Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-16 / 13. szám
1987. január 16., péntek Pályaválasztási döntés előtt Mi legyek? Néhány hét múlva lezárul a pályaválasztást előkészítő tevékenység utolsó szakasza is. A nyolcadikos tanulóknak — szüleikkel közösen — el kell dönteniük, hol szándékoznak tanulmányaikat folytatni, milyen iskolában, szakon, vagy szakmában szeretnének továbbtanulni. Várhatóan akkor lesz sikeres ez a döntés, ha a választandó iskoláról, a számításba vett szakmáról megfelelő ismeretekkel rendelkeznek; reálisan értékelik a tanuló személyi felkészültségét, s tájékozottak az elérhető lehetőségekről. Ezekhez a fontos információkhoz az általános iskolák útmutatásai alapján hozzájuthattak a végzősök és szüleik. Az általános iskolák mellett a középfokú intézmények, a munkahelyek, a társadalmi és tömegszervezetek is részt vállaltak a tájékoztatásban. Kiemelhetjük megyénk és Csongrád megye középfokú iskoláinak „Nyitott kapuk napja” elnevezésű rendezvényeit, melyek évek óta igen népszerűek a látogatók körében, sok segítséget adnak a pályaválasztáshoz. A Népújság 1986. november 15-i számában közöltük a megyei továbbtanulási le- lehetőségeket. (Iskola neve és címe; a felvehető létszám; a tavalyi jelentkezési arány; a felvételek elbírálásának lépcsője; az elbírálás időpontjai.) A közöltekben — különböző okok miatt — változások történtek. Így nem lesz technikusképzés a nyomdaipari szakközépiskolában; nem indul képzés a mezö- gzadasági gépszerelő szakmában Békésen. Orosházán viszont MN Műszaki Tiszthelyettesképző Szakközépiskola várja a fiúk jelentkezését. A legszükségesebb beiskolázási információkat tartalmazó füzetet — ezen belül a jelentkezési tudnivalókat, valamint a felvételek elbírálásának módjait iskolánként — rövidesen kezükbe vehetik az osztályfőnökök. A Mi lehet? Mi legyen? című kiadvány is segítséget ad a továbbtanulásra való felkészülés során. Néhány héten belül minden iskola megkapja az Országos Pedagógiai Intézet támogatásával készült országos címjegyzéket, mely a középfokú iskolákról közöl adatokat. A tervek szerint a hónap végén megjelenik a „Békés megyei pályaválasztási kalauz” című kiadvány, melyet haszonnal forgathatnak a végzős tanulók és szüleik is. A döntésben bizonytalankodóknak a jelentkezési lapok kitöltéséig még van lehetőségük arra, hogy ismereteiket kiegészíthessék, pontosíthassák. A Békés Megyei Pedagógiai Intézet pedagógiai és pályaorientációs csoportja (Békéscsaba, Jilem- niczky u. 3. Telefon: 28-808) is tájékoztatást ad az érdeklődőknek. Különösen az egészségügyileg problémás továbbtanulók esetében fontos minél előbb javaslatot kérni, ha még nem tették meg. A beiskolázás szempontjai között lényeges szerepe van a tanulmányi eredménynek, hiszen az új oktatási törvény rendelkezései értelmében a legtöbb iskolában ennek, valamint a jellemzésben foglaltaknak alapján döntenek a felvételekről. Megemlítjük, hogy nem elég csupán a felvételre gondolni, a választott iskolában hosszabb távon is helyt kell állni. Előfordulhat, hogy nem sikerül bejutni az első helyen megjelölt iskolába vagy szakra. Azért is fontos, hogy a második helyen megpályázott iskoláról (szak, szakma, ágazat) is megfontoltan döntsenek. Az előző tanévekhez hasonlóan az 1987'88-as tanévre is lépcsőzetes beiskolázás szerint történik a felvétel megyénk középfokú intézményeibe. A megyei művelődési osztály rendelkezése értelmében négy ütemben bonyolítják le a felvételeket. (Lásd: november 15-i Népújság.) A jelentkezési határidő továbbra is március 20. Az ettől eltérő jelentkezési időpontokról a tájékoztató füzetben olvashatnak. A második helyen is elutasított tanulók jelentkezési lapjai ezúttal is a Békés Megyei Pedagógiai Intézet pedagógiai és pályaorientációs csoportjához kerülnek, ahol segítséget, tanácsot kapnak a további teendőkre vonatkozóan. Megjegyezzük, hogy a kisegítő iskolában végző fiatalok számára induló speciális szakiskolában van lehetőség továbbtanúlásra. (Békéscsabán, Békésen, Orosházán.) A részletekről külön tájékoztató füzet készül az érintettek számára. Békés megye általános iskoláiban az 1986 87-es tanévben mintegy 5700 nyolcadikos fejezi be tanulmányait. A körültekintő előkészületek után remélhetőleg megfontoltan, jól döntenek és megállják a helyüket a választott iskolákban. Selmeczi László Felkínálom népgazdasági hasznosításra — Végzettsége szerint mérnök vagy közgazdász? — kérdem, hogy már az interjú elején bemutathassam. — Csalódást kell okoznom: végzettségem szerint magyar és történelem szakos tanár vagyok. Foglalkozásom pedig: újságíró — válaszolja Pomezanski György. — Kezdetben a Szépen, jól magyarul, vetélkedőket vezettem, riportfilmeket készítettem. Aztán jött a Felkínálom, és most már hét esztendeje jelentkezünk vele rendszeresen. — Hogyan jött létre a műsor? — Hátterében ott volt az akkori társadalmi makro- és mikroklíma, Mezei András cikkei, az Élet és Irodalom vitái, és sok más egyéb. Egy pályázattal indult. Célja az volf, hogy alkotó, találékony emberek jelentkezzenek ötleteikkel. Háromezer pályamunka érkezett be. összehasonlításul: úgy tudom, a Találmányi Hivatalba évente ötezer érkezik, ötleteket, újításokat küldtek be a legkülönbözőbb korú és foglalkozású emberek. A legjobbakat népszerűsítettük, ezt a partnerkapcsolatok megteremtése követte. Az azóta eltelt hét év alatt tízezer ember keresett meg minket legalább annyi témával, ötlettel. Ezeket mind megvizsgáltuk, elkezdtük a zsűrizést. Aztán bemutattuk az elsőket, gyártót kerestünk, meg kereskedőt. Az évek alatt újabb szolgáltatások léptek be: szabad kapacitás keresése, börze, használt állóeszközök közvetítése, nemzetközi versenyfelhívások, adatbázis stb. — ön miben látja a műsor lényegét? — Hogy bizonyítsuk: vannak innovatív emberek, vannak vezetők, akik felkarolják a dolgokat. Mi egy láncszem vagyunk ebben. Szerepünk, hogy nyilvánosságot adjunk az arra érdemes alkotóknak és alkotásoknak. Marketingszolgáltatást nyújtunk a képernyő által. De ami a képernyőn megjelenik, az csupán a jéghegy csúcsa. Az adások közti időben naponta, naphosszat tárgyalunk. millió témában. A kezdeti gyártókeresési akcióból a gazdasági mozgásokat követő közvetítés lett, a mai gazdaságra nyitott műsor. — Gazdasági mozgás, nyitottság — ez mind szép. De hogyan lesz mindebből tévéműsor? — Mint már mondtam, az adás maga a jéghegynek csak a csúcsa. Az egész azzal kezdődik, hogy alkotók jelentkeznek. Ennek alapján készül a műsor kerete. És várjuk a hívásokat. Adás közben be is érkeznek a telefonok. Mindezt aprólékos munka előzi meg. Mondjuk: kb. két hónap múlva mutatunk be egy témát. De mi már ma látjuk, melyik cég milyen mennyiségben fogja forgalmazni. Csaknem biztos lehetek benne, hogy jelentkezik, mert ez neki ingyenpropaganda. — Pedig a tévé nem arról nevezetes, hogy ingyen reklámoz. — Ami azt illeti, a Felkínálom a Magyar Televízió egyik — talán egyetlen — önfenntartó műsora. Minket az állami és a szövetkezeti ipar finanszíroz. Ez nem szé- gyelnivaló. Végtére piaci tevékenység folyik, amelynek eredménye vállalati, egyéni és népgazdasági haszon, és mi ebben közvetítünk. Talán nem is rosszul. — Csakugyan: milyen eredményeket könyvelhetnek el? Készül valamilyen ösz- szegzés? — A legkülönbözőbb jelek mutatják, hogy a Felkínálómnak van hatása. Volt olyan téma, amely az ismeretlenségből érkezett, és az adást követő héten 6,4 milliós megrendelést hozott. Csak a múlt évben általunk gondozott alkotások két nemzetközi fejlesztési nagydíjat nyertek. Több kapott vásári díjat, mintegy hattíz, általunk bemutatott ötletnek van folyamatban ígéretes nemzetközi tárgyalása. A bemutatott témák között van olyan, amelynek felkarolásával számottevő importanyagot lehet hazaival helyettesíteni, más műsorszámaink technológiai korszerűsítést eredményeztek. Seregnyi termék már kapható. — Ezek szerint figyelemmel kísérik a felkínálások sorsát. Más kapcsolatuk is van a nézőkkel? — A Felkínálom kapcsán klubok kezdtek szerveződni. Spontán. Az elmúlt hetekben Sopronban vettünk részt egy klubösszejövetelen, félszáz alkotó gyűlt össze. Műsorunkat külföldön is ismerik: a Der Spiegel nemrég foglalkozott velünk. Ausztráliától Brazíliáig érdeklődtek már az iránt, hogyan szerveződik műsorunk. — Hogyan tovább? — Véleményem szerint \a műsor azért él, mert már nem hasonlít a régebbiekre. Hiszen ha nem volna szinkronban a népgazdasági igényekkel, már nem lenne töb. bé érdekes. — Nem gondolnak rá, hogy gyakrabban kellene jelentkezniük, és nem késő este? — Hogy mi mire gondolunk... Egyelőre tény: havonta jelentkezünk, elég későn. Szeretnénk újabb szolgáltatásokat bevezetni. Például szeretnénk valamit kezdeni a változó, új bankrendszerrel. Hasznos lenne nagyobb erővel foglalkozni a nemzetközi piaci lehetőségekkel. — Ez mind csak ötlet? — Igen. De ha már az ötlet jött szóba, az ötlet című lappal együttműködési megállapodásunk van. Szeretnénk létrehozni a szabad szellemi kapacitás országos adatbázisát. Bárki jelentkezhet, aki saját hasznára, a népgazdaság javára rendeP- kezésre bocsátja ötleteit. Ezek nyomán új munkacsoportok alakulhatnak. De félreértés ne essék: ez nem munkaközvetítés. — Nem jelent konkurenciát a Felkínálómnak, hogy most már az Ipari Minisztérium is nyitott kapukkal várja a jelentkezőket? — Semmiképpen sem kon- kurrencia, olyannyira nem, hogy az ötletnapokon mindig részt vesz egy munkatársunk. A legérdekesebb ötletek megvalósítását a mi műsorunk is segíti azzal, hogy nyilvánosan felkínáljuk népgazdasági hasznosításra. Erdős Márta
