Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-13 / 293. szám

NÉPÚJSÁG 1986. december 13., szombat II nemzetiségiek helyzete hazánkban —és határainkon túl ) Magyar felszólalás a bécsi utótalálkozón A Magyarországon élő nemzetiségiek sorsa nagy­fontosságú belső ügyünk, ugyanakkor a határainkon túl élő magyarok sorsának alakulása sem csupán külpo­litikai kérdés, az belső éle­tünkre is hatással van. Erről beszélt a bécsi utótalálkozó pénteki teljes ülésén Demus László külügyminisztériumi főosztályvezető. Ismertette a magyarorszá­gi nemzetiségek helyzetét, az egyenjogúságukat biztosító gyakorlatot, rámutatva: a szocialista Magyarország­nak ellentmondásos történel­mi öröksége tanulságait fel-. használva kellett kialakítania nemzetiségi politikáját. Az Amerikai politikusok leg­utóbbi nyilatkozataiból egy­értelműen kiderül, hogy az Egyesült Államok újabb lé­péseket tesz a katonai fej­lesztés terén, miután novem­berben már áthágta a SALT —2 szerződés korlátáit. Eköz­ben Washington azzal vádol­ja a Szovjetuniót, hogy nem tart tiszteletben egy koráb­bi szovjet—amerikai szerző­dést, a SALT—1-et, vala­mint — saját állításaival el­lentétben — megszegte a SALT—2-t is. Robert Sims, az amerikai _ hadügyminisztérium szóvivő­élet nálunk'és máshol bebi­zonyította, hogy a nemzetisé­gi jogok érvényesülése ki­emelkedő jelentőségű az eu­rópai béke és biztonság szempontjából. Kiindulási alapunk: a nemzetiségek jo­gait és érdekeit annak az országnak kell biztosítania, amelyben azok élnek. Min­denfajta nacionalizmust, s annak egyik legrosszabb for­máját, az erőszakos asszimi­lációt, a nemzetiségek feletti gyámkodást, el kell utasíta­ni. hangoztatta a magyar képviselő. A magyar kormány a kü­lönböző országokban élő nemzetiségek kapcsolatait nem csupán jogosnak tartja. je közölte: januárban had­rendbe állítják a 132. olyan B—52-es bombázót, amely — átalakítás folytán — al­kalmas lesz manőverező ro­botrepülőgépek indítására. A hadászati támadó fegyverek számát korlátozó, Í979-es SALT—2-t Washington már idén novemberben megszeg­te, amikor befejezték a 131. B—52-es átalakítását, és ezzel a megengedettnél több amerikai támadó atomfegy­ver került hadrendbe. Ezen felül ma vízre bocsátanak egy Trident típusú tenger­alattjárót, amely ugyancsak hanem támogatja is e szá­lak erősítését, mert ezzel nő a népek egymás iránti bizal­ma, bővül az államok együttműködése. Jól példáz­zák ezt többek között azok az alkalmak, amikor a Ma­gyarországra látogató külföl­di vendégek a velük egy nyelvet beszélő nemzetisége­ket felkeresve, megismerked­hettek azok életkörülményei­vel, művelődési lehetőségei­vel. • Az elmúlt évtizedek hazai tanulsága az, hogy a társa­dalmi közmegegyezés megte­remtésében, fenntartásában a helyes nemzetiségi politika fontos alkotóelem. nukleáris robbanófejekkel el­látott rakétákat hordoz. Caspar Weinberger ame­rikai hadügyminiszter csü­törtöki beszédében azzal vá­dolta meg a Szovjetuniót, hogy egyik SALT-egyez- ményhez sem tartja magát. Az 1972-ben megkötött — és mindkét fél által megerősí­tett — SALT—1 a rakétael­hárító rendszerek kiépítését •korlátozza. A Pentagon ve­zetője szerint a szovjetek három olyan radarrendszert építenek, amely alkalmas le­het rakétaelhárítási célokra. A SALT—2-vel kapcsolat­ban pedig azt állította Wein­berger, hogy a Szovjetunió SS—25-ös atomrakétákat te­lepített, amelyek amerikai vélemény szerint a szerződés által tilalmazott új típusba sorolhatóak. Egyesült államok Újabb katonai fejlesztések II Szovjetunió visszautasítja az amerikai vádakat A Szovjetunió külügymi­nisztériuma szóvivője útján nyilatkozatban utasította vissza azokat az amerikai állításokat, amelyek szerint szovjet részről megsértik a SALT—2 szerződést. Borisz Pjadisev, a szovjet külügyminisztérium tájékoz­tatási főosztályának helyet­tes vezetője pénteki nyilat­kozatában emlékeztetett ar­ra, hogy a nemzetközi közvé­lemény elítélte az Egyesült Államok lépését. A SALT—2 kereteinek amerikai részről történt túllépését úgy érté­kelte, mint amely a fegy­verkezési hajszát féken tar­tó szerződésrendszer meg­semmisítésére irányul. Ugyanakkor sok kormány és a világ közvéleménye nagy­ra értékelte a szovjet fél mértékletességét, azt, hogy bejelentette: egyelőre nem lépi túl a SALT—1- és a SALT—2-szerződésben rög­zített kereteket. Szovjet részről többször és meggyőzően utasították vissza az amerikai vádakat — mutatott rá a szóvivő. Megalapozatlan az az állí­tás, hogy a Szovjetunió túl­lépte a hadászati hordozó- eszközöknek a szerződés alá­írásakor közölt számát. A Szovjetunió mindig be­csületesen teljesítette és tel­jesíti a nemzetközi szerző­désekből fakadó kötelezett­ségeit. A SALT—2 szerződés aláásásáért minden felelős­ség egyedül az Egyesült Ál­lamokra hárul — jelentette ki Pjadisev szóvivő. Fegyverkereskedők az iráni üzletről Szovjet repülőgép szerencsétlensége Szerencsétlenül Járt a szov­jet légitársaság égjük repülő­gépe Berlinben, Az ADN hír- ügynökség Jelentése szerint az Eeroflot TU 134-es típusú gépe Mlnszkből Jövet a berlln- schönefeldi repülőtérre való le­szállásra készülve, Bohnsdorf közelében lezuhant. A repülőgép roncsai közül 10 személyt élve sikerült kimente­ni. Mint az NDK televíziójának péntek esti híradója beszámolt róla, a repülőgépen 73 utas és I tagú személyzet tartózkodott. Otto Arndtnak, az NDK köz­lekedési miniszterének vezeté­sével azonnal kormánybizottság alakult a szerencsétlenség kö­rülményeinek kivizsgálására. A bútoripari szövetkezet felvesz gépelni tudó, középiskolai végzettséggel rendelkező TITKÁRNŐT, kiemelt fizetéssel, VALAMINT: anyagkönyvelőt, portást, éjjeliőröket, takarítónőket, valamint fél műszakos ebédkiosztót a vele Járó konyhai munkák elvégzé­sével. Jelentkezés: Bútoripari Szövetkezet, Békéscsaba, Berényl u. 130. Személyzeti vezetőnél. Manucher Gorbanifar iráni fegyverkereskedő személye­sen járt közbe a Libanonban fogva tartott amerikai túszok kiszabadulása érdekében, az amerikai fegyverszállításo­kat követően — ezt maga a fegyverkereskedő jelentette be az amerikai televíziónak adott csütörtöki nyilatkoza­tában. Szavai szerint hat hajóra­komány amerikai fegyver érkezett Iránba — egyebek között kétezer páncéltörő ra­kéta, radarberendezésekhez szükséges pótalkatrészek — több mint 30 millió dollár értékben. A fegyverkereske­dő személyesen találkozott Robert McFarlane volt nemzetbiztonsági tanácsadó­val és Oliver North alezre­dessel, valamint David Kimhévei, az izraeli kül­ügyminisztérium igazgatójá­val, s e megbeszéléseken született megállapodás az „üzletről”. Az iráni üzletember szava­it megerősítette Adnan Kha- soggi szaúdi fegyverkereske­dő is, aki szintén részt vett a fegyvervásárlások szerve­zésében és finanszírozásában. A fegyverek ellenértékét egy svájci banknak utalták át — jelentették' ki a keres­kedők, azt állítva, hogy ne­kik semmi hasznuk nem volt e „kisebb” üzleten. A The Washington Post pénteki számában közölt ér­tesülések szerint Khasoggi kanadai üzletembereket szer­vezett be az iráni fegyverüz­let finanszírozásába, akik még augusztusban letétbehe­lyeztek 20 millió dollárt. Az augusztusi, első hajórako­mányt követően azonban a Fehér Ház elutasította az újabb szállításokat, mivel akkor még nem sikerült elér­ni a túszok kiszabadulását. FIGYELEM, ÁRAMSZÜNET! Értesítjük t. fogyasztóinkat, hogy hálózatépítési munkák miatt áramszünetet tartunk Békéscsabán az alább felsorolt Időpontokban és területeken IMS. december i5-én 7.00— 15.00 óráig a Mátyás király utcában (Iskola u.—Orosházi u. között). 1986. december 16-án 7.00— 15.00 óráig a Mátyás király utcában (Iskola utcától a Kerekl út felé a megbontásig). 1M6. december 17-én 7.00— 15.00 óráig a Máriássy utcában (Iskola u.—Orosházi u. között). 1986. december 18-án 7.00— 15.00 óráig a Máriássy utcában (Iskola utcától a Kerekl út felé a megbontásig). Hálózati berendezéseinket az áramszünet ideje alatt 18 feszültség alatt állónak kell tekinteni Démász Üzemigazgatóság Békéscsabai Kirendeltség Megkezdődött a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) lettsége annak bizonyítéka, hogy termelőszövetkezeti pa­rasztságunk magáénak érzi, kedveli és szorgalommal gazdagítja a kollektív gaz­dálkodás intézményi szerve­zeti-érdekeltségi keretét: a szövetkezetét. A párt agrár- és szövetkezetpolitikája min­dig is magasra értékelte a termelőszövetkezeti • tagság kollektív tulajdonosi státu­szát. A termelőszövetkezet a tagoké — ez az alapelv meg­felel a magyar paraszti va­lóságnak. A TOT szerint azonban a termelőszövetke­zetek belső szervezetére és működésére vonatkozó sza­bályok egy része még túlsá­gosan merev. Nem sikerült még minden területen egész­séges arányt teremteni a kö­telező rendelkezések és a sa­ját adottságokat érvényesítő belső szabályozás között sem. Túl sok például az üzemi szervezetet érintő kötelező érvényű előírás, a működés minden részét felölelő szak­mai szabályzati rendszer pe­dig áttekinthetetlen, olyany- nyira, hogy sem a szövetke­zet, sem pedig az érdekelt hatóság nem tud benne el­igazodni. Szabó István a to­vábbiakban rámutatott: a mai generációt másképpen kell megnyerni, hozzá más­ként kell közelíteni, mint az elődökhöz, ám ez nem jelen­ti azt, hogy lazult volna a kötődés, és lanyhult volna a tulajdonosi érzület. A mai szövetkezeti parasztság mesz­szemenően érdekelt a közös munka eredményességében, és nemegyszer tanújelét ad­ta annak, hogy kiáll szövet­kezetéért, hajlandó áldozatot hozni az előrelépésért. Az előadó v.égül az érdek- védelmi munka kérdéseivel foglalkozott, hangsúlyozva: ezen a téren is van tenniva­lója a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának és szer­veinek. A TOT elnöke befejezésül kifejezte meggyőződését, hogy a szövetkezeti paraszt­ság a jövőben is teljesíti majd a párt XIII. kongresz- szusán, a VII. ötéves nép- gazdasági tervben, illetve a Központi Bizottság legutóbbi ülésén megfogalmazott teen­dőket, feladatokat. Havasi Ferenc felszólalása Ezután Havasi Ferenc kö­szöntötte a küldötteket, és átadta az MSZMP Központi Bizottsága, valamint Kádár János személyes üdvözletét. Bevezetőben a mezőgazda­ság szocialista átszervezése negyed évszázados évfordu­lójának jelentőségét mél­tatva kifejtette: parasztsá­gunk egy új, jobb élet re­ményében választotta a szö­vetkezés, a nagyüzemi ter­melés útját. Ma állíthatjuk: reményében nem csalatko­zott, jól választott, amikor így döntött. A mozgalom ki­bontakozása meghozta a ma­gyar parasztságnak, a ma­gyar falunak a gazdasági- társadalmi felemelkedést. A magyar agrártársadalom tör­ténetében nem jelentkezett még egy ilyen, sokoldalúan integráló és alkotó erő, mint a szocialista szövetkezeti mozgalom. Életrevalóságá­ra, tettrekészségére jellem­ző, hogy a legutóbbi öt év­ben a kedvezőtlen nemzet­közi és hazai gazdasági kö­rülmények ellenére tovább fejlődtek a szövetkezetek. Állták és állják a mai világ teherpróbáit is. A mező- gazdaság — nagyrészt a szövetkezetek teljesítményei alapján — hozzájárult gaz­dasági egyensúlyunk fönn­tartásához, az ország fizető- képességének megőrzéséhez.' A tsz-ek eredményei nem­csak idehaza, hanem az or­szághatárokon túl is ismer­tek, a magyar szövetkezet- politikának nemzetközi te­kintélye van — hangsúlyoz­ta az előadó. A KB titkára ezután így folytatta: — A mezőgazdaság új ki­hívásokkal néz szembe, s a tegnap eredményei nem elég­ségesek , a holnapi talponma- radáshoz. Élesedő nemzetkö­zi versenyben kell megmé­rettetnie magát. A mostani helyzetben kevés lenne a mezőgazdaság nemzetközi kö­zépmezőnyében elfoglalt hely — amelyet gazdasá­gunk néhány más ágazata kénytelen tudomásul venni —: a cél ebben az ágazat­ban a tartós jelenlét a nem­zetközi élmezőnyben. Itt kell a magyar mezőgazdaságnak stabilizálnia helyzetét, és hosszú távon megalapoznia jövőjét. Agrárgazdaságunk ehhez rendelkezik az olyan feltételekkel, mint a jó öko­lógiai környezet, a biológiai­kémiai tudományok eredmé­nyei, és a mezőgazdaságban dolgozók magas szakmai kultúrája. Az elért eredmé­nyekre építve kell újból csa­tát nyerni: a versenyképes­ség, a minőség, a gazdasá­gosság csatáját. Annák is­meretében kell dolgozni, hogy a ‘ mezőgazdaságnak is vannak gazdaságtalan _ ága­zatai, veszteséges vállala­tai és strukturális gondjai. Elérkezett a változtatás idő­szaka, tudomásul kell venni, hogy a szükséges átalakítást senki nem végzi el helyet­tünk. Ez a munka nem ha­logatható, ha meg akarjuk. tartani helyünket a világ­ban. Havasi Ferenc foglalko­zott a Központi Bizottság november 20-i határozatából adódó feladatokkal is. El­mondotta, hogy a párt- és társadalmi fórumokon üd­vözölték a dokumentumot, és cselekvő támogatásukról biz­tosították a határozatot, amely átfogó módon közelít gazdasági gondjainkhoz. Ám más vélemények is hangot kaptak, s ezekre szintén oda kell figyelni, mert ezek is jószándékú észrevételek, olyanok, amelyek tükrözik az előrelépés igényét. Vannak, akik szerint a ’ha­tározatokban nem kevés a visszaköszönő gondolat, a már ismert megfogalmazás, s abban nem eléggé erőtelje­sen körvonalazódnak — úgymond — újszerű felada­taink. A gond azonban nem az — hangsúlyozta —, hogy ismétlődnek a korábbi kö­vetelmények, hanem az, hogy azoknak eddig csak kevéssé tudtunk megfelelni. Innen .ismerős” a kongresszusi ha­tározat egy-egy fejezete, ezért kellett újfent, immár nagy nyomatékkai meghatá­rozni a követendő út főbb vonásait. Igaz, az olyan programokat, mint a szelek­tív élénkítés, a veszteségfor­rások csökkentése, a gazda­sági szerkezet korszerűsítése, a jövedelemtermelő képes­ség fokozása, már régebben megfogalmazták, viszont a végrehajtásnál gyakran ké- sedelmeskedtünk, amit mai helyzetünkben végképp nem engedhetünk meg. A határo­zatokat követő végrehajtás elodázása ugyanis további súlyos hátrányba hozná gaz­daságunkat. A KB titkára szólt arról, hogy gazdasági bajaink or­voslása nem képzelhető el a társadalom megértő támo­gatása nélkül. Erre a meg­újulási folyamatra sehonnan sem szabad külső szemlélő­ként tekinteni, ellenkezőleg: nemcsak a gazdasági, hanem a társadalmi és a kulturális élet területei is tekintsék sa­ját ügyüknek gazdasági gondjaink megoldását. Ná­lunk gazdagabb országok sem tudnak megbirkózni ha­sonló gazdasági természetű bajokkal anélkül, hogy a tár­sadalmi közgondolkodás ne tekintse magáénak a gazda­sági nehézségek orvoslásá­nak ügyét. Cselekvéseinket hosszabb távon három tényező korlá­tozza: a gazdasági szerkezet korszerűtlensége, illetve az átalakítás időigényessége; adósságaink visszafizetésé­nek terhei; valamint a kül­piaci értékesítés nehézségei. Ezek összetettek és olyan természetűek, hogy megoldá­suk csak komplex, követke­zetes és átgondolt tevékeny­ségtől remélhető, és nem is rövid, távon. Ezt a kibonta­kozást — hangsúlyozta vé­gezetül — jól segítheti a szövetkezeti mozgalom, amely megújulási képességéről nem is kevésszer tett már eddig is tanúbizonyságot. A kongresszuson Eleki Já­nos, a TIT főtitkára a mező- gazdasági szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok kor­szerűsítéséről, illetve a ter­vezett alapszabály-módosí­tásról adott tájékoztatót. Hangsúlyozta, hogy nincs szükség az időtálló jogszabá­lyok megváltoztatására, ám a módosításokkal, és főleg az egyszerűsítésekkel még in­kább segíteni kell a szocia­lista vállalkozások kiszélesí­tését. Erősíteni szükséges a tagok kötődését és az ön- kormányzati szervezet mű­ködését. Csökkenteni kíván­ják az érdekképviseleti szer­vek munkájában még fel­lelhető bürokráciát is. A kongresszus meghallgat­ta az ellenőrző bizottság be­számolóját, majd megkezdő­dött a beszámolók és a szó­beli kiegészítés vitája. A vitában felszólalók be­számoltak a szövetkezeti gazdálkodás eredményeiről, s a munkát nehezítő tényezők­ről. amelyek némelyike vá­ratlanul érte a mezőgazda­ságot. Így utaltak a három éve tartó aszályos időjárás következményeire, s arra, hogy eközben folyamatosan drágultak a felhasznált gé­pek, eszközök is. Szóvé tették a szabályozók túlságosan gyakori változásait, ugyanak­kor többen elemezték az üze­mi vezetés hiányosságait is. Azt, hogy sokhelyütt csekély az előrehaladás a munka- szervezés javításában, az ösztönzőbb bérezési rend­szerek kialakításában. Nem kap kellő figyelmet az esz­közök fenntartása, emiatt kell azután gyakran sokat költeni a felújításokra, re­konstrukciókra. Kifogásolták, hogy a szö­vetkezeti gazdálkodásra vo­natkozó jogszabályok néme­lyike más rendelkezésekkel ellentétes, olykor áttekinthe­tetlen. Javasolták, hogy a tsz-ek bővítsék bedolgozó­hálózatukat, újabb munka- alkalmat teremtve a falusi asszonyoknak, lányoknak. Üdvözölték, hogy a gazdasá­gok mind erőteljesebben tá­mogatják a fiatalok letelepe­dését, ugyanakkor rámutat­tak. hogy a pályakezdő fia­talok az eddiginél nagyobb törődést igényelnek. Szorgal­mazták, hogy kapjanak na­gyobb támogatást azok a kutatók, akik a tsz-ek meg­bízásai alapján dolgoznak ki új módszereket. A kongresszus ma fejezi be munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents