Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-07 / 5. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS IAPIA 1987. JANUAR 7, SZERDA Ara: 1,88 forint XLII. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Ülésezett a megyei pártbizottság Határozat az ágazati és termelési szerkezet hatodik ötéves tervi alakulásáról és a fejlesztés feladatairól Tegnap Békéscsabán Nagy Jenő titkár elnökletével ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés Megyei Bizottsága. A testület meghallgatta Szabó Miklós első titkár tájékoztatóját a KB 1986. december 28-1 üléséről és Csatári Béla előterjesztésében határozatot fogadott el az ágazati és termelési szerkezet hatodik ötéves tervi alakulásáról, a fejlesztés feladatairól. A megyei pártbizottság átfogóan 1981-ben tekintette át az ágazati és termelési szerkezet megyei helyzetét és meghatározta a VI. ötéves tervre vonatkozó feladatokat, majd 1982- ben a megye exportszerkezetét vizsgálta meg, 1983-ban pedig az ipar hosszú távú feladatait fogalmazta meg. A mezőgazdaságra és élelmiszeriparra, valamint az építőiparra vonatkozó központi határozatok végrehajtásának ellenőrzése is egy-egy alkalommal szerepelt az elmúlt öt évben a testületek napirendjén. A pártbizottság 1981-ben megállapította, hogy az ágazati szerkezet az V. ötéves terv során a megyei célkitűzéseknek megfelelően alakult, de az ipar termékszerkezet-változása az eredmények ellenére nem volt dinamikus. A feladatok között nagy hangsúlyt kapott a gyárak, telephelyek önállóságának, érdekeltségi rendszerének fokozása; a szerkezetváltás személyi feltételeinek javítása; a képzés, továbbképzés igényekhez történő rugalmasabb alkalmazkodása; a megye természeti adottságainak jobb hasznosítása; a tároló-, feldolgozókapacitások bővítése. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a kiemelt feladatok végrehajtásában nem minden területen történt előrelépés. ü szerkezetmódosulás főbb jellemzői A termelési szerkezet változásait a gazdasági környezet alapvetően meghatározta. A termelési tényezők igénybevétele megdrágult, a beruházás és az import lecsökkent. A termelés ütemének növelése — időjárási és piacviszonyok, valamint az erőforrások biztosíthatósága szempontjából — korlátozottabbá vált. A főbb ágazatok közül a termelés növekedésére vonatkozó célkitűzéseket a mezőgazdaság elérte. Az ipar — az országos teljesítményt meghaladva — kevésbé, az építőipar nagyobb mértékben elmaradt a célkitűzésektől. Ennek alapján a mezőgazdaság termelésbeli részaránya 2,5 százalékkal nőtt. az iparé 2,2, az építőiparé 0,3 százalékkal csökkent. A mezőgazdaságban és az építőiparban az alaptevékenység részaránya csökkent, más tevékenységeké bővült. A mezőgazdaságban ehhez a szervezetben bekövetkező változás is hozzájárult (Mezőihegyesi Cukorgyár — kombinát). A mezőgazdaságban az állattenyésztés, illetve a szövetkezetek termelése átlagot meghaladó ütemben nőtt, termelési részarányuk is nagyobb lett. Az iparban dinamikus növekedési ütemet ért el a szénhidrogén-bányászat és a gépipar, valamint a szövetkezeti ipar, fokozódott ezzel az iparön belüli szerepük. A tanácsi ipar részarány-növekedése alapvetően szervezeti változások következménye. Sajátos, hogy a könnyűipar a termelés volumenének szinten tartása mellett termelési értékét átlagosnál jobban növelte és ezzel iparon belüli súlyát megtartotta. Az élelmiszeripar szenvedte el a legnagyobb árveszteségeket. A termelés volumenének ipari átlagot meghaladó növekedése ellenére részaránya jelentősen csökkent. Az építőipar átlag alatti volumennövekedését az ár- és értéknövekedés nem ellensúlyozta, így ipari termelésen belüli aránya mérséklődött. Az egyes ipari alágazatok, szakágazatok közül növelte termelési részarányát: közlekedésieszköz-ipar, fémtömegcikkipar, vegyipar, textil- és textilruházati ipar, nyomdaipar, cipőipar. Csökkent a részaránya: a gépiberendezés-ipamak, a villamosgép- és -készülékiparnak, a kézmű- és háziiparnak, valamint hús-, baromfi-, malom- és sütőiparnak. Az egyes ágazatok eltérő piaci árviszonyait tükrözi, hogy a textil- és textilruházati ipar volumencsökkenés mellett alapvetően ár- és értéknöveléssel tudta iparon belüli pozícióját erősíteni. A baromfiipar, a villamosgép- és -készülékipar, valamint a kézmű- és háziipar átlagot jóval meghaladó volumennövelés