Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-13 / 10. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek 1 NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. JANUAR 13., KEDD Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM Megyénkben eddig nem alakult ki kritikus helyzet Operativ bizottság koordinálja a munkát A megye útjai járhatók A A gyomaendrődi Cipész Szövetkezet medgyesegyházi üze­mében szovjet exportra gyártanak 25 ezer pár női cipőt. Képünkön Mihály Irén a felsőrészt tisztázza Fotó: Szőke Margit Munkásgyűlés a Békéscsabai Konzervgyárban Tegnap reggel a megyei tanácson a hóvihar által okozott rendkívüli helyzet megoldására operatív bizott­ság alakult. A bizottság ve­zetője Szabó Miklós, a me­gyei pártbizottság első titká­ra üdvözölte a megjelente­ket. Elsőként Máté András, a közúti igazgatóság képvise­letében a megyei útviszonyo­kat összegezte. — A hét végén, és hétfőn hajnalban havazás, ónos eső, havas eső váltogatta egy­mást, s reggelre megerősö­dött a szél. Vasárnap dél­után egy nyomon még min­den út járható volt, hétfő reggelre viszont a mellék­utak járhatatlanokká váltak. Máté András a megye északkeleti és déli részén forgalomkorlátozást tart in­dokoltnak. Hiszen az igazga­tóság gépei egy tíz kilométe­res útból hiába tisztítanak meg 9800 métert, ha három hóba rekedt személygépko­csi a közlekedést lehetetlen­né teszi. Az igazgatóság 33 saját géppel dolgozik, és öt­öt gépet a tsz-ek, illetve a Volán biztosított a hóeltaka­rításhoz. Két gépet javíta­nak, három hóeke a Győr- . Sopron megyeiek segítségére sietett. Máté András felhívta a figyelmet arra, hogy a me­teorológiai előrejelzések sze­rint rosszabbodás várható, estig a szél 75 kilométeresre erősödhet, a lehűlés akár mí­nusz 20 fokos is lehet. Vándor Pál, a Körös Vo­lán igazgatója arról számol­hatott be, hogy Békéscsabá­ra 20-40 perc késéssel érkez­tek meg a reggeli járatok. A távolsági buszok — amíg az idő jelentősen nem változik — nem indulnak Miskolcra, Egerbe és Karcagra, s termé­szetesen ezekről a helyekről Békéscsabára. A helyi jára­tok mindenütt közlekednek, de a települések útjai ugyancsak rossz állapotban vannak, s így késések, járat­kimaradások várhatók. A csuklós buszokat kivonják a forgalomból, közlekedésbiz­tonsági okok miatt, s emiatt várhatóan zsúfoltak lesznek a járművek. Kellemetlen hír, hogy a hét végén nem érkezett pro­pán-bután gáz a megyébe, s hogy ugyancsak szüneteltek az oxigén- és szénsavszállít­mányok. Ezért ez utóbbiakat a Volán csak a kórházaknak szállítja, így néhány gyárban elképzelhető, hogy csökken a termelés. Dr. Kiss Bálint, a megyei tanács katonai referense be­jelenti, hogy a honvédség 15 géppel készen áll a segítésre. Sprőber József, a megyei tanács közlekedési osztály vezetője a vonatok késéséről számolt be, a fővárosba és az onnan induló vonatok sor­sa rendkívül bizonytalan. Antal József, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztá­lyának vezetője elmondta, hogy kenyér mindenütt van, de Mezőkovácsháza és kör­nyéke kenyérellátásában a következő órákban gondok lehetnek. Krizsán Miklós, a keres­kedelmi osztály vezetője vi­szont jó hírt mondott: a tej­ellátásban nincsenek zava­rok. Szabó Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy baj esetén egy pillanatig sem szabad halogatni a honvéd­ségi segítség kérését. Gyula­vári Pál, a megyei tanács el­nöke közölte, hogy a mentők jelenleg még tudnak mo­zogni, de elképzelhető, hogy a közúti igazgatóság gépei­nek kell néha segíteni majd, hogy sürgős esetekben a me­gye megközelíthetetlen te­rületeire eljuthassanak az egészségügyiek. A megyei tanács elnöke arra is figyel­meztetett, hogy a kollégiu­mokból nem szabad a gyere­keket vidékre hazaengedni. Araczki János, a megyei tanács általános elnökhe­lyettese fontosnak tartotta, hogy a kisboltok ellátása a nehéz körülmények ellenére se szenvedjen csorbát, hi­szen bármilyen áruhiányt to­vább fokoz az ilyenkor szo­kásos felvásárlási láz, amit az áruszállítás kimaradásától való félelem okoz. Az operatív bizottság ez­után elfogadta a megye bizo­nyos területein a személy- gépkocsik közlekedésének korlátozását. Terepjáróval a nehéz terepen Délelőtt 11-kor indultunk a közlekedési felügyelet terep­járóján a megye nehezen megközelíthető déli része fe­lé. Első célunk Újkígyós. Bé­késcsaba külvárosában gép vékonyítja a havat. Előttük valamivel puhább, mélyebb a hó, de a tíz centit csak he­lyenként éri el. Meg-meg- csúszik a kocsi, s látom a szembejövőkön, hogy ők is „keresik a helyüket”. Az Új­kígyós és Gyula közti út jár­hatatlannak tűnik, de ez Bé­késcsaba felé könnyen kike­rülhető. Újkígyóson egy tsz- gép takarítja az utat. A te­lepülés belső útja és a ke­rékpárút tiszta. Újkígyós után feltűnnek az első hófú­váskezdemények. Ha meg­erősödik a szél, csak a ta­vasz segít, mert hó az van bőven a földeken. Elérjük a Békéscsaba— Csanádapáca utat. Csökken­teni kell a sebességet. Egye­netlen jég fölött 5—10 centi- méteres puha hó. Feltűnnek az első elakadt autók. Mind­egyiket motorikus hiba szólí­totta megállásra. Medgyes- egyházának fordulunk, erre­felé jól láthatóan „lopja” a hó az útpadkát. Néhol a bal­oldalra kényszerülünk. Med- gyesegyházán dolgozik a tsz hóekéje. A járdák többsége tiszta, de néhol nem látott a hó seprűt, sem lapátot. Így aztán a gyalogosoknak gyak­ran az úttesten kell menni­ük, holott ez ilyen utakon cseppet sem biztonságos, hi­szen az autók kacsáznak, s nem ott állnak meg, ahol ők akarnak. Kunágota felé, az utolsó kilométereken már mindenütt csak egy nyomon járható az út. Nagykamaráson feltűnik, milyen tiszták a járdák. Visz- szahajtunk Medgyesegyházá- ra. Medgyesegyházát elhagy­va van alkalmunk összeha­sonlítani, mennyit változott az út az elmúlt két órában. Kicsit rosszabbodott a hely­zet. A hókupacok gyarapod­tak és híztak, de az utak még mindig biztonsággal járha­tók. Csanádapácát elhagyva jeges kilométerek következ­tek. Fél kéttőre értünk vissza a megyei tanácsra. Az operatív bizottság szűkített stábja tar­tott megbeszélést. Két köz­ség volt a délutáni órákig megközelíthetetlen. Ecsegfal- va és Bucsa. Felhívtuk a két község ta­nácsát. A megye egyik leg­északibb kistelepülése Ecseg- falva, ahol zömmel Szolnok megyébe járó dolgozók a teg­napi napon otthon maradtak. A kenyeret és tejet késve, de végül is megkapta a telepü­lés. A szokottnál többet ren­deltek a boltok, de ez is gyorsan elfogyott, az embe­rek, biztos ami biztos, töb­bet vásároltak. Bucsán a tej elszállítása szünetelt. A bu- ! szók nem érintették Bucsát, így aki eljár dolgozni, teg- ; nap reggel nem indulhatott j munkába. (Folytatás a 3. oldalon) I Munkásgyűlést tartottak január 12-én, tegnap a dél­előtti, délutáni és éjszakai munkakezdés előtt a Békés­csabai Konzervgyárban, il­letve pósteleki üzemében reggel 8 órakor. A délelőtti műszakot megelőzően, reg­gel 6 órakor 350-400 dolgozó előtt számolt be Kardos Er- nőné, a gyár igazgatója ar­ról, hogy az elmúlt évben — a gyár fennállásának 25. esztendejében — tervét tel­jesítette, illetve több terüle­ten túlteljesítette a konzerv­gyár. Különösen jó eredmé­nyeket értek el a műszaki fejlesztésben és a tőkés ex­portban. Az igazgatónő az eredmények után az ez évi termelési, műszaki-fejleszté­si és munkaverseny-felada- tokat ismertette, melyeket az A cukorgyárakban befeje­ződött a répa feldolgozása. Az új termésből raktárakba került a lakosság és az élel­miszeripari üzemek ellátásá­hoz újabb egy esztendőre elegendő cukor. A Cukoripari Szolgáltató Közös Vállalatnál elmond­ták: az ország tizenegy gyá­rában a felvásárolt 3 millió 577 ezer tonna répából az elmúlt idény alatt 454 ezer tonna cukrot állítottak elő. Ez még kiegészült azzal a 30-32 ezer tonnával, amely — magyar alapanyagból, szerződés alapján — jugo­szláv cukorgyárakban ké­szült. A tavalyi aszályos időjá­rás a vártnál végül is ki­sebb kiesést okozott a cu- korrépa-jtermesztésben; bár a növény átlagtermése nem lett magas, a gyökér cukor­tartalma mégis fölötte volt az elmúlt tíz év átlagának Ezzel párosult, hogy a fel­dolgozó üzemek az eddigi legnagyobb cukorkihozatalt érték el, vagyis: ebben az idényben egy tonna répából csaknem 130 kilogramm kris­tálycukrot nyertek. A cukorgyártás befejezté­vel elkezdődött a gyárak karbantartása és felújítása. A gyártási melléktermékek téli szállítása folyamatos. A mintegy 190 ezer tonna me­lasz 90 százalékát a szesz­ipar már átvette, a többin a répatermesztő gazdaságok járandóságként osztoznak. Az 1,1-1,2 millió tonna ned­ves répaszelet egy kisebb MSZMP Központi Bizottsága 1986. november 19—20-i, il­letve december 28-i határo­zata alapján állítottak ösz- sze. A reggeli munkásgyűlésen részt vett és felszólalt Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára, aki elismeréssel mél­tatta a gyár 1986. évi tevé­kenységét, és szólt az MSZMP KB határozataiból adódó megyei, illetve válla­lati feladatokról. A tegnapi munkásgyűlé­seket a mérleg elkészülte után, február végén terme­lési tanácskozások követik, ahol a vállalati tervekhez kapcsolódó konkrét munka­helyi terveket, teendőket vi­tatják meg a munkáskollek­tívák. hányadához a termelők ugyancsak járandóság fejé­ben jutottak hozzá, a többit — a MÉM diszpozíciója alap­ján — az aszálykártól leg­jobban sújtott térségek nagy­üzemei kapták meg. A mint­egy 340-350 ezer tonna mész- iszapot részben máris a gyá­rakhoz közeli szövetkezetek és állami gazdaságok az el- savanyodott talajok javításá­ra használták fel. A Mezőhegyesi Mezőgaz­dasági Kombinát cukorgyá­rában az idei szezon alatt 273 ezer 500 tonna répát dol­goztak fel, s ebből mintegy 35 ezer 580 tonna cukrot nyertek. A répa cukortar­talma elégséges volt, s az ebből előállított cukormeny- nyiség az elmúlt évekhez ké­pest közepes. A kampány alatt — a jól működő gépek és a fegyelmezetten dolgozó emberek érdemeként — ko­molyabb üzemzavar miatt nem kellett a munkát leállí­tani. Sarkadon a cukorgyárban a 370 ezer tonna répából 40 ezer 200 tonna .cukrot állítot­tak elő. Ez az eredmény hasonló az elmúlt évekéhez, az egy napi termelés azon­ban jobb volt az átlagosnál. Az idei évtől egy új kazán biztosítja a gőztermelést, és korszerűsítették a cukorhű­tő és szárító berendezése­ket is. Nagy gondot jelent azonban az, hogy a gyár csak 18 ezer tonnát tud rak­tározni a már kész kristály- cukorból, így bértárolókat kell igénybe venni. Halló, itt Moszkva — Halló, Moszkva? Szervusz Ági, mi újság, úgy hal­lottuk, arrafelé cudar hideg van! — Igen, hétfőn például mínusz 30 fok körüli, éjjel még hidegebb. Itt persze, ha nem is ennyire nagy hi­deghez, de a mínusz 20 fokhoz hozzá vannak szokva, nem jelent különösebb szenzációt, nyugodt a város. — Most, hétfőn délben ott havazik? — Nem, gyönyörű szép az idő, száraz hideg van, ál­talában süt a nap, szikrázó fehér látványt nyújt a vá­ros. Persze nem tanácsos sétálgatni, odakint szinte ne­héz lélegezni, és csontig hatol a hideg. Akinek nem muszáj, nem mozdul ki a melegből. Tegnap az egyik fiú úgy tízperces gyalogutat tett meg mindössze, nem haj­totta le a sapkáját, és megfagyott a füle. — A helyi közlekedés nem állt le? — Nem, normális a közlekedés, a repülőtér is műkö­dik, csak a vonatok késnek. * * * Akivel e rövid telefonbeszélgetést folytattuk: a békés­csabai Bielik Ágnes, aki negyedéves újságíró egyetemi hallgató Moszkvában. Mezőhegyesen és Sarkadon is Befejeződött a cukorgyártás

Next

/
Thumbnails
Contents