Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-29 / 305. szám
NÉPÚJSÁG 1986. december 29., hétfő Elhunyt Szabó János Mély fájdalommal tudatjuk, hogy december 25-én 89 éves korában elhunyt Szabó János elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének egykori tagja, nyugalmazott miniszter. Szabó János hamvasztás utáni búcsúztatása 1987. január 13-án, kedden 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető díszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa Az iskolakezdés a gyermekek fejlettségéhez igazodik Az általános iskolát kezdő gyermekek fejlettségéhez, testi és szellemi érettségükhöz jobban igazodó beiskolázási rendszer lép életbe a jövőben. A közoktatás-fejlesztési programmal, valamint az oktatási törvény célkitűzéseivel és rendeletéivel összhangban kialakítandó iskolakezdés új vonásairól Kelemen Elemér, a Művelődési Minisztérium főosztály- vezetője tájékoztatta Tóvizi Piroskát, az MTI munkatársát. Mint elmondta, e célok valóra váltásának alapvető pedagógiai feltétele, hogy igény szerint minden gyermek részesüljön óvodai nevelésben, hogy tartalmában és módszereiben színvonalasabbá váljon az óvodai nevelési munka, a gyermek folyamatos megfigyelésére .alapozva erősödjön a differenciált egyéni bánásmód. A fejlődésbeli problémák korai felismerésével — az orvosok, szülők, nevelési tanácsadók együttműködésével — ugyanis alapvetően megnőhet a kompenzáció esélye is. A gyermekek fejlettség szerinti beiskolázásához nagy segítséget nyújtanak az Országos Pedagógiai Intézet szakmai-módszertani ajánlásai, valamint az a komplex egészségügyi vizsgálat, amely nemcsak a négy és fél, ötéves óvodásokra, hanem az óvodába nem járó gyermekekre is kiterjed majd. A gyermekek testi és szellemi alkalmasságát figyelembe vevő iskolakezdéshez a Művelődési Minisztérium szakmai útmutatót ad ki, amely a közeljövőben a Művelődési Közlönyben is megjelenik. A jogszabályok a gyermek beíratását, megfelelő életkora mellett, a fejlettségét tanúsító szakvéleményhez kötik. E szakvéleményt az óvoda állítja ki folyamatos megfigyelés alapján azokról a gyermekekről, akik az adott év szeptember 30- ig töltik be hatodik életévüket. E vélemény javasolhatja a gyermek felvételét az általános iskola első évfolyamába, további egyéves óvodai nevelését, valamint részvételét a nevelési tanácsadó, illetve szakértői bizottság vizsgálatán. A nevelési tanácsadó szakvéleményére van szükség akkor is. ha a szülő nem ért egyet az óvoda véleményezésével, továbbá, ha a gyermek nem járt óvodába. E szakvéleményt nemcsak a szülőknek, hanem az óvodának, illetve a körzeti iskolának is megküldik. A körzeti általános iskola nem utasíthatja el azoknak a felvételét, akiknek beiskolázását az óvoda, illetve a nevelési tanácsadó javasolja függetlenül attól, hogy a gyermek a hatodik életévét az adott év május 31-ig vagy június 1. és december 31. között tölti be. Az új gyakorlat tehát szükségtelenné teszi az iskolák által szervezett úgynevezett iskolaérettségi vizsgálatokat. Az óvodák szakvéleményüket a meghirdetett beíratást megelőző 6-8 héten adják át a szülőknek, s a nevelési tanácsadók ekkor hívják be vizsgálatra az érintett gyermekeket. A nevelési tanácsadó szakvéleményét nyolc nappal a beiratkozás előtt kell eljuttatni a szülőknek, az iskoláknak, illetve az óvodáknak. A szülő az érdesítés alapján köteles gyermekét vizsgálatra vinni, illetve a kijelölt napon az iskolába beíratni. Magyar növekedési stenderd Elkészült az első magyar növekedési stenderd, az ifjúság biológiai fejlődésének mércéje. Dr. Eiben Ottó, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Embertani Tanszékének vezetője és munkatársai ezekben a napokban közreadták a fiatalok növekedése és érése kutatásának első eredményeit. Az utóbbi öt évben az ország különböző természeti és gazdaságföldrajzi régióiban, 113 kis- és nagytelepülésen, 350 óvodában, általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában és szakmunkásképző intézetben folytattak antropometriai vizsgálatokat. A magyarországi népesség minden rétegét reprezentáló, mintegy 41 000 egészséges fiú és leány 18 testméretét, így például a különböző korú fiatalok test- magasságát, testtömegét regisztrálták. A mérési adatok elemzésének első szakaszában a kutatók táblázatokon és görbéken ábrázolták a magyar fiatalok testméreteinek jellemző értékeit. A szakorvosok, a testnevelő tanárok, az edzők, a szülők immár a mi országunk fiataljainak adataihoz viszonyíthatják a különböző korú fiatalok test- magasságát, testtömegét, a jövőben 'nem kényszerülnek arra, hogy külföldi növekedési adatokat tekintsenek mérceként. Ellenőrizhetik: megfelelően fejlődnek-e fiataljaink és következtethetnek a népesség egészségi állapotára. Az adatok tanúsága szerint a fiúk valamivel magasabbak, mint a leányok. A 11-13 éves fiatalok közül a leányok átmenetileg magasabbak, a serdült .fiúk viszont „elhagyják” a leányokat, s felnőttként is magasabbak. A 18 éves fiúk test- magassága 175,6, a leányoké 162,5 centiméter. A mai gyermekek gyorsabban nőnek, ifjúként, csakúgy, mint felnőttként, magasabbak, mint amilyenek a korábbi nemzedékek voltak — az évszázados növekedési tendenciának megfelelően. A kutatók további információkat közölnek majd a magyar fiatalok növekedéséről, biológiái fejlődéséről. Ezeket az adatokat hasznosíthatják az egészségvédelemben csakúgy, mint az ifjúságpolitikai döntésekhez. Új szakok Veszprémben Gépészeket is képeznek a vegyipari egyetemen Űj szakokra lehet jelentkezni a Veszprémi Vegyipari Egyetemen: a jövő év szeptemberétől már vegyipari és szilikátipari gépész üzemmérnököket, valamint műszer- és automatizálási üzemmérnököket is képeznek itt. A gépész-üzem mérnöki szakot a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolától, a műszer- és automatizálási szakot pedig a Kazincbarcikai Műszaki Főiskolától vették át. Mindkét területen a már meglévő oktatási és kutatási gyakorlatra, tapasztalatra alapoznak; segíti majd az oktatást az egyetem géptan tanszékének egyre bővülő tudományos munkája is. Gyakorlati tapasztalatokat az új szakok hallgatói is a környező vegyipari üzemekben szerezhetnek. A Veszprémi Vegyipari Egyetem korábban is igyekezett új kezdeményezésekkel lépést tartani az igényekkel. Ilyen volt a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemmel megszervezett agrár- kémikus-képzés, majd a szervező vegyészmérnökök képzése. Két évvel ezelőtt a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karával együttműködve indították a vegyipari műszer- és mérés- technikai szakot. Levelező tagozaton megkezdték az általános iskolai kémia, fizika és technika szakos tanárok kiegészítő képzését; e tanulmányok befejeztével a hallgatók középiskolai tanári diplomát kapnak. Az egyetem sajátosságai közé tartozik továbbá az emelt szintű nyelvi képzés, amely olyan nyelvismeretet ad a mérnökjelölteknek, hogy annak birtokában bekapcsolódhatnak a nemzetközi szakmai együttműködésbe. Export — másképp M ég néhány nap, és elbúcsúztatjuk az óesztendőt. A vállalatok életében immár lezárul egy szakasz; január—februárban pedig elkészül országos szinten is a számvetés, müt sikerült elérni, s mi az, amire nem futotta az 1986-os esztendőben. A végleges népgazdasági szintű eredmények csak kora tavasszal születnek meg, de az eddigi részleges jelentések alapján már látszik, az 1986-ra tervezett számok és a tények nem egy ágazatban eltérnek egymástól, s az export sajnos jócskán a várakozások alatt alakult. A világ, amelyben élünk, nem kedvez az exportra utalt országoknak. Gondoljunk csak a hetvenes évek ma már gondtalanabbnak látszó időszakára, amikor az olajexportáló országok hatalmas bevételekhez jutottak, és radikálisan növelték importjukat. E régiókban most hosszú évek után először találják szembe magukat az országok a csökkenő bevételek miatti szűkösséggel. A fejlődő országok helyzete szinte kivétel nélkül romlott, s kissé leegyszerűsítve máris előttünk áll az a környezet, amelyben egy átlagos magyar vállalatnak eladnia kell. Már maga a „mit” sem könnyű kérdés, hiszen egykor azonnal és készpénzzel fizető országok egyre rosszabb helyzetbe kerülnek. Az ottani költségvetés bevételei is apadnak, így az ország rendeléseiből egyre-másra kihúzzák a fölösleges, vagy inkább csak átmenetileg nélkülözhető tételeket. Csökken tehát az igény a kész gyárak, komplett berendezések iránt, biztos piacra csak az alapvető ellátást szolgáló cikkek számíthatnak. A konkurencia természetesen ilyen kiélezett helyzetben egyre erősebb, s manapság egyetlen cég sem adja föl könnyen a hosszú évek munkájával kiépített piaci pozícióit, hagyományos vevőit, a már meglevő értékesítési hálózatát. Az árak tehát nem túl magasak, vagy a technikai követelmények állítják egyre nehezebb helyzet elé a potenciális eladókat. S végül, de nem utolsósorban új jelenségként, mind több hitelt kérnek a vevők. Persze a hitel is áru a maga sajátos módján, mindenki valamilyen szempontból előnyösebb feltételt próbál ajánlani, hogy ezzel is vonzóbbá tegye portékáját. A magyar vállalatoknak tehát ezen a területen is föl kell venniük olykor jóval tőkeerősebb cégekkel a versenyt. E verseny viszont veszélyes zsákutcába terelheti a piacról kiszoruló cégeket, amelyek az áru technikai tulajdonságát javítandó, irreálisan alacsony kamatot, vagy hosszú törlesztést ajánlanak föl. Így ideig-óráig meg lehet ugyan hosszabbítani a piaci jelenlétet, de nem szorul különösebb bizonyításra, hogy az export növelésének csak a hitel nem lehet eszköze. Az árunak magáért kell beszélnie, egyszóval elsősorban a technikai tulajdonságoknak kell eladnia a portékát, s nem a kedvező hitelnek. Az már egy más kérdés, hogy az utóbbi években a hitel olykor az üzletek feltételévé vált, másként az ajánlatot számításba sem veszik. Tehát egy újfajta kereskedői magatartásra van szükség, amely egy-egy ajánlat megtétele előtt gondosan mérlegeli, mit érdemes, mennyiért, és milyen hitelkondíciók mellett eladni, s hol húzódik a határ; ahol már oly alacsony a várható nyereség, hogy nem is érdemes a portékát eladni. Jóllehet a körültekintés olykor túlzott óvatosságnak tűnhet, ám intő jel, hogy az utóbbi években számos ország vált fizetésképtelenné, és az ily módon átmenetileg behajthatatlanná váló követelések még a nagyobb cégek egyensúlyát is megbonthatják. a z általános fizetési helyzet javulására, a pénzügyi szféra válságának megoldására egyelőre hiába várunk, tehát e körülmények között kell eladni, egyre többet. S az üzlet gazdaságosságát csak egyszerűen az elért árból nem lehet kiszámítani, számításba kell venni a fizetési kockázatokat is. Lakatos Mária Környezetünk vedelmeben 0 tisztább levegőért — halkabban A környezetvédelmi előírások szigorodása világjelenség. Ha azt akarjuk, hogy az emberek életfeltételei tovább ne legyenek veszélyeztetve, erélyes beavatkozás szükséges. A világban előfordultak már figyelmeztető példák. A környezet- védelmi intézkedések napjainkban kiterjednek környezetünk minden elemére, a levegőre, a vízre, a talajra. A közlekedés által okozott ártalmakat tekintve a legjelentősebb a levegőszennyezés és a zajártalom. A levegő- és zaj- szennyezés döntő hányada, mintegy 90 százaléka közúti közlekedésből ered. Hazánkban a személygépjárművek száma közel 1,8 millióra tehető. Ha nem is ilyen mértékben, de jelentősen nőtt a tehergépkocsik és autóbuszok száma is.- Bár az elmúlt években a növekedés üteme megtorpant, hosszú távon növekvő gépjárműállománnyal kefl számolni, s várhatóan a szállítási teljesítményekben a közúti közlekedés részaránya tovább növekszik. A hazai gépjárműállomány — hivatalos felmérések szerint — műszaki színvonala kedvezőtlen mind a légszennyezés, mind az energiafelhasználás szempontjából. A személygépkocsi-állomány fő típusai 15— 20 éves konstrukciók, amelyek korábbi műszaki követelmények kielégítésére készültek. Egyértelműen látszik ma már az is, hogy az elhasználódással növekvő karbantartás elmaradása, a szakszerűtlen beavatkozás jelentősen növeli a környezet- károsítást. A Közlekedési Minisztérium a korábban kiadott környezetvédelmi koncepcióval összhangban a gépjárművekre vonatkozóan új szabályozási rendszert adott ki. Ez a rendelkezés a járművek környezetvédelmi ellenőrzését a forgalomba helyezéstől kezdve folyamatossá teszi. Az új járművek, járműtípusok ellenőrzésével el kívánják érni, hogy állományunk hosszú távon fokozatosan kedvező környezetvédelmi tulajdonságokkal rendelkezzen. Az időszakos műszaki vizsgán végzett mérésekkel, rendszeres közúti ellenőrzésekkel biztosítani fogják, hogy ezt az állományt jól karbantartva környezetkímélő módon üzemeltessék. A jövő évtől fokozott hangsúlyt kap a járművek közúti ellenőrzése abból a szempontból is. Hogyan készül fel a megye legnagyobb autójavító vállalata arra, hogy a környezetvédelmi munka végrehajtást nyerjen? Erről érdeklődtünk a Békéscsabai Autójavító Vállalatnál. Elöljáróban elmondták; a rendelkezést a levegőszennyeződés csökkentésére 1987. január 1-től kell alkalmazni. A motoros járművek által keletkezett zajra vonatkozó határértékek 1988. január 1.- után kötelezőek. — Mi az, amit mérnek? — kérdeztük Grósz Györgytől, a vállalat főmérnökétől. — Vállalatunk felkészült az ..Ottó”-rendszerű motorral működő gépkocsik kipufogógázának szénmonoxidméré- sére. A rendelet melléklete megadja azt, hogy a kipufogógáz CO-tartalma térfogatszázalékban a megadott fordulatszámon mennyi lehet maximálisan. Csak néhány adat: Lada típusok alapjáraton 4,5 százalék, emelt üresjáratban 5 százalék. Skoda S 105, 120 alapjáraton 3 százalék, emelt üresjáraton 2,5 százalék. Trabant alapjáraton 3 százalék, emelt üresjáraton 3,5 százalék. — Meglepő, hogy a Trabant megengedett CO-tartalma kisebb, mint a Ladáké... — A Trabant és Wartburg típyssal más a probléma. Ezeknél a szénhidrogén- károsító-anyag a veszélyesebb. A mérések 10 g/km CO-t mutattak ki, míg a négyütemű motorok szénhidrogén-kibocsátása 2 g/km között mozog. — A dízelrendszerű motorral működő gépkocsik esetében mi a helyzet? — Itt ágynevezett fényelnyelési együtthatót, „K”-t mérünk, amely megadja a kipufogógáz megengedett füstölésének értékét. Ezeket az értékeket tudjuk mérni! A rendelet végrehajtási utasítása még nem jelent meg, de vállalatunk december 27-től megkezdte a gépjárművek által kibocsátott füstgáz összetételének ütemesebb mérését. Amennyiben az összetétel az értékhatárt meghaladja, úgy a gépjárművet beszabályozzuk. A gépjármű beméréséről, annak időpontjáról és a mért füstgázösszetétel adatairól igazolást adnak, amit a gépkocsi-tulajdonosnak célszerű a forgalmi engedélyében tárolni és ellenőrzés esetén azt felmutatni. Az igazolást csak azokra a gépkocsikra adják ki. amelyek CO-tartalma, ill. füstölési értéke a megengedett szint alatt van! Az értékhatárt — beszabályozás után is — meghaladó szennyező gépjárműveket csak motorjavítással lehet forgalomban „büntetlenül” tartani. — Erre is fel vagyunk készülve! Vállaljuk a motorok fúrását, hónolását, felújítását is. Igaz, még nem ismerjük az igényeket, de rugalmasan kívánunk ahhoz alkalmazkodni. Tehát, ha kell, a két ünnep között és után is nyújtott műszakban végezzük a méréseket — mondotta Grósz György. Szekeres András Műszerrel mérik a gépjárművek kipufogógázának szén- monoxid-tartalmát a szerző felvétele
