Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-08 / 6. szám
1987. január 8., csütörtök o Pályázat katonai kollégiumi felvételre A Honvédelmi Minisztérium pályázatot hirdet az általános iskolák 8. osztályos fiútanulói számára. A hivatásos fegyveres szolgálatra készülő fiatalok felvételüket kérhetik az ország tíz nagyvárosában működő középiskolai honvéd kollégiumokba. Ezek diákjai az adott város kijelölt polgári középiskolájában tanulnak, majd sikeres érettségi vizsga után a Magyar Néphadsereg katonai főiskoláin folytathatják tanulmányaikat. A hároméves katonai főiskola elvégzése után a Magyar Néphadsereg hivatásos tisztjeként kezdhetik meg szolgálatukat. Ugyancsak jelentkezni lehet a néphadsereg hét, különböző helyőrségekben működő műszerész, élelmezési, illetve zenész tiszthelyettesképző szakközépiskolájába. Itt a tanulmányi idő négy esztendő. A negyedik év végén a tanulók érettségi képesítő vizsgát tesznek, s hivatásos tiszthelyettesként lépnek szolgálatba. A jeles eredménynyel végzők katonai főiskolán folytathatják tanulmányaikat. A kollégiumi, valamint tiszthelyettesképző szakközépiskolai hallgatók teljes és ingyenes ellátást, valamint zsebpénzt és tanulmányi pótlékot kapnak, továbbá hivatásos gépjárművezetői jogosítványt szerezhetnek térítésmentesen. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, hivatásos katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság, valamint az előírt tárgyak — magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, orosz nyelv — osztályzatait figyelembe véve legalább „jó" tanulmányi eredmény. A pályázók részletesebb információt és jelentkezési lapot iskolájuk igazgatójától kaphatnak. Ezt — kitöltve — az iskola a megyei hadkiegészítési és területvédelmi, illetve a Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnokságra továbbítja. Az okmányok beérkezésének határideje 1987. január 31. (MTI) Újabb kedvezmény a méhészeknek Az idén a tavalyinál 10-12 százalékkal több mézet szállít konvertibilis elszámolású piacokra a Hungaronektár Országos Méhészeti Szövetkezeti Közös Vállalat. A méhészeknek 1987-ben — a korábbi kedvezmények fenntartásával — egyéb támogatást is nyújt a vállalat, ezzel is fokozva érdekeltségüket. A Hungaronektár, a fogyasztási szövetkezetek közös vállalata, a Monimpex közvetítésével, idén mintegy 11 ezer tonna mézet exportál. A Hungaronektár általában 25 és 300 kilogrammos egységekben exportálja a mézet, ugyanakkor az utóbbi időben számos országból — így például az arab államokból — egyre nagyobb igény mutatkozik kisebb csomagolású termékekre. Ezért a vállalat az idén újabb töltőgépet szerez be. Tavaly számos újdonsággal jelentkezett a vállalat, amely most már több mint 20-féle mézterméket forgalmaz. Az akác- és a vegyes virágmézek mellett megkezdték a fajtamézek — a gesztenye-, a hárs-, a facélia-, a kunsági selyemfű- és az almaméz — nagyobb tételű feldolgozását és értékesítését is. Ezekből tavaly mintegy 250 tonnát adtak el, egyelőre belföldön; ugyanakkor árumintákat küldtek Ausztriába és az NSZK-ba is. Magyar szabadalom alapján láttak hozzá — a világon először — a természetes módszerrel, idegen anyag hozzáadása nélkül készülő zselés méz gyártásához. A termékből 1986-ban 40 tonnát értékesítettek, és várható, hogy müncheni partnerük erre az évre várhatóan 100 tonnát rendel. A vállalat az áfészeken keresztül 1987-ben újabb támogatást nyújt a méhészeknek és a méhészszakcsoportoknak. A kedvezményesen adott méhészeti cukor árát az év elejétől megelőlegezi számukra a Hungaronektár: a kölcsönt a termelők az új méz átadásakor fizethetik vissza. A vállalat a kistermelők által az OTP-től, illetve a takarékszövetkezetektől méhészeti eszközökre (kaptárakra, pergetőgépekre, vándorházakra stb.) felvett hitelek kamatát megtéríti. További kedvezmény: az eszközök árából 15 százalékos vásárlási visszatérítést ad a vele szerződésben álló termelőknek. A méhcsaládok kezelésére használt, úgynevezett Varrescens füstölő- csíkból méhcsaládonként az eddigi hat helyett évente tízet kapnak a termelők. Jó átlagtermés volt Kuoágotán A múlt évi aszályos időjárás ellenére is jó átlagtermést tudhat magáénak a Kunágotai Bercsényi Termelőszövetkezet. Így például kukoricából 97, búzából 60 és cukorrépából 497 mázsa termett hektáronként. Az állattenyésztésben szintén sikerült a tervet teljesíteni, amely egyebek között 22 ezer hízó sertést is magába foglalt. Ezenfelül a háztájiból további 8 ezret forgalmazott tavaly a szövetkezet. A szarvasmarha-állomány ugyan nem jelentős, de a hús- és tejtermelésben a tsz előállította a tervezett mennyiséget. Az állattenyésztési ágazatnak nem kis gondot okozott a takarmány értéke. A helyzeten javítani kell, mert csak így teljesíthetők a minőségi követelmények. Ugyanakkor a költség- gazdálkodásban több millió forinttal túllépték a növényvédő szerekre előirányzott összeget. A nyereségszint az elmúlt évekhez képest valamivel alacsonyabb. Ennek ellenére az idén is biztosítani lehet a fejlesztésre szolgáló anyagi eszközöket. Erre azért is szükség van, mert amortizálódtak a gépek, így esedékessé vált új kombájnok, talajművelő gépek beszerzése. A szakember-utánpótlás sem könnyű feladat, mert ennek a körzetnek periférikus az elhelyezkedése. A tsz-nyug- díjasok száma 650, míg az aktív dolgozóké 640. Az utóbbi években a termelőszövetkezet jelentősen bekapcsolódott a település- fejlesztésbe. A megyei pályázaton két utca nyert, s hogy a szilárd burkolatú szakaszt meg lehessen építeni, a Bercsényi Tsz betonkeverő-központot létesít a községben. —y —n Környezetvédő beruházás Szennyvíztisztító-üzeaiet adtak át a Péti Nitrogénműveknél. A környezetvédő rendszernek kettős haszna van: egyfelől megakadályozza, hogy az üzem szennyvize károsítsa a környezetet, másfelől visszanyerik belőle a műtrágyázás során újból felhasználható, értékes hatóanyagokat. A ISO millió forintos beruházáshoz a finn Rosenlew-cég szállította a berendezéseket, a kiviteli terveket pedig a V egy terv készítette. A próbaüzemet a finn szakemberek irányították, s az első tapasztalatok szerint a szennyvíztisztító kiváló hatékonysággal működik. Az első víztisztítóüzemet még az idén egy második követi, s ennek üzembe helyezése után a péti gyár már nem bocsát ki szennyvizet. ISMERKEDÉS A I.AMAVAL. Negyedik alkalommal szervezték meg Veszprémben a téli zoológiái szaktábort, amelynek keretében a Szilágyi Erzsébet Általános Iskola harminc felsőtagozatos diákja háromnapos foglalkozáson vett részt a Kittenberger Vadasparkban. Előadásokat hallgattak meg az állatok viselkedéséről, a környezetvédelemről, horgászatról. Az elméleti ismereteket gyakorlati munka színesítette, segítettek a legegyszerűbb ápolási, etetési feladatokban (Mn-fcrtó: Arany Gábor — KS) Itt Moszkva beszél Hunya István a magyar adásról A Moszkva Rádió magyar nyelvű adásainak hallgatásáért a felszabadulás előtt bántalmazás, börtönbüntetés járt. Ennek ellenére mégis sokan figyelték. A szigorú megtorlások sem tudták a hallgatókat elrettenteni. Sőt, a második világháború idején az adás hallgatása tömegessé vált. Sokan egyénileg, de csoportosan is leültek a készülékek elé. Ilyenkor a lebukástól tartva a családtagok és a jó barátok segítségével szervezték meg a figyelést. Zömmel azok figyeltek Moszkvára, akik a felszabadulás előtt, az első világháború alatt már kapcsolatba kerültek a hazai és a nemzetközi munkásmozgalommal, közöttük nem kevesen olyanok, akik fegyverrel a kézben harcoltak Szovjet-Orosz- országban a szocialista forradalom győzelméért. A Moszkva Rádió jól ismert szignálja magabiztosságot, nyugalmat jelentett a hallgatóknak és táplálta a reményt, hogy hamarosan vége lesz a háborúnak, a német megszállásnak. A magyar nyelvű adás 1932. szeptember 6-án éjjel kezdte meg működését. A Szovjetunióba emigrált magyar kommunisták csoportja kérte, Kun Béla útján a szovjet kormányt, hogy engedélyezze a magyar rádió működését. Kedvező választ kaptak és így megalakult a Moszkva Rádió magyar szerkesztősége, ahol az első bemondó Hajdú Béla volt. A rádiózás Békés megyében is elterjedt. Endrődön , például a Gyoma-végi földmunkások és kubikosok otthonában, valamint Szabó Gyula fűszeres lakásán csoportosan hallgatták Moszkvát. Amikor híre jött, hogy földijük. Hu- nya István — aki akkor Moszkvában élt — írásai hangzanak el a rádióban, a hallgatók megsokasodtak. De nemcsak az endrődiek, hanem szerte az országban a földmunkások, a szegény- parasztok és a mezőgazda- sági cselédek, akik közül nagyon sokan ismerték a magyar földmunkásmozgalom kiemelkedő alakját. A Moszkva Rádió magyar nyelvű adásának a hallgatása a felszabadulás után tovább szélesedett. Napjainkra Moszkva Rádió baráti körök is alakultak, az MSZBT keretében. Ennek már jó tízéves története van. Az ilyen kollektívák elsőként Komárom megyében szerveződtek. Megyénkben és a Tiszántúlon is először Békéscsabán alakult ilyen klub. Most, jó négy évtizeddel Moszkvából való hazatérése után budai otthonában kerestük fel Hunya Istvánt. Arról kérdeztük, hogy van-e még valamilyen kapcsolata a Moszkva Rádió szerkesztőségével. — Örömmel hallom, hogy mind többen hallgatják az adásokat. Ök azoknak a nyomdokain járnak, akik a veszélyek között is vállalták a szerkesztőséggel a kapcsolatot. Ma persze mást jelent a rádió hallgatása, mint akkor. Most a barátságot, a Szovjetunió népeivel való együttműködés erősítését szolgálja. Magam is rendszeres hallgatója vagyok az adásoknak, így kapcsolatom a szerkesztőséggel — ha jelképesen, az éteren keresztül —, de ma is megvan. Hunya István hajlott kora ellenére — hiszen már 92 éves — ismeri a napi politikai eseményeket. Bejár volt munkahelyére, a Medosz- ba ahol igényt tartanak tanácsaira, s elfogadják javaslatait. Bán fi József A büntető jogalkalmazás jogpolitikai elveiről Az Elnöki Tanács legutóbbi ülésén határozatot hozott a jogalkalmazás jogpolitikai elveiről, amelyek az e tárgykörben eddig — 13 év óta — érvényesített irányelveket váltják fel. Az új rendelkezések február l-től lépnek hatályba, s kiterjednek a büntető jogalkalmazásra is, ahol a jogpolitikai elvek korszerűsítését, a bűnözés emelkedő, és összetételének kedvezőtlen tendenciája teszi szükségessé. Az új elvek alaptétele — miként az Igazságügyi Minisztériumban elmondták —, hogy a bűnözés elleni küzdelemnek mindinkább a bűnözés okainak feltárására és megelőzésére kell irányulnia, s ehhez a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek erőfeszítései mellett nélkülözhetetlen a társadalom valamennyi szervezetének és tagjának együttműködése. A bűnüldöző és igazságügyi szervek elsőrendű feladatává teszik az előírások, hogy derítsék fel a bűncselekményeket, gondoskodjanak az elkövetők — személyre való tekintet nélküli — felelősségre vonásáról, a bűncselekmény elkövetését lehetővé tevő körülmények feltárásáról. A védelem és a védekezés jogának maradéktalan érvényesülése alapvető törvényességi követelmény. A büntető ügyek alapos és gyors elbírálása érdekében a jogalkalmazók biztosítsák, hogy a védő minden törvényes védekezési eszközt és módot késedelem nélkül felhasználjon. Szakértőt kirendelni csak akkor indokolt, ha az ügy megítéléséhez szükséges tények szakszerű elbírálásához elengedhetetlen a különleges szakértelem. A szakértők közreműködése azonban nem okozhatja az eljárás indokolatlan elhúzódását, a határidők megtartását, tőlük is meg kell követelni. A tanúk idézéséből és kihallgatásából nem következhet az állampolgárok felesleges zaklatása, a munkából való indokolatlan kiesése. Hatósági kényszer alkalmazására, különösen a személyes szabadság korlátozására a törvényi előfeltételek megléte esetén is csak akkor kerüljön sor, ha az eljárás sikeres lefolytatása ezt feltétlenül megkívánja. Előzetes letartóztatás elrendelésére elsősorban a szökés veszélye, valamint az eljárás lefolytatásának a veszélyeztetése esetén, illetőleg akkor kerüljön sor, ha a bűnismétléstől alaposan tartani lehet. Időtartama ne haladja meg a feltétlenül szükséges mértéket. A büntetőjogi következ- Aények differenciáltabban igazodjanak a cselekmény tárgyi súlyához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához. Az egyéniesített felelősségre vonás biztosítsa a társadalom védelmét és a társadalom tagjainak visszatartását bűn- cselekmények elkövetésétől. A fiatalkorú elkövetők felelősségre vonásakor olyan büntetéseket és intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek — figyelemmel a fiatalkori bűnözés megelőzéséhez fűződő fokozott társadalmi érdekekre — alkalmasak az elkövetők megnevelésére, életvitelük helyes irányú alakítására, így a társadalomba való beilleszkedésük elősegítésére. Mindezen célok, törekvések megvalósítása érdekében — egyebek között — a törvény fokozott szigorát kell alkalmazni az állam elleni, az élet elleni és a társadalom más alapvető érdekeit sértő, vagy veszélyeztető, súlyos, szándékos bűncselekmények elkövetőivel, valamint a társadalomra különösen veszélyes visszaesőkkel szemben. Példásan szigorú büntetést kell alkalmazni azok esetében, akik munkakerülők vagy alkoholista életmódjukból, harácsoló vagy élősdi szemléletükből fakadóan követnek el bűncselekményeket. Ugyanígy kell eljárni az erőszakos, garázda jellegű, valamint a közélet tisztaságát veszélyeztető bűncselekmények elkövetőivel, a visszaesőkkel, valamint azokkal szemben, akik bűncselekményeket csoportosan, illetve szervezetten követnek el. Az alkoholista bűntettesek gyógyítására fokozott gondot kell fordítani. A bűncselekménnyel szerzett vagyoni előnyt minden esetben maradéktalanul el kell vonni, lehetőleg rendelkezni kell az okozott kár megtérítéséről, s biztosítani szükséges az ezzel kapcsolatos intézkedés végrehajtását. Szélmotor, szélkerék a mezőgazdaságban A mezőgazdasági nagyüzemiekben új módszerekkel igyekeznek csökkenteni az energiafelhasználást. Az egyik ilyen lehetőség a szélmotor, illetve a szélkerék alkalmazása. A MÉM Műszaki Intézetének segítségével több helyütt az országban folytattak kísérleteket a szélenergia kihasználására. A lakott területektől nagyobb távolságra lévő állat- telepekre szánják a szélmotorokat, mindenekelőtt a ju- hászatokban kerül szóba az energianyerésnek ez a formája. Kétféle szélmotort fejlesztettek ki, az egyik 0,5, a másik 3 kilowatt teljesítményű. A tapasztalatok általában kedvezőek, ám nem minden esetben működik megfelelően az újonnan vásárolt berendezés, mert — mint megállapították — a gazdaságok gyakran rosszul mérik fel a lehetőségeket. Nincsenek tisztában a helyi szélsebességgel és a széliránnyal — csakis az általános meteorológiai adatokkal rendelkeznek — márpedig enélkül hiábavaló a fáradozás. A kutatók ezért különleges mérőszerkezetet fejlesztettek ki; ezzel több hónapon keresztül 15-30 méteres magasságban mérik a széljárás jellemzőit és ezek ismeretében tesznek javaslatot a berendezés megvásárlására, felszerelésére. Terjed a szélkerék felhasználása is. ‘Ezt a szerkezetet szintén a levegő áramlása hajtja meg, ám nem áramot fejlesztenek vele, hanem a mechanikai erőt viszik át valamilyen szerkezetre. Szennyvíztárolókban, illetve halastavakban a szélkerékkel tartják állandó mozgásban a vizet, növelve annak oxigéntartalmát. Az első ilyen berendezést Balmazújvároson szerelték fel, a helyi szennyvíztároló anyagát keveri az új szerkezet, segítve a szerves anyag lebomlását.
