Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-13 / 293. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. DECEMBER 13., SZOMBAT Ars: 2,20 forint XLI. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM Kádár János tv- és rádiónyilatkozata Közgyűlést tartott a Politikatudományi Társaság Az interjú lapunk harmadik oldalán olvasható (Tetefotó) Közgyűlést tartott tegnap a Magyar Politikatudományi Társaság a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. ’ A tanácskozáson először két előadást hallgattak meg a jelenlevők. Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója az 1956-os ellenforradalom előzményeit és következményeit elemezte, Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke pedig Olof Pálmáról emlékezett meg. Az előadásokat követően Péter János, a Politikatudományi Társaság elnöke tartott beszámolót. Az éves munkát értékelve rámutatott, hogy a társaságnak fontos szerepe van abban, hogy a társadalom széles »körében bővül a politika iránti érdeklődés, az igény a politikai tájékozódásra. Szoboszlai György titkári beszámolójában elmondotta, hogy a hazai politológia még csak formálódóban van. A társaság éppen azzal tölthet be jelentős szerepet, hogy összefogja a politikatudomány művelőit, megismerteti egymással tevékenységüket, kutatási területükön e’l- ért eredményeket. A közgyűlésen végül a tagság elfogadta az alapszabály néhány pontjának módosítását. Megkezdődött a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa ♦ Havasi Ferenc felszólalása A mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa tegnap délelőtt az Építők Rózsa Ferenc székházában megkezdte munkáját. A kongresszuson csaknem egymillió termelőszövetkezeti tag képviseletében 600 küldött tanácskozik. Az elnökségben helyet foglalt Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Szabó István, a TOT elnöke, a Politikai Bizottság tagjai, PozSgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Hetényi István pénzügyminiszter, Kapolyi László ipari miniszter, Markója Imre igazságügyi miniszter, valamint a szövetkezeti mozgalom, a társadalmi és tömegszervezetek számos képviselője. A tanácskozást Fülöp László, a TOT alelnöke nyitotta meg. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának írásos beszámolójához Szabó István, a TOT elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Szabó István szóbeli kiegészítője Bevezetőben megállapította: a legutóbbi kongresszus óta további kedvező változás következett be a mezőgazdaság és a termelőszövetkezeti mozgalom szerepének és helyének megítélésében. Társadalmunk elismeri az agrár- gazdaság, ezen belül a tsz- ek eredményeit, erőfeszítéseit. A mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti gazdálkodás gazdasági környezete alapvetően segítőkész, megértő, ám kétségtelenül szigorú, ami a szabályozást illeti. Ez egyre következetesebben közvetíti — az ország gazdasági helyzetével összefüggésben is — a fokozódó követelményeket, s a külső gazdasági' környezet hatását. Az utóbbi öt évben tovább nyílott az árolló, növekedtek az elvonások, és mérséklődött a közvetlen támogatás. Mindez növelte a tsz-ek terheit, szűkítette felhalmozási forrásaikat. A szabályozás az adott helyzetben mást nem is tehet: mind szigorúbban igényli a teljesítmények fokozását. Ezt a jellegét, mint alapvető tendenciát, el kell fogadnunk, még akkor js, ha a részleteket illetően vitáink is vannak. Előnytelen vonása viszont az esetenkénti szeszélyesség és a következetlenség, ami az érdekképviseleti munka napi gyakorlatában is szóba kerül. Arra van szükség, hogy a szabályozórendszer elemei összehangoltabbak legyenek, s egyértelműbben, áttekinthetőbben ösztönözzenek a célok elérésére. Meg kell teremteni az érdekeltség, és az eszközök jobb összhangját, hogy a célok elérését az eddiginél ritkábban kelljen politikai eszközökkel — agitá- cióval, meggyőzéssel — elősegíteni. Szabó István utalt árra, hogy a külpiacon az elmúlt években felerősödtek a kedvezőtlen tendenciák, amelyek egyértelműen hátrányosan érintették a magyar mezőgazdasági termelőket. A kialakult viszonyok között óhatatlanul szóba került a kivitelre szánt árutermelés visz- szafogásának a kérdése. Ez azonban — mutatott rá —* nem bizonyulna helyes lépésnek, agrártermelésünk erejét nem sorvaszthatjuk el, azt meg kell őrizni, és fel- készülten kell várnunk a kedvezőbb fejleményeket. A gazdaság szervezeti és intézményi rendszerének korszerűsödésével kapcsolatban kiemelte: az elmúlt időszakban a vállalati és az igazgatási teendők letisztultak, folytatódott szétválásuk. Egyre nyilvánvalóbb, hogy viszonyaink között mind kevesebb létjogosultsága van a monopóliumoknak, a versenytől felmentett egykéz- szervezeteknek. A tsz-ekkel közvetlen kapcsolatban levő több központosított nagyvállalati szervezet megszűnése kedvező helyzetet teremtett, mivel felerősítette a partnerek önállóságát, és nagyobb hangsúlyt adott a felelősségnek és az esélyek egyenlőségének. A mezőgazdasági szövetkezetek elmúlt öt évi gazdálkodási teljesítményét értékelve a TOT elnöke elmondotta: — A tsz-ek az előző ötéves időszakhoz képest növelték a termelést, és — ami jelentős eredmény — ösz- szességében teljesítették a VI. ötéves terv reájuk háruló feladatait, összehasonlító áron számolva mezőgazdasági termelésük öt év alatt 13 százalékkal nőtt, úgy, hogy a ráfordítások csak kilenc százalékkal emelkedtek. Az elemzésben azonban itt nem állhatunk meg, látnunk kell, miképpen alakult a teljesítmények íve. Az 1984-ig tartó fejlődés után, az utolsó két évben, fordulat következett be. Mérséklődtek a teljesítmények, és sem tavaly, sem az idén nem sikerült maradéktalanul teljesíteni a termelési előirányzatot. Tisztáznunk kell, menynyire befolyásolta teljesítményeinket az aszály, amely üzemek százait sújtotta, egy részüket rákényszerítve a tartalékok felélésére is. Ám azt is egyértelművé kell tennünk, mennyiben járultak hozzá a visszaeséshez munkánk gyengeségei is. Az kétségtelen, hogy a szövetkezetek ráfordításai az utóbbi években nem emelkedtek olyan mértékben, mint az azt megelőző időszakban, a hatékonyság azonban mégsem tekinthető kielégítőnek. Am sokkal inkább arról van szó, hogy az élőmunka egyes munkaigényes tevékenységek megszűnése, vagy egyes technológiai elemek kihagyása következtében lett kevesebb. A nem termelői állományban változatlanul tart a létszám gyarapodása, holott erre nincs semmilyen elfogad- 1 ható indok. A termelőszövetkezeti demokrácia kérdéseit elemezte ezután. A termelőszövetkezeti demokrácia, a tulajdonosi jogok és az érdekeltség fej(Folytatás a 2. oldalon) Tanácskozik a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa Az úttörővezetők IX. országos konferenciájára, Salgótarjánba indult tegnap Békés megye 23 tagú delegációja, melyet Varga Sándor megyei úttörőelnök vezet. A küldötteket és a velük utazó meghívott vendégeket — közöttük dr. Lovász Matildot, az MSZMP megyei bizottságának titkárát — Csereiné Árgyelán Anna, megbízott megyei úttörőtitkár búcsúztatta Békéscsabán Fotó: Fazekas László Titkárválasztás a megyei Vöröskeresztben A Magyar Vöröskereszt Békés megyei vezetősége ülésezett tegnap, december 12-én Békéscsabán. A tanácskozáson megjelent dr. Hantos János, a Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottságának elnöke és Nagy Jenő, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titkára. Oz Ferenc, a Vörös- kereszt megyei titkára szóban számolt be a vezetőség ez évi munkatervi feladatainak végrehajtásáról. Az 1987. évi feladatok irányelvei között határozta meg a Vöröskereszt egészségvédelmi, környezetvédelmi, családvédelmi, valamint a megyénkben példamutatóan folyó véradómunka további teendőit. Szólt az alapszervezetek és a megyei vezetőség tennivalóiról az 1987 decemberében rendezendő VII. vöröskeresztes kongresszus előkészítésével kapcsolatosan. A Vöröskereszt megyei küldöttértekezletét várhatóan 1987. október 24-én rendezik majd. A vitában felszólalt dr. Hantos János is, aki méltatta a megyei szervezet és vezetőség munkáját, majd ismertette az IÄSZMP KB állásfoglalását a Magyar Vöröskereszt társadalmi szerepéről. A humanitárius társadalmi tömegszervezet jelentősége egyre nagyobb, hiszen gyarapodnak a világban az emberek gondjai, amelyek megoldásában sokat segíthet ez a közösség. A Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottságának elnöke ismertette az országos vezetőség döntését, amely szerint hozzájárulnak ahhoz, hogy öz Ferenc érdemei elismerése mellett ez év végén nyugdíjba vonuljon. Átnyújtotta neki az 1981-ben alapított magas kitüntetést, a Henry Dunant Emlékérmet és megköszönte 20 éves aktív munkáját. A vezetőség a megyei Vörös- kereszt alelnökének választotta meg öz Ferencet és az új megyei titkár B. Nagy Gyula, az MSZMP megyei bizottságának korábbi munkatársa lett. B. Zs. Országos Yálasztmányi ülés II román nemzetiségi lakosság közérzete jó Tegnap, pénteken, Gyulán a mezőgazdasági szövetkezetek üdülőjében tartotta ülését Petrusán György elnökletével a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének országos választmánya. Az ülésen részt vett Göndör Péter, az MSZMP KB munkatársa, Stark Ferenc, a Művelődési Minisztérium • önálló nemzetiségi osztályának vezetője. Elsőként Móric György, a szövetség főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést ahhoz az írásos beszámolóhoz, ami a szövetség legutóbbi, VI. kongresszusa óta eltelt három esztendő munkáját elemezte. Egyebek között hangsúlyozta, hogy ez idő alatt több rendkívül fontos belpolitikai eseményre került sor hazánkban, ahol nemegyszer hangsúlyozták: a magyarországi román nemzetiség számára biztosított állampolgári egyenjogúság érvényesül az élet minden területén. A román ajkú lakosság a Magyar Népköztársaságot tekinti hazájának és a többi itt élő nemzetiségiekkel, magyarokkal együtt kíván munkálkodni a társadalmi haladásért. Hosszasan sorolta azokat az eredményeket, amelyeket a legutóbbi kongresszus óta ért el a szövetség, az elnökség és a különféle munkabizottságok. Persze, ezek mellett a gondok sem hiányoznak. N Megemlítette többek között, hogy többet kellene törődni a nemzetiségi tudat állapotával, növelni kell az anyanyelvi oktatás színvonalát, fejleszteni a román nemzetiségű közművelődést, a tudományos kutatást, a publikációt, a könyvkiadást, és előbbre kell lépni a néprajzi anyag gyűjtésében, a szellemi néprajz felkutatásában, feldolgozásában. Befejezésül megállapította: „Magyarországon a nemzetiségi lakosság tudatára az alapvetően jó „otthonérzet” a jellemző. Elhangzott, hogy az elmúlt időszakban olyan országos politikai, állami, társadalmi vezetőkkel találkoztak a szövetség vezetői és folytattak párbeszédet, mint Kádár János, Berecz János, Pál Lénárd, Radios Katalin, Pozsgay Imre, Köpeczi Béla A vélük való találkozás még inkább bátorítja a nemzetiségieket, munkájuk - színvonalasabb végzésére. Ezt követően az országos választmány tagjai meghallgatták Hocopán Sándor fő- szerkesztő tájékoztató jelentését a Foaia Noastra szerkesztőségének tevékenységéről, majd Martyin György titkár előterjesztésében a szövetség jövő évi mulika- tervét vitatták meg. B. O.
