Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-10 / 290. szám

igmui-fiM--------------­Gyermekkönyvhét után Az elmúlt napokban — november 28. és december S. között — a megszokottnál is több gyermekkönyvet vá­sároltak megyénk könyvesboltjaiban. Az ok egyszerű: a gyermekkönyvhét ideje alatt kedvezményes akció, na­gyobb propaganda hívta fel a legapróbbak, s persze szü­leik figyelmét az olvasás gyönyörűségére. Hogy milyen eredménnyel, erről telefonon érdeklődtünk a megye né­hány könyvesboltjában. * Élénkebb verseny, szigorúbb gazdasági feltételek Tanácskozott a Mészöv küldöttközgyűlése __________________________________________________1986. december 10., szerda Gy ulán, a Művelt Nép Ady Endre könyvesboltjában Er­dőd! Eszter boltvezető el­mondta, hogy a gyermek­könyvhét ideje alatt mintegy 230 ezer forint értékű köny­vet vásároltak az üzletben a legifjabbaknak. A fél áron árusított három verseskönyv — ilyen akciót az idén indí­tottak először — már a könyvhét második napján el­fogyott. A televízió „Olvas­satok mindennap” című fi­gyelemfelkeltő sorozatának is nagy hatása volt, hiszen a bemutatott könyveket más­nap mindig sokan keresték. Így volt ez Szeghalmon is — mondta a szövetkezeti könyvesbolt vezetője, Győrfi Gyuláné —, bár előfordult, hogy hiába keresték az adott mesekönyvet az üzletben, az nem érkezett meg, vagy már elfogyott. A legnagyobb gon­dot a három akciós kötet jelentette, melyek Vésztőre hétfőn (!) értek el, Medgyes- egyházáig pedig még csak „A bohóc köszöntője” jutott el, a Gyönyörű nyírfácskát, s „A kalapvásár”-t még meg 6em kapták. A gyomaendrődi könyves­bolt vezetője, Giricz Béláné elmondta, a két „meseasz­tal” roskadásig van köny­vekkel. Mintegy 200 mese­könyvből válogathatnak je­lenleg is a betérők, ám még így is többen üres kézzel tá­voznak. Andersen-mesék nem kaphatóak, sokan kere­sik hiába a Babar királyt, a Csipkerózsikát és a leporel­lókból, kifestőkből is szegé­nyes a választék. Ez utóbbiak, a kemény la­pos könyvek, másutt is gon­dot jelentettek, hiszen Szren- ka Mihály, a szarvasi Áfész- könyvesbolt helyettes vezető­je is erről tájékoztatta la­punk munkatársát. Pedig a legkisebbek, a bölcsődések és óvodások elsősorban ezeket a könyveket keresik, s a szarvasi könyvesbolt róluk sem akart megfeledkezni: a gyermekkönyvhét ideje alatt nem csupán négy iskolában, de öt óvodában és a böl­csődében is rendeztek könyv­vásárt. E kihelyezett árusításnak talán Békéscsabán van leg­nagyobb hagyománya. Gye- raj Andrásné, a Radnóti Könyvesbolt vezetője arról tájékoztatott minket, hogy ők immár tíz esztendeje rendez­nek könyvvásárt, az oktatási intézményekben. Előbb négy­öt iskola vállalkozott erre, majd számuk egyre nőtt, s az idén már tizenhat intéz­ménybe szállították „házhoz” a könyveket, mintegy 300 ezer forint értékben. A vá­laszték is gazdag volt — a leporellókat kivéve —, csak­úgy, mint Medgyesegyházán, ahol Kucsera Lajosné bolt­vezető szerint a „Felfedezé­sek könyve”, a „Tesz-vesz szótár”, az „Ezer ágán, ezer fészek”, a „Búvár évkönyv” és a „Gyalogkakukk sivatag­ja” bizonyult a legkelen­dőbbnek. Hogy a békési gyerekek mit szeretnek olvasni legin­kább? Ezt Lévai Lászlótól, a negyvenes Áfész könyves- boltvezetőjétől tudtuk meg. Ök a „Grimm-meséket”, a Világirodalom legszebb me­séit és a Kis vakond tör­ténetét vették szívesen. Ha­marosan új könyvek érkezé­sét várják Békésre. Így bíz­hatnak benne, hogy azezüst- és az aranyvasárnapon senki nem megy el tőlük üres kéz­zel... (Folytatás az 1. oldalról) tait elemezte, majd szólt az MSZMP KB november 19— 20-i üléséről, határozatáról. A megye fogyasztási szövet­kezeteiben is a hatékonyabb gazdálkodásra való törekvés a legfontosabb tennivaló. Nálunk is indokolatlanul nagyok az eltérések az azo­nos adottságú szövetkezetek teljesítménye között. Gondok vannak a teljesítményekhez jobban igazodó érdekeltségi rendszer kialakításában, az élőmunka és az eszközök ki­használásával, akadnak ké­nyelmesen dolgozók, visszás­ságok, amelyek. felháborít­ják a becsületes embereket. Ezután Szilágyi Imre megbízott titkárságvezető beszélt a fogyasztási szövet­kezetek mozgalmi tevékeny­ségéről. Elmondotta többek között, hogy a szövetkeze­tek létezésének és fejlődé­sének legfőbb alapja a tag­ság. A tagokkal való kap­csolat elevensége és minősé­ge a gazdasági munka előre­vivője, de nélkülözhetetlen eleme a társadalmi szerep betöltésének is. A három ágazat taglétszáma összessé­gében növekedett, a megye felnőtt lakosságának 35 szá­zaléka tagja valamelyik fo­gyasztási szövetkezetnek. A rétegpolitikai feladatok el­látásában, a tagság érdekei­nek képviseletében jelentős szerepet töltenek be a szö­vetkezeti bizottságok. A szö­vetkezeti sajátosságoknak megfelelően az önkormány­zati fórumok alapvetően jól megfelelnek és alkalmasak a tagság összefogására. Nö­vekedett a tagok anyagi részvétele a szövetkezeti cé­lok megvalósításában. A vitában öten • szólaltak fel. Gajda József né, a Bé­késcsaba és Vidéke Áfész küldötte a tervezésről, a szabályozók szerepéről mon­dott véleményt. Závogyán András (Kondoros) a taka­rékszövetkezetek tagsági ér­dekeltségi alapjának fel- használásáról beszélt. Bakos- János, a Békéscsabai Lakás- szövetkezet küldötte a vá­lasztmányi ülések munkájá­nak javítását, a lakások ga­ranciális javításának jobbá tételét sürgette. A tanácskozás munkájá­ban részt vett és felszólalt Krizsán Miklós, a megyei tanács osztályvezetője és dr. Kovács Árpádné, a me­gyei pártbizottság munka­társa. Elismeréssel szóltak megyénk fogyasztási szövet­kezeteinek munkájáról, a párthatározatok szellemében meghatározták a további fel­adatokat. A határozatok elfogadása után az elnöklő Bagi Sán­dor bejelentette, hogy a fo­gyasztási szövetkezetek X. kongresszusa alkalmából Nagy Józsefné, a Szarvas és Vidéke Áfész elnöke Április 4. Érdemrendet, Bakos Já­nos, a Békéscsabai Lakás- szövetkezet elnöke a Munka Érdemrend ezüst, Knyihár Andrásné, a Gyula és Vi­déke Áfész boltvezetője a Munka Érdemrend bronz fo­kozatát kapta. A szövetke­zeti mozgalomban kifejtett több évtizedes munkája el­ismeréseként Szövosz-díjjal tüntették ki Barna Sándort, a Mezőkovácsháza és Vidéke Áfész nyugalmazott elnökét. Többen tárgyjutalomban ré­szesültek. S. S. Munkahelyi művelődés Az ember és környezete el­nevezésű közművelődési mozga­lomban részt vevő szocialista brigádoknak a szervezők az alábbi cikkek elolvasását és ta­nulmányozását ajánlják: MAG V ARORSZAG : — A királynő útja (44. sz„ 10. o.) — Csomag vagy sem? (46. sz., 7. o.) — A „déli ajtó” (46. sz., 8. o.) — Viták (48. sz., 9. o.) — Rakétarejtélyek (48 sz.. 13. o.) NÉPSZAB ADSAG : — Bécs: új lehetőségek (nov. 1., 1. o.) — Beszédek a KGST 42. ülés­szakán (nov. 4.. 3. o.) — Szuezi kaland, 1956. (nov. 4—5—6., 6 o.) — Interjú Arbatowal (nov. 7., 5. o.) — Helyszíni jelentés Szecsuán- ból (nov. 15., 9. o.) — A feltámadt békemenet (nov. 18., 6. o.) — Reagan bumerángjai (nov. 21., 6. o.) X — Génitől — meddig? (nov. 22., 10. o.) o.) SALT-talanul (nov. 28., 3. ÉLET ÉS TUDOMÁNY: — Emlékezés Szent-Györgyi Albertre (45. sz., 1414—1415. o.) — Mértékegységek egykor és ma (46. -sz., 1451—1452. o.) — Ha nem látjuk a veszélyt, akkor az nincs? (47. sz., 1478— 1479. o.) — „Nappali” és „éjszakai” emberek (48. sz„ 1514—1515. o.) CSALÁDI LAP (novemberi szám): A fogamzásgátlás és születés­szabályozás lehetőségeiről (10— 11. o.); A rák megelőzhető (12. o.); Mi épül a Dunán? (24—25. o.); Tudok egy varázsszót (30— 31. O.). KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET: — 32. sz.: Csöpögtetés a házi- kertben (16. o.) — 33. sz.: Szedjük fel időben! (14. o.) — 34. sz.: Ne féljünk a va­rangyoktól! (13. o.) — 35. sz.: Gyümölcsnemesítés lombikban (7. o.) — 36. sz.: Tervezzünk együtt! (33—34. o.) — 37. sz.: Növényvédő szerek idült égésmegkárosító hatása (13.0.) — 38. sz.: Országos kertészeti napok Kecskeméten (4—5. b.) — 39. sz.: Sok paprika —nagy gond (17. o.) — 40. sz.: Rozmaring (4. o.) — 41. sz.: Drámai helyzetkép (15. o.) — 42. sz.: Mind közelebb az emberhez (13. o.) — 43. sz.: Napimádó házak (13. o.) — 44. sz.: Kedves katicák (13. o.) — 45. sz.: A tüskéden szeder Cl. o.) — 46. sz.: A védő és erősítő fokhagyma (13. o.) • — 47. sz.: A rosszból csak rosszabb születhet (7. o.) Megalakult a Medosz ifjúsági tanácsa Békéscsabán az SZMT székházában tegnap, decem­ber 9-én megalakult a Me­dosz megyei bizottsága mel­lett működő ifjúsági tanács. Az értekezlet résztvevőit Gácsi Péter, a Medosz mb titkára köszöntötte, majd Vágvölgyi Gábor, a Medosz mb politikai munkatársa ar­ról adott átfogó tájékozta­tást, hogy a megyében már 26 szakszervezeti bizottság­nál alakult meg az ifjúsági tagozat. Dr. Bereczki András, a Medosz Központi Vezetősé­gének titkára előadásában vázolta az új ifjúsági tago­zatok feladatait, munkamód­szereit. Ismertette az ifjúsá­gi tagozatok helyét, szerepét a vállalati demokratikus fó­rumok rendszerében. Ezt követően a résztvevők megválasztották a Medosz mb mellett működő kilenc­tagú ifjúsági tanácsot. A testület elnöke Sinka Mag­dolna, a Szarvasi Állami Tangazdaság munkahelyi if­júsági tanácsának elnöke lett v. l.| Ne higgy a vándorköszörűsnek! — Jó napot kívánok. Köszörülni nem kell a késeket, ollókat? Nem hallja, hogy itt dolgozunk a lépcsöházban?! — és ap­rókat lépve, lassan már túljutott az elő­szobán, maga előtt tolva az ott lakót. — Másik kése nincs annak a húsdará­lónak, adja ide a rostát is. Hozza az ösz- szes kést, itt az alkalom, hogy minden rendben legyen a háztartásban, meg jön hamarosan a karácsony — s markolja ki a kézből a jókora „bököt”, a kisebb kony­hai eszközöket, még villa is kerül a ke­zébe. — Ne felejtse el az életlen ollókat, a legnagyobbtól a piciig — s gyűri a zsebé­be a recés konyhakéseket is. Nem enged időt kérdésre, teret a bizalmatlanság apró jeleinek, máris jön a következő letáro­lás: — Nem adta ide a csirkevágó ollót! — Mit? — Azt, amivel a grillcsirkét összevag­dalja.' — s hitetlenül néz, mikor meg­hallja, hogy olyan ugyan nincs! De las­sabban halad kifelé, mint befelé. Már kí­vül a lakásajtón kiabál a társának: — No, hol vagy már? — Csak menjen »issza a meleg szobába, mert megfázik, rendben lesz minden, ha végeztünk, hozzuk! Csak a bizalmatlanság teteti meg két­szer is az utat a lépcsőházban, egyszer az újsággal, másszor a szemetesvödörrel, mindig dolgozni látja őket a lépcsökor­látra felszerelt, kézi köszörűn. Egy csep­pet sem emlékezteti arra a hajdani ván­dorköszörűsre, aki háromkerekűjén járta a falvakat, a kicsödülö népnek jó munkát végezve, mert hisz vándorolhat ő még er­re jövőre is, s ha nem végez jó munkát, legközelebb éhbért sem kap. Csöngetnek a lakásajtón. Most a másik jött fel, ölében az élesített szerszámokkal. — Hol egy papír, meg egy toll, írja! — szól kurtán, aztán hozzáteszi: 500 centi, szorozza meg 3,20-szal. Ennyi a bérűnk! Csöngetnek. Megjött a munkavállaló. Mondják neki a lakók, hogy ez bizony na­gyon sok pénz, talán nincs is ennyi itt­hon. — A recés késeken 3 centit mértél? — szögezi társának a kérdést? — Végigmérte — mondják a tulajdo­nosok. — Mérd le újra — utasítja társát, aki a már kezébe számolt 1400 forinttal el is iszkolt volna. Újra mérnek, számolnak, így már 140 centivel kevesebb. Szorozva az eredeti 3,20-szal az is 1150 forint körüli összeg. Míg számolnak az idősebbik megkérdezi: — Nem kaphatnánk egy kávét? Kapnak. Gyorsan megisszák. Jó egész­séget kívánnak, jó karácsonyt, s máris csapódik utánuk az ajtó. A meglepetések zuhatagából a férj eszmél hamarabb: Ne higgy a vándorköszörűsnek! üfor-saitótájékoztató A hazai autósoknak, de az Áfor vezetőinek is egybe­hangzó véleménye, hogy üzemanyagtöltő állomásaink jó része sem a megnöveke­dett forgalomnak, sem a korszerűség követelményei­nek ma már nem felel meg. Az ok. hogy a benzinkút­hálózat fejlesztésére az utóbbi évtizedben a pénz­ügyi alapok korlátozott vol­ta miatt csak kevés lehető­ség nyílott. Az Áfor eköz­ben háttérhálózatának fon­tos üzem- és fűtőanyag-ellá­tási feladatokat oldott meg, melyeknek csak csekély sze­repe volt abban, hogy a sze­zonális csúcsidények idején is valamennyi kőolajtermék­ből kiegyensúlyozott és za­vartalan ellátást tudott biz­tosítani — kezdte Budapes­ten sajtótájékoztatóját teg­nap délelőtt dr. Sokorai Ist­ván, az Áfor vezérigazgató­ja. Ezt követően a hazai üzemanyagtöltő-hálózatról, az idei forgalomról adott át­fogó képet. Kiemelte: az or­szágban jelenleg 604 közúti üzemanyagtöltő-állomás mű­ködik, ebből 406 az Áforé, a többit más szervezetek üze­meltetik. Az Áfornál a gyorsmérleg a kőolaj alapú energiahordozók felhaszná­lásáról elkészült. Az elmúlt évi több mint 8,6 millió tonnás kőolajtermék-értéke­sítéssel szemben az idén a forgalom várhatóan nem ha­ladja meg a 8,2 millió ton­nát. Az elmúlt esztendőben a 86 oktánszámú autóben­zinből 629 ezer tonna fo­gyott, az idén ez 610 ezer körül alakul. Erőteljesen növekedett az igény a ma­gasabb oktánszámú motor­benzinek iránt, elsősorban a 98-as extra benzin forgalma nőtt. A szuper benzin érté­kesítése csaknem 9 százalék­kal haladja meg az elmúlt évit. A vezérigazgató szólt ar­ról, hogy erőteljesen mér­séklődött az ipari és háztar­tási tüzelőolajak forgalma. A visszaesés 20-25 százalékos. Legnagyobb mértékben a mezőgazdaság felhasználása csökkent. A télre való felkészülésről egyebek között elhangzott: az Áfor készletei megnyug­tatóak, a téli hónapokban is kiegyensúlyozott ellátásra le­het számítani, mind benzin­ből, mind pedig fűtőolajból. Elképzelhető viszont, hogy bizonyos területeken a szál­lítás nehézségei okozhatnak gondot. November közepétől a ku­taknál már a mélyebb der­medéspontú téli gázolajat forgalmazzák. Ez a hazai szabványoknak megfelelő termék. Tárolótelepeinken jelentős mennyiségű külön­leges mély dermedéspontú könnyű gázolajat is készle­teznek. Ez viszont jóval drá­gább a normál gázolajnál. Tavaly és tavalyelőtt az autósok körében visszatérő gond volt a fagyálló folya­dék hiánya. Az idén az Áfor még a szezon előtt fél- töltötte hálózatát, árufedeze­tük ebből a fontos cikkből meghaladja az előző évek átlagos forgalmát. Az Áfor VII. ötéves tervi elképzeléseiről is beszélt dr. Sokorai István. Mint mon­dotta, elképzeléseik között szerepel 20 új üzemanyag­töltő-állomás felépítése is. Ezek közül egy Békéscsabán épül. Az új, korszerű, védő­tetős megoldású és vegyes- iparcikk-üzletekkel kiegészí­tett állomásokra az Áfor mintegy 150 millió forintot fordít, később további 50 millió forintot helyi támo­gatásból remélnek. Az új kutak építésén túl 1990-ig mintegy 100 Áfor-állomásnál átfogó korszerűsítésre is sor kerül. A felújítandó kutak­nál gyarapítani akarják a töltők számát, és új szolgál­tatásokat vezetnek be. Kö­zös beruházással a közeljö­vőben három komplex üzemanyagtöltó-állomást szeretnének felépíteni. Az Áfor saját erős fejlesztésein túl nemzetközi öszefogássa] és az idegen tőke bevonásá­val kívánja növelni szolgál­tatásainak színvonalát és választékát, így szeretné ja­vítani piaci részesedését a kiskereskedelemben. — szekeres — Fotó: Szóke Mancit Füzes gyarmat új postahivatallal gazdagodott

Next

/
Thumbnails
Contents