Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-09 / 7. szám

1987. január 9., péntek SPORT SPORT SPORT Súlyosabb golyót, vagy magasabb ketrecet? „Ügy tűnik, hogy ameddig súlyos baleset nem történik, addig az illetékesek nem hajlandók a változtatásra” — nyilatkozta a kalapácsve­tés világcsúcstartója, a szov­jet Jurij Szedih. „A legjob­bak egyre messzebbre képe­sek eldobni a vasgolyót, s ez lassan már a nézők bizton­ságát veszélyezteti. Csoda, hogy még nem történt sze­rencsétlenség. Mindenképp szükség van olyan átalakí­tásra, mint amire a gerely- hajításban már sor került." Szedih javaslata szerint vagy a szer súlyát kell nö­velni (jelenleg 7,257 kg), vagy a kalapács drótját (pillanatnyilag hossza 117,5 —121,5 cm) szükséges meg­rövidíteni. Felmerült olyan terv is, hogy legfeljebb két forgást engedélyezzenek a kidobás előtt, de ez a szov­jet kalapácsvető szerint nem megoldás, mert már úgy is túljutott a 80 méteren. Ügy tűnik, nemzetközi szakberkekben Szedih javas­latának számos ellenzője van. Karl-Heinz Leverköhne, a nyugatnémet kalapácsve­tők edzője szerint például a szer súlyának növelése gon­dot okozna az ifjúságiak át­állásában a felnőtt kalapács­ra, a rövidebb drót pedig megváltoztatná a verseny­szám jellegét. A nyugatnémet szakember ezért más javaslattal állt elő. egy olyan tervvel, amit már a stuttgarti EB-n be is mu­tattak. Ezek szerint a „drót­ketrec” — amelyből a kido­bás történik — méreteit vál­toztatnák meg. Többek kö­zött a háló magasságát 5,5 méterről 9,7 méterre növel­nék, a „nyílását”; pedig egy méterrel szűkítenék. Lever­köhne véleménye szerint így a célt tévesztett dobások is legfeljebb két méterrel száll­hatnának a. szektoron kívül, tehát, nem veszélyeztetnék a nézőket. Premier Indianapolisban A március 6. és 8. között az Indiana állambeli India­napolisban megrendezésre kerülő első fedettpálvás vi­lágbajnokság szervező bizott­sága újabb hírekkel szolgált a sajtó számára. A hírügy­nökségekhez is eljutott in­formációs blokkból kiderül, hogy a „téli” világbajnok­ságnak otthont adó Hoosier Dome-ban január 16-án avatják fel a 200 méteres futópályát, amely az ameri­kai szakemberek szerint a világ egyik leggyorsabbja. A nyitó verseny helyi idő sze­rint déli 12 órakor kezdő­dik. A műsorban a teljes vi­lágbajnoki program szerepel, így azon sem lehet csodál­kozni, hogy a verseny több mint 8 óra hosszat tart. Síbörze és klubest Gyulán A gyulai vízügyi sportegyesü­let a téli sportok kedvelőit hív­ja és várja színes programjaival szombaton délután. A sportesz­közök, sportruházatok adás-véte­le mellett videovetítések lesznek síelésről. Ugyanakkor szakmai tanácsadás, túraajánlatok, és szervizlehetőség, a vízügyi igaz­gatóság, Városház u. 26. szám alatti klubhelyiségében és ebéd­lőjében. A 14 órakor kezdődő sí- börzét követően a síelés barátai l6.30-tól klubest keretében talál­kozhatnak élményeiket, tapasz­talataikat kicserélve. A rendező sítúraszakosztály a belépőkért a börzén és a klubesten túl a fel­nőtteknek kávéval, a gyerekek­nek üdítővel, csokival, rágóval kedveskednek. Sportműsor SZOMBAT TENISZ, start Kupa nyílt fe­dettpályás férfi párosverseny, Nagyszénás, 8.00, TEREMFOCI. A városi terem­labdarúgó-bajnokság 9. forduló­ja, Békéscsaba, 2. sz. iskola, 8.00, A Téli Kupa teremlabdarú­gó-torna I. fordulója, Nagyszé­nás, 8.00. VASÁRNAP KÉZILABDA. Kner Kupa vi­dékbajnokság. Debreceni Dózsa —Bcs. Előre Spartacus, férfi, Debrecen (Komár, Öcsai), 16.00. XXX. Népújság Kupa. A prog­ram: 8.00 Bcs. Előre Sp. I.—Bcs. Előre Sp. II., fiú serdülő. 8.50 Bcs. Előre Sp. I.—Bcs. Előre Sp. 11., leány serdülő. 10.00 Szirén SE—Mezőberény, női NB-s. 11.10 OMTK—Bcs. Lakótelepi SE, fér­fi. 12.20 OMTK—Bcs. Előre Sp., férfi ifjúsági. 13.20 Doboz—Bcs. MÁV, női. 11.30 Békés-*Bcs. Vo­lán, férfi ifjúsági. 15.30 Békés— Bcs, Volán, férfi. 16.40 Bcs. Elő­re Sp.—Kondoros, férfi NB-s. Békéscsaba, 2. sz. általános is­kola. Téli Kupa kézilabdatorna, Mezőhegyes: 8.30 órától Mezőko- vácsháza—Mezőhegyes, leány út­törő. 9.05 Mezőhegyes—Mezőko- vácsháza, fiú úttörő. 9.45 Oh. Honvéd Dózsa—Székkutas, férfi. 10.25 Mezőhegyes I.—Mezőhegyes 11., férfi. 11.10 Medgyesegyháza —Székkutas, leány úttörő. 11.45 Kaszaper-Nagy bánhegyes—Szék­kutas. női. 12.30 Makó—Oh. Ku- lich Gy. Isk., leány úttörő. 13.05 OMTK—Szarvas, női. 13.50 Makó —Kaszaper-Nagybánhegyes, •női. 14.35 Szarvas—Mezőhegyes I., fér­fi. 15.2o Mezőhegyes II.—Oh. Üveggyár, férfi. 16.05 Mezőko- vácsháza—Kardoskút, férfi. TENISZ. Start Kupa nyílt fe­dettpályás férfi párosverseny, Nagyszénás, 8.00. Szarvasi kézilabdamérleg „Nem lehet évente új csapatot építeni”... A Szarvasi Szi­rén SE női ké­zilabdacsapa­ta az NB Il-es bajnokságban a 8. helyen zárta az 1986-os idényt. Jakab Miklós sportköri el­nök röviden és tömören fo­galmazott: — A kitűzött célt, az osz­tályozó nélküli bentmara- dást, ha némi szerencsével is, elértük. A jövőre nézve személyi változások várha­tók az egyesület vezetésé­ben, mely remélhetőleg a szakmai munkát fogja majd elősegíteni. A mindig bizakodó Gulyás Mihály edző ezúttal borúlá­tóbb. A szakember elmond­ta, hogy lehetetlen minden évben új együttest építeni, mert a szarvasi csapat szin­te „átjáróház”. Az 1985. évi csapatból kiesett Kasik, Me­lis, Vári, akik az NB I-be igazoltak. Visszavonult be­tegség miatt Dögé. Leállt Borgulyáné, Bengáné, Ko­vács és a közvetlen utánpót­lásból tanulmányaik miatt eltávoztak a tehetséges Mül­ler testvérek. A feltörekvő ifik közül „eltűnt” a fejlő­dőképes Nagy és a Kasuba- ikrek. Ilyen veszteséget alig­ha tud bármelyik csapat könnyen kiheverni. A bajnokság előtt az elő­készületek, szinte fél csa­pattal, rosszul kezdődtek. A bajnoki rajt után a mérleg: három mérkőzés — három vereség. Szerencsére a Szi­rén SE vezetői a csapat mel­lé álltak és minden támo­gatást megadtak. Kasuba (kapus) munkahelyet változ­tatott, de Tibáné hároméves kihagyás után, két pici gye­rek mellől is az első hívó szóra „beugrott” és kisegí­tette a vergődő csapatot. Az őszi idényre Gyöngyösön ké­szült fel a gárda. Egy önbi­zalmát visszanyert, egymást segítő, új szellemű csapat vágott neki a bajnokság má­sodik fél évének. Ez meg is hozta a várt eredményeket, sikerült kiharcolni az osz­tályozó nélküli bentmara- dást. Gulyás edző szerint az 1987-es évad sem lesz köny- nyebb a korábbinál. Mivel személyi változások is vár­hatók, így a célkitűzés most sem lehet más, mint osztá­lyozó nélkül bent maradni az NB II-ben és átvészelni azt az időszakot, amíg a te­hetséges, saját nevelésű já­tékosok beérnek. De termé­szetesen a jövőben is szá­mít a szakosztály a Szarva­son óvónőképzős hallgatók aktív részvételére is. M. L. A Szirén SE NB Il-es női kézilabdacsapata. Állnak, balról jobbra: Gulyás Mihály vezető edző, Szrnka István intéző, Mikolik, Gyovai, Laurinyecz, Lázár, Hegedűs, Csery, Perger, Szabó, Jakab Miklós elnök, Kovács Márton szakosztályvezető. Elöl: Jansik, Magyar, Csere- nyecz, Cseh, Tibáné, Hajdú, Borgulya, A felvételről hiányzik Kasuba, Kovács és Urbán — Mit látott a képernyőn? — Megbénult a magyar 11. Az agyuk se járt. A franciák az első 15 percben nem jöttek át a félpályán, de a mieink is fölsorakoztak a félpályán, egymásnak adogat­ták a labdát, se előre, se hátra. Bénultság. Én nem vagyok orvos, de úgy gondolom, ha gondolkodásban valaki defektet kap, akkor rámegy a mozgásszervekre is. Kikre nem hallgatott Mezey? — Lehet, hogy a selejtezőkön doppingoltak, de Mexikó­ban nem lehetett, és ez mutatkozott meg rajtuk? — Nem tudom. Erre az tudna választ adni, aki erre hiva­tott. Aki együtt volt a játékosokkal. Aki elejétől végig együtt reggelizett, együtt ebédelt, együtt vacsorázott, feküdt, kelt velük. — A tészta ment az agyukra? — Én nem tudok elképzelni Magyarországon családot, ahol olyan svédasztal várná reggelenként a ház lakóit, mint ott. Hogy azon mi minden van! Vacsoránál dettó. Az ebédet rendszerint az orvos állítja össze. Ha a sokat hangoztatott főtt tészta dominált volna, még mindig alkalma és lehetősé­ge lett volna a játékosnak a svédasztalról pótolni azt, amit akar, és a tésztát nem ette volna meg, hogyha nem szereti. Ez egy elfogadhatatlan érv. A titok abban van: miért nem voltak abban a lelki-fizikai állapotban, hogy a pályán bár­milyen elképzelést meg tudjanak valósítani. De hadd mond­jam el: hosszú MLSZ-ténykedésem alatt, merem állítani, hogy az MLSZ és az OTSH a négy évtized alatt tán együtt­véve nem szolgálta ki úgy a szövetségi kapitány igényeit, vágyait, mint ahogy ezt Mezeynél tette. És nemcsak abban, hogy minden gondolatát, minden javaslatát megvalósította, hanem megmutatkozott anyagi vonatkozásban is. Mezey nem tudott olyat kérni — az ellenfelek meglátogatása, a különbö­ző edzőtáborok létesítése —, hogy ázt ne teljesítették vol­na. Amikor az MLSZ-ben értékeltük a mexikói világbajnok­ságot, a'zárómondatom az volt: most már döntsük el, hogy a szövetségi kapitány van-e alárendelve az MLSZ elnöksé­gének, vagy pedig fordítva. Elismerem a szövetségi kapitány szuverén jogát arra, hogy az edzési normákat, a válogatott keretet, a válogatott csapatot ő állítsa össze. Azonban olyan embert nem ismerek — lehet, hogy mondja magáról valaki —, aki csalhatatlan, szerintem ilyen nincs. Nem ártott vol­na Mezeynek, ha egy kicsit mások véleményére- is támasz­kodik. Mert, mint az előzőekben mondtam: Végső, soron minden ez embereken múlik. Én megtaníthatom azt a játé­kost, hogy hogyan kell szögletet rúgni. Hogyan kell átemel­ni a labdát. Hogy kell hosszúra előrevágni, hogy kell véde­kezni, de hogy ez az ember hogy megy ki a pályára, milyen felkészültséggel, milyen elképzelésekkel, milyen gondolatok­kal, ebben a tekintetben az MLSZ elnöksége esetleg segíteni tudott volna a szövetségi kapitánynak. Most a szövetségi ka­pitánynak nem kelj mindent végrehajtani, amit az elnökség tagjai mondanak, hallgassa meg, szűrje le azokból a hasz­nálható dolgokat, senki ne vonja őt felelősségre azért, hogy az általam elmondott javaslatot esetleg nem. fogja megvaló­sítani. De előre kijelenteni, mint azt Mezey tette, hogy ő egy fő kivételével nem tart igényt az MLSZ elnökségének a vé­leményére — lehetetlenség. — Ki az az egy fő? — Zalka András. — Miért nem mondott le rögvest Szepesi? — Nem, nem Szepesinek kellett volna lemondania, ha­nem az egész elnökségnek. — De ha ezt megteszi az elnökség? És Mexikóban rosz- szul szerepel a csapat? Akkor még nagyobb a baj, a vá­daskodás. Mezei András: Ki beszél itt már Mexikóról? Válaszok Végh Antalnak — Tessék idefigyelni. Örök törvény, hogy a világon a leg­kedvezőbb helyzetben van az, aki utólag bírál. Szepesinek az volt az elképzelése, hogy nem szabad megzavarni a szö­vetségi kapitány elképzeléseit. Ebben az MLSZ elnöksége egyet is értett vele egy kicsit, mert nem akartuk annak az ódiumát magunkra vállalni, hogy nem biztosítottunk min­dent a szövetségi kapitány kedve szerint. Ha ezt megtettük volna, akkor Végh Antal a könyvét erre hegyezte volna ki. — ön nem szereti Mezeyt? — Szó sincs róla. Tapasztalataim szerint Mezey György a szakmailag felkészült, korrekt magánéletet élő edzők közé tartozik. A modora kifogástalan mind a játékosokkal, mind a környezetével szemben. Lehet, hogy egy kicsit egoista? Kicsit túlértékeli a maga szakmai képzettségét? — Kinek nincsenek apróbb hibái? — Lehet, hogy az idegei Mexikóban felmondták a szolgá­latot? — Nem tudom. Az biztos, hogy ott a kispadon ülni, és ennek a felelősségnek a terheit a vállán tartani, nem séta a Stefánián. Mi futballisták különleges anyagból gyúrt emberek vagyunk? — Mezey azt nyilatkozta: ő nem tudja, mi történt. Való­ban nem tudja? — Aki nem tudja, mi a rossz, honnan tudja, hogy mi a jó? Mezeynek mondania kellett volna valamit, hogy a csa­patot túledzette, hogy nem időzítette megfelelően a szakmai felkészülést. Ha megtette volna, a közvélemény elfogadta volna. — De mit mondjon, ha úgy gondolja, hogy nem ez az igazság? — Akkor mi? Én ugye mondtam, hogy nem értem még ma sem, hogy mi a tulajdonképpeni oka. Mert ha ő kimond­ja, hogy túledzette a csapatot, attól tart, hogy rossz szakmai bizonyítványt állít ki magáról, pedig emberileg megnőtt volna a közvélemény előtt. Nincs ember, aki ne tévedhetne. Ha Magyarországon van ember, aki anyagilag és erkölcsi­leg is érdekelt volt — az Mezey György. Itt senki nem gá­tolta. Itt senki nem rakott keresztbe. Itt az érdekeltek min­dent elkövettek abban, hogy az elképzelését megvalósítsa. — Kivéve Csákit? — Mikor értékelnünk kellett a világbajnokságot, az első mondatomban azt mondtam: a közvélemény elvárja tőlünk, hogy a Nyilasi-ügyben világos magyarázatot adjunk. Miért nem ment ki Nyilasi a világbajnokságra? De erre ma sem adott senki világos magyarázatot. — ön sem adhat? — Nem ismerem az ügyet. — Miért nem? — Mezey György magát a válogatott keretet sem hagyat­ta jóvá az elnökséggel. A kiutazó keretet sem hagyatta jóvá. — Nem? — Nem bizony! Ezért nem tudom, hogy Nyilasinak miért kellett itthon maradnia, vagy miért kellett volna elmennie? Fogalmam sincs. De abban biztos vagyok, hogy a világbaj­nokság után a kívánalmak legelején állott a közvélemény részéről ez a Nyilasi-ügy. Ma is fölteszik: hát mondd meg, te ott vagy. Mi az oka annak, hogy a Nyilasit nem vittétek ki? Nem tudok rá válaszolni. Nem tudok. — És arra sem, hogy mitől roppant össze a csapat? — A szakmai oldal mellett van emberi oldal is. — Féltek a közvéleménytől? — A játékos, mikor kimegy a pályára, felejtsen el min­dent. Csak játsszon. Ez játék. Nem Csernobil. Ezt csak fel­szabadultan, jókedvűen lehet játszani. De ha a játékosok egy páncélszekrénnyel a vállukon mennek ki, akkor ez is hiba. Hát mi olyan különleges anyagból gyúrt emberek va­gyunk, mi, magyarok? A többiek is azzal a felelősségtudat­tal mentek oda, hogy meg kell nyerni a mérkőzéseket. A többieket nem nyomta az a nemzeti páncélszekrény? Csak a miénket nyomta? — Mezey nem volt köteles időről időre részletes elemzést adni az MLSZ-nek arról, hogy mi történt? — Mezey György az elnökséget arról tájékoztatta, hogy mi volt az eredmény, amit azért mindenki tudott. Ott vol­tunk, vagy a sajtóból olvastuk. Azt is tudatta, melyik játé­kos sérült. Melyik nem hozta körülbelül azt, ami várható volt tőle. Ennyi volt. Olyan beszámolót soha nem adott, ami alkalmas lett volna a mexikói világbajnokság után arra, hogy kibogozzuk, mi volt az ok? — Kuvait előtt nem volt köteles az MLSZ kérdéseire vá­laszolni? — Több kérdést tettünk föl neki. Világos választ nem adott. Ha adott volna, az MLSZ elnöksége kivitte volna a közvélemény felé. Az MLSZ elnöksége ma is tartozik ezzel — szerintem — a közvéleménynek. A közvélemény nincs meg­elégedve azzal a tájékoztatással, amit a válogatottról annak világbajnoki szereplése után kapott. (Folytatjuk) BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja, Főszerkesztő: Árpási Zoltán. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Tele­fon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesftő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents