Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-16 / 39. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS a MEGYEI TBHÚCS LBP1B 1987. FEBRUÁR 16., HÉTFŐ Arm: 1,80 forint XUI. ÉVFOLYAM 39. SZÁM Öt év munkáját értékelték Megyei TIT-küldöttértekezlet Békéscsabán A vitában szót kért dr. Soós Gábor, a TIT alelnöke is A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Békés me­gyei szervezete február 14- én, szombaton Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban rendezte meg megyei kül­döttértekezletét. A résztvevő­ket és az elnökség tagjait — köztük dr. Soós Gábort, a TIT alelnökét, nyugalma­zott államtitkárt és dr. An­tal Andrást, a TIT országos titkárát — dr. Kertész Már­ton, a TIT megyei elnöke köszöntötte, majd átadta a szót dr. Krupa András me­gyei titkárnak, aki a me­gyei elnökség beszámolójá­hoz tartott szóbeli kiegészí­tőt. Az elmúlt öt évben sem volt könnyű helyzetben a szervezet, ha figyelembe vesszük megyénk értelmisé­gi adottságait. A felsőfokú végzettségűek arányát te­kintve országos összevetés­ben az utolsó helyen ál­lunk. A megyeszékhelyek versenyében — szögezte le az elnökség beszámolója — Békéscsaba egyedül Tatabá­nyát előzi meg. A megyei szervezet taglétszáma mind­ezek ellenére évről évre nö­vekedett, jelenleg 2803-an kötelezték el magukat az is­meretterjesztés mellett. Ke­vésbé megnyugtató a tagok növekvő átlagéletkora, pe­dig mint a beszámoló írja: „Ha a tudományos-techni­kai fejlődéssel lépést aka­runk tartani, nem mondha­tunk le a fiatal értelmiség­ről ...” Az elnökség beszámolója értékelte a tartalmi tevé­kenységet is. A filozófiai szakosztály munkájában csökkent a világnézet alap­kérdéseit elemző, a szocia­lista életmóddal foglalkozó rendezvények iránti igény. A társadalompolitikai kér­dések iránt viszont tovább­ra is nagy az érdeklődés. A hadtudományi ismeretter­jesztésben részt vevők első­rendű feladatuknak tartot­ták — többek között — az ifjúság honvédelmi nevelé­sét. A jogtudományi szak­osztály jelentősen szolgáltává dolgozók jogtudatának erő­södését, a szocialista demok­rácia szélesedését. Kedvező­en alakult a közgazdasági is­meretterjesztés csakúgy, mint a nemzetközi-politikai szakosztály munkája. Az elmúlt öt évben nőtt az érdeklődés a történelmi ismeretterjesztés iránt. E szakosztály a jövőben tovább kívánja erősíteni hagyo­mányépítő és -ápoló munká­ját. ezáltal fokozva a telepü­lések lakosságmegtartó ere­jét. Az életmód és a szabad idő, illetve a szabad idő okos felhasználásának kér­dését emelte ki a szakosz­tály-vezetőség a szociológiai ismeretterjesztésben. Az íz­lés, a szépérzék fejlesztésé­vel a filmművészet, a festé­szet, az emberi eszmény és a közélet viszonyával, ezek művészi értékével és ábrá­zolásával a művészeti, nép­rajzi és az irodalmi szak­osztály foglalkozott. Ez utób­bi a magyar irodalom pro­pagálásában érte el a kí­vánt eredményt, ám a világ és a környező népek irodal­mának ismertetésében még mindig van mit tenni. Me­gyénkben még mindig ked­velt és foglalkoztatott szak­osztály a pedagógiai és pszichológiai, ám talán leg­többet az idegen nyelvi szakosztály fejlődött, hiszen a beszámoló időszakában a nyelvtanfolyamok száma 54 százalékkal nőtt. A természettudományi is­meretterjesztésben is ered­ményesen dolgoztak a szak­osztályok. A biológiai isme­retterjesztésben egyre foko­zódik az igény a természet- és környezetvédelmi kérdé­sek vizsgálata iránt. A csil­lagászat és az űrkutatás te­rén is fokozódott az érdek­lődés. Megnövekedett figye­lemmel kísérte a hallgató­ság az egészséges életmód, a helyes táplálkozási szokások kialakításával foglalkozó egészségügyi ismeretterjesz­tést. Színesebbé váltak az alapozó természettudomá­nyok — a fizika, a kémia, a matematika — témái. Jól ér­zékelte és hasznosan szol­gálta a társadalom igényeit a földtudományi szakosztály is. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi ismeretterjesztés sze­repet vállalt a háztáji gaz­dálkodás szakmai segítésé­ben is. A műszaki ismeret- terjesztés * középpontjában évek óta a gépjárművek műszaki és közlekedési, to­vábbá az általános műszaki tudnivalók tudatosítása áll. A beszámolási időszakban az ismeretterjesztő formák és módszerek széles skáláját al­kalmazták, figyelmet szen­telve az Ismeretterjesztésben részt vevő rétegekre is. A határozati javaslatok már a jövő feladataira téri­tek ki. Így többek között cé­lul tűzték ki az előadásos is­meretterjesztés növelését és a rétegigények figyelembevé­telét. A megyei szervezet részt kíván vállalni a megye aktuális fejlesztési feladatai­nak végrehajtásában, s rendszeresebbé kívánja ten­ni a megyei és helyi szerve­zetek szakmai és munkásto­vábbképző tevékenységét. A határozati javaslatban sze- v repel az ifjú értelmiségiek bevonása az ismeretterjesztő munkába. A TIT Békés Megyei El­lenőrző Bizottságának jelen­tését és a TIT alapszabályá­nak módosítási javaslatával kapcsolatos állásfoglalás is­mertetését követően a hozzá­szólók helyi tapasztalataik­ról beszéltek. Az élénk eszmecserét és áz összefoglalókat követően szavazásra került sor. A be­számolót, a hozzáfűzött ja­vaslatokkal, s az összefogla­lóval mindenki elfogadta, majd kitüntetéseket adtak át. Több évtizedes kiváló is­meretterjesztő munkájáért a TIT Aranykoszorús Jelvény kitüntetésben részesült Dó­rid László, dr. Harangi Já­nos, Szakáts István és Szi­lágyi Károly. A TIT Orszá­gos Elnöksége aranykoszorús emlékplakettet adományo­zott az Orosházi 3-as Számú Általános Iskolának és a bé­késcsabai 611-es Számú Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet­nek. Hatan érdemelték ki, több mint negyedszázados társulati munkájukért, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Tiszteletbeli Tagja kitüntető címet, S ugyaneny- nyien vehették át az országos elnökség Oklevelét. Jubileu­mi oklevéllel hárman, a me­gyei elnökség oklevelével pe­dig ketten térhettek haza. TIT Kiváló Dolgozó kitünte­tésben Tóth Lászlót részesí­tették. A kitüntetéseket dr. Soós Gábor adta át. Végül választásra került a Sor. A TIT megyei elnöke dr. Kertész Márton, alelnöke dr. Bereczki Elemér, dr. Son­koly Kálmán és üti Éva lett. Ügyvezető elnökségi tágnak dr. Jakab Katalint és Klam- peczkl Bélát választották a résztvevők. A TIT megyei titkára ismét dr. Krupa And­rás lett, az ellenőrző bizott­ság elnöki tisztét dr. Jároli József, a megyei elnökség tanácsadó testületé elnöki tisztét pedig Elek László töl­ti be a jövőben. Mindezek mellett á résztvevők megvá­lasztották a TIT IX. kül­döttgyűlésének Békés megyéi küldötteit. * A résztvevők egy csoportja Fotó: Fazekas Ferenc Á szóbelin is összpontosítani kellett (A szerző felv.) Megyei döntő kilencedszer A megyei tanács középis­kolai csooprtvezetője, Né­meth Lajos bevezető sza­vaival rajtolt szombaton dél­előtt, a Szeghalmi Péter András Gimnázium és Szakközépiskolában har­minchat versenyző, a kilen­cedik megyei versenyen. A résztvevők a megye kilenc településéről, érkeztek, hogy számot adjanak négy tan­tárgyban — történelem, ma­tematika, magyar nyelv és irodalom, valamint fizika — megszerzett tudásukról. A szakmunkások szakkö­zépiskolája megyei tanulmá­nyi versenyén részvevő har­madévesek legalább ízelítőt kaptak az érettségiből, mert ez a tanulmányi verseny legalább olyan szigorú és komoly volt. Fizikából és történelemből a „beugró” egy kétórás, írásbeli dolgo­zat volt, ugyanez magyarból és matematikából már két és fél órára nőtt. A zsűri, miután értékelte az írásbe­lit, a versenyzők szóban is feleltek. A legnépesebb me­zőny a matematika és tör­ténelem tantárgyban ver­senyzett a területi döntőbe jutásért. A versenyzésnek otthont adó iskola jól vizsgázott, nem különben a népes lét­számú zsűri, ugyanis ponto­san a tervezett időre, dél­után négy órára meg is szü­letett az eredmény. Magyar nyelv és irodalomból Seres Istvánná végzett az első he­lyen, aki a békéscsabai Dolgozók Szakközépiskolája és Gimnáziuma hallgatója. Történelemből ugyancsak az előbbi iskola hallgatója végzett az első helyen, Soly- mosi Ferenc. Matematiká­ból a sarkadi szakmunkások szakközépiskolájának végzős hallgatója, Kiss Imréné vég­zett az első helyen, míg fi­zikából Sipiczki Zoltán, a Békéscsabai Dolgozók Szak- középiskolája és Gimnáziu­ma hallgatója. A március 28-án és 29-én Egerben megrendezendő te­rületi versenyre 17 verseny­ző jutott el, akik reméljük, a megyei versenyen kiérde­melt oklevél és Szeghalom •Város ajándéka mellé újabb, immár hevesi trófeákat Is gyűjtenek a Békés—Pest— Szolnok—Heves megyék Kö­zötti versenyen. B. S. É. Nyereséggel zárták az évet Az elnöki beszámolót kö­vető hozzászólásokból is ki­tűnt, hogy a Sarkadi Lénin Tsz tagsága elégedett az el­múlt évi eredményékkel. Hogyne lenne, hiszen sok sanyarú esztendőt megéltek a feketeériek, most meg több mint 4 millió nyereséget tudtak kicsikarni a nem is legjobb minőségű földből. Mindezek ellenére szó sincs arról, hogy rózsaszínű fel­hők lebegnének a sarkadi határban. Sőt! Gazdálkodá­sukra kedvezőtlenül hatott a múlt év eleji alacsony tej­termelés, a magas borjúel­hullás, a szakipari főágazat gazdaságtalan működése, va­lamint a kalászos gabona és lóbab terméskiesése az aszály miatt. Beszéljünk azonban arról is, ami ked­vezően befolyásolta a nye­reség elérését, mert végül mégiscsak ennek köszönhető a kismértékű fejlődés. A nö­vénytermesztésben a cukor­répa volt a leggazdaságo­sabb. Ennek egyik oka, hogy ösztönzővé tudták tenni a termesztését. A tsz-tagok mellett cukorgyári, szellőző művekbeli dolgozók is vál­laltak répaművelést, de még a tanácsi dolgozók közül is néhányan. Fejlődött áz ál­lattenyésztés is, nőtt a tej­termelés, méghozzá tehenen­ként 600 literrel egy év alatt. Egyszóval Nemes Dániel tsz-élnöknek nem volt Szé­gyenkezni valója a küldött- gyűlésen, mert azért mégis a pozitív tendenciák váltak többségben. Ennek másik eredménye, hogy 22-en kap­tak Kiváló Tsz-dolgozó jel­vényt, 20-an pedig dicsérő oklevelet. b. O. BÉKÉS MEGYEI Sarkadi hét a NÉPÚJSÁG ■ban A héten az átlagosnál többet foglalkozunk sarkadi kérdésekkel. Üj próbálkozásunk nyitánya ez a sarkadi hét. Szeretnénk időről időre a megye egy-egy települé­sét a közfigyelem középpontjába állítani. Ezúttal Sar­kadra, ebbe a városi jogokkal felruházott nagyközség­be látogatunk el, és hozunk onnan egy hétig, napi rendszerességgel híreket, tudósításokat. Egyben felhasz­náljuk az alkalmat arra is, hogy találkozzunk olvasó­inkkal és meghallgassuk véleményüket, javaslataikat lapunkról. Ennek megfelelően ma délután Vonalban va­gyunk Sarkadon, este pedig olvasói ankétra hívjuk a helybelieket a nagyközségi könyvtárba. A település életével foglalkozó írást ma a 3. oldalon találhatják. Változtatni kötelező! címmel Mocsári Im­re, a pártbizottság első titkára elemzi az MSZMP KB 1986. november 19—20-i ülésén hozott határozat fogad­tatásának és végrehajtásának sarkadi és Sarkad kör­nyéki tapasztalatait.

Next

/
Thumbnails
Contents