Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-27 / 22. szám

1987. január 27., kedd Új katonai költségvetés Kissinger katonai beavatkozást sürget NÉPÚJSÁG PSjW Ifesse :«*alkgiB3*öhZ: £t ^Siffurtcr MacvaftSzó Japánban A japán kormány a hét végén úgy döntött, hogy vé­delmi kiadásainak évenkénti jóváhagyása helyett ötéves „védelemfejlesztési keret” meghatározásának gyakorla­tára tér át. Ezzel a kabinet gyakorlatilag megszabadult attól a kötöttségtől, amit az 1976-os kormányhatározat je­lentett, az ugyanis a védel­mi kiadásokat a nemzeti jö­vedelem egy százalékában maximálta. Az 1986 és 1990 közötti idő­szakban az új határozat ér­telmében 18,4 billió jen, az­az jelenlegi árfolyamon szá­molva 112,5 milliárd dollár áll a nemzetvédelmi hivatal (hadügyminisztérium) ren­delkezésére, ami 1985-ös ára­kon számolva az ötéves idő­szak nemzeti jövedelmének 1,02 százaléka. Az április 1-gyel kezdődő idei költség- vetési évre jóváhagyott ke­Az Idei tél szeszélyeit nem­csak Európában, hanem a ten­gerentúlon Is alaposan megszen­vedték. Itthoni „élményeink” után talán érdekes egy pillan­tást vetni arra, ml is történik ilyenkor Washingtonban. Az el­múlt napokhoz hasonló kiadós hóesések idején az Egyesült Ál­lamok fővárosában is valósággal megbénul az élet — Írja beszá­molójában a DPA tudósítója. Bezárják a legtöbb iskolát, bol­tot, bankot és irodát, sőt még a kormányhivatalok is lemonda­nak nélkülözhető munkatársaik­ról. (Ilyenkor derül ki, hogy milyen kevesen nélkülözhetet­lenek.) A közlekedés pillanatok alatt zűrzavarba fullad és ösz- szeomlik. Az Egyesült Államokban a rá­dió- és a tv-adók rendszerint már egy nappal korábban rend­kívüli híradásokban figyelmez­tetnek a közeledő hóviharra, és ezzel pillanatok alatt válsághan­gulatot teremtenek. Az előrelá­tó háziasszonyok sürgősen meg­rohanják a szupermarketeket, és felvásárolnak mindent, ami a polcokon útjukba kerül. Hiszen ki tudja, mit hoznak a követ­kező napok... A városi hatóságok bejelen­tik, hogy aprólékos gonddal fel­készültek az időjárási viszontag­ságokra, emberek és gépek ké­szen állnak a hó gyors eltaka­rítására. Es ekkor elkezdődik a hava­zás. A mind bőbeszédűbb időjá­rás-jelentésekben ilyesmi hall­ható: Washington központját 15 Egyoldalú magyar hatósá­gi határozattal a jugoszláv polgárok már sok éve arra kényszerülnek, hogy határ- átkeléskor bizonyos dinár­összeget váltsanak be forint­ra. Ebből a szempontból a jugoszláv polgárok kivétele­sek, ugyanis ilyen, vagy ha­sonló intézkedést nem alkal­maznak egyetlen más ország állampolgáraira sem. Január hatodikétól a jugoszlávokkal szembeni ilyen sajátos megkülönbözte­tés még jobban fokozódott. A Magyar Népköztársaság pénzügyi és vámhatóságai drasztikusan növelték a be­váltható dinárösszeget, úgy­hogy a Magyarországra uta­zó jugoszláv polgároknak most 10 ezer dinárt kell be­váltaniuk a határon, és ezért 760 forintot kapnak. Koráb­ban ugyanennyi forintért „csak” 7800 dinárt kellett fi­zetniük. A megkülönbozteiéöCr. kí­vül még egy oldala is van ennek a legújabb magyar határozatnak. Alkalmazásá­val ugyanis a dinár teljesen megmagyarázhatatlan okok­ból több mint 28 százalékkal devalválódott a forinthoz képest. Így, amióta hatályba helyezték a rendeletet, egy forint 13.15 dinárt ér, jóval többet tehát, mint amennyi a dinár—forint árfolyam nyugateurópai valutákkal mérve. A dinár tehát nem a rét 4 ezrelékkel — mintegy 80 millió dollárral — lépi túl a nemzeti jövedelem egy szá­zalékát. Nakaszone Jaszuhiro mi­niszterelnök a parlament hét­főn kezdődött ülésszakán mondott beszédében azt han­goztatta, hogy az 1976-os ha­tározat „szellemét” megőr­zik. Megfigyelők rámutatnak: a hivatalos indoklás abból indul ki, hogy — úgymond — a védelmi kiadások és a nemzeti jövedelem korábbi egymáshoz való viszonyítása sem a védelmi szükségletek­kel, sem Japán fokbzódó nemzetközi politikai szerep- vállalásával nem volt indo­kolható, viszont gátolta az Egyesült Államok részéről sürgetett, a térség biztonsá­ga szempontjából Tokióban szükségesnek ítélt nagyobb japán tehervállalást. centiméteres fehér takaró borít­ja. „Ilyen mély hóban legoko­sabb semmit sem tenni.. És ebben van is némi igazság, hiszen nem is igen van mit tenni. Hogy miért? Nos, az il­letékesek megint többet ígértek a kelleténél: Washington köz­pontjában a hó ezúttal ismét akadálytalanul átveszi az ural­mat az utcákon — az előváro­sokban kialakuló helyzetről pe­dig jobb nem is beszélni. Ugyanakokr a lakosság jórésze úgy viselkedik, mintha a trópu­sokon élne, és csak hírből kel­lene ismernie a havazást, így teljesen védtelenül fogadják a tél rémségeit. Ráadásul az ame­rikai közlekedésben rendkívül fontos gépkocsiknak, főleg a régebbi évjáratúaknak még jó időben is vannak úttartási prob­lémáik. Ha azután az utak sí­kossá válnak, a hátsókerék­meghajtású és automata-sebes­ségváltós „utcai cirkálók” sután csúszkálni kezdenek, és a mere- dekebb lejtőkön felmondják a szolgálatot. Mindazonáltal jóleső érzés, hogy a nehéz napokban itt is megnyilvánul az emberi segítő­készség. A rádió és a tv felhí­vásaira sorban jelentkeznek mentésre, orvosok, betegek szál­lítására a „téliesített” járművek gazdái. Sokan szívesen felvesz­nek megrekedt stopposokat Is, és utasaik kedvéért még hosszú kerülőket is tesznek. És ugyan mi lehet a beszédtéma ezeken a gyakran többórás utakon? Ter­mészetesen az időjárás... nyugati valutához képest de­valválódott, hanem csak a forinthoz mérten. Az egyoldalú, és aligha megmagyarázható hatósági döntés kételyeket támaszt, különösen akkor, ha tudjuk, hogy magyar hivatalos sze­mélyek között is vannak, akik ellenzik a jugoszlávok­kal szembeni ilyen megkü­lönböztetéseket. A múlt év végén egy magas rangú ma­gyar tisztségviselő azt is ki­jelentette, hogy ezt az intéz­kedést meg kellene szüntet­ni. A jugoszláv sajtó közölte nyilatkozatát, közvélemé­nyünk üdvözölte, igaz, hogy később hivatalosan megcá­folták és magánvéleménynek minősítették a nyilatkozatot, de mégsem sikerült meg­szüntetni azt a benyomást, hogy a magyarok gondolkod­nak e népszerűtlen intézke­dés megszüntetéséről. A határon való kényszer­beváltást állítólag az az óhaj szülte, hogy megakadályoz­zák a csempészek a valuta- és árucsempészek munkáját, különösen azért hogy az ál­lami dotációval készülő ter­mékeket mindenekelőtt az élelmiszercikkeket, ruhane­műt cipőt, háztartási beren-r dezést és a más termékeket ne vásárolják és csempésszék olyan sokan. Nagyon sok magyar polgár azonban már most úgy véli, hogy az utób­bi időben nemigen igazolt ez Kissinger volt külügyminiszter hétfő reggeli televíziós nyilatko­zatában Ismét azt sürgette, hogy adott esetben használjanak fel katonai erőt a túszok kiszabadí­tására, illetve nyomásgyakorlás­ra. Szerinte az Egyesült Álla­moknak akár Irán ellen is be kell vetnie fegyveres erőit. A volt külügyminiszter azt mon­dotta, hogy mivel a korábbi tár­gyalások során bebizonyosodott: Irán kapcsolatban ál] az ember- rablókkal, jogosult lehet ame­rikai erők felhasználása, pél­dául „a légierő bevetése az az intézkedés, ugyanis a fo­rint hivatalos és feketepiaci árfolyama közti különbség szinte elhanyagolható (Ma­gyarországon a nyugati va­lutákat a feketepiacon alig 10 százalékkal drágábban árulják a hivatalos árfo­lyamnál), az állami dotáció­val készülő termékek csem­pészését viszont hatékony vámellenőrzéssel is meg le­het akadályozni, nincs szük­ség az ilyen népszerűtlen megkülönböztető intézkedé­sekre. Ez azért is érthetetlen, mert tudjuk, hogy Magyar- ország fejlett turizmusú or­szág, nagyon sok jugoszláv látogat a szomszédba, és jó vendégeknek ismerik őket, gyakran bőkezűbbek, mint sok nyugati vendég. Végül azt is figyelembe kell venni, hogy az idegen- forgalom két irányban bo­nyolódik le. A statisztikai adatok szerint tavaly több mint 130 ezer magyar polgár járt nálunk, anélkül, hogy kötelesek lettek volna forin­tot beváltani dinárra. Ugyan­így azt is figyelembe kell vennünk, hogy az új deviza- törvényünk lehetőséget nyújt arra, hogy a magyar vendé­gekkel szemben hasonló in­tézkedéseket alkalmazzunk, ha megállapítják, hogy szük­ség van rá. * * * Az idézett cikkhez ma­gyarázatként szükségesnek tartjuk megjegyezni az aláb­biakat. A Magyarországra utazó jugoszláv állampolgárok évek óta kötelesek szemé­lyenként 760, kishatárforga- lomban 380 forintnak megfe­lelő dinárt vagy más kon­vertibilis valutát beváltani. Irak és Irán között folyó hábo­rú frontszakaszain”. Kissinger kijelentése annál is figyelemre méltóbb, mert Was­hington a hét végén egyértel­műen jelezte: nem akarja meg­engedni Irán esetleges győzel­mét a két ország háborújában, mivel ez „teljesen bizonytalan­ná tenné a helyzetet a Perzsa- öböl térségében”. Reagan elnök luilön nyilatkozatban figyelmez­tetett arra, hogy iráni győzelem esetén az Egyesült Államok ve­szélyeztetve látná saját érdekeit és öböl menti „barátainak” helyzetét. Az ilyen intézkedések oka általában az adott ország fi­zetőeszközének a védelme szokott lenni. A legtöbbször az idegen valuták magyaror­szági fekete-eladásának, il­letve a forint külföldre vite­lének, valamint — ahogy a cikk is utal rá — a kétirá­nyú csempészésnek a lehe­tőségek szerinti megakadá­lyozása, illetve visszaszorí­tása. A Magyar Nemzeti Bank — az ügytől függetlenül — a dinár átváltási árát pénz­piaci értékének megfelelően folyamatosan módosítja. En­nek megfelelően január ha- todikától a dinár átváltási árát a korábbi 9,74 fillérről 7,60 fillérre csökkentette. Az MNB intézkedése nyomán természetesen módosult a ha­táron kötelezően beváltandó dinár összege is. Vagyis, há­rom hete az előírt 760 forin­tért a korábbi 7800 helyett 10 ezer dinárt (kishatárfor- galomban a 380 forintért a korábbi 3 ezer dinár helyett 5 ezer dinárt) kötelesek be­fizetni a Magyarországra utazó jugoszláv állampolgá­rok. Amíg az idegen fizetőesz­közök átváltási árát az or­szágok maguk állapítják meg, a határon kötelező be­váltások elrendelése — leg­alábbis a magyar gyakorlat szerint — kétoldalú megál­lapítás után történik. Tehát, jelen esetben a dinár új ár­folyamát egyoldalúan állapí­totta meg az MNB, a koráb­ban kötelezővé tett dinár­beváltást viszont a jugoszláv fél tudtával és beleegyezésé­vel vezette be a Magyar Népköztársaság. CSÖKKEN A SZESZFOGYASZTÄS A Szovjetunióban az óév­ben 11 hónap alatt 40 száza­lékkal kevesebb szeszes italt adtak el, mint 1985. azonos időszakában. A legnagyobb mértékben az olcsó borok el­adása csökkent, éspedig 70 százalékkal. Vodkából és más röviditalból átlag 30 száza­lékkal kevesebb fogyott. Ugyanakkor majdnem meg­kétszereződött az alkohol- mentes italok forgalma. A kisebb szeszesital-forgalma­zásnak az eredménye sem maradt el. A bűncselekmé­nyek száma 25 százalékkal csökkent, a közlekedési bal­eseteké pedig 20 százalékkal, az italozás miatt a munká­ból való kimaradás pedig egyharmadával volt kisebb. DINOSAURUSTOJÁSOK A dinosaurustojások ezre­it, közöttük több, 30 tojást is tartalmazó fészkeket fedezett fel a Góbi-sivatagban tevé­kenykedő mongol—szovjet expedíció. Számos tojás fej­lődésük különböző szakaszá­ban tartalmazza a dinosau- rusemibriókat — ezeket ösz- szehasonlítva az ugyanezen a vidéken talált teljes csont­vázakkal, többet tudhatunk meg róla, hogy miként fej­lődtek, és miként tűntek el ezek az óriási őshüllők. A leletek arra vallanak, hogy a dinosaurusok 60-70 millió évvel ezelőtt pusztultak ki erről a vidékről. A Góbi­sivatag a dinosaurusleletek kincsesjráza — a száraz klí­ma és a különleges talaj ki­tűnő állapotban őrizte meg a maradványokat ARANYGYŰRŰK A SZEMETESKANNÁBAN Ohio államban egy gube­ráló 14, drágakövekkel dí­szített aranygyűrűt talált. A gyűrűk értéke 50 ezer dol­lár, ő pedig 7 dollárt kért darabjáért. Egy ember öt gyűrűt vett meg, mindössze 35 dollárért, elvitte az aranyműveshez, s az megál­lapította, hogy egy-egy pél­dány legalább 3000 dollárt ér. Az újdonsült tulajdonos jelentette a rendőrségnek az esetet, mert lopott árura gyanakodott. A rendőrségnek sikerült előkerítenie 12 gyű­rűt, s visszaszolgáltatta őket az ékszerüzlet tulajdonosá­nak. Csak éppen azt nem tudták megállapítani, hogy lopott áruról van-e szó, vagy tévedésből került a szeme­tesbe. A gyűrűk megtalálója még csak számolni sem tud, így arra a kérdésre sem tu­dott válaszolni, hogy a hi­ányzó két gyűrűt kinek adta el — közölte a rendőrség. ERDÖSlTÖ DENEVÉREK Melvin D. Tittles, a mil- waukee-i múzeum igazgató­ja a denevéreket tanulmá­nyozza évtizedek óta a világ különböző részein. Vizsgála­tai meghökkentő eredmény­nyel jártak. A „repülő ró­ka”, egy nagyméretű dene­vérfaj például elfogyasztja számos trópusi fa és cserje gyümölcsét. Repülés közben ürülékével a földre hullatja az elfogyasztott gyümölcs magvait. Ennek a magszó­rásnak fontos szerepe van a szárazság vagy tűz következ­tében elpusztult erdőségek újratelepítésében. GYÓGYSZER CÁPÁBÓL Grúz halászok megkezdték a fekete-tengeri cápák rend­szeres halászatát, azzal a cél­lal, hogy a gyógyszergyárak­ban nagy hatású gyógyszert készítsenek belőlük a króni­kus gyulladások kezelésére. A crambex elnevezésű ké­szítménynek serkentő hatása van a szervezetre. Felhasz­nálható a lassan gyógyuló sebek kezelésére, de növeli a sejtek stabilitását a mérgező hatásokkal szemben, és kor­rigálhatja a vér összetételé­nek kiegyensúlyozatlanságát is. A fekete-tengeri cápa múltja hárommillió évre nyúlik vissza. DZSINGISZ KAN ÉLETRAJZA MONGOL NYELVEN A mongoloknak végre al­kalmuk nyílik arra, hogy anyanyelvükön olvassák Dzsingisz kán életrajzát. A könyv ez év áprilisában fog megjelenni. Saxiverl mongol kutató tíz évet 'töltött meg­írásával. Eddig 40 monográ­fia jelent meg Dzsingisz kánról, de ez a nagy hódító első mongol nyelvű életraj­za. FECSKÉK EZREI PUSZTULNAK EL Mintegy hatmillió fecske repül Amerika középső és keleti térségeiből ősszel a melegebb déli vidékekre, többek között Brazíliába. A költözködés ideje alatt az utóbbi időben évente a fecs­kék ezrei pusztulnak el, mert vegyszerekkel mérgezett ro­varokkal táplálkoznak. LOPÁS A madridi Kortárs szép-1 művészeti múzeumból ellop­tak öt Picasso-vázlatot, ame­lyet a művelődésügyi mi­niszter négy évvel ezelőtt vásárolt, és amely a nagy spanyol festőművész élete utolsó éveiben (1971—1972) készült képekből összeállított gyűjteményhez tartozott. rendkívül kedvezményes áron, 25 200 helyett 20 000 Ft-ért! (Rendszámmal ellátva.) Automata mosógép 8490 helyett 7400 Ft (előlegbefizetés 2220 Ft), Kmfg a készlet tart! A holdújév alkalmával hagyományosan faültetési kampányt indítottak Vietnamban. A képen: Nguyen Van Linh, a Viet­nami Kommunista Párt KB főtitkára fát ültet A jugoszláviai Dnevnik-ben olvastuk Kellemetlen meglepetés a magyar határon Nemcsak nálunk havazik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents