Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-24 / 302. szám
NÉPÚJSÁG 1986. december 24., szerda o T Helységneveink nyomában Mezőhegyes SZÜLŐFÖLDÜNK Karácsonyi üdvözletek + * * 3^03 'se, ,,■* . ' * - O-.. . Üdvözletek 1901-ből A távolból is együtt lenni szeretteinkkel — ezt az érzést fogalmazzák meg a képeslapok jókívánságai, minden ünnep és nevezetes esemény alkalmával. Mind közül kitüntetett helye van azonban a ‘karácsonynak, a szeretet ünnepének. Ki tudná, hányán és mióta küldték már el szüleiknek, gyermekeiknek, rokonaiknak és távoli szerelmesüknek az összetartozás e kicsiny, de oly sokat kifejező zálogát: a karácsonyi üdvözletét. Rengeteg régi képeslapból áll Körmendiné Bohus Ilona gyűjteménye, sok-sok névnapi, születésnapi, karácsonyi, újévi, húsvéti lap. Csak a karácsonyi jóval több, mint száz. — Amikor előveszem és nézegetem őket — mondja a gyűjtő —, mintha az egész országgal beszélgetnék. Tájak, városok elevenednek föl előttem, s magam elé képzelem, kik is lehettek azok, akik küldték és akik kapták? S hol vannak már a századelő fiatalemberei, akik szerelmes szívvel, érzelmeiket titkolva írták meg a karácsonyi üdvözletét a szeretett lánynak? S vajon mi lett velük? Lett-e házasság a szerelemből? Az 1901-es keltezésűek — vallásos motívumokkal — a legrégebbiek a gyűjteményben. Alig egy évtizeddel később már a világi jelleg is helyet kér a fényképszerű lapokon: valódi gyermek, apa, anya közvetíti a jókívánságot. A harmincas években megjelennek a mesealakok : Piroska, Hófehérke és a hét törpe, Jancsi és Juliska kopogtatnak be a címzettekhez. Nem sok idő telik el, és a színészek, a közönség kedvencei követik őket. Az állandó változás — mint bármi másban — a lapok „külalakján” is megmutatkozik, csak egyetlenegy, ami független a divattól: az üzenet. Ez akkor is így szólt: Boldog karácsonyi iinneA helység nevének -hegyes tagja a régies hegyes (jelentése: hegy) szóval van összefüggésben. A Mező- előtag megkülönböztető jellegű (a szomszédos Királyhegyestől) és a környék földrajzi viszonyaira, sík jellegére utal. Pesty Frigyes múlt századi helynévgyűjtésében más magyarázattal találkozunk: „.. .Mezőhegyes onnan vette nevét, hogy talán egész honunkban nincs oly nagy puszta, melyben egy vizenyős lapály ne lenne, innen vette nevét, hegyes mező, 's let belőle megfordítva Mezőhegyes.” Ugyancsak az ő anyagai között lelhető fel egy harmadik változat: „Köztudomásból tudjuk, hogy ezen pusztának legelője vagy is mezősége leginkább három szögű táblákra volt, s van most is felosztva, innen vette nevét Mezőhegyes.” A múlt század első harmadának végén Fényes Elek már valóságos paradicsomi idillt talált Mezőhegyesen. Legalábbis erre utalnak a „Magyarország ’s a’ hozzá kapcsolt Tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben” című, 1829-ben megjelent könyvének sorai: „Mezőhegyesnek felső részét, mely a’ ménes-osztályt az ahhoz tartozó épületekkel foglalja magában, az alsó résszel, hol a’ gazdasági osztály áll, egy hosszú és szép fasor köti össze. Van itt egy nagy kert, melyben részint veteményes, részint gyümölcsös szakaszok, részint angol ízlésű ültetvények gyönyörködtetik a szemet, ’s melyben egy kávéházat is láthatni. Ünnepi és vasárnapi napokon a szomszéd környékből mindenféle élelem hoza- tik ide, ’s ekkor Mezőhegyes egy csinos városka képét ölti magára.” A múlt század végi lexikonok az akkor már „világhírű m. k. állami ménesuradalom” (hol 1891-ben 1856 ló volt) mellett cukorgyárról és finomítóról, gőzmalomról. hét gazdasági szeszgyárról és egy szeszfinomítóról, valamint szállodáról, vasútállomásról (az arad—csanádi vasút mentén a birtok területén négy állomás volt!), posta- és távíróhivatalról, posta-takarékpénztárról, kiterjedt telefon- hálózatról (ami az egyes gazdaságok és az ’ipartelepek között volt kiépítve) és öt, a ménesbirtok tulajdonában lévő népiskoláról tesznek említést. Mezőhegyest 1891-ben 5379-en. 1986. január 1-én pedig 7622-en lakták. Itt született többek között Ko- vásznay István Zsigmond (1903. június 6.) mezőgazdász, feltaláló, Barátos Endre (1913. december 6.) mártírhalált halt költő (kinek verseit a Nyugat is közölte), és Kádas György (1886. augusztus 2.) gyógypedagógus. Fotó: Szőke Margit Levéltár a nagyberki kastélyban Űj tudományos közgyűjteménnyel gyarapodott Somogy megye. Megnyitotta kapuit a megyei levéltár, új osztálya Nagyberkiben. Itt őrzik az 1945 utáni megyei, volt járási és községi, illetve ezen területen lévő. intézmények irategyütteseit. Az új levéltárt kutatásra és kiállítások rendezésére is alkalmassá tették. (MTI-fotó: Kálmándy Ferenc — KS) Boldog Karácsonyi ünnepeket. E lapokat a tízes években küldték el A harmincas évek karácsonyi üdvözletei boldog karácsonyi ünnepeket! Hófehérke és... A keltezés: 1941.
