Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-31 / 307. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG!-. ■' "'l** 1986. DECEMBER 31., SZERDA Ára: 2,20 forint XLI. ÉVFOLYAM, 307. SZÁM Bizalomra építve írta: Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke S zokásaink, hagyományaink szerint el­búcsúzunk az óesztendőtől, és kö­szöntjük az újat. Valamennyien azt kívánjuk egymásnak, hogy az új esztendő szebb és boldogabb legyen, mint a mögöt­tünk hagyott év. Könnyűnek egyáltalán nem mondható esztendőként vonul be 1986 történelmünk­be. Gazdasági-társadalmi fejlődésünk ne­hézségeinek külső és belső okait pártunk Központi Bizottságának gazdaságpolitikai helyzetértékelése és az Országgyűlés de­cemberi ülése is sokoldalúan felmérte és őszintén az ország népe elé tárta. Ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy gaz­daságunk a tudományos-technikai forra­dalom világfolyamatának kibontakozása korszakában csak akkor lesz képes a fel­zárkózásra, ha nem elsősorban a terme­lés mennyiségi mutatóinak javítására tö­rekszik. Minőségi megújulásra, gazdasági szerkezetünk gyökeres átalakítására, tech­nikai fejlődésre és a termelési ráfordítá­sok csökkentésére van szükség ahhoz, hogy fejlődésünket felgyorsíthassuk. Az ilyen értelmű dinamizáláshoz azonhan olyan belső gazdasági környezetet kell teremteni, amely ösztönzi, sőt, kikényszeríti a belső tartalékok feltárását, az eddig kellően nem értékelt emberi képességek kibontakozá­sát. Gazdasági nehézségeink nem jelentik azonban azt, hogy 1986-ban nem szület­tek jelentős eredmények munkánk során. Számos nagyberuházás befejezése, hitel­struktúránk kedvezőbbé tétele, gazdasá­gunk cselekvési és reagálási képességének érezhető növekedése jobb feltételeket te­remt az elkerülhetetlen fordulat végre­hajtására. Az országos helyzetképpel lé­nyegében megegyezik megyénk gazdasági fejlődése is. A meghatározó jelentőségű mezőgazdaság jövedelmezőségét az ex­portárak zuhanása mellett a súlyos aszály­károk is csökkentették. A megyei szék­helyű ipar saját termelési értéke az év első kilenc hónapjában összehasonlító árakon 0,4 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Ilyen körülmények között sem kellett azonban változtatnunk az 1986-os legfontosabb célkitűzéseinken. Folytattuk a mintegy 1,5 milliárdos költ­séget jelentő vízprogramunkat, átadtuk rendeltetésének a gyulai kórház korszerű műtéti tömbjét, lakások, iskolák, közmű­vek épültek. Befejezés előtt áll a békés­csabai szülészeti pavilon és a felsorolás korántsem teljes. Alapvető gondunk — akárcsak országo­san — az, hogy ipari és mezőgazdasági termékeink többségét egyre kevesebbre értékeli a világpiac. Ezért — bár terme­lésünk egyes területeken nemzetközi szin­ten is kimagaslóan eredményes — na­gyobb jövedelmet hosszabb távon már csak új, a világpiacon jobban megfizetett, igényesebb termékekkel lehet elérni. Szá­munkra is elkerülhetetlen, hogy újragon­doljuk megyénk gazdasági-társadalmi fej­lődésének problémáit, és megtaláljuk azo­kat a területeket, amelyek szelektív fej­lesztésével új perspektívákat tudunk fel­tárni fejlődésünk számára. Ebben a mun­kában építenünk kell a gazdasági-társa- dalmi-kulturális élet minden valós ered­ményére, a korábban kibontakozott po­zitív folyamatokra is. Ma szinte gyökeresen mások azok a kö­rülmények, amelyek között tovább kell haladnunk, mint korábban, ezért nem dol­gozhatunk a régebben kialakult, megszo­kott módon. A folytonosság — nem válto­zatlanság! Lényege — az alapvető célok elérése mellett — éppen az adott körül­ményekhez való legoptimálisabb alkalmaz­kodás. Éppen ezért alapvető érdekünk a becsületesen gazdálkodó és cselekvő em­berek kezdeményezőkészségének biztosítá­sa, hiszen ők állnak, állhatnak minden jobbító, életünket gazdagító törekvés mö­gött. Legjelentősebb eredményeink, így például megyénk felzárkózási folyamatá­nak gyorsulása vagy a kistelepülések el­maradásának megszüntetésében elért kez­deti sikereink, nem csupán az állami szer­vek fokozott figyelmének és anyagi támo­gatásának az eredményei. Felbecsülhetet­len szerepe van ebben azoknak a kisebb- nagyobb közösségeknek, amelyek képesek voltak a lakosság közös érdekeit jelentő kezdeményezések elindítására, áldozat- készségük felkeltésére. Ebben realizálódik az a bizalom, amely a nehézségek ellené­re is megnyilvánul pártunk alapvető cél­kitűzései iránt. Meggyőződésünk, hogy hosszabb távon csak a lakosság egyetér­tésével találkozó tetteink lehetnek a bi­zalom fenntartásának és megerősítésének, céljaink össztársadalmi, nemzeti üggyé tételének alapjai. Ez akkor is igaz, ha egy-egy döntés a lakosság egyik vagy má­sik csoportjának átmenetileg kedvezőtlen helyzetet teremt. Éppen a többség érdekei — és ez a demokrácia lényege! — köve­telik meg, hogy vállaljuk a népszerűtlen döntéseket is, hiszen a fejlődés perspek­tíváit kell a döntésekben érvényre juttat­nunk, nem pedig a pillanatnyi érdekeket. Ehhez egész szemléletünket meg kell változtatni, hiszen eddigi gyakorlatunkban — szándékainkkal ellentétben — nem volt elég hatékony az érdekek kompromisszu­mának kialakítása, és az érdekellentétek kezelése. Irányítási rendszerünk követke­zetes demokratizálódására, olyan világos, reális, társadalmi kihatásaiban is végig­gondolt és távlatokat is tartalmazó helyi és megyei fejlesztési programok kialakítá­sára van szükség, amelyek a lakosság le­hető legszélesebb köreinek érdekeit kife­jezik. Az elmúlt esztendő egyik legjelentősebb eredményének tartjuk, hogy a megyénk felzárkózásának lehetőségeit is körvonala­zó program elkészítése a tudományos ku­tatók és gyakorlati szakemberek munkája nyomán jelentősen előrehaladt. Olyan ak­tív megyepolitikát kezdtünk el, amely egy­aránt számol lehetőségeinkkel, céljainkkal . és alkalmas arra, hogy a nehéz" helyzet ellenére több területen megteremtse a kö­zeljövő dinamikus fejlődésének, szellemi előrelépésének feltételeit. Ennek egyik első eredménye a Békés­csabán ez évben megnyitott tanítóképző főiskola: szerves része a tudományos ku­tatások, az innovációs tevékenységek ki­emelt támogatása is, annak érdekében, hogy a műszaki-tudományos fejlődés le­hetőségeit jelentősen befolyásoló kulturá­lis színvonalat az eddiginél gyorsabb ütemben emelhessük. Törekvéseink — mi­ként azt az októberben a Pesti Vigadóban szervezett rendezvénysorozat is bizonyí­totta — támogatásra találtak az elszárma­zottak és a sajtó képviselői körében. A termékbemutatón részt vevő vállalataink üzleti sikerei is igazolják, hogy gazdasági struktúránk elkezdődött korszerűsítése — a magasabb szinten feldolgozott termékek előállítása — szinte egyik napról a másik­ra új piaci lehetőségeket nyit meg gaz­daságunk előtt. Rajtunk múlik, hogyan tudjuk az első lépések után megtenni a következőket, és olyan cselekvési prog­ramot kialakítani, amely megyénk minden lakója számára perspektívát teremt. Nehéz év után és várhatóan még ne­hezebb év előtt állunk. Keseregni ezer okunk lehet — írta egykor, nemzetünk ne­héz korszakában Széchenyi István —, csak •éppen jogunk nincs, mert cselekedni kell. Népünk akkor és azután is túl tudott jut­ni a mainál sokkal súlyosabb gondokon, viharos, pusztító évszázadokon. Tehetsége és szorgalma ma egy újabb fejlődési sza­kasz kibontakozásának feltételeit teremt­heti meg. |it jelent ez számunkra, Békés me­gyeiek számára? Ügy érezzük, az ország vezetése és közvéleményé­nek nagy része megértette, tudomásul vet­te megyénknek az átlagosnál is nehezebb helyzetét, s kezd megmutatkozni a jobbí­tó szándék is. Most már nekünk kell bi­zonyítanunk, hogy mi magunk is hajlan­dók vagyunk áldozatokra a saját helyze­tünk megjavításáért. Nekünk kell felmu­tatnunk értékeinket, érzékeltetni, hogy nyitottak és fogadókészek vagyunk. Erre azért van szükség, mert meggyőződésem, hogy csak érték teremt újabb értéket. Az érték pedig itt van a békési emberekben, a békési földben. Közös dolgunk, közös felelősségünk, hogy ne menjen veszendő­be! E gondolatok jegyében — a megye párt- és állami vezető testületéi, és a ma­gam nevében is — kívánok megyénk min­den lakosának békés, eredményes új esz­tendőt. M Tanácskozott a HNF elnöksége A Hazafias Népfront Or- ( szágos Tanácsának elnöksé­ge Kállai Gyula elnökletével december 30-án ülést tar­tott. Meghallgatta Kádár Já- / nosnak, a Magyar Szociális- > ta Munkáspárt főtitkárának > tájékoztatóját az MSZMP > KB december 28-i üléséről. ; Az elnökség megvitatta, el­fogadta és támogatta az MSZMP Központi Bizottsá­gának ajánlásait személyi kérdésekben. Boldog új esztendőt! II Népköztársaság Elnöki Tanácsának ülése Kedden ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. A testület, megtárgyalva a Minisztertanács előterjeszté­sét, módosította a gazdasági társulásokról szóló 1978. évi 4. számú törvényerejű ren­delet egyes rendelkezéseit. E jogszabály-módosítás célja a gazdaság irányítási rendsze­rének továbbfejlesztése, a gazdálkodás szervezeti rend­jének rugalmasabbá tétele, annak érdekében, hogy az jobban alkalmazkodjon a piac változó követelményei­hez. Az új jogszabály hatá­lyon kívül helyez több olyan, a részvénytársaságok­ra és korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó — még a felszabadulás előtt hozott — jogszabályt, amely már nem alkalmazható mai gazdasági viszonyaink kö­zött. Az Elnöki Tanács módosí­totta a bírósági végrehajtás­ról szóló 1979. évi 18. számú törvényerejű rendeletet. A mostani szabályozás figye­lembe veszi a gazdálkodás új vonásait és a gazdasági társaságok, a vállalatok, más gazdálkodó szervezetek pe­res ügyeiben, valamint a tartásdíjak behajtása terén elősegíti a bírósági határoza­tok hatékonyabb végrehaj­tását. Határozatot hozott a tes­tület a jogalkalmazás jogpo­litikai elveinek újraalkotá­sáról. Ennek hátterében az áll, hogy a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiről szóló 14/1973. számú NET- határozat hatályba lépése óta a társadalmi viszonyokban számos, a jogalkalmazással is összefüggő változás kö- vetkezetf be. Az Elnöki Ta­nács új határozata 1987. feb­ruár elsején lép hatályba, és magában foglalja a jogal­kalmazásra vonatkozó álta­lános elvek mellett a bünte­tő, a polgári, a családjogi, a munkajogi és az állam- igazgatási jogalkalmazás időszerű jogpolitikai felada­tait. Az Elnöki Tanács keddi ülésén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslatára sze­mélyi kérdésekben határo­zott. Érdemei elismerése mellett nyugállományba vo­nulására tekintettel felmen­tette tisztségéből Faluvégi Lajost, a Minisztertanács elnökhelyettesét, az Orszá­gos Tervhivatal elnökét, He- tényi István pénzügyminisz­tert és Szakali - Józsefet, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét. Az Elnöki Tanács Maróthy Lászlót, a Minisztertanács elnökhelyettesét az Orszá­gos Tervhivatal elnökévé, Berecz Frigyest a Miniszter­tanács elnökhelyettesévé, Ballai Lászlót a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökévé, Medgyessy Pétert pénzügyminiszterré válasz­totta meg. Az Elnöki Tanács ülését követően a Parlament nán­dorfehérvári termében Lo­soncéi Pál előtt Berecz Fri­gyes, Ballai László és Med­gyessy Péter letette á hiva­tali esküt. Az eskütételen je­len volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa több évtizedes ered­ményes munkásságuk elis­meréseként, nyugállományba vonulásuk alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdem­rendje kitüntetést adomá­nyozta Faluvégi Lajosnak, Hetényi Istvánnak és Sza­kali Józsefnek. A kitünteté­seket kedden az Országház­ban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Je­len volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Munkásgyíílés a Bubivnál Tegnap a Bubiv Gyulai Bútorgyárában munkásgyű­lést rendeztek az év utolsó munkanapjának zárásaként. Az igazgató, Illich József részletesen tájékoztatta a kollektívát, hogyan teljesí­tették a főbb tervfeladatokat, milyen gondok gátolják a még eredményesebb mun­kát. Elöljáróban megállapí­totta, hogy különösen a tő­kés exportban értek el ki­magasló eredményt, hiszen a tavalyi 13 helyett 24 millió forint értékű bútort szállí­tottak főleg amerikai ex­portra. Ugyancsak a kiemel­kedő munkák között tartják számon az Ukrajnában levő Csernovci Cseremos Hotel bebútorozását. A 600 ágyas ' szálloda minőségi munkála­tai elismeréseként nemcsak a helyi vezetők fejezték ki elégedettségüket. Az is pozi­tív volt a vállalatnál, hogy rugalmasan alkalmazkodtak a piaci igényekhez, amely­nek egyik eredménye a „Gyula” szekrénysor, amely­ből már az idén 500 garni­túrát állítottak elő a belföl­di ellátás javítására. Az eredményes évben a dolgo­zók keresetét több mint 10 százalékkal tudták növelni. A pozitívumok mellett a fel­színre került gondok is el­hangzottak. Továbbra sem kielégítő az alkatrészek mi­nősége, a munka szervezése, a technológiai és munkafe­gyelem. A szervezetlenségből eredő túlmunka meghaladta a 21 ezer órát. Szó volt ter­mészetesen a jövő évi el­képzelésekről is. Különösen figyelemre méltó, hogy tő­kés exportjukat 32 millióra tervezik. Továbbra is az USA-ba küldenek kis kom­puterbútorokat, és szó van két hollandiai szálloda be­rendezéseinek gyártásáról. A megemelt tervek teljesítésé­hez azonban jövőre a gépi berendezések mintegy 15 millió forintos fejlesztésére volna szükség. B. O.

Next

/
Thumbnails
Contents