Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-21 / 17. szám
1987. január 21., szerda o A Budapest Sportcsarnok közönsége előtt (MTI-fotók: Friedmann Endre felvételei — KS) Tiidöszüréssel a rák ellen Tízszer ennyi szállodát! Hazánkban a 14 éven felüli lakosság évenkénti tervezett röntgentüdőszűrése csaknem negyedszázados múltra tekint vissza. Ez alatt az idő alatt, részben az ernyőfényképezésnek is köszönhetően, sikerült megszüntetni a tüdőgümőkór népbetegség jellegét. Ma már a fő gondot a tüdő egyéb megbetegedései okozzák. Elsősorban a tüdőrák, amelyből az utóbbi években a szakorvosok annyit fedeztek fel, mint a tbc-ből. A betegségek megelőzése, időben történő felfedezése alapfeltétele, hogy megközelítsük az Egészségügyi Világszervezet. a WHO célkitűzésének az „Egészséget mindenkinek 2000-re” megvalósítását. A társadalmi méretű összefogás jelentőségét hangsúlyozza dr. Kási Gyula, a megyei kórház főigazgató-helyettese, megyei tüdőgyógyász szakfőorvos is. Hallottuk, hogy az utóbbi időben romlott a szűrővizsgálatokon való megjelenés fegyelme. — Igen — tájékoztat Kási Gyula —, főként a városokban. Elsősorban az emberek közömbössége az oka az alacsony megjelenési számoknak. Az is baj, hogy a tüdőgondozók nem értesülnek időben a lakossági fluktuációról; az elhalálozásról, a születésekről és a költözködésekről, Az Egészségügyi Minisztérium, a Központi Statisztikai Hivatal és az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatal közös határozata alapján 1987-től megváltozik a szűrésekre hívás rendszere. — Hogyan? — A népesség-nyilvántartó hivatal naprakész számítógépes nyilvántartása alapján ismeri az emberek lakóhelyét, a változásokat is. A jövőben az eddigi névsor szerinti beljúvás helyett utca- névsor szerint idézik az embereket. Az ABC-sorrendbe rendezett utcanév és a házszám lesz a meghatározó. — Lesz-e még másféle változás is? — Ezentúl a mozgó ernyőszűrőgépekkel szűrt nem városi lakosság is személyre szólóan fog idézést kapni. Lehetőség szerint délutánra is szervezünk szűréseket, hogy az embereknek ne munkaidőben kelljen vizsgálatra jönniük. Felhívom a Gyulaváriban és Gerlán lakó emberek figyelmét arra, hogy ez évben a lakóhely szerint illetékes stabil ernyőszűrő -állomáson, azaz Gyulán, illetve Békéscsabán vizsgálják őket. Kérjük a megye lakosságát, hogy saját érdekükben jelenjenek meg a szűréseken és munkánkat segítve védjék egészségüket. B. Zs. 0 romlótól a tangóig... Hangszerszólók a zenei könyvtárban Tetszetős a sor, ha végigtekintünk a megyei könyvtár havi műsorajánlatán. Változatos és sok ínyencséget kínáló programjuk tisztességére válna néhány, műsorok szerkesztésével foglalkozó közművelődési intézménynek is. Meghitt és hívogató a környezet is. Ezért is fur- csállottam, hogy 19-én, hétfőn este milyen kevesen voltak a zenei könyvtárban rendezett kamarahangversenyen. Jobban mondva, azok voltak kevesen, akik nem „hivatalból” jöttek el. Igaz, hideg van, és síkosak a járdák, de mégis kissé szomorkássá tett, hogy belegondoltam: egy, lassan hetvenezres városban ennyire „nem kell’ az ilyen kulturális „csemege”?! Azt hiszem, nem a járdákon múlik a dolog... De félre, bú! Az est sok apró örömmel ajándékozott meg, az élő zene téli vitaminhiányában. A Bartók Zeneművészeti Szakközépiskola tanárainak koncertje ezúttal tánctételekből nyújtott egy kis összeállítást — „Táncos hangszerszólók” címmel. Sebestyénné Farkas Ilona érdekes ismeretterjesztő adalékokkal kötötte össze a ze- netörténetileg széles körből válogatott táncokat. A tájolás nemcsak ismereteinket gyarapította, hanem a befogadásban, a gyönyörködésben is segített. Volt is miben gyönyörködni ! A szólóhangszeres előadás — nyilvánvalóan — a legmagasabb szintű hangszeres tudást és intenzivitást követeli. A hétfői koncerten különösen nagy tetszést aratott Alföldy Boruss Eszter biztos és árnyalt fuvolái áté- ka és Sin Katalin néhány érzelemgazdag gordonka- interpretációja. Nagy Csaba tiszta és míves oboajátékával a hangszer magasiskoláját produkálta. Szívből jött a tanítványok tapsa, és a miénk is, természetesen! Sok ilyen rendezvényt még a könyvtárban! P. A. Februártól: Teledoktor Teledoktor címmel új, egészségügyi tanácsadó-sorozatot indít februárban a televízió. Az egészségmegőrzéssel és betegség-megelőzéssel kapcsolatos időszerű és közérdeklődésre számot tartó témákkal, a gyógyulás és gyógyítás kérdéseivel foglalkozó műsor egyenként tízperces adásait csütörtök délelőttönként sugározzák majd. A tudomány legfrissebb eredményeit hasznosító, de oldottabb és közérthetőbb nyelvezetű műsorok elsősorban a délelőtt otthon tartózkodóknak, így a nyugdíjasoknak, a kismamáknak és a gyesen levőknek szólnak majd, s a szerkesztésben, az egyes témák megválasztásában számítanak a nézők kérdéseire, leveleire is. A február 5-én látható első programban az időskori feledékenységről lesz szó, s arra próbálnak választ adni, hogy betegség-e, illetve 'mikortól számít betegségnek e jelenség. Az első adások a továbbiakban foglalkoznak majd az idősek látás- és hallászavaraival, valamint e korosztály mozgás- szervi panaszaival. A szakértő gerontológussal, dr. Iván Lászlóval a sorozat háziasszonya, Moldova Agnes beszélget a stúdióban, s a nézők — a kamerák segítségével — ellátogatnak a Gerontológiai Intézetbe is. A különböző témákat, illetve a nézők kérdéseit kisebb riportok és bejátszások illusztrálják. Az egészséges életmóddal és a betegségek megelőzésével foglalkozó tévéműsorok — a Kalendárium i987, valamint Az élet él és élni akar Czeizel-sorozat mellett további, orvosi témákat is feldolgozó új programokat tervez a televízió. Ilyen lesz a Magyar Tudományos Akadémiával közösen készülő, az életmód és egészség kapcsolatát körüljáró sorozat, valamint a februárban induló Prizma című tudományos magazin. Az Ibusz Alföldi Területi Igazgatósága a múlt év októberében új helyre költözött. A Beloiannisz utca 1. szám alatti ház földszintjén korszerű, ízléses, minden igényt kielégítő épületrészt kapott a több mint két éve Békéscsabán dolgozó Igazgatóság. Borlai László igazgató örömmel mutatja be a most már belakott új otthonukat, aztán a téma közepébe vág: — Kevesen tudják pontosan, kik vagyunk, s hogyan kerültünk ide. Azt például, hogy ez az igazgatóság területileg a legnagyobb az országban. öt megye tartozik hozzánk: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szolnok. Létszámában is ez a legnagyobb területi igazgatóság: 22 iroda, 255 dolgozó. — Az adatok meggyőzőek. Pedig az ország ezen része képzeletünkben nem úgy él, mint az idegenforgalmi kínálat netovábbja... — Ez látszólag igaz. Mert azzal kár volna vitatkozni, hogy a Magyarországra érkező külföldiek legkeresettebb úticélja Budapest, esetleg — és ez lehet tán meglepően hangzik, hogy nagyon másodlagosan — a Balaton. Budapesttel nem lehet versenyezni. De ne feledjük, hogy ehhez az öt megyéhez fűződnek az ugyancsak közkedvelt pusztaromantika színterei: Hortobágy, Bugac, Kiskunsági Nemzeti Park. Aztán itt van Szeged és Debrecen, no és a fürdővárosok. — Miért van szükség területi igazgatóságokra? — A verseny miatt. Hogy az Ibusz meg tudja őrizni vezető szerepét a magyar idegenforgalomban. így tudunk rugalmasan alkalmazkodni a belföldi és a külföldi igényekhez. így tudjuk a legpontosabban felmérni, mi kell az itt élőknek, s megkeresni azt a kínálatot, amit az ide érkezőknek leginkább célszerű megmutatni, amivel számukra a legkellemesebb — Mi a különbség a régebbi és a mostani munkája között? — Azelőtt főleg az idős, elesett emberek gondjait kellett — már amennyire lehetett — enyhíteni, járási viszonylatban, a segélyezéssel, az öregek napközi otthonával, a házi szociális gondozással és az étkeztetéssel. Most viszont egy még speciálisabb réteg segítéséről van szó, ugyanakkor szerteágazóbb munkáról. Ügy is mondhatnám, hogy a családtervezéstől kezdve a temetkezésig mindenről. Talán ezért is veszem hasznát a Gyógypedagógiai Főiskola szociális szervezési szakán tanultaknak, különösen a pszichológiának, a kapcsolatteremtés, beleélés, megértés szükségességét a mindennapi munkában. nem egyszer konfliktushelyzetben. Mert olyan is van. —• Mi az alaphelyzet? — Az összlétszámnak mintegy kétharmada — 340 személy — a gondozott, a meglepetéseket, a legtöbb újat tudjuk produkálni. Ezt Budapesten nem lehet kitalálni. — Mit találtak ki? — A magyaroknak olcsó jugoszláv tengerparti üdülést. Tavaly száznegyvenAz Ibusz az idén tölti be 85. születésnapját. Azt szinte mindenki tudja, mit takar az Ibusz elnevezés, ám azt, hogy a mozaikszó kezdőbetűi miből erednek, már jóval kevesebben. A teljes név így hangzik: Idegen- forgalmi Beszerzési, Utazási és Szállítási Iroda. Amikor a részvénytársaság megalakult, akkor még az utazás a harmadik helyre szorult. Már régóta feltört ez a tevékenység az első helyre. Amikor az Ibuszt létrehozták, foglalkozott még lapterjesztéssel és -kézbesítéssel is. Egy időben voltak autóbuszaik és szállodáik. Később profiltisztítás címén ezektől megszabadították a vállalatot. Azóta újból van autóbuszparkjuk és rész- tulajdonosok két nagy budapesti szállodában. Egyébként terveik között szerepel további saját fővárosi szálloda építése is. nyolc csoportot indítottunk Jugoszláviába összesen 5539 résztvevővel. Azt láttuk, hogy a külföldieknek az Alföld — kivéve az előbb említett pusztaromantikát — csaknem ismeretlen. Ezért meghívtunk külföldi utazási szakembereket, hogy ismerjék meg a tájat. Lengyel, jugoszláv, svéd, olasz vendégeink előtt a kínálat jól vizsgázott. Sokan el sem hitték, hogy ennyi minden van ebben az öt megyében. Néhány „apróság” külön megnyerte tetszésüket. Mire gondolok? Félve mondom, mert az újságban nyilvánosságot kapva esetleg valakik károsan elbízzák magukat, többiek dolgoznak, beilleszkedtek. A gondozottak közt az öregek aránya kicsi, annál nagyobb a gyermekeké és a fiatalságé. Az utóbbiak helyzete különösen nehéz, és ezt elsősorban a munkára, az elhelyezkedésre értem, de a helytállásra is. A baj ott kezdődik, hogy alig van, aki elvégezte a nyolc osztályt, így szakmát is csak elvétve tanul valaki. Enélkül pedig szinte lehetetlen elhelyezkedni, mert csak segédmunkára lehetne, arra meg kiskorút nem lehet alkalmazni. Holott mindenkit csak a munka szocializál igazán. Ez egy „ördögi” kör, amelyből ki kell törni. — Akkor nincs más, csak az iskola, iskola, iskola? — Igen, de az iskolakapu kulcsa az óvodában van, az iskolai eredmény az óvodai neveléshez nyúlik vissza. Jólesik mondanom, hogy a sok nehézség és kudarc közepette, amikor újból és újból elölről kell sokszor kezdeni a munkát, van siker is. ugyanis arról van szó, hogy az „idegenforgalomba belefáradt” vidékekhez képest jobbnak ítélték e megyék ételkínálatát, udvariasabbnak a kiszolgálást. Csak nehogy ebben kedvezőtlen változás álljon be! — Mit hozott az elmúlt két év? Erezhető-e már valami változás? — Elképzeléseink csak évek múlva válhatnak valóra. Terveinket azonban már ’85-ben is túlteljesítettük, tavaly pedig 120 százalékos tervteljesítést értünk el. Árbevételünk elérte a 2 milliárd forintot, a várható nyereség 60 millió. — Az öt megyéből minket természetesen legjobban Békés érdekel ■ . ■ — Tizenötezer külföldi jött a megyébe, s összesen -40 ezer vendégéjszakát töltött itt. Nagy részük a Szovjetunióból érkezett, de jöttek Lengyelországból, Bulgáriából, Jugoszláviából és Nyu- gat-Európából. Tizenhárom- ezer belföldi turista látogatta meg Békés megyét. Főszezonban az’ előbb említett létszámot akár duplájára is növelhetnénk, ha lenne elég szálloda. Gyulán és Békéscsabán egyszerűen fojtogató a szállodahiány. Jelenleg ez szab gátat a beutaztatásnak. Olyan szállodák kellenének, amelyekben — a csoportok miatt — legalább 40 személynek tudnánk biztosítani 2 ágyas, fürdőszobás szobát. Ennél kisebb és fürdőszoba, nélküli szállodáknak nincs jövője. Az előbb azt mondtam, hogy kétszer ennyi turistát ide tudnánk hozni, akkor most hadd javítsak: akár tízszer ennyit is. Van a megyében annyi érdekesség, hogy tízszer ennyi szálloda is megélne. Elsősorban Gyulán és Békéscsabán kellene szállodákat építeni. A fő vonzerő Gyula fürdővize és városiassága. A megye idegenforgalomra szánt pénzeit e két helyre kellene összpontosítani. Ez volna a gazdaságos, és így járna jól az egész megye. Kötelezővé tettük, és sokak meggyőző szavával támogattuk az óvodába járást, és az 1985,'86-os tanévben már sikerült 80 százalékos arányt elérni, s az idén pedig a gyermekek 90 százaléka óvodás. — Ez olyan nagy dolog, ami nemcsak a jelen, hanem a távolabbi jövő számára is biztató, s hoz majd gyümölcsöt. — Feltétlenül, mert a ki- és felemelkedést — a család- tervezésen kívül — ez szolgálja legjobban. A munkához szükséges tanulás, kul- turálódás. Áz iskola ma már nincs meg óvoda nélkül, itt tanulnak meg magyarul, itt illeszkednek be először a nagyobb és más társadalmi közösségbe, s itt szereznek számtalan egyéb olyan ismeretet, ami szükséges a tanuláshoz. És kedvet is itt kapnak hozzá. S ha a teljes hátrányt nem is lehet lefaragni, de jóval kevesebb lesz belőle. — Szívesen járnak óvodába? — Igen, és ez jórészt az óvónők érdeme, akik szeretettel fogadják őket a város minden óvodájában. Ezért hamar megszokják és megszeretik a gyermekek az új környezetet, s ragaszkodnak hozzá. Remélem, hogy az óvoda hatására így lesz az iskolával is. Vass Márta Ungár Tamás Legfontosabb az óvoda és az iskola Megyénk 24 településén folyik a tanácsoknál a cigány- családokat segítő munka, s ezt többségében főállású szociális gondozók végzik. Egyik közülük Raj Pálné, Szarvason, ahol a cigány állampolgárok száma 483. Munkakörét a járások megszűnte után vette át, de addig is szociális területen dolgozott.