Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-11 / 265. szám

1986. november 11., kedd KNiUMTd „Isten óvja a királynőt!” Tokióban kezdett tárgyalásokat Corazon Aquino, a Fülöp- szigetek elnökasszonya, aki a képen Hirohito japán császár­ral látható (Telelőtől Zárt ülésekkel folytatódik *< bécsi találkozó Hétfőtől zárt üléseken folytatódik az európai biz­tonság és együttműködési kérdéseivel foglalkozó utó­találkozó. Miután a múlt heti nyilvános megnyitó ülé­seken a 35 ország külügy­minisztere kifejtette kormá­nya álláspontját, ezen a hé­ten — naponta két ülésen — az állandó küldöttségvezetők értékelik a helsinki folyamat ajánlásainak végrehajtását. November 17-től a Föld­közi-tenger térségében való együttműködés kérdéseit vi­tatják meg, ezt követően pe­dig a legutóbbi, a madridi utótalálkozó óta tartott szak­értői konferenciákat értéke­lik. Ezek sorában napirendre kerül a budapesti kulturális fórum is, amely általános vélemény szerint sok, meg­valósításra érdemes javaslat­tal szolgált. A jövő héten megalakulnak és munkához látnak a találkozó állandó munkabizottságai, amelyek többek között a Helsinki-fo­lyamat három „kosarával” foglalkoznak: az európai biztonság, a gazdasági-keres­kedelmi együttműködés ügyével, valamint a huma­nitárius kérdésekkel. A bécsi találkozó első sza­kaszában (január végéig) kell befejezni a vitát a hel­sinki folyamat ajánlásainak végrehajtásáról — de a vita utolsó két hetében már az együttműködés fejlesztésére vonatkozó új javaslatok is előterjeszthetők. Az ülések egyébként december 19. és január 26. között szünetel­nek majd. A szünet utáni tanácskozásokon a munkabi­zottságok feladata a záró­nyilatkozat szerkesztése lesz. A közösen kidolgozott mun­katerv szerint az okmányt 1987. július 31-ig el kell fo­gadni. Ez mindenesetre nem jelenti, hogy a tanácskozás, amely tavasztól a Hofburg helyett az új konferencia- központba költözik át, nem húzódhat tovább. Corazon Aquino asszony, a Fülöp-szigetek elnöke négy­napos hivatalos látogatást tesz Japánban. A hétezer szigetből álló ország (sőt a külföld) közvéleménye még­sem magára az utazásra, ha­nem annak sajátos körül­ményeire figyel. Egy nagy manilai napilap fogalmazá­sa szerint ezúttal nem az az igazán izgalmas, hogy mi várja az elnökasszonyt Ja­pánban, hanem az, hogy mi várja a látogatás után — otthon. Emlékezetes, hogy amikor vagy nyolc hónappal ezelőtt megdőlt Ferdinand Marcos diktatúrája, Corazon Aquino rendkívül összetett, nagyon különböző erők élén vette át a hatalmat. Nem volt nehéz megjövendölni, hogy e sok­színű tábort csak a közös cél, Marcos megbuktatása egyesíti, és ha ez megtörté­nik, a mézeshetek véget ér­nek. Nos, e folyamat meg­indult, sőt, az utóbbi na­pokban viharos fejleménye­ket is produkált. Érdekes módon ezek főszereplője az a Juan Ponce Enrile had­ügyminiszter, aki sokáig Marcos egyik kulcsembere volt, de aki az utolsó pilla­natban átállt, és ezzel két­ségtelenül nagy lökést adott a diktatúra bukásának. En­rile az NPA nevű gerilla­mozgalommal kapcsolatos állítólagos engedékenységet használta fei ürügyként ah­hoz, hogy szembeforduljon a Malacanang-palotával, az el­nöki rezidenciával. Ezt je­lezték, hogy 1. a napokban beszédet mondott egy húsz­ezres Marcos-párti (!) tö­meggyűlésen és 2. immár másodszor keringenek hírek arról, hogy a hadsereg elit alakulatait felhasználva, puccsot tervez az elnök el­len. Az államfői utazás elő­estéjén bombaként robbant egy olyan, meg nem erősí­tett hír. amely szerint Enri­le meg is kísérelte a hata­lomátvételt, de helyettese, Fidel Ramos vezérkari fő­nök — a hadsereg egy má­sik szárnyával maga mögött — meghiúsította a próbálko­zást. Ilyen előzmények után fel­tűnést keltett, hogy az el­nökasszonyt búcsúztató sze­mélyiségek között a repülő­téren megjelent Enrile is, és a gépre szálló államfő az ő jelenlétében kérte meg az ország népét: segítsen Ra- mosnak „szükség esetén” a rend fenntartásában ... Ma­nilában nyílt titok, hogy Laurel alelnök, tehát a ha­talom második embere, aki nem titkolja, hogy maga szeretne elnök lenni, csatla­kozott • Enriléhez. Állítólag az Enrile-puccs titkos jelmon­data így hangzott: „Isten óvja a királynőt!”. Minden jel arra vall, hogy a fohász indokolt. Harmat Endre Szíria-ellenes lépések Londonban Büntetés után megbékélés Sir Geoffrey Howe brit kül­ügyminiszter az EGK ll tagál­lama által jóváhagyott elnöki nyilatkozatban ismertette a Szí­ria ellen elfogadott intézkedése­ket. (Görögország különvéle­ményt jelentett be.) A ll-ek nyilatkozata értelmében kormá­nyaik nem engedélyeznek új fegyvereladást Szíria részére, felfüggesztik a Szíriával való magas szintű látogatáscserét, külön-külön felülvizsgálják or­szágaikban a szíriai diplomá­ciai és konzuli tevékenységet, és meghozzák a megfelelő in­tézkedéseket, felülvizsgálják és megszigorítják országaikban a szíriai légitársaság tevékenysé­gével kapcsolatos biztonsági rendszabályokat. Mindazonálta] a közös piaci külügyminiszterek hangoztatják, hogy „építő szellemű választ várnak Szíriától”, majd meg­erősítik az „EGK-nak azt a ko­rábbi elkötelezettségét, hogy minden lehetséges módon hoz­zájáruljon a térség problémái­nak igazságos és tartós rende­zéséhez”. A „büntetés” után „megbéké­lést” kilátásba helyező nyilat­kozat szerint Szíria válasza a brit vádakra „nem nyújtott tényszerűen újat ahhoz képest, amit már a Hindavi bűnösségét kimondó bíróság is megfontolt a bűnper során”. Kérdésekre válaszolva a brit külügyminiszter közölte, hogy az értekezleten nem kértek és így nem is kaptak magyaráza­tot azokra a nézetekre, amelye­ket a The Washington Times- ban közölt nyilatkozat Chirac francia kormányfőnek tulajdo­nított. A brit kormány megelé­gedett azzal, hogy a francia külügyminiszter is jóváhagyta az imént ismertetett nyilatkoza­tot, illetve az abban foglalt in­tézkedéseket. — A Washington Timesben megjelent nyilatkozat megmagyarázása Chirac úr dolga — jelentette ki a brit kül­ügyminiszter. Theodorosz Pangalosz görög külügyi társminiszter kormá­nyának különvéleményét meg­indokolva kifejtette: a tár­gyalóasztal körül nem detektí­vek, hanem politikusok ülnek, akiknek nem az a dolguk, hogy a brit. avagy a szíriai bizonyí­tékok megalapozottságáról dönt­senek, hanem, hogy politikai ítélőképességükről tegyenek ta­núságot. Mindeddig — mondot­ta — az volt az EGK álláspont­ja, hogy a Közel-Kelet alapvető politikai problémáinak megol­dására kelj összpontosítani erő­feszítéseiket, s hogy ezek meg­oldása nem lehetséges a térség­ben fontos szerepet betöltő Szí­ria nélkül, és még kevésbé el­lenére. A görög kormánynak változatlanul ez az álláspontja, ezért nem járulhatott hozzá a brit javaslatokat kísérő nyilat­kozathoz — hangsúlyozta a gö­rög kormány képviselője. A LEGIDŐSEBB AUSZTRÁLIAI Nö A legidősebb nő Ausztrá­liában a 108 éves Emma Grieg. Barátai szerint csak két évvel ezelőtt csökkentet­te igen élénk tevékenységét. Most „csak” takarít, mos, varr és főz. Életrajzának csak egy szomorú pontja van, mégpedig az, hogy 10 gyereke közül 9-et túlélt. Húszéves korában ment férj­hez és 40 éves korában öz­vegy maradt. Huszonöt uno­kája és dédunokája van. EUTHANASIA HOLLANDIÁBAN Hollandiában a házi orvo­sok évente 5 ezer euthanasi- át végeznek el (Gyógyítha­tatlan betegek halálának tu­datos előidézése.) Az orvo­sok 80 százaléka pályafutá­sa során legalább egyszer találkozik az euthanasia problémájával. Ez a könyö- rületböl való emberölés Hollandiában be van tiltva, de az orvosok ellen a leg­több esetben mégsem emel­nek vádat. ÓRIÁSBIRKA Ausztráliában olyan birka jött világra, melybe magzati léte elején genetikai infor­mációkat tápláltak bele mesterségesen a növekedési hormon szintetizálására. Az még kérdéses, hogy a nős­ténybirka nagyobb lesz-e, mint fajtársai, mindenesetre a kutatócsoport vezetője sze­rint a pótlólagos öröklési anyag beépítése sikerült. Génmanipuláció útján foko­zott növekedést először Ame­rikában értek el négy évvel ezelőtt az „óriásegérrel”. VISSZ AHÜZÖDÖ GLECCSEREK? Az indiai szakemberek szerint a Himalája hegység gleccsereinek felülete foko­zatosan csökken. Megfigyel­ték, hogy a hegység keleti lejtőjén található Zemu és Changme-Khangpu gleccse­rek, amelyek számos folya­mot látnak el vízzel, 23 ezer négyzetkilométert veszítettek felületükből. A szakemberek a jelenséget bolygónk éghaj­latának általános felmelege­désével magyarázzák. JAPÁN PANASZOK A japánok azt tartják, hogy munkaidejük túl hosz- szú, a behozatali élelmiszer drága, és nehezen jutnak la­káshoz. A japán kormány az utóbbi időben felhívta a la­kosságot, dolgozzon keveseb­bet, pihenjen többet, és költ­sön több pénzt, hogy élén­kítse az üzletek forgalmát. A drágaság miatt azonban az átlagos japán család fo­gyasztása 0,1 százalékkal csökkent. FÖLDTÖRTÉNETI KATASZTRÓFA Japán tudósok bejelentet­ték: újabb bizonyítékot ta­láltak arra a hipotézisre, hogy 100 millió évvel ezelőtt a Föld nagyméretű kataszt­rófán ment keresztül, való­színűleg egy óriásmeteorral való ütközés nyomán. Ez a globális jellegű katasztrófa magyarázhatná a dinoszauru­szok eltűnését bolygónkról. A Yamagata Egyetem három kutatója a Hokkaido szigeté­nek keleti részéről származó sziklamintában megkövese­dett virágpor elemzéséből arra a következtetésre ju­tottak, hogy a Kréta-kor vé­ge felé hanyatlásnak indult a predomináns növényzet, s ezzel egyidejűleg hirtelen el­terjedtek a páfrányok és a fenyők. A japán tudósok úgy vélik: felfedezésük tükrözi azt a módot, ahogyan boly­gónk az óriásmeteorral való összeütközés után — amely hatalmas tüzeket támasztott — regenerálódott. DER SPIEGEL Hazatért az emberevéssel vádolt ex-császár Honvágyat érezve tért vissza Közép-Afrikába Bo- kassa ex-császár, akire ott most halál vár. „Ostoba, de bátor.” Így vélekedtek elöljárói Jean Bedel Bokassa tizedesről, amikor még Franciaország gyarmati hatalmáért harcolt Indokínában. Ha nem lett volna igazuk, akkor J. Bo­kassa ex-császár nem ment volna vissza önként francia- országi száműzetéséből a közép-afrikai országba, ahol 1980 végén egyebek között tömeggyilkosságért és kan­nibalizmusért távollétében halálra ítélték. A párizsi újság, a Le Mon­de szerint azok a gaztettek, amelyeket annak idején a per.során feltártak, nem vál­tak a fekete férfi becsületé­re. A császári udvar szaká­csa kijelentette: főnöke arra kényszerítette, hogy a kas­tély hűtőkamrájában lévő hullát süsse meg nyárson. Georges, a legidősebb fiú, apját az 1979-es összeomlás előtt nyilvánosan „szörnye­tegnek” bélyegezte meg, s az öreg visszatérését gúnyo­san így kommentálta: — „Most egy jó ügyvédre lesz szüksége.” A francia kormány Bokas­sa hazarepülését egyáltalán nem értékeli „tragikus ese­ményként”. Ezt szívesen el­hiszik az emberek. Ugyanis a prominens menekült az utóbbi években csak kelle­metlenségeket okozott a franciáknak, akik Bokassá- nak addig biztosították a ha­talmát, amíg ő volt Francia- ország legjobb barátja Afri­kában — ahogy Giscard d’Estaing elnök nevezte. Majd trónjáról eltávolították, amikor terhessé kezdett vál­ni részükre. Francia ejtőer­nyősök 1979 szeptemberében a kannibál császár rémural­mának véget vetettek — így írta a Jeune Afrique hírma­gazin. Az Elysée-palota csupán az ellátási problémát nem vette fontolóra. Két nappal a bukása után a trónfosztott hatalmasság gépe 20 feleség­gel és 15 gyermekkel a fe­délzetén a Párizs melletti Evreux katonai repülőtéren Bokassa császár 1977-ben szállt le, és menedéket kért. De a franciák egyszer sem engedték kiszállni a gépből. Három nap múlva a Cara- velle-nek — az Elefántcsont­parton fekvő Abidjan felé véve az irányt — fel kellett szállni, és Giscard telefonon tudatta, hogy pótmenedékhe­lyet szerzett Bokassának. Ö viszont leleplezési kam­pánnyal állt bosszút az „el­bocsátó szép üzenet” miatt. Két héttel megérkezése után az egyik párizsi lap közölte az állítólag Banguiból szár­mazó nyilatkozat hasonmá­sát. Ebben arról volt szó, hogy egy csaknem félmillió' nyugatnémet márka értékű gyémántot adott át az ak­kori pénzügyminiszter, Gis­card d’Estaing részére. Az eredeti okmányt sosem tudták elökeríteni, mert az a dokumentumokat tartalma­zó egyik ládában volt, ame­lyet a francia ejtőernyősök a császári palota megszállá­sakor lefoglaltak. Hogy a véres kezű császár évente kétszer Giscard tár­saságában elefántvadászaton vett részt, ezt nem lehet két­ségbe vonni. De gyémánt­ügyben a bizonyítási eljá­ráson nem esett csorba. A franciák többsége úgy gon­dolta; egy diktátor, aki po­litikai ellenfelei szemét ki akarja szúrni, vagy őket krokodilokkal felfalatni, a Francia Köztársaság elnöké­nek nem jelent társaságot. Abidjanban a bizarr ex­uralkodó békésen megőszül­hetett volna, ha nem kísé­relte volna meg francia zsol­dosok segítségével Bangui- ban kikényszeríteni saját színre lépését. így 1983. de­cember elején nagy sietve össze kellett csomagolnia ... Bokassa alig költözött be a Párizstól nyugatra fekvő kastélyába, újabb bosszúsá­gok adódtak. Megkísérelte, hogy egy hamis névre szóló új francia útlevelet kicsikar­jon. Nem számolta össze a víz- és villanydíjat, hogy dokumentálja, milyen szá­nalmasan fizette ki leghűsé­gesebb szolgálóját a francia állam. Gyermekei — amint mondotta — szükségből a parkok vad gyümölcseit és gombáit ették, amelyekről nem tudták, hogy mérgesek... Tavaly június 2*7-én nagy közönség előtt „Az én való­ságom” című betiltott ön­életrajzát elégettette nyolc­ezer példányban ... A múlt hétig ez volt az utolsó húzása. Mielőtt szer­da este hamis útlevéllel Brüsselen és Rómán keresz­tül eltávozott volna, Mitter­rand elnöknek és Chirac miniszterelnöknek írt bú­csúlevelében közölte, hogy visszatér egykori szülőföld­jére, s hogy a „szabadság eszméjétől áthatva” meglás­sa, vajon szüksége van-e rá hazájának. Alulírott: „Csá­szári udvar, . J. Bokassa”. A címzetteket, úgy tűnik, meglepte a dolog. Ha a le­velek időben megérkeztek volna, akkor a miniszterel­nök szóvivője szerint Fran­ciaország az elutazást meg­akadályozta volna. De sen­ki sem gyanította ezt — hangzott az igen meggyőző magyarázat. Bangui repülőterén nem várták ujjongó tömegek, ahogy Bokassa titokban re­mélte, hanem ehelyett egy letartóztatási paranccsal rendelkező katonai osztag állt. A Banguiban hatalmon le­vő kormány számára csak ekkor kezdődtek a problé­mák. A közép-afrikai jog szerint a Bokassa-ügyet tel­jesen újrakezdve kell fel­göngyölíteni. Fordította: Bukovinszky István

Next

/
Thumbnails
Contents