mellett sem tudta korábban elért termelési részarányát megtartani. (Folytatás az 5. oldalon) Ezen a héten a Körös Volán Vállalat autóbuszüzeme hét új Ikarusz 260/32 típusú autóbuszt állít forgalomba. A régebbi típusok lecserélésére került sor. Ezután kényelmesebb, gyorsabb, az utasok akadály nélküli fel-le szállását biztosító, jobban fűthető kocsik szállítják az elővárosi és helyközi járatokon közlekedő embereket Fotó: Fazekas László A FORCON Békéscsabai Forgácsolószerszám-ipari Vállalatnál Silling András szerszámkészítő NC esztergagépen, számítógép-vezérléssel, nagy értékű és nagy teljesítményű speciális forgácsológépekhez szerszámalkatrészeket munkál meg Fotó: D. K. Tanácskozott a KPVDSZ elnöksége A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége tegnapi ülésén megvitatta annak a vizsgálatnak az eredményeit, amelyet a szak- szervezeti szervek a munkaidő megtartásával, a túlmunkák elszámolásával és a szabadnapok kiadásával kapcsolatban végeztek. A vizsgálat megállapította: mind több helyen — elsősorban a kistelepüléseken — igényli a lakosság, hogy osztott munkaidőben, a délelőtti és délutáni órákban tartsanak nyitva az üzletek és a vendéglátóhelyek. Mivel ez a munkaidő-beosztás a kereskedelemben dolgozók többségének hátrányos, a szakszervezet továbbra is csak kivételes esetekben — a kisebb községekben, s ott, ahol a bolt közelében laknak a dolgozók — javasolja a bevezetését. Feltétlenül szükségesnek tartja a dolgozók hozzájárulását. A vizsgálat tanúsága szerint a rugalmas munkaidő több vállalat és szövetkezet központjában bevált, az üzlethálózatokban azonban ennek bevezetésére kevés a lehetőség. A túlmunkára vonatkozó szabályokat a vállalatok és szövetkezetek kollektív szerződései tartalmazzák, a bizonylatolás, az elszámolás többségében megfelelően történik. A vizsgálatból az is kitűnik, hogy a túlmunka mértéke általában csökkent az utóbbi időben. Figyelemre méltó viszont, hogy nagyon sok helyen a napi fél-, egyórai többletmunkát a dolgozók természetesnek tartják. A vezetők ennek ellenértékeként esetenként hosszabb-rövidebb időre felmentik a beosztottakat a munkavégzés alól, s ezért ellenőrizhetetlenek a túlórák. A heti szabadnap kiadására általában mindenütt ütemterv készül, ennek megtartását azonban a létszám- hiány, betegség, szabadság gyakran nehezítik. Vidéken a kis üzletekben minden váratlan esemény felborítja a nehezen kialakított szabadnap-kiadási rendet. Még mindig több helyütt előfordul, hogy a szabadnapot csaik két fél napban vehetik ki a dolgozók. Az elnökség felhívta a szakszervezeti szerveket, hogy segítsék az említett problémák rendezését. Intézkedni kell a ki nem fizetett túlmunka, a kiadatlan szabadnap pénzbeni megváltására, függetlenül annak bér- kihatásától. Ellenőrizni kell a_ kollektív szerződésiben szabályozott túlmunkakorlátok megtartását. A testület arra is felhívja a vállalatokat, hogy megnyugtató módon rendezzék a szabadságok kiadását. Rendelet a tanácsok munkarendjéről, munkaidő-beosztásáról, az ügyfélfogadásról A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke a tanácsi szervek munkaidejéről, munkaidőbeosztásáról és az ügyfélfogadásról utasítást adott ki, ami 1987. január 1- én lépett hatályba, rendelkezéseit azonban legkésőbb 1987. február 1-től kell alkalmazni. Ennek végrehajr fásával kapcsolatban Békés Megye Tanácsának elnöke tegnap körlevelet küldött valamennyi városi, illetve városi jogú nagyközségi tanács elnökének. Az utasítás alkalmazása — tartalmazza a levél — alapos felkészülést igényel, ezért a megyében 1987. február 1-én kerül sor általános bevezetésére. Addig is gondoskodni kell arról, hogy 1987. január 7-től a szerdai és a hétfői napokon 8—18.30 között, a szombati napon pedig 8—12 óra között a városi, a városi jogú nagyközségi tanácsoknál ügyfélfogadás legyen. A községi és a megyei tanácsnál a szombati napon csak ügyeletet kell tartani, egyébként rájuk is az előbbi szabály vonatkozik. A meghoszr szabbított ügyfélfogadásról a lakosságot a helyben szokásos módon szükséges tájékoztatni. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1987. január 13-i ülésén foglalkozik az utasítás alkalmazásával kapcsolatos kérdésekkel. Ezt követően az utasítás tartalmáról, az érdekképviseleti szervek álláspontjáról részletes tájékoztatás jelenik meg lapunkban is.
