg, lévén szó egy korábban 510 forintra becsült télikabátról, oly elképesztően csekély, hogy levélírónk nem is gondolhatott-hihetett mást, csak 450 forintot. A válasz levelezőlapon is ezt az összeget jelölte, s ha erre a BÁV-nál odafigyelnek, megelőzhették volna a panaszt. Suma summarum, olvasónk figyelmetlen volt. De minek minősíthető a BÁV 4 forint 50 filléres ára? ... A BÁV békéscsabai felvevőhelyén 1986. október 26-án adtam be lányom velúr, műszőrme béléses télikabátját. A BÁV becsüse 510 forint átvételi árat határozott meg, melyet részemre akkor fizetnek ki, ha a kabát elkelt. 1987. január 15-i keltezéssel kaptam egy értesítést, mely szintén a birtokomban van, ezen közlik. hogy az ellenőrző becsüs az árat nem hagyta jóvá. Egyben kérik, hogy a mellékelt válasz levelezőlapon egyezzem bele az új árba. Abban a Íriszemben, hogy 450 forint az új ár, a válasz levelezőlapra ráírtam, hogy beleegyezem a 450 forintos árba, és azt visszaküldtem. Erre január 19-én kaptam egy értesítést, hogy a kabát elkelt, menjek a vételárért. Mivel én menni nem tudtam, egy ismerősömnek adtam egy meghatalmazást, hogy vegye fel a nekem járó összeget. Meglepődve tapasztaltam, hogy ő nekem 4 forint 50 fillért ad át. Az elszámolószelvényen az új átvételi ár. 8 forint 50 fillér, abból 4 forint a levonás. kifizetendő részemre 4 forint 50 fillér. Telefonon érdeklődtem ezt követően a boltvezetőtől, aki a következőket mondta: a becsüs 8 forint 50 fillérre értékelte a kabátot, 4 forint az értékesítés postai díja, így nekem csak 4 forint 50 fillér járt. Ekkor kértem a kabátot vissza, hogy a 4 forint 50 fillért visszaadom. Erre a hölgy közölte, hogy nem áll módjukban a kabátot visz- szaadni, mert ez ellen már nem lehet semmit tenni. Több dolog nem tiszta nekem ebben az ügyben... Hogyan lehetséges az, hogy amíg egyszer 510 forintra felértékelnek egy kabátot, három hónap múlva 4 forint 50 fillér az értéke? Miért van az, ha már 4 forint 50 fillérre értékelik az értesítés szerint, akkor az elszámolószelvényen mégis miért 8 forint 50 fillér az átvételi ár? Ha én a válaszlapon azt írtam, hogy „belegyezem a Jogi tanácsok fl házadóról A házadóról szóló eredeti rendelet több mint húszéves, ezért vált szükségessé, hogy a jelenlegi viszonyoknak jobban megfelelő adózási formát vezessenek be. A rendelkezés célja, hogy a vagyonosabbak többet fizessenek. A jogszabály eleve figyelembe veszi a lakás nagyságát, a lakók számát, és az ingatlan (lakás) értékét is, amikor a fizetendő összeget meghatározza. A lakás fekvése, luxusjellege lehet adónövelő tényező, de például, ha rossz övezetben van (gyártelepülés stb.), akkor az adó nagymértékben csökkenthető. Nézzük az alaprendelkezést : adóköteles a magán- személyek tulajdonában áltó lakás. A magánszemély tulajdonában álló lakásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a lakásépítő és fenntartó szövetkezet tulajdonában levő lakásra is, ha arra a szövetkezet tagját az állandó használat illeti meg. Ha a magántulajdonban levő lakásnak haszonélvezője van, akkor az adót a haszonélvező terhére kell megállapítani. Közös tulajdonú lakás esetén a tulajdontársakat egyetemleges adófizetési kötelezettség terheli. Mentes a házadó alól: az a lakás, amelynek adómentességét nemzetközi szerződés állapítja meg, vagy amelynek adómentessége viszonosságon alapul; adómentes a komfort nélküli és a szükséglakás; és ami nagy tömegeket érint: mentes a házadó alól az egy- és kétlakásos épületben a száz négyzetméternél, a többlakásos épületben pedig a nyolcvan négyzetméternél nem nagyobb lakás. Szociálpolitikai szempontok valósulnak meg abban a rendelkezésben, ha a családtagok száma akkora, hogy a lakás területe fejenként a 25 négyzetmétert nem haladja meg, nem kell adót fizetni. Kérdés: mi lesz azokkal az idős emberekkel, akik valamikor ugyan nagy családban éltek, de magukra maradtak a nagy lakásban. A nagy értékhez nem feltétlenül párosul nagy jövedelem. Az adókivitésre jogosult tanács velük szemben is gyakorolhatja a méltányosságot. Akik korábban házadómentességben részesültek, azok továbbra is élvezik ezt a kedvezményt az eredeti lejáratig. Akik viszont a használatbavételi engedélyt az új jogszabály hatályba lépése, 1987. január 1. után kapják meg, rövidebb ideig élhetnek a kedvezménnyel. Az 1987. január hó 1. napját követően kiadott használatbavételi, illetőleg végleges fennmaradási engedély alapján használatba.vett lakás az engedély keltét követő év első napjától számított tíz évig adómentes, feltéve, hogy nem haladja meg a szokásos mértékű lakás nagyságát. Szokásosan itt öröklakás esetében 180, illetve családi ház, ikerház esetében 200 négyzetméteres lakás- nagyságot értünk. Építtetők figyelmébe ajánljuk azt a körülményt, hogy az engedély nélkül használatba vett lakások adókötelezettsége a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik, vagyis a szabálytalankodók elesnek a 10 éves adómentességtől. Az adó alapja a lakás alapterülete. Ennek megállapítása során — mint már említettük — az adóhatóság a lakás 80, illetőleg 100 négyzetmétert meghaladó alapterületét figyelmen kívül hagyja, ha a lakásban állandó bejelentés alapján együtt lakó közeli hozzátartozókat is beleszámítva a lakás egy főre számított területe nem több 25 .négyzetméternél. Ha az egy főre jutó terület a 25 négyzetmétert meghaladja, az adó alapja ez a többlet rész. (Műemlékvédelem alatt álló lakások esetében ennek a felét kell csak számítani.) A jogszabályban megtalálható a táblázat is, amely szerint kell fizetni az alapadót. Városokban és községekben más tarifa szerint kell fizetni. Megtalálhatjuk az adócsökkentő és -növelő tényezőket. Kimondja a jogszabály, hogy a házadó évi mértéke háromszáz forintnál kevesebb nem lehet. Nem lényegtelen, hogy a tulajdonost a lakás, illetőleg az azt magában foglaló épület felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén — a pénzügyminiszter által megállapított feltételekkel — adókedvezmény illeti meg. Feltételezhetően sokan szeretnék a jogszabályt elolvasni, ezért itt közöljük, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1986. évi 25. számú törvényerejű rendelete a házadóról a 42. számú (1986. október 2.) Magyar Közlönyben jelent meg. Dr. Kertész Éva