Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-31 / 26. szám

1987. január 31., szombat o IJUJUl-fiTH-------------------------------­\ Munkásgyülés Békéscsabán Negyvenmilliós nyereség Csorváson A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat munkásnői Szabó Istvánt hallgatják Fotó: Kovács Erzsébet (Folytatás az 1. oldalról) csak valamivel állt jobban a mezőgazdaság a mainál, és akkor mégis a legnagyobb búzatermést takarította be. Én mint a TOT elnöke bi­zakodó vagyok, az időjárás nekünk dolgozik. A vállalatok megújulásá­nál. megújulási készségénél hosszasan időzött, magyaráz­ta és elemezte ennek fon­tosságát. Hangsúlyozta, hogy politikai értelemben szépen meg lehet fogalmazni az eh­hez fűződő gondolatokat. De azt nem, hogy egy üzem hogyan újuljon meg. Ezt magának az üzemi vezetés­nek és a dolgozó kollektí­váknak kell meghatároznia, eldöntenie. A munkásgyűlés résztve­vőinek nagyon tetszett, amit az életszínvonal védelmével kapcsolatban kifejtett. Hangsúlyozta, hogy ebben 40 év eredményei összegződnek, éppen ezért életszínvonal-po­litikánkba nem lehet drasz­tikusan beavatkozni. A tár­sadalom azt várja tőlünk, hogy elért eredményeinket szilárdítsuk meg, gondos­kodjunk a kisnyugdíjasok­ról, az idős emberekről, se­gítsük őket ahol csak tud­juk. mert amit ők tettek a szocializmus alapjainak le­rakásában, abban az idő­szakban nem mindennapi tett volt. A ma élő nemze­dék akkor tesz legtöbbet társadalompolitikai céljain­kért, ha az eddigieknél szervezettebben, hatéko­nyabban, céltudatosabban dolgozik. — A feladat tehát az, hogy az élet minden terüle­tén és minden beosztásban erőnk javával és legjobb tudásunk szerint közelítsük céljainkat. Csakis ez a szem­lélet hozhat sikert a XIII. pártkongresszus határozatai­nak és a VII. ötéves terv­ben meghatározott feladatok valóra váltásában. A munkásgyűlést követő­en Szabó István üzemláto­gatáson ismerkedett a vál­lalat munkájával, majd megtekintette a termékbe­mutatót, ahol több szövet­kezeti vezetővel is találko­zott. D. K.—Sz. A. Megjelent a Népszabadság-évkönyv 30 évvel ezelőtt jelent meg új köntösben a párt közpon­ti lapja, a Népszabadság. Az évforduló alkalmából első ízben jelent meg az idén a Népszabadság évkönyve. A gazdag képanyaggal illuszt­rált 400 oldalas kiadvány nemcsak 1986 legfontosabb politikai, gazdasági, kulturá­lis eseményeiről tájékoztat­ja az olvasót, hanem váloga­tást közöl az elmúlt három évtized legérdekesebb írásai­ból is. Többek között olyan jeles politikusok, írók, publi­cisták szellemi alkotásait ol­vashatjuk az évkönyvben, mint Urban Ernő, Mesterhá­zi Lajos, Komócsin Zoltán. Nemes Dezső, Erdei Ferenc, Rányi Péter, Gerelyes End­re, Veres Péter, Fekete Gyu­la, Illyés Gyula, és még so­kan mások. Bizonyára sokak tetszését nyeri el dr. Petru Gróza írá­sa, amelyet ..Arany János ünneplőihez” címmel közöl a kiadvány a nagy író szüle­tésének 140. évfordulója alkalmából, amelyet 1957-ben ünnepeltünk. Érdeklődésre tarthat számot Váci Mihály írása, aki a népdalról és a népköltészetről fejti ki véle­ményét egy csaknem 20 _ éve megjelent publikációjában. Száraz György tanulmánya Erdély múltjáról szól a je­len olvasóinak. Egyik békéscsabai olva­sónk telefonon panaszolta, hogy a körgát József Attila- lakótelep előtti szakasza mentén folyó fedetlen csa­torna vize meglehetősen piszkos, kellemetlen szagú. Arra volt kíváncsi, hogy ez a szennyvíz honnan ered, s miképp lehet az, hogy bele­folyhat az Élővíz-csatorná­ba. Mint a városi tanács mű­szaki osztályán megtudtuk, a csatorna egyrészt a Beth­len és a Bánát utca csapa­dékvizét hozza. Korábban az utcák háztartási szennyvizét Az évkönyvben „Az igaz­ság leckéje” című írás Miha­il Gorbacsov portréját raj­zolja meg. Bemutatja azt az titat, amelyet az Észak-Kau- kázus vidékén, egy kis falu­ban, Privolnojé-ben, paraszt­családban született fiú az el­múlt évtizedekben megtett az SZKP KB főtitkári tisztéig. Korunkban egyre inkább terjed a politikai terroriz­mus. Érdekes cikk eleveníti fel az elmúlt negyedszázad öt politikai gyilkosságát, amelyeknek áldozata lett 1961-ben Lumumba, 1963-ban John F. Kennedy, 1978-ban is ebbe a csatornába enged­ték, minden esetben enge­dély nélkül. A műszaki osz­tály ezeket az illegális be­ömlőket a múlt évben fel­mérte, és megtiltotta az ut­cabelieknek a háztartási szennyvíz bevezetését. El­képzelhető, hogy néhányan időnként megszegik a tilal­mat, a «zennyvíz azonban a csatorna fentebbi szakaszá­ról jön. A déli ipartelep csa­padékelvezetését is ez a csa­torna oldja meg. Az iparte­lep néhány üzemét azonban továbbra is tisztítás nélkül hagyja el a szennyvíz. Az Aldo Moro, 1984-ben Indira Gandhi és tavaly Olof Palme. Bepillantást nyújt a neves államférfiak, diplomaták fo­gadásának kulisszatitkaiba a „Protokoll” című írás. öt egykori KISZ-aktivista portréját is felvázolja az év­könyv. A bemutatottak kö­zött találjuk Szabó Miklóst, a megyei pártbizottság első titkárát, akiről az „Álmok és Valóság” című portrét olvas­hatjuk. Szabó László jó ismerője az Interpol tevékenységének. Színes írásban számol be a nemzetközi bűnüldöző szer­vezet magyar nemzeti irodá­jának munkájáról. A jól szerkesztett évkönyvben ol­vashatunk még világgazdasá­gi furcsaságokról, a magyar filmek itthoni fogadtatásáról, a magyar szépségkirálynő haláláról. A fiatalok érde­kességeket találnak a kiad­ványban a hazai popvilágból. A mexikói labdarúgó-világ­bajnokságról rövid, színes írások adnak ismertetést. Az évkönyvet keresztrejt­vények, kozmetikai-ápolási tanácsok és kötési tudni­valók egészítik ki. A kiad­vány utolsó oldalain a Nép- szabadság szerkesztőségének munkatársai mosolyognak az olvasóra. v. 1. Fotó: Fazekas Ferenc üzemeket megbírságolta a műszaki osztály, és kötelezte a szennyvíz szabályos elhe­lyezésére. Mivel ehhez az üzemek jelenleg anyagi fe­dezettel nem rendelkeznek, a maradéktalan megoldásra haladékot kértek az év vé­géig a megyei tanács építé­si és vízügyi osztályától. Ezt megkapták, abban a re­ményben, hogy újabb hala­dékra nem lesz szükség. Addig türelemmel kell lennünk, s bár tény, hogy az Élővíz-csatorna biológiáját az ipartelepről eredő szennyvíz károsan befolyá­solja. a vizsgálatok szerint fertőzést nem okoz. (u) Haladék az év végéig A csorvási községi pártbi­zottság székházában tegnap, pénteken tartotta meg zár­számadó -küldöttgyűlését a helyi Lenin Tsz. A megje­lenteket Püski László, a tsz üzemi pártbizottságának tit­kára köszöntötte, a vendégek között ott volt dr. Dénes La­jos MÉM-miniszterhelyettes, Klaukó Mátyás, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese, Antal József, a megyei tanács osztályvezető­je, Csukás Gyula, a Teszöv titkárhelyettese. Kovács János, a Lenin Tsz elnöke a vezetőség beszámo­lójában emlékeztetett arra, hogy tavaly a szövetkezet 340 millió termelési értéket produkált, nyereségük elérte a 40 millió forintot. A jöve­delem az 1985. évit 28 száza­lékkal haladja meg. A to­vábbiakban sorra elemezte az egyes ágazatok teljesít­ményét. Kiemelkedő ered­ményt értek el kukoricából, a 2200 hektár hozama hek­táronként elérte a 8 és fél tonnát. Javult a tejtermelés gazdaságossága, s a barom­fiágazatban tíz százalékkal * magasabb ágazati nyereséget értek el, mint egy évvel ko­rábban. A közös gazdaság­ban az egy állományi dol­gozóra jutó termelési érték 620 ezer forint, míg a nye­reség 89 ezer forint. A Le­nin Termelőszövetkezet 17 százalék nyereségrészesedést fizet tagjainak. A tervezett ágazati nyereséget túlteljesí­tő baromfiágazat dolgozói további 5 és fél százalék nyereséget, míg a háztáji ágazat, valamint az építő­részleg munkásai egy száza­lék többlet-nyereségrészese­dést vehetnek át. Az idén 45 millió forint nyereség előállítását tűzték ki célul. A növénytermesz­tésben 4 és fél százalékos hozamnövekedéssel, míg az állattenyésztésben 3 és fél százalékos eredményjavulás­sal számolnak. Ezt követően Bor Lajos, az ellenőrző bi­zottság elnöke tartotta meg beszámolóját. A vitában nyolcán mond­ták el véleményüket. Szilá­gyi Menyhért tanácselnök el­ismerően szólt a közös gaz­daság munkájáról. Kiemelte: a termelőszövetkezet jelen­tős részt vállal a községpo­litikai feladatok teljesítésé­ből is. Dr. Dénes La jós MÉM-mi­niszterhelyettes a miniszté­rium vezetésének elismerését tolmácsolta a csorvásiaknak. A továbbiakban a hazai me­zőgazdaság elmúlt évi telje­sítményét elemezte, majd az idei feladatokról beszélt. Ki­emelte, hogy ebben az év­ben az ország többet vár a mezőgazdaságtól, mint 1986- ban. Nemcsak a hibák feltá­rására van szükség napja­inkban, hanem a cselekvési program mielőbbi megvaló­sítására. Szólt arról is, hogy a mezőgazdaságban a gé­pek, berendezések jelentős része elöregedett, mindez ne­hezíti a hatékonyabb terme­lést. Befejezésül annak a vé­leményének adott hangot, hogy az országban és Csor­váson is megvan az a kellő szellemi tartalék, amellyel elérhetők az éves népgazda­sági terv célkitűzései. V. L. Jubileumi zárszámadás Film- és videó- szemle Szentesen rendezik meg ebben az évben a hagyomá­nyos dél-alföldi film- és vi- deoszemlét, amelyen három megye — Csongrád, Bács- Kiskun és Békés — amatőr filmesei szerepelnek az el­múlt évben készült alkotá­saikkal. Sorrendben ez a ti­zenhetedik filmes szemle, amelyet a megyék városai­ban felváltva szerveznek meg. Szentesen az ifjúsági és művelődési ház nyújt ott­hont a kétnapos rendez­vénynek. Január 31-én és február 1-jén három alka­lommal nézhetnek filmeket az alkotók és az érdeklődők. Harminchárom film- és ti­zennégy videoszalagra ké­szült alkotást mutatnak be a rendezők: a Magyar Ama­tőrfilm- és Videoszövetség, a megyei művelődési köz­pont és a szentesi művelő­dési központ. Az ünnepélyes megnyitó január 31-én 10 órakor lesz az ifjúsági és művelődési ház előadóter­mében, majd elkezdik a versenyfilmek vetítését. Délután 14.30-tól folytatódik a filmek és videokazetták bemutatója, majd este fél nyolctól kb. éjfélig tart a vetítés. A közönség részére másnap, vasárnap 11 órakor tartanak vetítéseket, amikor az ünnepélyes eredményhir­detés után bemutatják a díj­nyertes alkotásokat, öttagú zsűri értékeli az amatőr szerzők munkáit. A bíráló- bizottság tagjai: dr. Buglya Sándor operatőr-filmrende­ző, Csányi Miklós filmren­dező. Dékány István, a MAFSZ titkára, Horváth De­zső újságíró és Kruzslicz Pál, a szentesi művelődési központ igazgatója. Az első öt helyezett film szerzőit pénzjutalomban ré­szesíti a zsűri, illetve a leg­jobb rendezést és operatőri munkát is díjazzák. Lehető­ség lesz néhány különdíj át­adására. , • A kétnapos programra negyven filmest várnak Szentesre, akik nemcsak a környező megyékből, hanem az ország távolabbi részei­ből is érkeznek. A filmvetí­tések mellett szakmai meg­beszélést és konzultációt rendeznek, valamint az ama­tőr filmesek dél-alföldi cso­portja tanácskozást tart az aktuális problémákról. Fennállása óta a 25. zár­számadását tartotta a Gyu­lai Baromfikeltető önálló Vállalkozás. Az öt termelő- szövetkezet — a gyulai Kö­röstáj, a Munkácsy, a gyu­lavári Lenin, az eleid Lenin, az újkígyósi Aranykalász — a gazdája a baromfikeltető­nek. A mezőgazdasági szö­vetkezetek üdülőjében. Gyu­lán az igazgató tanács tagja­it Prohászíca Tamás elnök köszöntötte. Az igazgató, Marschal Lajos először az elmúlt gazdasági évet ele­mezte. Ebből egyebek mel­lett kitűnt, hogy a vártnál is mostohább évet a kollek­tíva ráfizetés nélkül, ered­ménnyel zárta. Ami a lé­nyeg: 732 ezer kacsát, 750 ezer csibét, 167 ezer napos­libát keltettek főleg nagy­üzemeknek: a csibéket a Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek, a kacsákat a gyomaendrődi tsz-nek, a libákat pedig a BOV megrendelésére. Árbe­vételük meghaladja a 25,5 milliót, a nyereség pedig 900 ezer forint lett. A megemlé­kezésben szó volt az eltelt negyedszázadról is. A kezde­ti évben a 9 keltetőgéppel 300 ezer csibét keltettek ki, tavaly pedig 46 gépen 2,6 millió csibeegységet keltet­tek ki, ami negyedmillióval haladta meg a tervezettet. A jubileumi zárszámadá­son három alapító tagnak — Szigeti Gábornak, Király La­josnak, Török Jánosnak — emlékplakettet adott át az igazgató. Kép, szöveg: B. O. Január 2-án rakták be az első libatojásoKat a keltetögépbe Környezetvédelmi tanlolyamok Megyénk hosszú távú kör­nyezet- és természetvédel­mi koncepciójában első he­lyen szerepel a környezet- és természetvédelmi mintate­rületté fejlesztés, melynek megvalósításában minden üzemnek, vállalatnak, intéz­ménynek és valamennyi ál­lampolgárnak feladata lesz. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Békés Me­gyei Szervezete február 2-től tanfolyamot indít, me­lyen a föld, a víz, a levegő, az élővilág és a települések környezetvédelméről hall­hatnak előadásokat a hall­gatók. A tanfolyamra je­lentkezett mezőgazdasági, ipari üzemi, közlekedési szakemberek, akiknek mun­kakörükből adódóan felada­tuk a környezet védelme, négy alkalommal találkoz­nak a TIT békéscsabai ér­telmiségi klubjában.

Next

/
Thumbnails
Contents