Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-16 / 13. szám

1987. január 16., péntek o Megyei gazdaságpolitikai (Folytatás az 1. oldalról) és számonkérések hiányosságait jogosulatlanul és nem min­dig saját munkával szerzett jövedelmekhez jutnak. Ott, ahol arra szükség van, a felügyeleti szervek és a pártszervek ha­tározottabban lépjenek fel ez ellen. A tudomány segítse a termelést *• Tisztelt Aktivaértekezlet! Itt szeretném értékelni a megyei kutatási intézetek ered­ményeit, mivel azok döntően a mezőgazdaság területén te­vékenykednek. Nem kissebbítve más kutatóműhelyek, mint például a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudomá­nyi Kutatóintézet Alföldi Kutatócsoportjának munkáját, akik kutatásaikkal, elemzéseikkel, prognózisaikkal nagymértékben járultak hozzá megyénk fejlődéséhez. Az eddigiekben is sze­repe volt a gyakorlatnak a megújulásban, az előrelépésben, hogy a legújabb módszereket és kutatási eredményeket mi­nél nagyobb mértékben vonja be a termelésbe. A kutatók is evezve ezt az igényt, munkájuk során egyre nagyobb szere­pet kapott a gyakorlatban is közvetlen és gyorsan konver­tálható kutatási munka. Abban kellene a jövőben előrelépni, hogy kutató-oktató bázisok még jobb összhangját, kisugárzó szerepüket növeljék. Egyre nagyobb figyelem irányul a környezet- és természet- védelem területére. Az új környezeti problémák, megelőző tevékenység hiányosságai, a szűkös anyagi források, a szem­léleti hiányosságok nehezítik a célok elérését. A környezet­és természetvédelmi mintamegyévé való átalakulás a na­gyobb központi segítséggel és a helyi erőfeszítésekkel együtt remélhetőleg előrelépést eredményez, ehhez azonban szük­séges a megfelelő gazdasági háttér megteremtése mellett egy új szemléletű, aktívabb üzemi és társadalmi hozzáállás is. Az elmúlt évben az egyes területeken bevezetett pályázati lehetőségek, a meghirdetett központi programok sem tették lehetővé, hogy érzékelhető javulásról beszéljünk. Az előbbi­ekben ismertetett vállalati és szövetkezeti fejlesztések elle­nére éppen a jelentős nagyságrendet képviselő vállalati be­ruházások csökkentek az elmúlt évben. Az elmúlt évben tovább növekedett a vállalatok és szövet­kezetek jövedelme, amiben a hatékonyabb és takarékosabb gazdálkodás mellett'az eddigieknél erőteljesebben érződött az árak és támogatások növekedésének hatása. Az ipar nyere­ségtermelése dinamikusabban -(20%), míg a mezőgazdaságé az 1985. évit mintegy 10 százalékot meghaladóan nő. Me­gyénkben néhány kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezet kivételével nincs tartósan veszteségesen gazdálkodó szerve­zetünk. Szervezettebb, fegyelmezettebb munkával Kedves Elvtársak! A megyei pártbizottság átérezve a népgazdaság helyzetét, megmérve saját lehetőségeinket, belső erőnket és tartalékain­kat meghatározta megyénk célkitűzéseit az 1987-es évre, il­letve a hosszabb távlatokra. Megállapította, hogy nem lehet más programunk, mint a XIII. kongresszus szellemében a megyei pártértekezleten megfogalmazottak szerint dolgozni, cselekedni. Tudjuk, hogy ezen célok megvalósítása csak na­gyobb összefogással, szervezettebb, fegyelmezettebb munká­val, a progresszív erők, a tenni akarók hatékony támogatá­sával, a dolgozók megnyerésével lehetséges. Azt is érezzük, hogy a megye dolgozóinak, vezetőinek döntő része ezt akar­ja, és ezért képes cselekvőén tenni is. Azok, akik nem ké­pesek ezen magasabb követelmények megvalósítására, a tény­legesen még meglevő ellentmondások és kényszerű elvonó in­tézkedések mögé bújva próbálják saját gyengeségeiket ta­karni, olyan munkakörbe kell, hogy kerüljenek, ahol nem kell üzemet, vállalatot vezetni, irányítani. Nézzük meg, mik azok az általános célok, elvek, melyek minden ágazatra, minden gazdálkodó egységre egyaránt ér­vényesek, mondhatnám úgy is, hogy kötelezőek. 1. A jövőben jobban tudomásul és figyelembe kell ven­nünk azt a gazdasági és társadalmi környezetet, népgazda­sági irányítást és szabályozást, mely sok külső és belső szo­rítás kényszerű eredménye. Tisztelni, becsülni és védelmezni kell azt a nagyszerű eredményt, melyet népünk, magunk az elmúlt 30—40 évben elértünk szocialista hazánkért. 2. A népgazdaság jelenleg nem képes arra, hogy a támo­gatási rendszerében alapvetően változtasson, az elvonás mér­téke továbbra is magas szinten marad. Alapvetően az előre­lépés fő forrását továbbra is saját munkánkban, belső tar­talékainkban kell keresni. Ennek megfelelően kell tovább fi­nomítani az üzemen belüli érdekeltségi rendszert, melynek eredménye kell, hogy legyen a nagyobb teljesítmények erő­teljesebb anyagi és erkölcsi ösztönzése, elismerése. 3. Már az előzőekben is érzékeltettem, hogy a népgazdaság a lehetőség határain belül ösztönzi, támogatja azokat az el­képzeléseket, fejlesztéseket, melyek égető gondjainak meg­oldását elősegítik. Ezt a lehetőséget kell nekünk még jobban megragadni, felhasználni. 4. Folyamatos feladatunk, hogy az igényeket és lehetősége­ket, illetve a megyei adottságokat figyelembe véve fejlesz- szü'k a gazdaságunk szerkezetét, és a piac gyorsan változó igényeihez jobban alkalmazkodva alakítsuk, korszerűsítsük a gyártmányszerkezetet. Ehhez vezetési ismeretekre, a felada­tokat tettekben is vállaló, határozott vezetői magatartásra van szükség. 5. Kiemelt helyen szerepel programunkban az exportter­melés, ezen belül is a konvertibilis export fellendítése. Ex­portgondjaink mérséklésében kedvező a szocialista kivitel növekedése, de használjuk is ki ezen lehetőségeket. Fokozni kell a kapcsolatokat a külföldi partnerekkel, ha mód van rá, még közös vállalatok létrehozása is szükséges. 6. Céljaink közül a gazdálkodó egységek nyereségtermelé­se alakult a legkedvezőbben az elmúlt két évben. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy ebben már a legjobbak vagyunk. Azt is el kell mondani, hogy a fajlagos ráfordítások egyné­hány területen az országos átlagot meghaladják, az éssze­rűbb anyag- és energiatakarékosságban, a melléktermékek hasznosításában, de még a teljesítmények növelésében is vannak bepótolni való feladataink. 7. Előbbre kell lépnünk a hatékonyabb foglalkoztatás te­rületén is. Ennek érdekében ösztönözzük a kevésbé termelé­kenyen, területileg nem megfelelően foglalkoztatott dolgozók szervezett munkakör- és célirányos munkahely-változtatása­it. Támogatjuk azt is, hogy a sorozatban fegyelmezetíenke- dőktől, hanyag munkát végzőktől gyorsabban szabaduljanak meg a vállalatok. Nagyobb körültekintéssel, és jobb felmé­réssel kell kialakítani a jövőben munkába állók képzésszer­kezetét. aktíva Gyulán Az aktívaülés résztvevőinek egy csoportja 8. A dolgozók jövedelme a jövőben jobban kell, hogy tük­rözze a főmunkaidőben végzett hasznos munkavégzést. Ezen belül is a magasabb szakképzettséget, nagyobb értéket és jobb minőséget előállító munka kiemelten legyen megfizet­ve. Továbbra is támogatjuk a főmunkaidőn kívül végzett hasznos tevékenységet, de csak akkor, ha arra szükség van, és a jogszabály adta lehetőségeket figyelembe véve végzik. 9. A kutatóműhelyeknek feladata a gyakorlatban gyorsab­ban konvertálható eredmények felmutatása, a termelőüzemek pedig jobban éljenek ezen eredmények alkalmazásával. Eh­hez szükséges a kutatóműhelyek és gazdálkodó egységek együttműködésének fokozása, az információáramlás mindkét irányú, tartalmasabb megvalósítása, gyakorlati bemutatók szervezése, ahol az üzemi szakemberek közvetlenebbül sze­rezhetnek tapasztalatokat a kutatás eredményeiről. 