Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-11 / 265. szám

1986. november 11. kedd o Előrejelzés, távérzékelés — a mezőgazdaságnak Újabb takarékszövetkezeti kirendeltségeket terveznek Békéscsabára Kötvények értékesítése a városi tanács megbízásából IZHdUlfira--------------------------­A Kondorosi Takarékszö­vetkezet 1985 januárjában nyitotta meg kirendeltségét Békéscsabán, az erzsébethe- lyi munkáslakta kerületben. Így a megyeszékhelyen is megjelent a szövetkezeti pénzintézeti rendszer. E rö­vid idő elegendő volt ahhoz, hogy ismertté, sőt népszerű­vé legyen városszerte. Az erzsébethelyi kirendelt­ség megnyitása óta Békés­csabán a takarékszövetke­zetnek 1090 tagja van. Nép­szerűségét sokirányú pénz­ügyi szolgáltatásaival érde­melte ki. Ebben az évben csak a háztáji gazdaságokból felvásárolt termékek ellen­értékéként több mint 62 mil­lió forintot fizettek ki. Űj szolgáltatás bevezetését jelentette a békéscsabai ki- rendeltségeknél is a hosszú lejáratú és kedvezményes kamatozású építési kölcsö­nök folyósítása. Továbbá nagy érdeklődést váltott ki az is, hogy a kirendeltség foglalkozik leadott lakások megvásárlásával és azok ér­tékesítésével. Kiemelkedő vállalkozása e kirendeltségnek, hogy a Békéscsabai Városi Tanács által kibocsátott 20 millió fo­rint összegű kötvények ér­tékesítésének zömét e me­gyeszékhelyi szövetkezeti pénzintézet dolgozói vállal­ták magukra. Néhány nap­pal ezelőtt már arról hallot­tunk, hogy ezt a megbíza­tást hamarosan teljesíti a takarékszövetkezet. Ugyanis a lakosság által megvásárol­ható 13 millió forint értékű kötvények több mint két­harmada már elkelt. Az is a bizalom jele, hogy a Kondorosi Takarékszövet­kezet békéscsabai kirendelt­sége jelenleg 12 millió 600 ezer forint összegű betétál­lománnyal dicsekedhet. Ugyanakkor a tagságnak fo­lyósított kölcsön összege meghaladja a 40 millió 361 ezer forintot. Ezt az eredményt egy bé­relt helyiségben érte el a ki- rendeltség kollektívája. Igaz, már épül az új üzletház az erzsébethelyi Orosházi úton. Arról már Galambosi László, a Mészöv takarék- és lakásszövetkezeti titkárságá­nak vezetője tájékoztatott, hogy a VII. kerületi Mező- megyeren hamarosan meg­nyílik a megyeszékhely má­sodik takarékszövetkezeti ki- rendeltsége. Ezt követi majd a város központjába és a LenCsési-lakótelepre terve­zett szövetkezeti pénzintézeti kirendeltség. A tervek sze­rint néhány éven belül Bé­késcsabán mintegy öt taka­rékszövetkezeti egység lesz. Ugyanis azt szeretné a Mé­szöv, hogy ez a mozgalom a megyeszékhelyen is olyan szerepkört töltsön be, mint más településeken. — Balkus — Gyakorlati hasznosításra vár a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Ag­rokémiai Kutatóintézetének több kutatási eredménye. Várallyay György címzetes egyetemi tanár, az intézet igazgatója az MTI munka­társának elmondta: kutatá­saik során kidolgozták a ta­laj vízgazdálkodási tulajdon­ságainak és vízháztartásá­nak kategóriarendszerét. Megállapították . miként alakul ki a talaj hasznos vízkészlete, mi okozza az aszályérzékenységet, a túl­zottan nedves talajállapotot. Tapasztalataik szerint lehet­séges az öntözés esetleges káros hatásainak — a má­sodlagos szikesedésnek — az előrejelzése és megelőzése. Az eróziót kiváltó és befo­lyásoló tényezők elemzésé­vel, térképi ábrázolásával feltárhatók a víz- és szél­erózió okai, előrejelezhetők annak várható hatásai. A gazdaságok a talajtérképek, s az azokat kiegészítő infor­mációk birtokában a termő­helyi adottságoknak megfe­lelő művelési ágakat és ve­tésszerkezetet alakíthatnak ki, előre jelezhetik az inten­zív talajhasználat következ­ményeit , meghatározhatják a talaj termékenységének megőrzéséhez s fokozásához szükséges meliorációs, agro­technikai beavatkozásokat. Agrokémiai kutatásaik eredményei lehetőséget ad­nak a termőhelyi adottsá­gokhoz és a termesztett nö­vény igényeihez alkalmazko­dó tápanyagellátásra, mű­trágyázásra. Az intézetben kidolgozták azokat az eljá­rásokat, amelyekkel meg­előzhető, illetve megszün­tethető a talajok savanyodá­sa. Foglalkoznak a rekord- és a nagyon alacsony ter­mések okainak elemzésével is. Talajbiológiai kutatásaik során feltárták azokat a té­nyezőket, amelyek döntően befolyásolják a talajba ke­rülő növényi maradványok lebomlását, és lehetővé tet­ték a lebomlás sebességének mérését, értékelését is. A VII. ötéves terv idősza­kában tovább tanulmányoz­zák, miként lehet minél ki­sebb költséggel nagy ter­méshozamokat elérni, ugyan­akkor megőrizni és fokozni a talaj termékenységét az ország egész területén hosz- szú távra. Többek között vizsgálják az intenzív talaj- használat talajtani, agroké­miai, talajbiológiai hatásait. A számítástechnika új eredményeinek hasznosításá­val korszerű talajinformá­ciós rendszert dolgoznak ki. Ennek alkalmazásával kije­lölhetők a növények ter­mesztésére leginkább alkal­mas területek, azok a tér­ségek. ahol szükséges a talaj javítása, védelme, nedvessé­gének szabályozása. Megkü­lönböztetett figyelemmel nyomon követik a talajban végbemenő folyamatokat. Az ország egyes térségeiben távérzékelési módszerekkel — légi- és űrfelvételek ál­tal szerzett — információk hasznosításával végzik azt a munkát. Az intézet több mint 30 tudományos intézettel, ok­tató, szolgáltató, minősítő, szaktanácsadó és tervező in­tézménnyel, mezőgazdasági, ipari és más vállalattal mű­ködik együtt. Tudományos eredményei ezek révén épülnek be a mezőgazdasági gyakorlatba. Szeghalom Jobb feltételek az MHSZ-ben A technika fejlődése meg­követeli. hogy az oktató-ne­velő munka legkülönfélébb területein lépést tudjunk tartani a haladással. Ez nyilvánul meg többek kö­zött az ifjúság honvédelmi ismereteinek bővítésére és elmélyítésére irányuló tö­rekvésekben. Éppen ezért örvendetesek azok az inter- nációk, amelyek új MHSZ- létesítmények átadásáról, a berendezések és felszerelé­sek korszerűsítéséről szól­nak. Körülbelül másfél évvel ezelőtt írtunk a Magyar Honvédelmi Szövetség szeg­halmi területi kiképző bázi­sáról, ahol már megterem­tették a hatékony tevékeny­ség folytatásához szükséges alapvető feltételeket. Tóth Antal területi titkár­nak akkor is és most is volt mondanivalója az elképzelé­sekkel kapcsolatban. Meg­említette, hogy főként a tár­sadalmi munkák szervezése tette lehetővé az előrehala­dást a körülmények javítá­sa végett. A Titász helyi ki- rendeltségének közreműkö­désével felállították a 30 méter magas forgatható an­tennatartó árbocot. Erre táv­vezérlésű URH- és rövidhul­lámú antennákat szereltek fel. A megfelelő modem rá­diókészülékek beszerzéséhez az MHSZ Országos Központ­ja nyújtott segítséget. Ugyanakkor javultak a gépkocsivezetők oktatásának tárgyi feltételei is. Ma már saját anyagi forrásból vásá­rolt videorendszer közvetíti a közlekedési és műszaki is­mereteket, ami a vizsgákon várhatóan a bukási százalé­kot mérsékelheti. Jól fel­szerelt hibaelhárítási tante­rem is gyarapította az ered­ményeket. A megyei tanács vizsgabizottsága — a gép­járművezetésben — vizsga­hellyé nyilvánította a szeg­halmi MHSZ-bázist. Ez azt jelenti, hogy ezentúl a ta­nulóknak elméleti vizsga letétele céljából nem kell Békéscsabára utazniuk. A segéd- és nagymotor rutin gyakorlati vizsgát is hely­ben lehet letenni. A bázis megfelelő kihasználtságát alátámasztja az is. hogy van olyan este, amikor gép- járművezetői foglalkozáson 90-100 ember jelenik meg. Rajtuk kívül ott dolgoznak a rádiósok és a modellezők is. A bázison működő model­lezőklub technikai felszerelt­sége szintén színvonalas lett. A jó minőségű célszerszá­mokat és az egyéb berende­zéseket a városi úttörő- és ifjúsági ház, a művelődési központ, valamint az okta­tási intézmények szakkörei szintén igénybe vehetik. Egyébként az MHSZ külső szerveknek is bérbe adja tantermeit. Ide járnak párt­oktatásra a Marxizmus—Le- ninizmus Esti Egyetem első évfolyamának hallgatói. A lőtér felújítását a vá­rosi tanács vezetésével a Fehér Lajos Tsz, a Csepel Autó, a Kiosz szervezete, a költségvetési üzem és a Szeghalmi Állami Gazdaság jelentős társadalmi munká­val segítette. Körösladány- ban ugyancsak befejeződött egy hasonló létesítmény épí­tése. Ott a legtöbb támoga­tást a Magyar—Vietnami Barátság Tsz ajánlotta fel, s a munkálatokban a szociá­lis otthon épitőbrigádja is részt vett. A területi titkár befejezé­sül a küszöbön álló tenni­valókat, célokat ismertette. Amint jelezte, előtérben áll a honvédelmi miniszteri irányelvekben, valamint az MHSZ-főtitkári és megyei titkári utasításokban meg­határozott képzési feladatok teljesítése. Jelenleg a sorkö­telesek felkészítése van na­pirenden. A szeghalmiak szorgalmasan készülnek a mezőtúri 80 órás oktatásra, amelyet a sorköteleseknek szerveznek. Ugyancsak az ő részükre kezdődik a rádió- távirász tanfolyam az elkö­vetkezendő időben, valamint tájékoztató lesz a tartalé­kos tiszteknek és tiszthe­lyetteseknek. Az elképzelé­sek között szerepel még a füzesgyarmati klubok mű­ködési feltételeinek javítása, ugyanis a fejlesztést az ed­dig elért eredmények na­gyon is indokolttá teszik. Folynak az előkészületek a megyei rádiós versenyál­lomás megépítésére, amely­nek a Sebes-Körös—Berety- tyó Vízgazdálkodási Társulat szeghalmi telepe ad majd helyet. Olyanok lesznek ott a körülmények, hogy vál­tott műszakban egyszerre többen is versenyezhetnek. Figyelemre méltó esemény­nek számít, hogy a szeghal­miak szerezték meg tavaly az első helyezést a bázis- és technikai szemlén. A jó munkájuk, felkészültségük elismeréseképpen kapott vándorserleget ebben az év­ben is szeretnék megtarta­ni. A 2. számú általános is­kola tanulói pedig a megyei repülőmodellezői versenyen szerepeltek eredményesen. Egyébként a honvédelmi klubok által rendezett lö­vészversenyeken mintegy 10-12 ezer ember vesz részt évente. Kép, szöveg: Bukovinszky István Ez év őszén adták át a felújított szeghalmi lőteret Az ügyintézés felelőssége I dős házaspár keresett meg a minap. Panaszuk lénye­ge az volt, hogy szerintük durván, mi több, megalá­zó módon bántak velük a hivatalban. Elesettségük láttán, küzdelmes élettel a hátuk mögött, a kemény fi­zikai munka nyomaival az arcukon aligha kételked­hettem a szavukban. Igaz, valamiféle szomszédi perpat­var nyomán kerültek a tanács igazgatási osztályára. A „per” tárgya nem is annyira fontos, az a hangnem sér­tette az önérzetüket, amelyet az általuk „bírónőnek” Titulált szabálysértési előadó engedett meg magának. Szinte meg sem szólalhattak, folyton leintette őket, ■pénzbírsággal fenyegetődzött, ha azonnal nem hagyják abba a védekezést. Ellenlábasuk viszont nyugodtan be­szélhetett, mert jó ismerőse az ügyintézőnek. „Hol ke­resse a nyugdíjas az igazát?” — szegezték nekem a kérdést, amelyre beval'om hirtelenjében nem tudtam mit felelni. Legfeljebb annyit: ennek az előadónak is van főnöke, éljenek a törvény adta jogukkal: fellebbez­zenek. Elhomályosuló szemükben, tétova mozdulataik­ban láttam, hogy nem hisznek nekem, mert én is a hi­vatalt védem. Megrendült a bizalmuk a tanácsi ügyin­tézőkkel szemben, inkább kifizetik a több ezer forintos bírságot. , Ez a történet is példázza: mennyire időszerű a párt XIII. kongresszusának határozata, amely az államigaz­gatási munka színvonalának a javítását, a lakosság ügyeinek pontos, gyors, udvarias, szakszerű és bürokrá­ciamentes intézését szorgalmazza. Hozzáteszem: ezek a követelmények lényegében nem újak, az e területen dolgozók személyes felelősségének növelése évek óta olyan politikai követelmény, amely eddig is cselekvésre ösztönözte a tanácsi vezetőket. Megyénkben is meg­kezdődött az egyszerűsítési, korszerűsítési törekvés, en­nek számos kézzelfogható eredménye van. Viszont azt sem szabad tagadni, hogy a lakossági ügyintézésben az eddigi változások csak részeredményeket hoztak, nem érintették a tanácsi munka összes elemét. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mivel napjainkban tanúi lehetünk a társadalmi, gazdasági fejlődés bizonyos átalakulásá­nak, amely a tanácsokat is érinti. A szabályozó rendszer módosulása növeli a helyi tanácsok gazdasági önállósá­gát, hatáskörét, felelősségét. Nagyobbak a lehetőségek a terület- és településfejlesztésben, a lakosság szükség­leteinek a kielégítésében. Ugyanakkor fokozódik a helyi tanácsok érdekeltsége a rendelkezésre álló pénz haté­konyabb felhasználásában, a különböző együttműködés­ből származó előnyök hasznosításában. Ez évtől meg­változott a megyei és a helyi tanácsok feladatköre, munkamegosztása. A lakossággal folytatott eszmecserék, falugyűlések, népfrontértekezletek tapasztalatai bizo­nyítják, hogy az emberek nagy várakozással tekintenek e változások elé. Lakóhelyük anyagi gyarapodása, fejlő­dése mellett elismerik, vagy bírálják a lakossági ügy­intézés sz'nvonalát. Ezek a megnyilvánulások azt su­gallják, hogy a szemléletmód változására, igényesebb magatartásnormákra, nyitottabb és demokratikusabb tanácsi munkára van szükség. E törekvések megvalósí­tásában nagy szerep jut a hivatali pártszervezeteknek, amelyek mindinkább megtalálják a helyüket a politikai irányítás rendszerében. Gyakran van alkalmam különböző tanácsi jelentése­ket, határozatokat böngészni. Bátran kijelenthetem: a politikai munka feltételei között nagy jelentőséget tulaj­donítanak a szakmai és a politikai felkészültség állandó javításának. A nagyobb tervszerűség és tudatosság eredményeként jelentősen nőtt a tanácsi dolgozók ál­lami, politikai végzettségének szintje. És ebben elöl- járnak a párttagok. Ma már elvétve akad olyan ügyin­téző, aki valamilyen oknál fogva nem rendelkezik az előírt képesítéssel. Itt jut eszembe azonban az említett házaspár panasza, akik sírástól elcsukló hangon, ke­zeiket tördelve, de szelíden korholták a lelkiismeretlen előadót. Senki sem vitathatja: nem ülhetnek ölbe tett kezekkel a tanácsi vezetők, hiszen a képesítés megszer­zése önmagában aligha elegendő az üdvösséghez. A megfelelő iskolai végzettségen kívül ügyszeretetre, poli­tikai tisztánlátásra, kulturált magatartásra, emberségre is szükség van. A pártszervezetek feladata és felelőssége, hogy a káder- és személyzeti munkában mindez érvé­nyesüljön. Legyenek kezdeményezőek, ne engedjék, hogy az emberi értékeket eszik számokkal, papírokkal mérjék. Nemrégiben részt vettem az egyik községi tanács pártalapszervezetének taggyűlésén, ahol világosan kide­rült: több figyelmet érdemel a pártmunkában a terve­zés és az ehhez kapcsolódó munkamódszer-fejlesztés. A párttitkár készségesen sorolta, hogy mi mindent tár­gyaltak. Ilyenek a közép távú tervek, a kommunális feladatok, a lakossági ellátás és szolgáltatás, a gyermek- és ifjúságvédelem, a hatósági munka. A felszólalók egyike viszont kifogásolta, hogy a taggyűlésen és veze­tőségi ülésen az előterjesztések gyakran mechanikusan ismétlik a tanácstestület előtt elhangzottakat, a taggyű­lések olykor munkaértekezlet-jellegét öltik, nem ritka a párhuzamos döntéshozatal. Pedig mindig kitapinthatok azok a csomópontok, amelyek az adott napirend politi­kai lényegét jelentik. Ilyenek lehetnek a különböző együttműködési, egyeztetési kérdések, a tervek meg­valósításának feltételrendszere, a társadalmasítás foko­zása. Ezeket kellene jobban megragadni, elemezni és fokozni a pártellenőrzést, a tanácsi dolgozók felelőssé­gét. Konkrét pártmegbízatásokat adni a kommunisták­nak. Ennek elengedhetetlen feltétele természetesen a marxista műveltség emelése, a politikai ismeretek gya­rapítása, az agitációs készség fejlesztése. K étségtelen, az eredményes és színvonalas állam- igazgatási munka fontos feltétele a jó munkahe- i lyi légkör megteremtése. Ez összefügg a lakossági kapcsolatokkal a kulturált, az ügyfelek gondjai iránt megértést tanúsító magatartással. Ügy vélem, a hiva­talokban működő pártszervezeteknek, pártcsoportok- nak, kommunista közösségeknek az eddiginél többet kell tenniök azért, hogy demokratikus, a színvonalas munka személyi feltételeit garantáló, egymást is meg­becsülő és segítő légkör uralkodjék. Munkamódszerük, politizálókészségük fejlesztése elengedhetetlen feltétele a tanácsok előtt álló feladatok megoldásának. Seres Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents