Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-27 / 303. szám

1986. december 27., szombat Terrorista merénylet egy iraki repülőgépen Kényszerleszállás közben csütörtökön Szaúd-Arábia te­rületére zuhant az iraki lé­gitársaság, az „Iraqi Air­ways” Boeing 737-es típusú repülőgépe, miután két ter­rorista merényletet hajtott végre a Bagad—Amman út­vonalon közlekedő utasszál­lító ellen. A 15 tagú sze­mélyzeten kivül 91 utas tar­tózkodott a gépen, közülük 59-en meghaltak, 32-en meg­sebesültek. A terroristák tet­tének indítékáról egyelőre nincsenek hírek. Az INA iraki hírügynök­ség által kiadott közlemény szerint csütörtökön, a fel-x szállást követően egy órá­val a két terrorista megkí­sérelte eltéríteni a gépet: egyikük kézigránátot hajított a farokrészbe, a gránát azonban nem robbant fel. A gépen tartózkodó biztonsági emberek lelőtték a merény­lőt, társának azonban sike­rült egy másik kézigránátot felrobbantania. A másik lé­gikalózt is lelőtték a bizton­sági szolgálat emberei, a gé­pen azonban tűz ütött ki. A pilóta megkísérelt kényszer- leszállást végrehajtani egy szaúd-arábiai repülőtéren, de a Boeing 737-es lezuhant. A rijadi tv szerint leszállás közben a gépen robbanás kö­vetkezett be, a kifutópályá­tól alig nyolcszáz méterre. Bagdadban „iráni ügynö­köket” vádolnak az akció kapcsán, miközben Teherán­ban az ÍRNA iráni hírügy­nökség által közzétett közle­ményben hivatalosan cáfol­ták, hogy Iránnak bármi, kö­ze lenne a csütörtöki akció­hoz. Eközben Bejrútban egy névtelen telefonáló közölte a hírügynökségekkel: az iráni befolyás alatt álló „Iszlám Szent Háború” elnevezésű szervezet tagjai hajtották végre az akciót. A telefoná­ló azt állította, hogy a me­rénylők nem akarták felrob­bantani a gépet. A telefo­náló követelte, hogy elfo­gott társait azonnal engedjék szabadon, és megfenyegette a szaúdi hatóságokat arra az esetre, ha meg akarnák bün­tetni őket. Ugyancsak Bej­rútban egy másik, eddig is­meretlen csoport — a „For­radalmi Akció Szervezet” — is bejelentette, hogy a ter­rorakciót fegyveresei követ­ték el. Mozgásba jöttek a frontok a Közel-Keleten Politikai-diplomáciai és katonai értelemben valóban mozgásba jöttek a frontok az egész Közel- és Közép-Kele­ten: kezdve azon, hogy az Arab Liga külügyminiszterei az úgynevezett „táborok há­borújának” akarnának véget vetni Libanonban. egészen odáig, hogy az irak—iráni igazi háborúban roppant mé­retű offenzíva indult meg, s közben még egy véres-lát­ványos repülőgép-eltérítés is magára vonta a közfigyel­met. Kétségtelen, hogy az előző hetekben-hónapokban vi­szonylag kevesebb lehetősé­get tulajdonított a világ e térség eseményeinek. Viszont az Iránnak titokban szállí­tott amerikai fegyverek — sőt, mint kiderült: izraeli közvetítéssel lebonyolított fegyverszállítások! — ügye igen sok leleplezést hozott. Napvilágra, került, hogy a teheráni kormánynak szí­ves-örömest juttattak fegy­vereket az amerikaiak, akik­ről viszont az is köztudottá vált, hogy a konfliktus má­sik résztvevőjének, Iraknak, meg értékes katonai infor­mációkat juttattak el az iráni csapatmozgásokról... Tették ezt Washingtonban annak ellenére, hogy semle­gességet hirdettek az iraki— iráni ellenségeskedésekkel kapcsolatban, s ami még különösen meglepőnek tűnt: az "USA vezetői korábban mindig is „terroristáknak” ti­tulálták a teherániakat, akik­nek nem feledték el, hogy 52 amerikai túsz 444(!) napig volt annak idején az irániak foglya... Egészen bizonyos, hogy a „terrorizmus vádját” ismét megformálják Washington­ban, hiszen iraki Boeingot térítettek el és robbantottak fel egyelőre ismeretlen gép­rablók, akik nyilván Irakkal szembenálló csoport tagjai voltak. Közben a nyugati hírügy­nökségek egyre arról be­szélnek, hogy nagyarányú iráni offenzíva indult meg a korábbi iraki légitámadások megtorlására. A valós hely­zetet nehéz kihámozni a két fővárosban kiadott, egymás­nak- ellentmondó jelentések­ből, de az valószínű, hogy a harcok hevessége a kará­csonyi ünnepnapokon ■— amelyeket, persze, a két mohamedán ország nem is­mer — csak növekedett... ­A karácsonynak különös hatása: Mitterrand francia államfő, akárcsak tavaly, most is Egyiptomban töltöt­te rövid karácsonyi vakáció­ját, s ezt felhasználta arra, hogy Mubarak elnökkel tár­gyaljon. Francia segítséget kap Egyiptom ahhoz, hogy súlyos gazdasági gondjain enyhítendő egymilliárd dol­láros nyugati ' kölcsönhöz jusson! Ha Kairó túljutna nehézségein, szava az arab világban ismét nagyobb nyomatékkai eshetne latba. Meglehet, hogy a palesztin problémát illetően is. A jor- dán külügyminiszter min­denesetre Kairóban egyipto­mi közvetítést kért a palesz­tinokkal való vitában. A PFSZ egyszerre áll szemben mostanában Jordániával is, Szíriával is, a libanoni síita Amal szervezettel is... Tu­niszban, az Arab Liga kül­ügyminiszteri értekezletén Faruk Kaddumi, a PFSZ külügyeinek irányítója meg­próbálta egy arabközi bizott­ság kiküldését elérni; leg­alábbis a legfájdalmasabb, mert véráldozatokkal járó problémának, a libanoni pa­lesztin táborok sorsának a rendezését. Pálfy József Tilos a tüntetés Pekingben A kínai televízió bejelen­tése szerint Pekingben tilos minden olyan felvonulás, amelyet a hatóságok előzőleg nem hagytak jóvá. A ren­delkezést a pekingi városi tanács hozta, s annak értel­mében a felvonulni szándé­kozóknak öt nappal a terve­zett tüntetés előtt kérvényt kell benyújtani a közbizton­sági hivatalhoz. Meg kell mondaniuk egyebek között azt, hogy mi célból akarnak tüntetni, mely időpontban s mely útvonalon. A tüntetési tilalom Peking legismertebb helyeire terjed ki — köztük Kína legnagyobb terére, a Tienanmenre is. A pekingi­hez hasonló rendszabályt hoztak a sanghaji hatóságbk « IS. Az intézkedésekre azt kö­vetően került sor, hogy az elmúlt két hétben, nyugati hírügynökségek szerint kö­rülbelül egy tucat városban, diákok tüntettek — többek között a szocialista demok­rácia gyorsabb kibontakoz­tatását sürgetve. A nyugati hírügynökségek pekingi iro­dáiba legutóbb Nankingból és Tiencsinből érkeztek tün­tetésről szóló hírek. A kínai sajtó igyekszik mérsékletre inteni a diáksá­got. A Zsenmin Zsipao, a KKP központi lapja csütör­tökön, a 10 évig tartó „kul­turális forradalmat” is emlé­kezetbe idézve, óvott az anarchiától. A valódi de­mokráciát csak lépésről lé­pésre lehet elérni — írta csütörtökön a Zsenmin Zsi­pao. Az Üj Kína hírügynökség arról is beszámolt, hogy a pár nappal ezelőtti sanghaji diáktüntetések idején őrizet­be vettek egy öntőmunkást és egy autószerelőt „a köz­rend megzavarása, valamint a köz- és személyi tulajdon szándékos rongálása” címén. II Kék angyal 85. éves Marlene Dietrich, akinek filmjei évtizedeken át meg­töltötték a mozik nézőterét, 1901. december 27-én szüle­tett Berlinben, jellegzetes porosz családból. Korán el­hunyt édesapja rendőrtiszt, mostohaapja lovassági kapi­tány volt. Eredetileg Maria Magdalena von Loschnak hívták. Zenész akart lenni, zongorázni és hegedülni ta­nult. Egy ingyulladás miatt azonban abba kellett hagy­nia zenei karrierjét Beirat­kozott a híres Reinhardt sze­mináriumba. A szeminárium vezetője, Rudolf Siebert ki­sebb szerepeket juttatott ne­ki ' némafilmekben, majd fe­leségül vette. A házasfelek hamar szétváltak, de a há­zasságot sohasem bontották fel. Siebert 1976-ban halt meg. Marlene Dietrich életében az áttörés 1930-ban követke­zett be. Josef von Stenberg, a világhírű osztrák rendező, szerződtette a Heinrich Mann „Ronda tanár úr” című re­gényéből készült film fősze­repére. A filmet Kék angyal címen 1930. április elsején mutatták be. Marlene azon a napon világsztár lett, és azonnal otthagyta Berlint. Az UFA filmgyár vezetői ugyanis nem bíztak a film sikerében, s nem hosszabbí­tották meg Marlene szerző­dését. Hollywoodban Josef von Stenberg segítségével a saj­tó „varnpot”, „végzet asszo­nyát” formált a színésznő­ből. Marlene igazi porosz ön­fegyelemmel viselte a róla alkotott képet. Filmjei, mint a Marokkó, A Sanghaj exp­ressz, A szőke Vénusz, vagy a Nőstény ördög óriási sikert arattak. A hollywoodi film­lapok pletykarovatai számos szerelmi afférjáról számoltak be. Állítólagos szerelmei kö­zött szerepelt Fritz Lang, Erich Maria Remarque, Mau­rice Chevalier, Jean Gabin, James Stewart, Gary Coo­per, Douglas Fairbanks, John Wayne, sőt Ernest Heming­way is. Mindebből — leg­alábbis 1978-ban megjelent emlékiratai szerint — semmi sem volt igaz. A világhírű filmszínésznőt a hitlerista vezetők szerették volna visszahozni Németor­szágba. Fűt-fát ígértek neki, a többi között diadalmenetet a Brandenburgi kapun át. Marlene azonban gyűlölte a nácikat és az Egyesült Álla- • mokban maradt. 1939-ben felvette az amerikai állam- polgárságot. Fellépett a har­coló amerikai hadsereg ren­dezvényein. „Ügy éreztem — írta később —, hogy én is fe­lelős vagyok a Hitler kirob­bantotta háborúért. Igyekez­tem, hogy a magam módján segítsem a hitlerizmus ösz- szeomlását”. Érdemeiért megkapta az amerikai Szabadság érmet és a francia becsületrendet. Későbbi filmjeiben már megszabadult attól a képtől, amelyet a hollywoodi plety­kasajtó rajzolt róla. Néhány filmjében — mint a Vád ta­núja, vagy az ítélet Nürn­bergijén — nagyszerű jellem- ábrázolásról tett tanúságot. 1960-ban áttért a sanzon­éneklésre. Koncerteket adott a világ számos fővárosában. Fellépett az NSZK-ban is, ahol azonban az újnácik he­ves tüntetést rendeztek elle­ne. Soha többé nem látogat­ta meg szülőföldjét. „Ha nem létezett volna Hitler, még most is Németországban élnék” — jelentette ki több­ször. 1975-ben lábát törte, s ez­zel végeszakadt karrierjének. Azóta visszavonultan él Pá­rizsban, német költők ver­seinek társaságában. Kis hazugságokkal könnyebb Nem mindig használ a kapcsolatoknak, házasságoknak az igazság, a teljes igazság hajszolása. Az egyik kaliforniai egyetemen végzett felmérés ezt támasztja alá, s egyúttal ki­derül az is az anyagból, hogy az esetenkénti füllentés, né­hány ártatlan csúsztatás, tények könnyed kezelése a kapcso­latokban hasznosabb lehet, 'mint a vad és makacs becsüle­tesség. „Miként is lehetne valaki érzékeny, figyelmes és gon­doskodó a másik iránt, ha folyton kimondja, ami a lelkét nyomja” — tette fel nyilatkozatában a szónoki kérdést a fel­mérést végző dr. Kenneth Sereno. Az- egyetem kommunikációkutatási intézetének vezetője és munkatársai nem sajnálták az időt és a fáradságot a fontos téma kutatására. Az egy évig tartó felmérés során az okta­tókkal és hallgatóikkal készítettek mélyinterjúkat, összesen 148 párkapcsolatot vizsgáltak meg, hogy kiderítsék, mennyit árt az igazság. Nem korlátozták a kutatást házaspárokra, minden párkapcsolat érdekelte okét. Annyi máris világos a tanulmányból, hogy a hatvanas években eluralkodó őszinte- ségi hullám a nyolcvanas években többnyire már nem válik be. Húsz éve a többség még úgy gondolkozott, hogy a jó kapcsolatokban az emberek mindig őszinték . társukkal. Rö­vid idő múltán egyre inkább azt vallották, hogy a teljes be­csületesség nem is olyan nagyszerű dolog — mondotta dr. Sereno. A tanulmányban először felderítették a nyíltság és őszin­teség mértékét a kapcsolatban, s ezután próbálták tisztázni, hogy mennyire elégíti ki az interjúalanyokat kapcsolatuk. Ki­derült, hogy az elégedettek reményeikről és álmaikról be­szélgetnek párjukkal, míg a boldogtalanak félelmeikre, ag­gályaikra és jellemhibákra összpontosítanak. Kitűnt az is, hogy a kapcsolatokban a teljes őszinteségnél jóval többet ér az udvariasság. Túl sok őszinteség romboló hatású lehet, s még ártatlannak tűnő kérdések nap mint nap történő felve­tése sértheti a másik belső érzéseit, bombaként robbanhat, jóllehet a kérdezősködő szándéka távolról sem ez. „Senki sem óhajt azért hazamenni a napi kemény munka után, hogy párjával állandóan intenzív beszélgetést folytas­son kapcsolatukról és személyiségükről" — hangoztatta dr. Sereno. A tanulmány receptje a következő: a legjobb, ha párunk „hogy vagy” kérdésére azt válaszoljuk —, „kiválóan”, s ezután oldott hangulatban vacsorázunk. A teljes nyíltság a tanulmány szerint lényegében egészségügyi és pénzügyi vál­ságok idején lehet hasznos, a házasságtörésnél pedig csak abban az esetben, ha párunk tudomást szerez róla. MŰVÉSZETI MŰHOLD A France Presse hírügy­nökség közli, hogy egy, a Vénusznál is fényesebb mű­hold a „szférák zenéjét” fogja sugározni az űrből. A „Fugue” elnevezésű műhold szabad szemmel is látható, lesz 1600 kilométer magas­ságú pályáján, mert négy, egyenként 55 méteres spe­ciális szárnya fényjelzéseket fog leadni. A műholdon egy szintetizátort helyeznek el, amely a csillagok kibocsá­totta fény által ihletett ze­nét szerez. Egy kis rádióké­szülék segítségével bárki meghallgathatja az „űrhang­versenyt”. A műholdat 1991- ben szándékoznak pályára helyezni egy „Ariane” raké­ta segítségévéi. HOGYAN HALT MEG KENNEDY ELNÖK BÁTYJA? Joseph Kennedy, a meg­gyilkolt elnök legidősebb bátyja a második világhá­borúban vadászrepülöként teljesített szolgálatot, és 1944 júliusában hősi halált halt. A hadijelentés akkor így szólt: „Kennedy kapi­tány gépét harc közben az ellenség lelőtte, és a pilóta halálát lelte”. A nyugatné­met Bild am Sonntag cik­ket jelentetett meg a Ken­nedy családról, és ebben egy, a hitleri hadseregben szolgált volt náci tiszt vallo­mását is közli. A koronata­nú 42 évvel a történtek után így számolt be az eset­ről: „Kennedy kapitány gé­pét lövés érte, és a pilóta kényszerleszállást hajtott végre. Az amerikai kapitány fogságunkba került. Kihall­gatása után szökést kísérelt meg, és mivel a kísérő őr felszólításának nem tett ele­get, a katona lelőtte őt”. ELADÓ A CSODAKASTÉLY Nem tudni, hogy ki az el- a<4ó, de a közvetítéssel meg­bízott ingatlanügynökség re­méli, hogy egy gazdag olaj­sejk vagy olajmilliomos, esetleg nagykövetség lesz a vásárló. Az adásvétel tárgya egy háromszintes épület London elegáns negyedében, a Hayde Park közelében. A lakosztály 2200 négyzetmé­ter, 15 hálószoba és 10 für­dőszoba is tartozik hozzá. A közelmúltban renoválták 2,5 millió font költséggel. A ma­ga kategóriájában London legdrágább lakóépületének tartott „csodakastélyért” 10 millió fontot kér az ingat­lanügynökség. ÖCEANJÁRÓ VITORLÁS A négy vitorlával ellátott 145 méter hosszú „Szél Csil­laga” az első utasszállító ha­jó, amelyet csak a szél ereje hajt. A francia hajóépítők, akik e modern vitorlást egy amerikai cég megrendelésére építették, remélik, hogy megnyitották az üzemanyag nélkül működő új hajótípu­sok útját. TANULMÁNY A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal közzétett egy tanul­mányt, amely rámutat, hogy a munkahelyi alkoholizmus óriási anyagi károkat okoz. Az USA-ban az alkoholiz­mus 120 milliárd dolláros károkat okozott évente, Ka­nadában a károk évente 7,7 milliárd dollárra, Nagy-Bri- tanniában 1,5 milliárd dol­lárra, míg Svájcban 2,9 mil­lió dollárra emelkednek. A jelentés követeli, hogy bő­vítsék ki az akcióprogramo­kat e károk, beleértve a munkahelyi baleseteket is, megelőzéséért. Kiszámították, hogy a nyugati országokban 2-3-szor több baleset törté­nik az alkoholizmus, mint más ok miatt. ÁLLATSEREGLET A REPÜLŐTÉREN A genovai kikötőben és a római repülőtéren az elmúlt egy év alatt a vámőrök 6 ezer papagájt, 137 majmot és 40 krokodilt koboztak el az utasoktól. * OLAJ A VÍZBEN Több mint 166 millió liter kőolaj került tavaly a világ tengereibe és óceánjaiba tartályhajók összeütközése, s a kőolajtermelő állomásokon keletkezett balesetek és tü­zek következtében. Az ada­tokat egy massachusettsbeli Cambridge-i kutatóközpont közölte. A tengeri állat- és növényvilág számára az utóbbi időben 1983 volt a legkritikusabb év: több mint 915 millió liter kőolaj került a tengerbe. Richard Golob, a központ igazgatója szerint a tartályhajók balesetein kívül a legnagyobb veszélyt to­vábbra is a tenger fenekén elhelyezett vezetékekből és a fúrótornyokból kiszivárgó kőolaj jelenti. MARCIPÁNMÚZEUM Az ausztriai Puchenberg- ben megnyílt a világ első marcipánmúzeuma. Itt Ausztria hét legnevesebb cukrászdája több mint száz édes műremeket állított ki. Az állandó kiállítás célja a cukrászok művészetét a nagyközönség elé tárni — jelentette ki a múzeum ve­zetője, aki természetesen maga is cukrász. A kiállí­tott marcipánfigurákat időn­ként kicserélik, hogy újabb cukrászoknak legyen alkal­muk műveiket a közönség elé bocsátani. Ezek olyan kiállítási tárgyak, melyekhez csak addig nem szabad nyúlni, míg a múzeumban vannak — ha „leváltják őket”, már megehetők. A HENTESLEGÉNY FELDARABOLTA A HOLTTESTET Agatha Christie, a fantá­ziagazdag írónő már évek óta halott, ám szelleme Lu­xemburgban termékeny ta­lajra talált. A miniország bűnügyi történetének eddig legvéresebb epizódját élte meg. Egy 12 tagból álló, jó­részt külföldi állampolgársá­gú gonosztevő banda Lu­xemburg 120 bankját rémü­letben tartotta. A nagyher­cegség 350 rendőre és 450 csendőre éveken keresztül üldözte a jómadarakat, de igen sovány eredménnyel. A siker azonban féltékenységet szült a rablók sorában. A magát vezérnek kikiáltott Jós Bernardy és Nico Rels- dorf elhatározta, hogy a kö­zösen rabolt zsákmányt ma­gának kaparintja meg. Az eljárás Bernardy és Reisdorf erkölcsi felfogása szerint egyszerű volt: egyenként megbeszélésre szólítják a banda tagjait, Berdardy vég­zett velük, és Diezer Schuch, Bernardy sógora, aki civilben henteslegény volt, feldara­bolta a holttesteket, és Bald- billi mellett egy erdőben el­ásta. 1985. június és október között a banda öt tagja vé­gezte be életét a forróvizes üstben. A szörnyű halált szenvedettek egyike Jean Szabó névre hallgatott, akit szülőhelyén minden valószí­nűség szerint Szabó János­nak hívtak. Bernardy és Reis- dorf egy véletlen folytán ju­tott nemrég rendőrkézre. Egymásra vallottak, és a rendőröknek ez elég volt, hogy a bűnre fényt derítse­nek. VERSEK A LEGYEZŐN Egy kínai tanár Szecsuan tartományban egy kis le­gyezőre kalligrafikus írással 4250 verset jegyzett le. E versek 102 688 kínai írásjel­ből állnak, a tanár egy négyzetcentiméterre 120 írás­jelet rajzolt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents