Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-16 / 13. szám

1987. január 16., péntek Pályaválasztási döntés előtt Mi legyek? Néhány hét múlva lezárul a pályaválasztást előkészítő tevékenység utolsó szakasza is. A nyolcadikos tanulók­nak — szüleikkel közösen — el kell dönteniük, hol szán­dékoznak tanulmányaikat folytatni, milyen iskolában, szakon, vagy szakmában sze­retnének továbbtanulni. Várhatóan akkor lesz sike­res ez a döntés, ha a válasz­tandó iskoláról, a számítás­ba vett szakmáról megfelelő ismeretekkel rendelkeznek; reálisan értékelik a tanuló személyi felkészültségét, s tájékozottak az elérhető le­hetőségekről. Ezekhez a fon­tos információkhoz az álta­lános iskolák útmutatásai alapján hozzájuthattak a végzősök és szüleik. Az ál­talános iskolák mellett a középfokú intézmények, a munkahelyek, a társadalmi és tömegszervezetek is részt vállaltak a tájékoztatásban. Kiemelhetjük megyénk és Csongrád megye középfokú iskoláinak „Nyitott kapuk napja” elnevezésű rendezvé­nyeit, melyek évek óta igen népszerűek a látogatók köré­ben, sok segítséget adnak a pályaválasztáshoz. A Népújság 1986. novem­ber 15-i számában közöltük a megyei továbbtanulási le- lehetőségeket. (Iskola neve és címe; a felvehető lét­szám; a tavalyi jelentkezési arány; a felvételek elbírálá­sának lépcsője; az elbírálás időpontjai.) A közöltekben — különböző okok miatt — vál­tozások történtek. Így nem lesz technikusképzés a nyom­daipari szakközépiskolában; nem indul képzés a mezö- gzadasági gépszerelő szak­mában Békésen. Orosházán viszont MN Műszaki Tiszthe­lyettesképző Szakközépiskola várja a fiúk jelentkezését. A legszükségesebb beisko­lázási információkat tartal­mazó füzetet — ezen belül a jelentkezési tudnivalókat, valamint a felvételek elbírá­lásának módjait iskolánként — rövidesen kezükbe vehe­tik az osztályfőnökök. A Mi lehet? Mi legyen? című ki­advány is segítséget ad a to­vábbtanulásra való felkészü­lés során. Néhány héten belül min­den iskola megkapja az Or­szágos Pedagógiai Intézet tá­mogatásával készült országos címjegyzéket, mely a közép­fokú iskolákról közöl adato­kat. A tervek szerint a hó­nap végén megjelenik a „Bé­kés megyei pályaválasztási kalauz” című kiadvány, me­lyet haszonnal forgathatnak a végzős tanulók és szüleik is. A döntésben bizonytalan­kodóknak a jelentkezési la­pok kitöltéséig még van le­hetőségük arra, hogy isme­reteiket kiegészíthessék, pon­tosíthassák. A Békés Megyei Pedagógiai Intézet pedagó­giai és pályaorientációs cso­portja (Békéscsaba, Jilem- niczky u. 3. Telefon: 28-808) is tájékoztatást ad az érdek­lődőknek. Különösen az egészségügyileg problémás továbbtanulók esetében fon­tos minél előbb javaslatot kérni, ha még nem tették meg. A beiskolázás szempontjai között lényeges szerepe van a tanulmányi eredménynek, hiszen az új oktatási tör­vény rendelkezései értelmé­ben a legtöbb iskolában en­nek, valamint a jellemzés­ben foglaltaknak alapján döntenek a felvételekről. Megemlítjük, hogy nem elég csupán a felvételre gondol­ni, a választott iskolában hosszabb távon is helyt kell állni. Előfordulhat, hogy nem sikerül bejutni az első he­lyen megjelölt iskolába vagy szakra. Azért is fontos, hogy a második helyen megpályá­zott iskoláról (szak, szakma, ágazat) is megfontoltan dönt­senek. Az előző tanévekhez ha­sonlóan az 1987'88-as tanév­re is lépcsőzetes beiskolázás szerint történik a felvétel megyénk középfokú intéz­ményeibe. A megyei műve­lődési osztály rendelkezése értelmében négy ütemben bonyolítják le a felvételeket. (Lásd: november 15-i Nép­újság.) A jelentkezési határidő to­vábbra is március 20. Az et­től eltérő jelentkezési idő­pontokról a tájékoztató fü­zetben olvashatnak. A második helyen is el­utasított tanulók jelentkezé­si lapjai ezúttal is a Békés Megyei Pedagógiai Intézet pedagógiai és pályaorientáci­ós csoportjához kerülnek, ahol segítséget, tanácsot kap­nak a további teendőkre vo­natkozóan. Megjegyezzük, hogy a ki­segítő iskolában végző fia­talok számára induló speciá­lis szakiskolában van lehe­tőség továbbtanúlásra. (Bé­késcsabán, Békésen, Oros­házán.) A részletekről külön tájékoztató füzet készül az érintettek számára. Békés megye általános is­koláiban az 1986 87-es tan­évben mintegy 5700 nyolca­dikos fejezi be tanulmányait. A körültekintő előkészületek után remélhetőleg megfon­toltan, jól döntenek és meg­állják a helyüket a válasz­tott iskolákban. Selmeczi László Felkínálom népgazdasági hasznosításra — Végzettsége szerint mér­nök vagy közgazdász? — kérdem, hogy már az inter­jú elején bemutathassam. — Csalódást kell okoz­nom: végzettségem szerint magyar és történelem szakos tanár vagyok. Foglalkozásom pedig: újságíró — válaszolja Pomezanski György. — Kez­detben a Szépen, jól magya­rul, vetélkedőket vezettem, riportfilmeket készítettem. Aztán jött a Felkínálom, és most már hét esztendeje je­lentkezünk vele rendszere­sen. — Hogyan jött létre a mű­sor? — Hátterében ott volt az akkori társadalmi makro- és mikroklíma, Mezei András cikkei, az Élet és Irodalom vitái, és sok más egyéb. Egy pályázattal indult. Célja az volf, hogy alkotó, találékony emberek jelentkezzenek öt­leteikkel. Háromezer pálya­munka érkezett be. összeha­sonlításul: úgy tudom, a Találmányi Hivatalba éven­te ötezer érkezik, ötleteket, újításokat küldtek be a leg­különbözőbb korú és foglal­kozású emberek. A legjob­bakat népszerűsítettük, ezt a partnerkapcsolatok megte­remtése követte. Az azóta el­telt hét év alatt tízezer em­ber keresett meg minket leg­alább annyi témával, ötlet­tel. Ezeket mind megvizsgál­tuk, elkezdtük a zsűrizést. Aztán bemutattuk az elsőket, gyártót kerestünk, meg ke­reskedőt. Az évek alatt újabb szolgáltatások léptek be: szabad kapacitás keresé­se, börze, használt állóesz­közök közvetítése, nemzet­közi versenyfelhívások, adat­bázis stb. — ön miben látja a mű­sor lényegét? — Hogy bizonyítsuk: van­nak innovatív emberek, van­nak vezetők, akik felkarol­ják a dolgokat. Mi egy lánc­szem vagyunk ebben. Szere­pünk, hogy nyilvánosságot adjunk az arra érdemes al­kotóknak és alkotásoknak. Marketingszolgáltatást nyúj­tunk a képernyő által. De ami a képernyőn megjelenik, az csupán a jéghegy csúcsa. Az adások közti időben na­ponta, naphosszat tárgya­lunk. millió témában. A kez­deti gyártókeresési akcióból a gazdasági mozgásokat kö­vető közvetítés lett, a mai gazdaságra nyitott műsor. — Gazdasági mozgás, nyi­tottság — ez mind szép. De hogyan lesz mindebből tévé­műsor? — Mint már mondtam, az adás maga a jéghegynek csak a csúcsa. Az egész az­zal kezdődik, hogy alkotók jelentkeznek. Ennek alapján készül a műsor kerete. És várjuk a hívásokat. Adás közben be is érkeznek a te­lefonok. Mindezt aprólékos munka előzi meg. Mondjuk: kb. két hónap múlva muta­tunk be egy témát. De mi már ma látjuk, melyik cég milyen mennyiségben fogja forgalmazni. Csaknem biz­tos lehetek benne, hogy je­lentkezik, mert ez neki in­gyenpropaganda. — Pedig a tévé nem arról nevezetes, hogy ingyen rek­lámoz. — Ami azt illeti, a Felkí­nálom a Magyar Televízió egyik — talán egyetlen — önfenntartó műsora. Minket az állami és a szövetkezeti ipar finanszíroz. Ez nem szé- gyelnivaló. Végtére piaci te­vékenység folyik, amelynek eredménye vállalati, egyéni és népgazdasági haszon, és mi ebben közvetítünk. Talán nem is rosszul. — Csakugyan: milyen eredményeket könyvelhetnek el? Készül valamilyen ösz- szegzés? — A legkülönbözőbb jelek mutatják, hogy a Felkíná­lómnak van hatása. Volt olyan téma, amely az isme­retlenségből érkezett, és az adást követő héten 6,4 mil­liós megrendelést hozott. Csak a múlt évben álta­lunk gondozott alkotások két nemzetközi fejlesztési nagy­díjat nyertek. Több kapott vásári díjat, mintegy hat­tíz, általunk bemutatott öt­letnek van folyamatban ígé­retes nemzetközi tárgyalása. A bemutatott témák között van olyan, amelynek felka­rolásával számottevő im­portanyagot lehet hazaival helyettesíteni, más műsor­számaink technológiai kor­szerűsítést eredményeztek. Seregnyi termék már kap­ható. — Ezek szerint figyelem­mel kísérik a felkínálások sorsát. Más kapcsolatuk is van a nézőkkel? — A Felkínálom kapcsán klubok kezdtek szerveződni. Spontán. Az elmúlt hetekben Sopronban vettünk részt egy klubösszejövetelen, félszáz al­kotó gyűlt össze. Műsorun­kat külföldön is ismerik: a Der Spiegel nemrég foglal­kozott velünk. Ausztráliától Brazíliáig érdeklődtek már az iránt, hogyan szerveződik műsorunk. — Hogyan tovább? — Véleményem szerint \a műsor azért él, mert már nem hasonlít a régebbiekre. Hiszen ha nem volna szink­ronban a népgazdasági igé­nyekkel, már nem lenne töb. bé érdekes. — Nem gondolnak rá, hogy gyakrabban kellene jelent­kezniük, és nem késő este? — Hogy mi mire gondo­lunk... Egyelőre tény: ha­vonta jelentkezünk, elég ké­sőn. Szeretnénk újabb szol­gáltatásokat bevezetni. Pél­dául szeretnénk valamit kez­deni a változó, új bankrend­szerrel. Hasznos lenne na­gyobb erővel foglalkozni a nemzetközi piaci lehetősé­gekkel. — Ez mind csak ötlet? — Igen. De ha már az öt­let jött szóba, az ötlet című lappal együttműködési meg­állapodásunk van. Szeret­nénk létrehozni a szabad szellemi kapacitás országos adatbázisát. Bárki jelentkez­het, aki saját hasznára, a népgazdaság javára rendeP- kezésre bocsátja ötleteit. Ezek nyomán új munkacso­portok alakulhatnak. De fél­reértés ne essék: ez nem munkaközvetítés. — Nem jelent konkuren­ciát a Felkínálómnak, hogy most már az Ipari Miniszté­rium is nyitott kapukkal várja a jelentkezőket? — Semmiképpen sem kon- kurrencia, olyannyira nem, hogy az ötletnapokon min­dig részt vesz egy munka­társunk. A legérdekesebb öt­letek megvalósítását a mi műsorunk is segíti azzal, hogy nyilvánosan felkínál­juk népgazdasági hasznosí­tásra. Erdős Márta

Next

/
Thumbnails
Contents