Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-14 / 38. szám

NÉPÚJSÁG 1987. február 14., szombat Könnyű hatvan perc Békéscsabai Előre Spartacus-RK Zamet Rijeka 24-17 (14-7) Nemzetek közötti barátságos női kézilabda-mérkőzés, Békéscsaba, 100 néző. V.: Gőg, Horváth. Békéscsaba: Thaiszné — Laczó 1, Ha­sik, Hegedűsné 2, Hankóné 7 (3), Bolla 7 (3), Mokosné 5 (1). Cse­re: Dobóné, Szakálné 1, Sebenné, Máté, Krisztóf 1. Edző: Felleg- vári Zoltán. Kijeka: Smolic — Salopek 4, Pavicic, Gustin 6 (6), Bogojevic 1, Ciganovic 3, Siloy 2. Csere: Crnac, Panzic 1. Edző: Bogojevic Alexandro. Kiállítások: 6, ill. 4 perc. Hétméteresek9 7, ill. 6/6. Az eredmény alakulása: 12. p.: 7—2, 19. p.: 8—5, 52. p.: 21—1 A mérkőzés előtt külön kö­szöntötték az éppen születésnap­jukat töltő rijekai Ciganovicot és a békéscsabai Sebennét. Ezt követően gyorsan bemelegedtek a csapatok, rövid idő alatt már tíz gól esett. Igazán nagy iram­ról és színvonalról azért még ko­rai lenne beszélni, hiszen mind­két csapat javában benne van az alapozó időszakban. Minden­esetre a békéscsabaiak könnyű hatvan perc alatt döntötték el a mérkőzés kimenetelét. Adósak vagyunk még a ju­goszláv csapat mezőberényi mérkőzésével: RK Zamet Rijeka —Mezőberényi SE 26—20 (19—8). V.: dr. Szekeres, Zsilák. Ld.: Salopek, Gustin 6—6, Ravicic 4, ill. Csulikné, Tobakné 6—6. A jugoszláv csapat ezenkívül le­győzte a Hódmezővásárhelyi Porcelánt és döntetlent ért el az NB I-es Budaprint Szegedi Textilművek ellen. A Kner-döntőben: Békéscsaba—Vfl£v Bramac Véglegesen kialakult a Kner Kupa férfi pénzdíjas vidékbaj­nokság menetrendje, amelynek döntőit ma játsszák Békéscsa­bán, a 2. sz. iskolában. Miután a hétközben lejátszott Pécs—Du­naújváros összecsapáson a Ba­ranya megyeiek győztek, így hiába bizonyult jobbnak a Ta­tabánya a Veszprémnél, a Pécsi MSC játszhat a bronzéremért és a vele járó díjért. Így a mai döntő pontos me­netrendje: 15 óra a 3. helyért: Debreceni Dózsa—Pécsi MSC. Az első helyért: Békéscsabai Előre Spartacus—VAÉV Bramac Veszprém. Ezt a mérkőzést 16.30 órakor kezdik. A két ta­lálkozó játékvezetője a Berg­mann—Sziklai és a Falu—Iháss páros lesz. Gerai győzelem — 2—0 Annus Vince, a Békéscsa­bai Előre Spartacus ügyveze­tő elnöke tájékoztatott teg­nap bennünket- arról, hogy az NDK-ban edzőtáborozó li­la-fehér labdarúgócsapat le­játszotta második mérkőzé­sét is — ezúttal a gerai csa­pat volt az ellenfél. A vihar­sarkiak javuló játékkal 2—0-ra legyőzték az NDK- beli együttest. A gólszerzők: Csanálosi és Adorján. Ugyan­csak hír a csapatról, hogy Steigerwald és Kurucz’ ki­sebb sérüléssel bajlódik. Ma, szombaton játsszák utol­só mérkőzésüket, amelynek során az első ligás Bisowsz Werda együttesével mérik össze tudásukat. A csapat várhatóan vasárnap a késő ■esti órákban ér haza, majd egynapos pihenő után kedd­től hazai környezetben foly­tatják a fölkészülést a már­cius 1-i tavaszi, MTK-VM elleni rajtra. Sportvetélkedő II. A sportvetélkedő I. fordulójának helyes megfejtése: 2, x (2), x, 1, 2, 2, 1, x, x, 1, x, 2, 2 és 1. A fentiekből is kitűnik, hogy a 2. kérdésnél az x és a 2-es változatot is elfogadtuk, hiszen utóbb kiderült, hogy az Ibusz Bükki Kupát fogathajtásban és tájékozódási fu­tásban is megrendezik. A két héttel ezelőtt feladott sportvetélkedő I. kérdé­seire 198 megfejtés érkezett be, amelyek közül 51 volt a telitalálatos szelvény. Közülük sorsolással a következők nyertek 100 forintos könyvutalványt (amelyet postán kapnak meg): Beregszászi Pál, Békéscsaba. Czene Zoltán, Békéscsaba. Cs. Varga László, Békés. Fabó István, Békés- szentandrás. Harmati László, Mezőberény. Héder Sándor, Medgyesegyháza, Melich Pál, Szarvas. Nagy János, Esz­tergom. Nagy Károly, Békéscsaba. Petrovszki Mihály, Békéscsaba. S akkor nézzük az új kérdéseket. 1. Az 1986. évi tornász IBV-n Kovács Kriszta, a Békés­csabai Előre Spartacus tornásza melyik szeren volt bronzérmes, az alábbi három közül? ______ 1 talaj x gerenda 2 ugrás 1______1 2 . Hol van a Balaton déli partján nemzetközi üdülő­telepe az Express Ifjúsági és Diák Utazási Irodának? 1 Balatonszemes --------­x Balatonföldvár 2 Siófok 3. Hányadik alkalommal szervezik meg Békés megyé­ben a szabadidős sportklubok megyei asztalitenisz-sereg­szemléjét ma, február 14-én? • 1 második x negyedik 2 hatodik _____ 4 . Békés megyében melyik sportágat támogatja anya­gilag az Ibusz? 1 férfi labdarúgás x női labdarúgás 2 úszás _____ 5 . Hány NB-s röplabdacsapata van Békés megyének? 1 egy --------­x kettő 2 három 6. Az 1986—87. évi labdarúgó bajnoki mérkőzések házi góllövőlistáján melyik Előre spartacusos játékos a lista­vezető? 1 Kurucz Ádám x Szekeres József 2 Pásztor József ______ 7 . Hol volt a legutolsó Békés megyei cigány sportnap? 1 Békés x Mezőberény 2 Sarkad 8. Hányadik NB I-es bajnoki évét kezdi legutóbbi föl­kerülése óta a Békéscsabai Előre Spartacus férfi kézilabda­csapata 1987-ben? ______ 1 harmadik x negyedik 2 ötödik -------­9 . A tavalyi olimpiai ötpróbaakcióban melyik sportág mozgatta meg a legnagyobb tömegeket a Békés megyei próbák közül? ' 1 kerékpárpróba x gyalogtúra 2 futópróba _____ 1 0. Milyen érmet nyert az 1986. évi Ibusz Bükki Kupa nemzetközi fogathajtóversenyen a mezőhegyesi Krizsán Sándor? _____ 1 arany x ezüst 2 bronz _____ 1 1. Zsivótzky Gyula kalapácsvető milyen eredménnyel volt aranyérmes a mexikói olimpián? 1 72,87 m x 73,21 m 2 73,36 m _____ 1 2. Ki lett az 1986. évi aranylabdás labdarúgó? 1 Zavarov --------­x Belanov 2 Daszajev 13. Az 1986. évi mexikói labdarúgó-világbajnokságon a Magyarország—Kanada (2—0) mérkőzésen ki rúgta a má­sodik gólt? 1 _____ 1 Détári x Esterházy 2 Kiprich _____ \ 1 3+1. Melyik városban rendezték 1986-ban az egyéni salakmotoros világbajnokság döntőjét? 1 Pocking ] x Katowice 2 Bradford j A helyesnek vélt tippet a szelvény jobb oldalán lévő kockába kell beírni, s a kivágott szelvényt kell bekül­deni! Cím: Békés Megyei Népújság Sportrovat, 5601 Bé­késcsaba, Pf.: 111. A megfejtéseket legkésőbb február 19-ig adják postára — csak azokat vesszük figyelembe, amelyek az azt követő napig beérkeznek. A megfejtő neve: Lakcíme: © „Könyvzárta után” érkezett RÖTH ANTAL NYILATKOZATA Péccsel beszélek. Róth Antallal. Sose láttuk egymást. Hang hangra figyel. Bemutatkozom. Mondom, hogy ki vagyok, mi vagyok. Nem titkolom, hogy azt a helyzetet szeretném ki­használni, melyben Róth Antal már nem függ senkitől Ma­gyarországon. Már a holland Feyenord játékosa. De remél­tem, hogy hajlandó lesz nyilatkozni Mexikóról és Mezeyről. — Jó estét kívánok! — mondom a telefonba. — Jó estét. Hosszan és körülményesen mondom el, mi céllal írtam könyvet a mexikói kudarcról és annak körülményeiről. A válaszolgató hang csupán csak azt jelzi, hogy hallja. — Tu­dom, hogy oda kellett volna utaznom. Erre azonban nincs idő. Ez a mostani beszélgetés a legutolsó lehetőség arra, hogy... — Kérdezzen, amit akar. Amire csak kíváncsi. — Hajlandó interjút adni? — Igen. Ez az, amire így, ilyen gyorsan a lelkem legmélyén nem számítottam, de már kérdezem is: — Inkább fáradtságot érzett a magyar—szovjet mérkőzé­sen vagy rosszullétet? — Nagyon nagy fáradtságot éreztem — mondja Róth An­tal —, olyasfélét, amit rosszullétnek is mondhatok. — Érzett már hasonlót? — Nem. Sohasem ... — Mi okozhatta? — Hát, nem a tészta. — A túledzettség? — Biztos, hogy nem. — Miért volna biztos? ■ — Mert ilyen állapotot akkor sem lett volna szabad érez- nem, ha egyáltalán nem lettem volna edzésben. — De hát mi? A nagy elvárások tonnás terhei, az idegfe­szültségek így jöttek volna ki? — Egyértelműen ezt se merném így kimondani, habár so­kunknak ez volt az első világbajnoksága. Nulla edzéssel vagy akármilyen túledzettséggel is, sokkalta többet kellett volna nyújtanunk. — Mi volt az akadálya? — Nem tudom. — Ennyi idő után sem? Mi történt? — Valami történt. Nem tudom megmondani, hogy mi. — Ételmérgezés? — Neim hiszem. — Valami speciális mexikói salátaféleség? Annak a ha­tása? — Ilyesmit senki se gondolt. — Mi az, amit mindenki gondolt? — A szerencsétlenül és gyorsan bekapott két gól sokkha­tása. Az, hogy ettől teljesen megzavarodtunk. Hogy ez a vi­lágbajnokságunk első mérkőzésének első négy percében tör­tént. Hogy mi magyarok nem jól viseljük el a kudarcot. — Létezhet olyan négy perc, ami ennyire szétverhet egy csapatat? — Néhány mérkőzésre, igen. Ezért estünk ki. De ezt a csa­patot véglegesen nem az a négy perc verte szét. Ezt a csapa­tot kár volt Mexikó után végleg szétverni, mert igaz, hogy egy nagyon mély hullámvölgybe került, de ha valaki, akkor Mezey György ki tudta volna hozni a csapatot a Mexikó utáni hullámvölgyből. A hároméves fizikai fáradtságot a csapat kipihente volna. Egyénileg mindenki magára találha­tott volna, ha nem fogad bennünket az, ami fogadott. Ha nem kötnek belénk oly módon, hogy azt a magunkkal ho­zott fáradtsággal együtt már nem lehetett elviselni. Mezei András: Ki beszél itt már Mexikóról? Válaszok Végh Antalnak — De hát mi történt! — Mexikóban csúnyán megvertek bennünket. Mexikóban alig álltunk a lábunkon. Egy nagyszerű csapattól szenved­tünk vereséget. De hogy itthon mi történt, hogy miért foga­dott bennünket valóságos idegháború — az a nagyobb és a megrázóbb rejtély számomra. Ami Mexikó után történt — állíthatom —, azzal ártottak a legtöbbet a magyar labdarú­gásnak. így utólag persze már emlékszem, hogy az 1985-ös magyar—holland után is megütötte a csapatot valami ebből. — Mi volt az? — Hogy itt nem lehet veszteni. — Milyen értelemben nem? — Ez kiderült... — Igen, de jöttek az EB-selejtezők. Ismét vereség a hol­landoktól. Vereség Athénben a görögöktől. Ezek már nem meleg és párás magaslatok. Nem délben fociztak. Nem lehe­tett szó túledzettségről. Nem ettek tésztát és mégis: erőtle- nebbül játszottak, mint Mexikóban. Ez a csapat a mundial után mitől esett szét? — Attól, hogy csonka lett. Ennek a válogatottnak az erős­sége Mezey György volt. Szétesett, mert ennek a válogatott­nak az élére Mezey György után jobb embert nem tudtak' állítani. Szétbomlott. Romba dőlt Mezey nélkül a magyar vá­logatott. Persze mint mindig, most is sok-sok kifogást lehet találni, de a legfontosabb ok az lehet, hogy nem találták meg Mezey utódját. Azt azonban el kell ismerni, hogy a ma­gyar „mezőnyben” nagyon nehéz azt megtalálni. És ha már itt tartunk, hadd tegyem hozzá azt is, hogy nagy hiba volt Mezeyt elengedni. Ű az egyetlen, aki a magyar válogatottat szinten tudta volna tartani a történtek ellenére is, a nemzet­közi porondon. Ö a legfelkészültebb, ö ismeri a magyar vi­szonyokat a legjobban. Ebben biztos vagyok, ö volt az, aki rendszert vitt a csapatba és amit a csapat a hollandok el­len, a görögök ellen „bizonyított”, az az ő rendszerének a teljes hiánya. — Elfogult Mezey mellett? — Igen. — Mi rosszat tud mondani róla? — Mezeyről csak a maximális jókat tudom mondani, azt, hogy hozzá hasonló derék emberrel és jó szakemberrel még soha nem dolgoztam. Hogy három csodálatos évet köszönhe­tek neki, amit soha életemben nem fogok elfelejteni. És azt hiszem, ebben minden benne van. Mindent elmondtam ez­zel. Mert ő pontosan tudta, hogy mit kell csinálni a • pályán és azt, hogy mi meg tudjuk csinálni, el tudta hitetni ve­lünk olyannyira, hogy képesek voltunk rá. Megcsináltuk. — De hát, kedves Róth Antal: miért nem mondta? Miért nem mondta ezt mindjárt a mundial után? Avagy: lehet, hogy mondták ezt Mezeynek akkor, amikor egyedül maradt? — Nem. Sajnos, nem mondtam. Nem mondtuk. Ez egy amolyan magyar dolog... A mundial után mindenki men­tette az irháját, mert nekünk itthon kellett maradni és tud­tuk, hogy Gyuri bá’ el fog menni. Örülök, hogy ezt elmond­hattam. De ismétlem, ezt a csapatot nem a mexikói kudarc verte szét, hanem a kudarc fogadtatása. Hogy már lassan a focira is rá lehet mondani: az is bolond, aki focistának sze­gődik el ma Magyarországon. — Mert még Végh Antal is lökött rajta egy nagyot... — ön egészségesnek érzi magát most? — Igen. — A gerincműtétére gondolok. — Igen, arról beszélek én is. — Hadd kérdezzem meg: milyen betegsége volt? Porcko­rongsérv? — Nem. Kétoldali csigolyaív-szakadásom volt, ezt sikerült csavarozással rendbe hozni. — Sikerült? — Igen. Minden jel arra vall. — Mégis: mennyi ideig kellett kímélnie a gerincét? Mikor kezdhette el az edzéseket? — Az operáció után két héttel már úsztam és a negyedik héten már könnyített edzést végeztem. — Nem ártott meg? — Nem. Épp így volt előirva. —• De ha történetesen nem sikerült volna az operáció, ak­kor mit gondolt volna azokról, akik belevitték? — Nem „vittek bele”. Én magam döntöttem. És ha törté­netesen úgy alakul, hogy nem gyógyulok meg, akkor se gon­doltam volna semmi rosszat, mert tudtam, hogy nincs más esélyeim, mint ez a műtét. Ha nem operáltatom meg a ge­rincemet, akkor azon semmi más nem segít. Akkor nincs esélyem, így pedig mégiscsak volt egy kis reményem arra, hogy kijutok a világbajnokságra, hogy továbbra is az élvo­nalban futballozhatok. Ez történt. (Folytatjuk) BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Árpás! Zoltán. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Tele­fon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hlrlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents