Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-27 / 22. szám

V 1987. január 27., kedd Boltátadás Eleken és Kevermesen Fotó: Kovács Erzsébet Folyamatos a gázkitörés okozta károk Kommunisták az aprófalvakban A kevermesi új ABC-áruház — Amikor lehetőségünk nyílt arra, hogy a nagyke­reskedelmi tevékenység mel­lett bekapcsolódhatunk a kiskereskedésbe, nemcsak Szolnok, hanem Békés me­gyében is felméréseket vé­geztünk az ellátás fehér folt­jainak felderítésére. Ezt kö­vetően láttunk hozzá kis ABC-áruházak építéséhez. A remélt haszon mellett javí­tani szeretnénk a kistelepü­lések lakosainak alapellátá­sát. Ebben szerencsére nagy­szerű támogatókra leltünk a megyében, hiszen az első számú vezetők, de a közsé­gek irányítói is minden se­gítséget megadtak elképzelé­seink megvalósításához. Hogy számszerű adatokat is mondjak: a Békés megyében tervezett több ABC-kisáru- ház vállalatunknak 40 mil­liójába kerül, ehhez az érin­tett tanácsi szervezetektől Egy mérgező hatású gyom­maggal, az úgynevezett csat­tanómaszlaggal fertőzött len­cse forgalmazásának ügyé­ben ítélkezett hétfőn a szek­szárdi városi bíróság. A len­csét a Tszker szekszárdi te­rületi központja termeltette 1985-ben szerződés alapján a Dunaföldvári Alkotmány Tsz-szel. A termést három­szor tisztították rostázással, és a visszamaradt, szemetes részt külön öntötték a rak­tárban, mint felhasználásra alkalmatlan lencsét. Ám ezt a 108 mázsát is megvásárolta cége számára a szövetkezet­től a Tszker szekszárdi áru­forgalmi osztályvezetője, Kugler István, azzal a szán­dékkal, hogy majd további tisztítás után értékesítik. A döbröközi tranzitraktárba szállították, és ott úgy tar­tották számon, hogy tisztíta­ni kell. Ez mégsem történt meg, hanem ilyen állapotban — másodosztályú árunak mi­nősítve — vittek belőle Kug­ler István utasítására a Cse­peli Duna Tsz-nek 49 má­zsát, ahonnan aztán a len­cse egy része a Műszaki Egyetem diákéttermének konyhájára került. A 475 adag lencsefőzelék elfogyasz­tó! közül 126-an kerültek kórházba ételmérgezés mi­att. Kugler István zombai la­kos, aki ártalmas közfo­gyasztási cikk gondatlan for­még 25 milliót kap — hal- * lőttük tegnap a boltátadás­kor dr. Csikós Sándortól, a Kunság Füszért igazgatójá­tól. A Kunság ABC-áruházak sorát a múlt hónapban Me- zőkovácsházán átadott bolt kezdte, majd tegnap Kever­mesen és Eleken nyílt újabb kisáruház. Az eleki megnyi­tón tegnap délután ott volt Krizsán Miklós, a megyei tanács kereskedelmi osztá­lyának vezetője is. A több mint 300 négyzetméter alap- területű üzletet — amely kö­zel 6 millió forintba került — Szántó István tanácsel­nök vette át a nagyközség vezetői nevében. Megtudtuk azt is, hogy hasonló üzlete­ket nyitnak Békéscsabán, Vésztőn. Szeghalmon, Füzes- gyarmaton, Gyomaendrődön galomba hozása miatt került a bíróság elé, elismerte bű­nösségét. Mentségére azt hoz­ta fel, hogy a lencsében az idegen magvak számát nem látta többnek, mint ameny- nyit a szabvány még megen­ged. Továbbá megemlítette, a csepeli tsz-től úgy kapta a megrendelést, hogy sürgősen kell nekik a lencse. Az ügy­ben az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi In­tézet, valamint a Fővárosi Állami Közegészségügyi, Jár­ványügyi Felügyelőség szak­értőit is meghallgatták. Mint az annak idején végzett vizs­gálatokból kiderült, a len­csefőzelékben olyan sok volt az atropintartalmú csattanó­maszlagból, hogy annak ha­tása az életveszélyt előidéző adagtól ugyan messze el­marad, viszont négy-ötszörö­sét tette ki a gyógyszerként, orvosi felügyelet mellett ad­ható mennyiségnek. Ezért történt, hogy a főzeléktől megbetegedett emberek már evés .után fél órával rosszul- létre panaszkodtak. A szekszárdi városi bíró­ság Kugler Istvánt 10 hó­napi fogházbüntetésre ítélte, de a szabadságvesztés végre­hajtását két évre felfüggesz­tette, továbbá tízezer forint pénzbüntetést is kirótt. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, az elítélt enyhítésért fellebbezett. felmérése Amint az lapunk tegnapi számában már megjelent, el­zárták a gázkitörést Füzes­gyarmaton. A kút közeléből kitelepített lakosság még az­nap este, azaz szombaton visszatérhetett otthonába. Vasárnap és hétfőn pedig megkezdődött a keletkezett károk felmérése, amely a hét további napjaiban még folytatódik. A permetszerű- en lehulló olajcseppek első­sorban az újonnan épült házak vakolatainak árthat­nak, de nyilván nem ked­veznek a kiskertek gyü­mölcsfáinak sem. Néhány háznál a góréban tárolt csö­ves kukoricára is rátapadt áz olaj, s így a termény va­lószínűleg nem lesz alkal­mas etetésre. Természetesen Lapunk január 23-i szá­mában a Fővárosi Ruhaipa­ri Vállalat Szeghalmi Gyára egyik dolgozójának panasza alapján az első oldalon ír­tunk arról, ki kötelezhető munkára szabad szombaton. A cikkben foglaltakra érke­zett tegnapi reagálások ar­ra ösztönöztek minket, hogy újabb nézőpontból vizsgál­juk a konkrét esetet. Aki felvetésével megkereste szerkesztőségünket arra hi­vatkozott, hogy van egy jog­szabály, nevezetesen a 43/ 1986. (X. 18.) számú MT- rendelet, amely módosítja a korábbi 1979-ben megjelent rendelkezést. Ebben az áll, hogy a gazdálkodó szervezet termelési gazdálkodási ér­dekből — a kollektív szerző­dés módosítása nélkül — előre nem látható körülmény miatt elrendelheti munka­napnak szabadnappal való felcserélést. Ehhez a szak- szervezet munkahelyi szer­vezetének előzetes egyetérté­se szükséges. Ezt kimondja a jogszabály, de utal arra, hogy mindehhez előzetes egyetértés szükséges. Ismét dr. Molnár Margitnak, a Békés Megyei Tanács V. B. munkaügyi osztályvezetőjé­nek tettük fel a kérdést, mó- dosul-e a korábbi álláspont? — Nem módosul, ugyanis ebben a rendeletben is ben­Az orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépis­kolában az idén tizenegye­dik alkalommal rendezik meg március közepén a már hagyományossá vált Kos- suth-napokat. Az előkészületi munka már tavaly megkez­dődött, amikor a diákok le­írták véleményeiket, javasla­taikat, amelyeket a negyedi­kesek által javasolt diák- igazgató-jelöltek december­ben kézhez kaptak. Ennek ismeretében készítették elő a téli szünetben a rövid, egyhetes, de annál intenzí­vebb agitációs kampányukat. A baromfitenyésztő IV'A és az állattartótelepi gépész IV./B. osztály külön-külön indított jelölteket a választá­si harcba. A baromfitenyész­tők vidám nevet választot­tak, és igazgatónak Németh Krisztinát, a jelenlegi IKB- titkárt jelölték. A gépészek jelöltjeik becenevének kez­dőbetűiből állították össze pártjuk nevét, így lett CMPF. Jelöltjük a diákigaz­gató tisztségre Czabarka Já­nos, az IKB megelőző tit­kára. A két párt állandó szóbeli agitációt folytatott. Eddig ismeretlen eszközöket is be­vetett a CMPF: rézfúvós- együttest, agitációs autót, szendvicsembereket. Az is­a talajt is beborította a bar­na lepedék, és ez majd be­folyásolhatja termőképessé­gét. Az érintett lakosságot tájékoztattuk, hogy az eset­leges kárigényeiket a ta­nácsnál jelentsék be. Teg­nap egyébként az olajipar, a biztosító és műszaki osztá­lyunk szakemberei meg­szemlélték a terepet. A ta­nács ügpfélszolgálati irodája tegnap este fél 7-ig várta a bejelentéseket. Természete­sen ma reggeltől folytatjuk a gázkitöréssel kapcsolatos bejelentések jogosságának kivizsgálását — tájékozta­tott bennünket Makai Ist­ván, a Füzesgyarmati Nagy­községi Tanács elnöke. ne foglaltatik, hogy előzetes egyeztetés szükséges a mun­kanapnak szabadnappal való felcseréléséhez. Hozzá kell tennünk, hogy a konkrét esetben nap nap után szü­letett olyan döntés, hogy ha­za kell menniük a dolgozók­nak, így nem fogadható el az az érvelés, hogy nincs mun­ka, menjenek haza az embe­rek, ellenben le kell ezeket a napokat szombatokon, vagyis szabadnapokon dol­gozni. Utalnunk kell egy másik, ugyancsak a Magyar Közlönyben megjelent tud­nivalóra. A Magyar Köz­löny 1986. december 3-i szá­mában jelent meg a Legfel­sőbb Bíróság irányelve, amely a munkafegyelemmel összefüggő ítélkezési gyakor­latról szól. Ebben benne fog­laltatik, hogy a munkahelyi vezetés is felelős a munka- időalap rossz kihasználásá­ért, a szervezett munkavég­zés feltételeinek biztosításá­ért. Ebben a konkrét eset­ben a szeghalmi gyárban te­hát megkívánható, elvárható lett volna, hogy január 8-a után 9-én már határozottan és precízen, a jogszabályok­nak megfelelően rendelkez­zenek a dolgozókat képviselő szakszervezettel egyetértés­ben a munkavégzés feltéte­leiről. kolarádióban állandóan a jelöltek népszerűsítése volt napirenden. A két párt programját bemutató plaká­tok egymás mellett voltak a hirdetőtáblán. A választási harc befejeztével lekerültek onnan megőrzésre, hogy az ígéreteket szembesíteni tud­ják a valósággal. A szava­zatszedő bizottság elnöke is­kolagyűlésen hirdette ki a múlt héten a választás ered­ményét. A megválasztott diákigaz­gatóságnak 2 hónap áll ren­delkezésére, hogy fölkészül­jön a Kossuth-napok méltó megünneplésére. Ojabb agi­táció kezdődött a szakközép- iskolában a napiokban. A ta­nulói szakszervezeti bizott­ságba a jelöltek és azok tá­mogatói tették ki plakát­jaikat. Az első-, másodéves jelöltek most megmutathat­ják, mit tanultak a korábbi­akban. A titkárjelöltek mun­katervjavaslataikat videófel­vételeken népszerűsítették, amit a diákok megvitattak. Itt is két pjárt alakult. a ..Jót, s jól”, valamint a „Jobban, mint eddig”. A január 19-én kezdődött vá­lasztáson 22 jelölt közül vá­lasztják meg titkosan a ta­nulók az új szakszervezeti bizottság 9 tagját. A néhány száz lakosú települések helyzeté­ben és jövőjének megítélésében — nyugodtan mondhatjuk — fordulat kö­vetkezett be. Magas szintű állásfoglalások, az Ország- gyűlés ülésén elfogadott — a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló — határozat mondta ki, hogy i megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az aprófalvak fejlesztésére. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a községek 53 százalékát kitevő, ezer lélekszámot sem elérő fal­vakban lépésről lépésre érezhetővé váljon, hogy egyenrangú egységei a tele­püléshálózatnak. Egyértel­mű, a társadalomnak nem elsorvadásukhoz, hanem fel­virágzásukhoz fűződik érde­ke. Természetesen a népes­ségmegtartó képesség javí­tása, az életkörülmény-kü­lönbségek mérséklésre irá­nyuló törekvések nem egy­formán érintik az aprófal­vakat. Lesznek olyan tele­pülések, ahol a folyamato­kat nem lehet teljesen visz- szafordítani. Az ilyen tele­pülések lakói is joggal vár­ják el azonban, hogy alap­vető szükségleteiket hely­ben, vagy elérhető közelség­ben kielégíthessük. Az emberek közérzetének csak egyik motiválója, hogy miként lehet bevásárolni, orvoshoz jutni, a különböző szolgáltatásokat igénybe venni. Fontos az is, hogy a lakóközösségek — legyen szó bármely kicsinek látszó ügyről — beleszólhassanak az őket érintő kérdésekbe. Az elöljáróságok éppen arra hivatottak, hogy — a közös tanácsok és szerveik, ahová az aprófalvak döntő része tartozik — a társközségek lakosságával jó egyetértés­ben irányítsanak. A területfejlesztés változó „hangsúlyai”, és a községi lakosság érdekeinek aktí­vabb képviselete a kistele­püléseken folyó politikai munkával szemben is foko­zott követelményeket tá­masztanak. Ebben megkü­lönböztetett szerepük van az ott élő és dolgozó kommu­nistáknak. A kistelepülések több szempontból is sajátosságot kölcsönöznek a pártéletnek. A szervezettséget illetően ez abban mutatkozik meg, hogy sok helyen a kis taglétszám miatt nem működhet alap- szervezet Ezért szükséges minél több helyen élni az­zal a lehetőséggel, hogy tervszerű átjelentéssel erő­sítsék a pártszervezeteket, párt csoport okát. Ahol pedig pártcsopiort sem szervezhető, egy-egy párttagot bízzanak meg a politikai munkával. Különösen fontos az apró- falvakban élő kommunisták személyes példamutatása, a kisebb közösségekben köz­vetlenebbek a kapcsolatok, itt a kommunisták naponta megmérettetnek. A helyi közvélemény sokszor az ő magatartásuk, a párt doIí- tíkája melletti kiállásuk alapján általánosít. Az aprófalvakban tevé­kenykedő párttagok számára kedvező lehetőség, hogy az emberekkel naponta érint­kezve, testközelből szerez­hetnek információkat,' le­mérhetik a lakosság politi­kai reagálását. Fontos, hogy az emberek véleményét a szokásos módon ne csupán összegyűjtsék és jó postás­ként továbbítsák, hanem ha szükséges, tájékoztassanak, vitatkozzanak. érveljenek. Gyakori téma például az el­látás hiányossága, hogy a szakbolt, az orvost rendelő, vagy a szolgáltató intéz­mény a szomszéd községben létesül. Nem könnyű elfo­gadtatni, hogy ezeket megfi­zethetetlenül drága lenne minden egyes helyen kiépí­teni. A pártszerveknek vál­lalniuk kell a meggyőző munkát, hogy ne minden­áron közvetlen helyi megol­dásokra törekedjenek, ha­nem ha az gazdaságosabb, és összefogással gyorsabban megvalósítható, a többi társ­községgel együttműködve, közösen szervezzék és old­ják meg az egyes települé­sek igényeinek kielégítését; használják ki a térségben lévő lehetőségeket. A községi lakosság tele­pülésfejlesztő közös erőfeszí­téseinek eredményei közis­mertek. Sok új létesítmény, felújított közösségi intéz­mény és berendezés példáz­za a kistelepülések törekvé­sét, hogy a tőlük telhetőt megtegyék gondjaik enyhí­tésére. A párttagok ezekben az akciókban vállalják a kezdeményező, mozgósító szerepiet. Mint ahogyan jó példával szolgálhatnak a közvetlen lakókörnyezetük rendben tartásával és csino­sításával. Az aprófalvakban különö­sen érvényes tétel, hogy nincs olyan közösségi prob­léma, amiben a párttagság ne lenne illetékes. Ami az állampiolgárokat foglalkoz­tatja, azzal a pártnak is tö­rődnie kell. Elengedhetetle­nül fontos, hogy a határoza­tokat hozó testületek a te­lepülést érintő állásfoglalá­saik kialakításában és a vég­rehajtás ellenőrzésében job­ban támaszkodjanak a párt­tagok, pártcsoportok tapasz­talataira. Jó módszer, ha a települést érintő témákban a társközségek pártcsopiortja esetleg önállóan terjeszti elő a napirendeket a pártbizott­ság vagy a végrehajtó bi­zottság ülésére. Az elöljáróságok létszá­muktól és működési terüle­tük nagyságától függetlenül egyenrangúak a közös taná­csokkal. Vétót emelhetnek a tanács határozata ellen, meghatározott kérdésekben önállóan dönthetnek, egyet­értési joguk van, vélemé­nyüket ki kell kérni a taná­csi szervek döntései előtt. Sőt, ha nem értenek egyet a települést érintő szakigaz­gatási döntéssel, fellebbez­hetnek is. A példaszerű fel­sorolásból kitűnik, hogy az elöljáróságok kezében ko­moly eszközök vannak, eze­ket ismerjék meg jól a kom­munista tanácstagok. Fon­tos, hogy szükség esetén él­jenek vele, de azt körülte­kintően, valóban a község lakosságának érdekében, nagy felelősséggel tegyék. ■ z élet sokszínűsége az aprófalvakban is i számtalan döntést igénylő szituációt, állásfog­lalást igénylő kérdést vet fel. Nehéz rendező elvet fel­állítani arra, hogy a kom­munisták mikor, mit támo­gassanak, vagy ellenezze­nek az elöljáróságok törek­véseiből. Egy-egy támpon­tot azonban általános érvé­nyűnek tekinthetünk. Neve­zetesen, hogy a kisközségek nagyobb önállóságának és az elöljáróságok gazdaszere­pének kiteljesedése ne gyen­gítse, hanem erősítse és szé­lesítse az egymáshoz már eddig is sok szálon kötődő közős tanácsú községek kap>- csoíatát. Ugyanakkor attól sem szabad idegenkedni, ha az elöljáróság másik közös tanács társközségével is ke­resi a kölcsönös érdekeltsé­gen alapuló együttműködést, mert lehetnek olyan terüle­tek, ahol ez a kedvezőbb a lakosság .számára. Or. Bálint mer és Körösladanyban. B. O. ítélet a csattanómaszlagos lencse ügyében B. A. Megkérdeztük: Ki hibáztatható? Tanulják az iskolai demokráciát Orosházán v. L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents