Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-30 / 306. szám
1986. december 30., kedd »h au raw SPORT SPORT SPORT Megtört a jég a Vasas ellen Békéscsabai Előre Spartacus-Vasas 21-20 (8-9) Női kézilabda MNÍK-mérkőzés, a 8 közé jutásért, visszavágó. Bé^ késcsaba, 200 néző, V.: Kovács, Halmai. Békéscsaba: THAISZNÉ — DOBÖNÉ 3, Kasik 1, Hegedüsné 2, HANKONE 5 (2), Bolla 1 (3), Mokosné 3. Csere: Tóth A. (kapus), Sebenné. Edző: Fellegvári Zoltán. Vasas: RACZ M. — Horváth 2, Barna I. 5, PANCZEL 4 (1), György 3 (1), Hajdú T. 2, Antos 3. Csere: Kohlmann (kapus). Mezei 1, Bényei. Edző: Hikáde István. Kiállítások: 2, ill. 10 perc. Hétméteresek: »fi, ill. 2,2. Az eredmény alakulása: 7. perc: 4—1, 24. perc: 7—7, 43. perc: 11— 15, 56. perc: 18—18, 59. perc: 19—20... Sok mozgásos játékkal elhúzott a hazai csapat, de elég volt egy négyperces megingás és Barna I. négy góljával fordítottak a fővárosiak. A második félidőben először úgy tűnt. könnyű Vasas-győzelem születik, de a hajrában mindinkább följöttek a lila-fehérek, s a Vasas-cserék után Bolla magára talált, 18—18-ra alakította az eredményt. Végül a finisben frissebbeknek tűntek a vendéglátók ... majd másodpercekkel a lefújás előtt Dobóné góljával a győzelmet is kiharcolták. A békéscsabaiak több mint egy fél évtizedes NB I-es időszakuk alatt sem bajnoki, \sem kupamérkőzésen nem győztek a többszörös bajnok Vasas ellen — most úgy tűnik, megtört a jég. Igaz ez a győzelem nem jelentett továbbjutást mert a két mérkőzés alapján a piroskékek léphettek tovább 51— 46-tar. * * * Jánoshalmán kétnapos kézilabdatornán vettek részt a Szeghalmi Vígh Matild Általános Iskola leánykézilabdázói. Dr. Csuta La- josné testnevelő-tanárnő tanítványai a Sárbogárd együttese mögött a 2. helyen végeztek, megelőzve a Jánoshalma, a Szeged és a Soltvadkert együtteseit. A Hunyadi Kupán, melyen tíz csapat vetélkedett, a torna legjobb játékosa a szeghalmi Ladányi Erzsébet lett. Totónyeremények A Sportfogadási és Lottóigazgatóság közlése szerint az 52. heti totónyeremények az illeték levonása után a következők: 13 plusz 1 talá- latos szelvény 3 darab, nyereményük egyenként 1 213 599 forint; 13 találatos szelvény 5 darab, nyereményük egyenként 642 494 forint; 12 találatos szelvény 404 darab, nyereményük egyenként 8482 forint; 11 találatos szelvény 7474 darab, nyereményük egyenként 458 forint; 10 ta- láltos szelvény 41 567 darab, nyereményük egyenként 124 _ forint. Lipták György ifjúsági bajnok Lipták György, a Honvéd Szalvai SE tehetséges versenyzője, országos ifjúság! bajnok Debrecenben rendezték meg a cselgáncsozók országos ifjúsági bajnokságát. A Honvéd Szalvai SE öt sportolója vett részt a viadalon. A 83 kg-os súlycsoportban 16 induló között Lipták György, a Vásárhelyi Pál Szak- középiskola tanulója aranyérmes lett. Első mérkőzésén a szegedi Baranyit nagy küzdelemben — megérdemelten — győzte le. A Bp. Spartacus sportolóját. Szabót leszorítással, iponnal verte. A fináléba jutásért a kecskeméti Naggyal mérkőzött, ezt az akadályt is sikerrel vette. A döntőben a debreceni Hamar lett az ellenfele, aki ellen a szalvais versenyző még soha nem nyert. Az összecsapás első két percében ismerkedtek egymással a versenyzők, nem sok esemény történt. Majd a csabai versenyző egy hátsó gánccsal földre vitte ellenfelét és leszorította (ipon), — végül is nem várt, biztos csabai győzelem született. +83 kg (13): ... 5. Kiss L. Kiss- nek dobogós helyezés elérésére voltak reményei, de ez most nem sikerült. A Honvéd Szalvai SE cselgán- csozói Zakopánéban alapoztak. A húszas keret január 5-ig hazai környezetben folytatja a felkészülést. a január 10-i idénykezdésig. Gyám János, a H. Szalvai SE válogatott cselgáncsozója 20 napos mátraházi edzőtáborozáson vett részt, majd január 7—18 között egy szűkített kerettel Franciaországba utazik. A dzsúdósok edzőtáborozáson vesznek részt, később több meghívásos versenyen is tatamira lépnek. A Dunavarsányi Petőfi SE kick box karate Kiss Lajos-em- lékversenyt rendezett a közelmúltban, Szigetszentmiklóson, amelyre 21 klub, csaknem 150 versenyzőjét delegálta. A pontversenyben a Dunavarsányi Petőfi SE és a Szeol-Délép mögött a 3. helyen kötött ki a Békéscsabai Lakótelepi SE csapata. Egyéni eredményeik. Gyermek leány. 35 kg (5 induló): 1. <;si- csely Szilvia. 40 kg (9): 1. Hnn- kó Katalin. 45 kg (10): l. Pre- kop Beáta, 4. Gulyás. +45 kg (13): 2. Schaffer. Fiúk. 40 kg (8): 2. Kiss A. Totótippjeink 1. Ascoli—Brescia x 2 2. Avellino—Empoli 1 3. Como—Milan x 1 4. Fiorentina—Napoli 2 x 5. Juventus—Verona 1 6. Udinese—Torino x 2 7. Arezzo—Lanerossl 1 8. Bari—Catania 1 x 9. Cesena—Parma 1 10. Cremonese—Lecce 1 11. l>azio—Genoa 1 x 12. Modena—Cagliari 1 x 13. Pescara—Pisa x POTMÉRKÖZESEK 14. Sampdoria—Roma x 15. Taranto—Bologna x 16. Triestlna—Campobasso a » fl Népújság közvélemény-kutatása j ■ ■ ■ Ki volt Békés megye legjobb női sportolója 1986-ban? j M ' . ■. j - f í. _________________________________________:------ : 2_________________I ■ ■ 3 ._____________________________________________________ : ■ ■ ■ Ki volt Békés megye legjobb férfi sportolója 1986-ban? j ■ ■ í._________________________________________ : a_________________ I 3 .______________________________________________! ■ ■ Melyik volt Békés megye legeredményesebb csapata ■ 1986-ban? ■ ■ ■ i------------------------------------------------------------------------j A szavazó neve és pontos címe: — Ezt nyilatkozta? — Igen. Nézzél utána. Gyurit mindenki szerette a csapatban. „Vakon követtük”? Épp hogy nem vakon, de követtük, mert nyíltan, világosan és meggyőzően beszélt. Amit mondott, követni lehetett és hozta az eredményt. Örömet. Sikerélményt és sok pénzt is hozott. Hát igenis, ha azt mondta volna, hogy gyerekek, vasárnap otthon bukfencezze-- tek kétezret, akkor mi otthon kétezret bukfenceztünk volna, mert hittünk benne. Most minden megfordult? — De miért nem beszélt a kudarcról? Miért hagyta, hogy mások beszéljenek? Olyanok is, akik nem voltak ott, akik annyira mégsem tudhatják? — Mert nem tud mit mondani. — A mai napig sem? — Nem. — Te se? — Én se. — Talán csak annyit, amit Szendrei nyilatkozott, abból annyit átveszek én is, hogy össze kellett volna hívni a társaságot Mexikó után. Mind a 22 vagy mind a 30 embert. Le kellett volna ülni öt-hat üveg borral. Elbeszélgetni. Berúgni. Talán a végén kijött volna valami... Volt egy csapat. Jó közösség volt... — De miért nem tette meg nektek, veletek Mezey? Miért nem magyarázta meg nektek, hogy „miért nem lettetek világbajnokok”? — Mondtam, hogy nem a magyarázat kellett volna, mert ö se tudja, csak talán jól berúgni. Mezey elbújt előlünk. Talán saját maga elől is. Nem tudom ... Emészti. És nem tudja megemészteni. — De mi az, amit azóta neked már sikerült megemészteni? — Azt, hogy a Gyuri három év alatt középszerű játékosokból csinált egy jó csapatot. Nem csupercsapatot, nem aranycsapatot, de csapatot. És mindenkit megvertünk, akit kellett. Utána lehet nézni a Népszabadságban. Persze lehet, hogy csak azért, hogy leplezzük: NB Il-es futballisták vagyunk. Olyan csapatot, ami előtte nagyon régen nem volt, és félő, hogy utána nagyon sokáig nem lesz. Jó volt vele dolgozni. Érdemes volt minden figyelemösszpontosítás. Erős edzés. Jó hangulat volt. Mindenki pontosan tudta, hogy mi a szerepe... — De hát — Mezey összeomlott a negyedik percben a két gól után. Ügy festik le: egy összetört ember ült a kispadon. Már nem nézte a pályát... mondjam tovább? — Ne mondd, mert mi, akik ismertük az arcát, tudjuk, hogy mindez nem igaz. Mezey nem volt drukker. Mezey szakember volt, aki elmondja, mit lát. Ez az igazság. Nem volt szurkoló. Ha gólt rúgtunk és a tévé az arcát mutatta, akár a brazilok ellen is, az arcáról senki nem olvashatta le, hogy örül a gólnak. Tudom, van, aki ezt nem szerette, hogy egy fapofa, aki még örülni se tud. De ez nem így van. Másként nézte a gólt. Másként a nem-gólt. A kapufát. Nem olvashatta le senki az arcáról, hogy mi történik a pályán. Tessék visszapergetni a videókat. Ilyesmit el lehet hitetni a jóindulatú nézők millióival, de már meg ne haragudj — velünk nem. — Tudtátok, hogy a Kijev csapata fog ellenetek kiállni? — Persze hogy tudtuk. Mezei András: Ki beszél itt már Mexikóról? Válaszok Végh Antalnak — Tudom, hogy sok pénzbe kerülök — mondom a telefonba —, de az újságok! Az újságírók! Kint Mexikóban! Miért nem nyilatkoztatok? Miért tiltotta le Mezey? — Ez sem igaz. Ha volt időnk, nyilatkozhattunk és nyilatkoztunk is. Bárki, bármikor, bármire válaszolhatott. Volt rá lehetőség. — Mire nem volt lehetőség? — Bizonyítani. — Mit? — A bizonyíthatatlant... Nézd, ezt nyilván az elején kellett volna mondanom, de hát sejthetted, hogy én se tudok semmit erről a nulla-hatról mondani. Nem vagyok az igazság birtokában. Ha birtokában volnék, elmondanám. Néha úgy éreztem, az emberek jobban örültek volna, ha a Gyuri blöffölne valamit. Meg hát én azt tartom, hogy egy futballista ne dumáljon, hanem fusson. Aki kapott egy hatost, az fogja be a száját. Mi ott, abban a 90 percben leégtünk. Ez tény. És nemcsak a szurkoló előtt nem számít, de magam előtt se. hogy mi ilyen, meg olyan becsületesen készültünk. Ez a minimum, naná, hogy rendesen készültünk. Nyerni kell, mi meg vesztettünk, és megalázó módon vesztettünk. Futballistaként én be is fogom a számat, és próbálok hajtani, ahogy bírok, mert ez a foglalkozásom, ezért kapok pénzt, és így érzem jól magam. Csak itt most már mintha nem futballról volna csak szó... Na mindegy, nem akarok okoskodni... Arra vagy te itt... Én kicsit a kérdéseidtől reméltem valamit, te meg az én válaszaimtól... Azt tudod, hogy be fogsz fürödni a könyvvel? __ 777 — Mert az emberek már telítődtek evvel az egésszel. Any- nyi hazugság hangzott már el igazsággal keverve — hogy már nem érdekli őket, hogy mi történt, mert hogy nem történt semmi olyan látványos, ami megnyugvást adna... Bár tudod, ha arra gondolok, hány meccset nyertünk úgy, hogy halvány dúnsztom nem volt, miért... Na jó, van még kérdésed? — Volna, de ... Hamarjában már-már szó szerint vetettem papírra a távolsági beszélgetést úgy, ahogyan még frissen rögzítette az emlékezetem. Ide csatolom Esterházy Péter cikkét a Képes Sport ez év június 11-i számából, ott ő „rögzítette frissen” a történteket. A futball... nem csak játék, hanem játék Esterházy Péter: EGY NEM LETEZO NAPLÓBÓL „Ez még kap fogni egy vajszínű árnyalatot.” Kormos István Jún. 3d lka Történt, ami történt, nem Írnám le én is, hogy kiktől és mennyit.. < Vagy inkább, jobb híján, legyünk férfiak, kard ki kard! — az oroszoktól és egy hatost! Más ez a másnap, ahogy a sláger mondja. Erre a reggelre kaptunk egy kis vajszínű árnyalatot. Most mindenki az eszét járatja, szentségei vagy sajnálkozik (vagy cikket ír), vérmérséklete szerint próbál magyarázatot találni, mi történt, azt remélve, az segít. En se tudtam kire haragudni. (Hogy a gyerekeim meccs közben impertinens módon levegőt vettek, majd titokban kifújták azt — nem említettem, természetes, hogy elnyerték méltó büntetésüket. Azt hiszem, szép emlékük marad ez majd apjukról. „Es arra emlékszel, ahogy ott kivörösödve toporzé- kolt?” „Aha. Pedig csak háromnál tartottak.”) Az a jó, ha van hibás. Akár mi magunk. De tegnap csak a kölyökre tudtam üvölteni, mert arra gondoltam ott, akkor a 4. percben, hogy ha csak a tizede van annak a dermedt rémületnek a játékosok szivében, mint az enyémben — akkor vége. -Vége is volt. Persze más Is kapott már peches gólt. Harmadosztályú, külvárosi, volt futballistaként erről van tapasztalatom elég. En háromig szoktam biztatni magunkat. El is hittem, amit mondtam, hogy hát gyerünk!, nincs még vége!, a szemetek! stb., stb., biztatólag. Három után már nehezebb a dolog, akkor már nagyon kell tudni, hogy tudunk focizni. „Legalább ne szórjanak meg!” Erre mondta Harmat (olykor centerhalf, akinek már két üveg pezsgővel tartozom, mindig megveszem, aztán nélküle megisszuk, mert alkalom támad — jó félévem volt), szóval azt mondta: „De hát már meg vagyunk szórva.” Meg vagyunk szórva. Tegnap meccs közben elfogadtam, hogy ami történt, az „több a soknál”. Mert még Idő sem volt — nincs idő — rosszul játszani és az ellennek se jól, amikor már megvolt a kettő. Éljen! — mondták a csapatok, és már 2—0. Szóval, hogy ez valami fatális pech, amilyen egyszer van 100 évben, balsors, akit régen tép. Hm. * De ez a magyarázat nem esett jól. Sokan lehettek Így, sokan nem tudtak mit csinálni magukkal akkor. Többen telefonoztak este. Egy idegen elküldött az anyámba, ezt egy idő óta különösen szeretem. De ez még nem is volt olyan rossz, ő legalább talán megnyugodott. (Ezúton csókoltatom.) A barátaimmal és ismerősökkel merev és lehetetlen telefonokat váltottunk. „Halló, hallasz?, mintha süket volna a kagyló, mit válaszoltál?, szerinted mi ez?!” — kajabáltak szegények. „A telefon jó, csak nem mondtam bele semmit.” Csönd. „Hát. Akkor jó éjszakát.” „Jó éjszakát.” (Ezúton etc.) ** + Két orosz gól közt arra gondoltam, hogy vajon segltene-e, ha imádkoznék. Gyerekkoromban sok ilyentéle ajánlatot tettem az Ornak. A hatástalanságot azután annak tulajdonítottam, hogy túlságosan kicsi méltatlan dolgokban jártam közbe. Jó, ez komolytalan. Így tényleg nem lehet meccset nyerni. De talán a Játékosokon segít, gondoltam, utána talán könnyebben simák majd, úgyhogy imádkoztam értük közben egy kicsit. Most reggel mégiscsak azt gondolom, hogy én ugyan, gyerekek, elárultalak titeket a 4. percben, ott a fotelban (és erre csak másnap jöttem rá!), föladtam, de ti miért adtátok föl magatokat — miért nem tudtátok, hogy ti már másnap semmire nem jöhettek rá, ez csak a kibicek savanyú kiváltsága, nektek az a 90 perc — az a 86 — van, és semmi más! Ha kettő, akkor kettő, ha a 4. percben, akkor akkor — nincs más választásunk. A fene azt a falábú görög félisteneteket! Etc. — nagyon invenciózusan szidtam azokat, akiket szeretek. (Folytatjuk) BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Árpást Zoltán. Főszerkesztő-helyettes : Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 21-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Telefon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. \