10. Mindenki előtt ismert, hogy megyénk infrastrukturális területeken elmaradt az ország más területeihez viszonyítva. Ezért kiemelt feladatunk a lakossági és termelői infrastruk­túra fokozottabb fejlesztése, mely csak nagyobb tanácsi, üze­mi és lakossági összefogással valósítható meg. 11. A nagyobb követelmények, nagyobb politikai és erköl­csi felelősséget igényelnek a törvényes előírások betartásá­ban, a hatósági munkában, a szerződéses fegyelem biztosí­tásában. Nem lehetünk elnézőek, álhumánusok, aki vétett, viselje annak következményeit. 12. A vállalati irányítás korszerűsítésével szélesebb kör­ben lettek bevonva a dolgozók is a döntésekbe. A demokrá­cia szélesedése a felelősség növekedésével jár párhuzamosan. Mindezekért a döntések előtt jól készítsük fel a testületeket, hogy érdemben és felelősséggel tudjanak vállalatuk sorsáról dönteni. Ágazati feladatok . Kedves Elvtársak! Az általánosan megfogalmazott feladatok után az ágazati célkitűzésekről szólok a következőkben. Ipari termelésünk 2—2,5%-kal kell, hogy növekedjen az idei évben. Továbbra is dinamikusan nőjön a szénhidrogének termelése, fokozott figyelmet fordítva megyei szinten is a füzesgyarmati mező termelési és infrastrukturális kérdéseire. A gépipar folytassa gyártmányfejlesztését, melynek eredményeként biztonságo­sabb piaci lehetőségekhez juthat, összességében a gépipar­ban legalább az ipari átlagot elérő növekedés szükséges. Az építőanyag-iparban a keresletnek megfelelő termelés­sel, korszerű, jobb minőségű termékek előállítására töre­kedjenek, nagy figyelmet fordítva továbbra is a folyamatban lévő fejlesztésekre és rekonstrukciókra. A könnyűipar termelése is növekedjen, melyet a piachoz jobban igazodó termékelőállítással, a kooperációk erősítésé­vel — főleg az alapanyag-ellátás terén —, a technológiák folyamatos korszerűsítésével érhet el. ‘ Súlyának megfelelően alapvető fonotsságúnak tartjuk az élelmiszeripari termelés visszaesésének megállítását, melyet elsősorban az alapanyag megfelelő mennyiségű biztosításá­val támogathatunk. Ösztönözzük azt az eddigi üzemi aka­ratot, mely a fejlesztésekben, a korszerűsítésben, az új ter­mékek előállításában jelentkezett, mindazokért, hogy az előállított termékek versenyképesek maradhassanak a piacon. Kérjük, hogy az ismert alapanyaggondok megoldása érdekében tovább bővítsék és erősítsék kapcsolataikat a termelőkkel. Az építőiparban folytatódjék a tavaly megkezdődött fel­lendülés. A jelentkező igényeket, a vállalt feladatokat idő­ben és még jobb minőségben teljesítsék, különös figyelmet fordítva a lakásépítés területére. A mezőgazdasági termelés 4,5—5 százalékos növekedést irányozta elő a megyei párt- bizottság. Ezen belül a növénytermesztés erőteljesebben kell hogy fejlődjön. Tovább kell fokozni a gabonatermesztésben a mennyiséget és a minőséget. Az állattenyésztésben feladatunk a megindult kedvező folyamatok stabilizálása. Fontos feladatunk a jelentős nagy­ságrendet képviselő háztáji termelés támogatása, integrálá­sa, bővítése, a jelentkező visszásságok visszaszorítása. A termelő infrastruktúra területén kiemelt figyelmet for­dítunk a hírközlés fejlesztéseire. Fontos feladat a jelentkező szállítási igények gyors és szakszerű elvégzése, az évközi egyenetlenségek jobb elosztása. Az anyagi lehetőségeken belül törekedni kell a közlekedési hálózat műszaki állapo­tának szinten tartására. A vízgazdálkodásban alapvető feladat a lakosság, az üze­mek megfelelő mennyiségű és minőségű vízzel való ellátása. Ennek érdekében folytatni kell a vízminőség javításának programját, fokozni kell a szennyvízelvezetés és -tisztítás le­hetőségeit, mely igen fontos feltétele a felszíni vizeink tisz­taságának megőrzése érdekében is. Folytatódjék a Körösök töltéseinek erősítése az árvízvédelmi biztonság érdekében. Az életszínvonal szinten tartása mellett jobban kell töre­kednünk arra, hogy a lakossági ellátás színvonala, a szük­ségletek még fokozottabb kielégítése valósuljon meg. A la­kosság kedvező áruellátása, szolgáltatási szükséglete kielé­gítése politikai kérdés, tehát így kell kezelni! A lakosságot közvetlenül is érintő tanácsi gazdálkodásban u szűkülő lehetőségek miatt nagyobb mértékben kell kon­centrálni az eszközöket a kiemelt célok megvalósítására. A költségvetési gazdálkodás területén az egészségügy, a szociá­lis ellátás és az oktatás, a fejlesztésekben a lakásépítés, az egészségügy és az oktatás álljon a figyelem középpontjában. A tanácsi feladatok sikeres megvalósítása szükségessé teszi, hogy fejlődjön a tanácsi és nem tanácsi szervek és a lakos­ság közötti együttműködés. a politikai és társadalmi szervek szerepe i Kedves Elvtársak! Egyértelmű, hogy az előttünk álló feladatok sikeres meg­oldása nagyobb erőfeszítéseket követelnek meg a politikai és társadalmi szervektől egyaránt. Ezen irányító szervek fő figyelme nem is irányulhatott másra az utóbbi években, mint a gazdasági feladatok meghatározására, ellenőrzésére, elemzésére és segítésére, hiszen a kialakult körülmények szinte megkövetelték ezt tőlük. A megyei pártbizottság a jövőben tovább erősíti feladat­meghatározó, koordináló szerepét. Olyan légkör megteremté­sén dolgozik, ahol a megye dolgozóinak figyelme termelő- munkájukra összpontosulhat. Ezt azonban csak úgy tudja megvalósítani, ha még közvetlenebb kapcsolatokat alakít ki a termelő üzemekkel, azok dolgozóival, szélesebb körű tájé­koztatással és nagyobb meggyőzésser mozgósít a feladatok végrehajtására. Az elkövetkezendő időben határozottabban támogatjuk azokat a vezetőket és dolgozókat, akik képesek a nagyobb áldozatvállalásra, a -megújulásra, és megvonjuk a bizalmat azoktól, akik nem képesek erre. Arra törekszünk még jobban, hogy váljon természetessé a jó munka megbe­csülése, a hanyag munka pedig megfelelő elmarasztalása, fokozottabban érvényt akarunk szerezni az előírások mara­déktalan betartásának és az erkölcsi normák szigorú érvé­nyesítésének. A politikai és gazdasági vezetőktől még az ed­digieknél is nagyobb példamutatást, áldozatvállalást várunk, és ezek a kiválasztásnál és a minősítéseknél is fokozottabban előtérbe kerülnek. A megyei pártbizottság a megye gazdasági fejlődését, ered­ményességét jelentősen meghatározó kérdésekben — úgy, mint az ágazati szerkezet fejlesztési kérdései, középtávú és hosszú távú tervek, kiemelkedő beruházások, elmaradott tér­ségek fejlesztése — a jövőben is vállalja a kezdeményező, segítő, koordináló szerepet. Szervezi és támogatja az olyan találkozókat és rendezvényeket, ahol gazdasági vezetőink időben tájékozódhatnak a feladatokról, és közvetlen eszme­cserét folytathatnak a felsőbb állami és gazdasági irányító szervekkel. A pártmunka sikeres végzésének, döntő láncszemének tar­tom az üzemi pártalapszervezetek tevékenységét. Néhányszor előfordul még, hogy az alapszervek, azok titkárai úgy érzik, akkor cselekednek helyesen, ha a konkrét gazdasági kérdé­sekben is tevékenyen részt vesznek, döntenek. A pártszervnek nem ez a fő feladata, arra megvannak a többségében jól fel­készült szakemberek, inkább arra kell helyezni a fő hang­súlyt, hogy a gazdasági döntések előkészítése során a párt­ós tömegszervezetek mondják el véleményüket, közösen ala­kítsák ki a követendő irányvonalat, és ennek szellemében készítsék el sajátos feladataikat. Ez pedig nem lehet más, mint a fokozottabb meggyőzésre, érvelésre, jobb tájékozta­tásra, a tisztességes, jó munka megbecsülésére jobban ala­pozó munkahelyi légkör kialakítása. Ha ezt a pártszervek folyamatosan figyelemmel kísérik,' a jelzett hiányosságok megoldására ösztönzik a gazdaságvezetőket, akkor járnak el helyesen. Nem kétséges, hogy az adott üzemben a gazdasági munka és a pártmunka együttes színvonalától függ a válla­lat eredményessége, ha csak valamelyik is hibázik, az már gondot jelenthet az egész üzem életében­Nagy fontosságot tulajdonítunk a vezetők és a párttagság személyes példamutatásának, hiszen csak úgy tudja a dol­gozók széles rétegét meggyőzni, ha önmaga is a magasabb követelményeknek megfelelően él, dolgozik. Nincs jobb agi­táció a személyes példamutatásnál és nincs rombolóbb dolog, mint az, amikor tetteinkben nem jelennek meg a szóban felvállalt dolgaink. Mindenki a maga területén tehet sokat A KISZ-, a szakszervezetek, az'érdekképviseleti szervek, mint eddig a közvetlen munkahelyi, emberi kapcsolatok erő­sítésével, a közös feladatokra való mozgósítással segítsék elő a még sikeresebb munkavégzést. Foglalkozzanak többet a jo­gos felvetésekkel, a dolgozók problémáival, gondjaival. Ha­tározottabban utasítsák el azokat, akik jogtalan kéréseikkel, hangulatot keltő magatartásukkal rontják az adott munka­hely légkörét. A vállalati kérdésekben a népgazdaság, a me­gye helyzetét, lehetőségeit jobban figyelembe véve foglalja­nak állást, a társadalmi, csoport- és egyéni érdekek megfe­lelő rangsorolásával. Jobban használjuk fel munkánk során a szocialista brigádokban rejlő lehetőségeket, a „Békés me­gyéért” felhíváshoz való érdemi csatlakozást, a noszf 70. évfordulójára való mozgósítást. A sajtóban, a propagandában súlyának megfelelően fog­lalkozzanak a gazdasági helyzetünk bemutatásával, elemzésé­vel, magyarázatával. A jelentkező feszültségek bemutatásán túl kapjon nagyobb teret az új kezdeményezések, kimagasló kollektív és egyéni teljesítmények, a követendő példák be­mutatása. Kedves Elvtársak! Előadásomban próbáltam bemutatni megyénk gazdaságá­nak eredményeit, gondjait, a jövő feladatait. A fő folyamatok és ágazatok mellett sok olyan terület van, mellyel csak érintőlegesen, vagy nem tudtam foglalkozni, ami távolról sem jelenti azt, hogy mi azt nem tartjuk fontosnak, csupán az időkeretek ennyire adtak lehetőséget. Mély meggyőződésem, hogy az itt jelenlevő párt-, állami, társadalmi és gazdasági vezetők, de a megye összes dolgozója átérzi gondjainkat és azok megváltoztatásában kész cselek­vőén részt venni. Azt is el kell ismerni, hogy a megtorpanás ellenére olyan emberi erőfeszítéseknek lehettünk tanúi, me­lyet csak megköszönni tudok és egyben kérem is, hogy a jövő talán még nehezebb feladatainak megoldásában, ha lehet, még aktívabban vegye ki részét mindenki. Ha ez így lesz, akkor biztos vagyok benne, hogy a becsületes, tisztessé­ges munka meghozza gyümölcsét, megállíthatjuk a megyénk gazdaságában jelentkező negatív folyamatokat. Kérem az aktíva résztvevőit, hogy ezt a szellemet vigyék tovább és érvényesítsék vállalatuk, szövetkezetük, illetve sa­ját munkájukban. Készüljenek el az éves gazdasági tervek február hó folyamán, hogy megvalósításukra konkrétan le­hessen mozgósítani. Az idei év célkitűzéseinek megvalósítá­sához mindenkinek kívánok nagyobb munkasikereket az ed­digieknél, több esőt a mezőgazdasági üzemeknek, nyugod- tabb légkört, jobb feltételeket, és nem utolsósorban minden­kinek erőt és egészséget! Köszönöm a figyelmüket. *** Az előadói beszédet vita követte, amelyről lapunk holnapi számában olvashatnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents