Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-27 / 303. szám

1986. december 27., szombat o Energiaracionalizálási beruházások A területi energiaipari bi­zottság három főbb feladat köré csoportosította 1986. évi munkáját. Ezek között szerepel: a központilag meg­határozott feladatok megva­lósítása, a megye energia­felhasználásának helyzete és a gazdálkodás értékelése, to­vábbá az energiaracionalizá­lási program figyelemmel kí­sérése. A központilag meghatáro­zott feladatok egyes termelő- vállalatok energiafelhaszná­lásának csökkentését írták elő. Ezek csak részben való­sultak meg, mivel az érin­tett vállalatok többségében jelentős termelésnövekedést értek el, és új termelőberu­házásokat helyeztek üzembe. Az energiagazdálkodást 12 nagy fogyasztónál megvizs­gálták. Ezek a gazdálkodó- szervezetek készítettek ugyan energiamegtakarítási tervet, de többségük a terve­zet megvalósításához szüksé­ges anyagi eszközökkel nem, vagy csak részben rendelke­zik. A vállalatok körében je­lentős intézkedéseket tettek az energiával való ésszerű gazdálkodásra. Ezt az is ta­núsítja, hogy az utóbbi idő­kig a megye gazdaságaiból 168 energiaracionalizálási pá­lyázatot készítettek el, me­lyekből 100-at sikeresen megvalósítottak. Jelenleg öt pályázaton dolgoznak a szak­emberek, tíz pályázat pedig elbírálásra vár. A folyamatban levő beru­házások közül megemlítjük a gyomaendrődi sütőüzem át­állítását tüzelőolajról föld­gázüzemelésre; a Békéscsa­bai Magyar—Szovjet Barát­ság Tsz-ben a mezőgazdasági hulladékanyagok brikettálá- sára tett erőfeszítéseket; Szeghalmon, a Sárréti Tej­üzemben a hulladékhő hasz­nosítását; a szarvasi üdülő­telep geotermikus energia- ellátásának szervezését; to­vábbá ugyancsak Szarvason ,az egészségügyi intézmények fűtésének átállítását tüzelő­olajról földgázra. A gázenergia Békés me­gyei felhasználása az előző évhez képest 1,6 százalékkal növekedett. Ezzel részaránya a többi energiához képest 43,4 százalékra növekedett. Csupán ebben az évben 9 ezer háztartási fogyasztó ka­pott vezetékes gázt. Ez a szám 46 százaléka az 1981— 1985. között gázfogyasztásra állított háztartásoknak. Ezért elismerését fejezte ki december 23-i ülésén az MSZMP Békés Megyei Bi­zottsága mellett működő Gazdasági és Szövetkezetpo­litikai Munkabizottság. A háztartások földgázellá­tását a Dégáz tovább foly­tatja. A meglevő szállító- rendszer 60 ezer lakás háló­zatra kapcsolását teszi lehe­tővé. A még gázzal ellátat­lan 2ß településen 21 ezer háztartás kaphat földgázt. Amennyiben elkészülnek ez­zel a munkával, a megye lakásállományának mintegy 80 százaléka jut — a szál­lítási költség szempontjából gazdaságos — földgázellátás­hoz. D. K. Külkereskedelmi tűkével Aj varrodai üzemet létesítenek Eleken .A Gyulai Szabók Ipari Szövetkezet és a Hungaro- coop Külkereskedelmi Válla­lat gazdasági társaságra lé­pett egy úi varrodai üzem építésére Eleken. A szövet­kezet immár 16 éve működ­tet varrodát a községben, 35 dolgozót foglalkoztat rend­szeresen. Az épület elhaszná­lódott, felújítása nem lenne gazdaságos — állapították meg a hozzáértő szakembe­rek, akik egyben azt is ja­vasolták, az új üzemépületet úgy tervezzék meg, hogy a helyi munkaerőből legalább 80 foglalkoztatására nyíljon lehetőség. A szövetkezet egyetértett a javaslattal, de megvalósítá­sához nem rendelkezett meg­felelő fejlesztési forrással, így a beruházás megvalósí­tásához partnert keresett. A Hungarocoap Külkereskedel­mi Vállalat a szövetkezet megkeresésére részt vállalt az export termelést szolgáló fejlesztésből. Kereken ötmil­lió forintot és társasági szerződést ajánlott fel a cél elérésére. Terveik szerint a gazdasági társulás nem ön­álló jogi személyként mű­ködne, de az eredményből vagyonarányosan osztozkod­nának. Az eleki új varroda építési tervei elkészültek. Az üzem­épület 1000 négyzetméter alapterületű univerzál-szer­kezetből készülne azon a telken, melyet a községi ta­nács 50 éves tartós haszná­latra a társaságnak átenge­dett. A kiviteli munkákat elkezdték,, várhatóan az új üzemépületet 1987 negyedik negyedévében adják át ren­deltetésének. A varroda megépítésére csaknem 13 milliót fordítanak, az egyéb célokra pedig félmilliónál valamivel többet irányoztak elő. A varrodai gépeket tő­kés importból bérleti szerző­déssel (lizipg) szerzik be. Mivel a társaság a nem rubel elszámolású exportját növeli az eleki vállalkozás­sal, lehetősége volt központi támogatás megszerzésére pá­lyázat útián. Élt is az alka­lommal. így a Tárcaközi Bi­zottság 278 ezer nyugatnémet márkát biztosított deviza- keretként a lízingben törté­nő gépbeszerzésre. Már úgy látszott, hogy du­gába dől a vállalkozás, mert a Gyulai Szabók Ipari Szö­vetkezetnek mindössze há­rommillió forint szabad fej­lesztési alapja jött össze. A hiányzó öt és fél millió fo­rint az ipari szövetkezetek megyei szövetségében kezelt kölcsönös fejlesztési alapból kölcsönként került Gyulára, illetve Elekre, a Kiszöv el­nökségének egyetértő támo­gatása jeléül. D. K. Casco-variáciAk Január elejétől az Állami Biz­tosítónál többféle Casco-biztosí- tást köthetnek az ügyfelek. Köz­tudomású, hogy a régi biztosító- intézet kettéválásakor a Hungá­riának jutottak a gépjármübiz- tosítások, ám az AB is jogot ka­pott Casco kötésére. Eddig 50 ezren jelentkeztek náluk, s ők a hagyományos Casco-szerzödést kötötték meg. Hogy vonzóbbá te­gyék a biztosítást, a jövő évtől válogatási lehetőséget nyújtanak az autósoknak. Az új szolgáltatás alapvetően abban különbözik az eddigitől, hogy az alap-Casco mellé a leg­különbözőbb variációkban köt­hetők kiegészítő szerződések. Az alapbiztosítás az eddigiekhez ha­sonlóan törés- és elemi károkra, lopás- és poggyászkárokra, vala­mint az autóban ülők balesetből eredő káraira nyújt fedezetet, s díja is azonos az eddigi Cascóé- val. Az újdonság az, hogy szám­talan kiegészítés köthető. Ki-ki igényeinek és pénztárcájának megfelelően kötheti meg a szer­ződést a biztosítási feltételekre. Lehetőség van egyebek közt ar­ra, hogy az alap Casco legfel­jebb 100 ezer forintos baleset- biztosítását a többszörösére emel­jék. Ugyancsak módot adnak a 12 ezer forintos alap-poggyász­biztosítás 100 ezer forintig való felemelésére. További újdonság, az, hogy a gépjármű hároméves koráig Casco-kárnál az autó mindenkori új értékét fizetik ki az önrészesedés levonásával. Karácsony a határon Karácsony első napján vi­szonylag csendes a gyulái ha­tárátkelőhely. Az egyik sáv­ban két kamion. Bebocsátás­ra várnak. Pilótáik a papír­formaságokat intézik... Az egyik éppen elkészült, fázó­san húzza össze a kabátját, s indulna a kocsihoz. Kérjük mindkettőjüket, maradjanak néhány percre. Beszéljünk a karácsonyról. A mosolygós, szőke fiatal­ember — Marin Palazov — Burgasból indult. Volvo ka­mionjával Svédországba tart. — 24.-ét még otthon töl­tötte? — Nem, nem. 23-án indul­tam. — Családos? — Két gyermekem van. Tudja, ők már hozzászoktak ahhoz, hogy keveset látnak. Havonta 10 napot töltök ve­lük, egyébként úton vagyok. Pár nappal korábban meg­kapták tőlem az ajándéko­kat, a mamától, meg a ro­konság többi tagjától pedig szentestén ... igy aztán ne­kik kétszer jött a „Jézuska”. — Járt már Magyarorszá­gon? — 12 éve vagyok nemzet­közi kocsin. Többször meg­Nemsokára éjfél. A kisvá­ros katolikus nagytemploma előtt kisebb, nagyobb cso­portok, az út szélén kocsisor. A bejárati ajtót alig lehet kinyitni, annyian vannak a templomban. Az emberára­dat izeg-mozog, az ismerősök suttogva kívánnak egymás­nak kellemes ünnepeket, majd elhangzik a kérdés: hogy sikerült a beigli; oda- égett-e a kacsa, vagy a töl­töttkáposzta; hazajöttek-e a gyerekek, haverok stb.. Leghátul állok, a későn érkezők között. Mellettem két lila hajú fiú diskurál, egy szőke lányt értékelnek, aki az édesanyjába karol. Félhangosan kifejezik remé­nyüket, hogy legközelebb a diszkóba is elhozzák, és ak­kor lecsaphatnak rá. Majd egy fülbevalós, magas, kapa­tos fiú érkezik. Kezében sö­rös üveg ... Körbenéz, elne­veti magát, ráüt barátja (?) hátára, és sörrel kínálja. A középkorú, szőrmesapkás hölgy olyan tekintettel néz rájuk, hogy megbánást szín­lelve elkotródnak. Kilépnek az ajtón, és emléküket már csak a kintről felcsattanó rö­högésük idézi. De nem ez a fajta viselkedés a jellemző, pedig a jelenlevők legalább fele fiatal, és szemlátomást nem a vallásosságuk miatt jöttek el. Aztán megkondul a ha­rang, felzúg az orgona, és el­kezdődik a szertartás. A tisztelendő szépen, hatásosan beszél, természetesen a ka­rácsonyról, a szeretetről és a békéről. A sorokban idő­ről időre zavar keletkezik, mert sokan nem tudják, hogy mikor kell felállni, leülni, mit énekelnek a hívők, mi kö­vetkezik, minek mi a rendje. De az egész szertartás ta­gadhatatlanul szép. A fala­kon művészi kezek munká­ját dicsérő alkotások, a ke­resztény hit szentjei, a csil­lárok fényességes ragyogása, s az orgonaszó és a karácso­nyi dalok ... Az embert gaz­dagság és pompa veszi kö-. rül. A hangulat valóban ka­rácsonyi, még annak is, akit csak a kíváncsiság hozott el ide. Svédországba tartok — mondja Marin Palazov fordultam ebben a szép or­szágban. Soha, semmi prob­lémám nem volt még itt. Udvariasak, készségesek az emberek, legalábbis akikkel eddig összehozott a sorsom. — Meddig tartózkodik Svédországban és mit szál­lít? — Három nap múlva érek a „tetthelyre”, aztán rako­dás után fordulok is visz- sza. Bútort szállítok... Kayhan Hasan Törökor­szágból érkezett. — Milyen fogalmai van­nak a mi karácsonyi ünne­Jó negyedóra után megin­dul a mozgás. Itt-ott feláll­nak a pádon ülők közül és elmennek, példájukat néh'á- nyan az álló közönségből is követik. Mellettem egy is­merősöm áll, megkérdezem tőle, hogy ő miért van itt. Egy kicsit elgondolkozik, az­tán a következőket mond­ja: — Talán „brahiból”, talán valamiféle misztikumból, mint annyian mások. Külön­ben nem is tudom pontosan. Nem azért mondom, de tény­leg nem vallásosságból. Megmondanám, ha így len­ne, miért is titkolnám. Vala­hogy nekem ez az „éjféli bu­li” hozzátartozik a karácso­nyi hangulathoz. Eljövök, elbámészkodok, aztán ha megunom, hazamegyek. De hát nézz körül, ismerem a jelenlevők jó részét. A cim­borákat, meg a csajokat. Telnek a percek, és mind többen mennek el. Az isme­rősöm a fülembe súgja: mi is lelépünk Andival, a bárba helyet foglalni. Rábólintok, mert tudom, ha vége lesz, már hiába keresnék ülő al­kalmatosságot az egyetlen nyitva .levő szórakozóhelyen. .De itt még nincs vége a szertartásnak, az éjféli mi­sének. Egyre álmosabban ku­tatok újabb ismerősöket, akikkel összenézve rácsodál­kozhatunk egymásra: „te itt?”, és már keresek is to­vább. Észreveszem, hogy mö­göttem pénz csörren a tál­ban, amelyet körbehordoz- nak. Hogy támpontot nyer­jek, belepillantok, és megál­lapítom, 20 forinttal nem na­gyon lógok ki a sorból. A tiszteletes lassan a prédiká­ciója végére ér és elköszön. A tömeg megmozdul, oszlani kezd, de megszólal az orgo­nán a Himnusz. Ezt már mindenki énekli, nem úgy, mint a Szózatot..., amit a jelek szerint nagyon sokan nem tudnak. Az utcán metsző hideg, helyenként- hófoltok. Az au­tók köhögve indulnak, az emberámyak nyakukba ve­szik a várost. A templom ablakai elsötétednek. Lovász Sándor Fotó: Szőke Margit Török kamionos a kará­csonyfánál pünkről? Közismert, hogy önöknél nem ismerik ezt a szokást... — Tudom, hogy ez keresz­tény ünnep. Tizenöt éve já­rok Magyarországon át, ez idő alatt többször kifogtam a karácsonyt... — Honnan hova tart, mit szállít és meddig lesz úton? — Istambulból indultam, Frankfurtba tartok. Pamut­fonalat szállítok. Szeretnék szilveszterre hazaérkezni. Bár a két ‘lányom felnőtt, mégis jó lenne az újévet családom körében köszönte­ni. . Lénárd László szolgálatban Fató: Béla Ottó — Odaállna a karácsony­fa alá, hogy lefotózzuk? — Miért ne? « Lénárd László „kiskatona” már hét hónapja hordja az „angyalbőrt”. Fázósan me­lengeti kezét, hiszen a mí­nusz 5, mínusz 6 fokos hi­degben órákon át útlevele­ket kezelni kemény dolog. Szülei és menyasszonya vár­ta Orosházán — karácsony­ra. De hát nem jött ösz- sze — mondja. Reméli, hogy újévkor sikerül kimenőt kapnia és utólag kívánnia boldog karácsonyi ünnepeket és új esztendőt. Béla Vali Éjféli mise - ’86

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents