Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-10 / 8. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG t MEGYEI PARTBIZOnSÚC ES a MEGYEI TBHÚCS LBPIB 1987. JANUAR 10., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XLII. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM Ünnepséget tartottak a munkásőrségen Megemlékezés a testület megalakulásának 30. évfordulójáról A Munkásőrség Országos Parancsnokságán ünnepségen emlékeztek meg a testület meg­alakulásának 30. évfordulójáról. Az eseményen Németh Károly, az MSZMP főtitkár-helyet­tese mondott ünnepi beszédet. A Munkásőrség Országos Parancsnoksá­gán tegnap ünnepségen emlékeztek meg a testület megalakulásának 30. évforduló­járól. Az eseményen részt vett Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese és Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes. Az elnökségben foglalt helyet Borisz Sztu- kalin, a Szovjetunió, Ondrej Durej Cseh­szlovákia és Euciides Vázquez Candela, Kuba magyarországi nagykövete. Ott volt Georg Folk, az NDK nagykövetségének követtanácsosa. Az ünnepségen jelen vol­tak az 'állami és társadalmi szervezetek, valamint a társ fegyveres erők és testü­letek képviselői. Borbély Sándor, a munkásőrség orszá­gos parancsnoka megnyitójában köszön­tötte a testület tagjait, parancsnokait, s külön tisztelettel szólt azokról az alapító­tagokról, akik immár három évtizede tel­jesítenek szolgálatot. Ezután Németh Ká­roly emejkedett szólásra. Németh Károly beszéde Angol exportra készülnek a sárga színű frottír férfiköntö­sök a Békéscsabai Kötöttárugyárban. A minta varrodában Kiss Pálné varrónő az elsőt készíti Fotó: Szóke Margit fl SZOT elnökségének ülése Zászlóbontásától kezdve, három évtizede becsülettel teljesíti hivatását a mun­kásőrség, amely az ellenfor­radalommal vívott harcban, a párt kezdeményezésére született — kezdte beszédét Németh Károly, majd a munkásőrök helytállását méltatva hangsúlyozta: A munkásőrök esküjükhöz híven teljesítették a nép hatalmának védelmében vál­lalt kötelezettségüket, áldo­zatkészen, fegyelmezetten, a párt, a nép, a szocializmus iránti felelősséggel szolgál­ják a közérdeket. Ma is helytállnak, lelkiismeretesen látják el a szolgálatot. A munkásőrséget tisztelet és megbecsülés övezi társadal­munkban. Minderre gondol­va adom át Önöknek, vala­mennyi munkásőrnek a Magyar Szocial'ista Munkás­párt Központi Bizottsága és személy szerint Kádár János elvtárs szívélyes üdvözletét és jókívánságait. Köszönjük mindannviuknak a helytál­lást, családtagjaiknak a megértő támogatást. Harminc évvel ezelőtt az ellenforradalom elleni küz­delemnek, a szocialista kon­szolidációnak egyik fontos eleme volt a Munkásőrség létrehozása. Az akkori hely­zetet az jellemezte, hogy a Szovjetunió internacionalis­ta segítsége, majd a magyar karhatalmi alakulatok felál­lítása lehetővé tette a fegy­veres ellenforradalmi felke­lés gyors leverését, de még nagy volt a bizonytalanság, az eszmei és a politikai zűr­zavar. Ellenségeink mindent elkövettek, hogy megakadá­lyozzák a rend helyreállítá­sát, a termelőmunka beindí­tását. Rémhíreket terjesztet­tek, hirdették, hogy márci­usban újra kezdik. Sok fegy­ver volt illetéktelen kezek­ben. Akkor még jórészt előt­tünk álló feladat volt a tör­vényes rend teljes helyreállí­tása, a felfordulásból való kilábalás, a politikai és a gazdasági konszolidáció. Rászolgáltak a bizalomra Üjjászerveződött pártunk vezetése, élén Kádár János­sal, ilyen helyzetben — 1957 januárjában — kezdemé­nyezte a munkások, a dolgo­zók felfegyverzését. A dön­tésnek fontos elvi jelentősé­ge volt. Kifejezte a párt és a kormány bizalmát a munká­sok, a dolgozók iránt, hiszen fegyvert adott a kezükbe. Az elmúlt három évtized immár történelminek nevez­hető tapasztalata bizonyítja, hogy a munkásőrség rászol­gált erre a bizalomra. Ugyanakkor a munkás őr ­osztagok megjelenése bizo­nyította azt is, hogy az ön­tudatos munkások és dolgo­zók készek önkéntes fegyve­res szolgálatot is vállalni a szocialista vívmányok védel­méért, bíznak a pártban és a kormányban. A munkás- osztály, a parasztság és az értelmiség tömegei nem a szocializmus ellen léptek fel, hanem a hibák a törvény- sértések, a politikai torzulá­sok felszámolását igényelték szocialista alapon. Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa már februárban rendeletet hozott a munkás­őrség felállításáról. A jelen­levők közül is bizonyára so­kan emlékeznek még rá: a szocializmus belső és külső ellenségei mindent elkövet­tek, hogy bemocskolják, ha­zug híresztelésekkel lejáras­sák a munkásőröket. A rá­galmakra méltó választ ad­tak azok a kommunista és pártonkívüli hazafiak, akika munkásőregységekben elsők között vállalták társadalmi megbízatásként a fegyveres szolgálatot, a néphatalom vé­delmét, a szocializmus, a párt politikája melletti nyílt kiállást. A munkásőrség példásan teljesítette küldetését: más fegyveres erőkkel együtt el­szántan védelmezte a nép­hatalmat. segítette a rend, a nyugalom, az építőmunka feltételeinek megteremtését, eredményesen hozzájárult az ellenforradalmi restaurációs kísérlet elhárításához. Tag­jai, a kommunisták és a pártonkívüliek, munkások, parasztok és értelmiségiek, férfiak, nők igaz hazafiak módjára cselekedtek. őszinte örömünkre szol­gál. hogy körünkben is sok olyan elvtársat üdvözölhe­tünk a több mint négyezer­ből, akik a megalakulástól kezdve megszakítás nélkül becsülettel viseli a munkás- őr-egyenruhát. övezze tisz­telet minden alapítónak, a néphatalom valamennyi hű katonájának a nevét, azo- két, akik önzetlenségből és hazaszeretetből oly szemlé­letes történelmi leckét ad­tak. Méltó őrzői a hagyományoknak Jó érzést és tiszteletet vált ki mindannyiunkból, hogy a mai munkásőrök az idősebb nemzedékek által teremtett hagyományoknak méltó őr­zői és folytató}, az elődök példájához illő felelősséggel teljesítik önként vállalt kö­telezettségüket. Sokat áldoz­nak szabadidejükből, hogy felkészüljenek és mindig ké­szen álljanak a szocialista vívmányok védelmére. Min­denütt ott vannak, ahol se­gíteni kell. Helytállnak a munkában, aktív részesei a közéletnek. Példájukkal, ma­gatartásukkal pozitív hatást gyakorolnak környezetükre. Napjainkban különösen nagy szükség van rá, hogy társadalmunkban növeked­jen a közösségért érzett fe­lelősség. Annak az emberi, közéleti gondolkodásnak, po­litikai és erkölcsi magatar­tásnak a térhódítását kell elősegítenünk, amit a mun­kásőrök is tanúsítanak. Mi­nél inkább tért hódít az a felfogás, hogy csakis ember­társainkkal együtt és ne má­sok rovására boldoguljunk, annál inkább visszaszorul a közömbösség, az önzés, min­den olyan jelenség, ami ösz- szeférhetetlen a tisztességes emberi magatartással. Az út, amelyet megalaku­lása óta a munkásőrség a párttal, a néppel együtt be­járt, azt tanúsítja: volt és van értelme a harcnak, az odaadó, becsületes helytál­lásnak. Még ha nem is si­került minden, ahogyan ter­veztük és szerettük volna, a legutóbbi három évtizedben nagy eredmények születtek. A közelmúltban ország-vi­lág nyilvánossága előtt újó­lag részletesen foglalkoztunk az 1956-os magyarországi el­lenforradalommal, annak előzményeivel, történelmi utunk tanulságaival. És fog­lalkoztak a tragikus esemé­nyekkel külföldön is. Bará­taink, a haladó emberek, miként a három évtizeddel ezelőtti nehéz napokban, úgy most is kifejezték szolidari­tásukat és elismeréssel szól­tak pártunk, népünk azóta végzett nagy munkájáról, eredményeinkről. Számos nyugati polgári hírközlő szerv, sajtóorgánum — a maga módján — tárgyilago­san foglalkozott az elmúlt 30 esztendő fejlődésével, reális hangot ütött meg hazánkkal kapcsolatban. De voltak más hangok is. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága helye­sen mutatott rá, hogy négy, egymással szorosan össze­függő ok vezetett az ellen­(Folytatás a 2. oldalon) A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége tegnap ülést tartott. Áttekin­tette a szakszervezetek ká­dermunkájának tapasztala­tait és úgy határozott, hogy javasolja a Szakszervezetek Országos Tanácsának, tűzze napirendre a kádermunka A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat orosházi városi szervezete tegnap, ja­nuár 9-én délután rendezte meg köz- és küldöttgyűlését, a Petőfi Művelődési Központ koncerttermében. A résztve­vőket dr. Hévvizi Sándor, a TIT városi szervezetének el­nöke köszöntötte, majd át­adta a szót Rovó István vá­rosi titkárnak, aki szóban egészítette ki az elnökség beszámolóját az elmúlt öt évben végzett ismeretter­jesztő munkáról. Nem volt könnyű dolga a városi elnökségnek az elmúlt ciklusban, hiszen a gyakori titkárváltás rányomta bé­lyegét az ismeretterjesztő munkára, ám mindezek el­lenére a társulat betöltötte szerepét a városban, kielégí­tette a helyi közművelődési igényeket. A beszámoló így fogalmazott: „Tevékenységé­vel egész emberöltőt ölel fel.” És valóban, az ismeret- terjesztő munka már az óvo­dáskorban kezdődik. Az orosz szoktatókon az apró­ságok megalapozhatják ide- gennyelv-tudásukat. A nyelvi továbbtanulás az általános iskolákban is biztosított, hi­szen az orosz mellett itt már a német és az angol nyelvvel is barátkozhatnak a gyere­kek. A kis matematikusok, kis kémikusok és a környe­zetvédők baráti köre mellett néhány éve a TIT bekapcso­lódik a családi életre neve­lésbe és a szexuális felvilá­gosító munkába is. Nem feledkeztek meg Orosházán az évtized újdon­ságáról, a számítógépről sem. A tanfolyamokon taná­rok és diákok egyaránt meg­ismerkedhetnek az okos gé­pekkel. A nyelvi továbbképzés a középfokú tanintézetekben is tovább folytatódik, s néhány esztendeje egyetemi, főisko­lai előkészítők segítik a fia­talok továbbtanulását, me­lyet ez évtől négy tantárgy­ból, matematikából, fiziká­ból, kémiából és biológiából indítottak. Az évente meg­rendezésre kerülő ifjúsági kérdéseit, és jelölje meg az időszerű feladatokat. A to­vábbiakban a SZOT elnöksé­ge megtárgyalta és elfogad­ta 1987 első félévi munka­tervét és javaslatot tett a Szakszervezetek Országos Tanácsának 1987. évi mun­kaprogramjára. szabadegyetem is elsősorban a középiskolások képzését szolgálja. Természetesen a munkahe­lyi ismeretterjesztést leg­alább ilyen fontos feladatnak tekintette a társulat. Az üveggyár e területen kiemel­kedő eredményeket ért el. A vállalatok többségében a hagyományos, előadásos is­meretterjesztés volt a jel­lemző. Legnépszerűbbek a kül-, és belpolitikai, a gaz­daságpolitikai, valamint az egészségügyi előadások vol­tak. A TIT városi szervezete az idős emberekről sem fe­ledkezett meg, hiszen a nyugdíjasklubokban, szociá­lis otthonokban nem egy diavetítéssel egybekötött elő­adást láthattak, hallhattak az érdeklődők. E szép eredmények eléré­sében nagy szerepe van a más szervekkel, termelőegy­ségekkel, oktatási intézmé­nyekkel kialakított jó kap­csolatnak. A beszámoló alig- alig tudott olyan példát mondani, mely az együttmű­ködés hiányát bizonyítaná. Természetesen a gondoktól ez a városi szervezet sem mentes, s a beszámoló eze­ket sem hallgatta el. Így többek között szó esett a szervezési nehézségekről, a tagok nem megfelelő foglal­koztatásáról, s arról, hogy a jövőben a KISZ-szel együtt­működve szeretnének tartal­mas, hasznos és egyben szó­rakoztató időtöltést biztosí­tani a fiatalságnak. A beszámolót előbb bátor­talan felszólalás, majd meg­élénkülő vita követte. Ez­után dr. Krupa András, a TIT Békés Megyei Szerve­zetének titkára kitüntetése­ket adott át az ismeretter­jesztő munka legjobbjainak. A gyűlés a megyei küldöt­tek és a tisztségviselők meg­választásával ért véget. A TIT városi elnöke ismét dr. Hévvizi Sándor, alelnöke dr. Megyeri Valéria, a vá­rosi titkár pedig Rovó Ist­ván lett. N. A. Ismeretterjesztés Orosházán

Next

/
Thumbnails
Contents