Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-06 / 262. szám
NÉPÚJSÁG 1986. november 6., csütörtök Baráti találkozó Orosházán Nagyszénás VII. ötéves terve Orosházán, az áfésznál tegnap, szerdán találkoztak a városi pártbizottság működési területéhez tartozó településeken élő volt karhatal- misták, a Munkás-Paraszt Hatalomért, és a Magyar Szabadság Érdemrend kitüntetettjei. A szavalat elhangzása után Demeter Sándor, a városi pártbizottság titkára köszöntötte a megjelenteket. Dr. Körmendi János, a városi pártbizottság titkára ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy november elején két évfordulót ünnepiünk. Hatvankilenc esztendővel ezelőtt győzött a nagy októberi szocialista forradalom, amely megteremtette a lehetőséget a szocialista világrendszer kialakulásához. Hazánkban pedig harminc évvel ezelőtt megalakult a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, amelynek irányításával folytatódott a szocialista építő- munka. Tisztelet azoknak, akik 30 éve önként vállalták a feladatot a néphatalom védelmében. A továbbiakban az eltelt három évtized eredményeit elemezte. Elmondotta: Orosháza és környéke jelentős fejlődésen ment keresztül, napjainkban az ipar termelési értéke évente 12 milliárd forint, míg a mezőgazdaságé megközelíti a 4 mil- liárdot. Ezt követően a 30 évvel ezelőtti események tanulságait, tapasztalatait elemezte az előadó. Kiemelte: őszintén, a valóságnak megfelelően kell a ma élő fiataloknak elmondani, hogy mi is történt három évtizeddel ezelőtt. Csak így alakulhat ki az ifjúság történelmi szemlélete. Befejezésül a XIII. párt- kongresszus határozatainak megvalósításáról szólt. Mint mondotta, bonyolult nemzetközi helyzetben, a gazdasági életben tapasztalható ellentmondások közepette kell teljesítenünk a megfogalmazott célkitűzéseket. A megyei pártbizottság üdvözletét dr. Albel Andor politikai munkatárs tolmácsolta. Kérte a jelenlevőket, hogy a jövőben is segítsék, támogassák - a párt politikájának megvalósítását szőkébb környezetükben. V. L. A mostani tervidőszakban 184 millió 777 ezer forinttal gazdálkodik a nagyszénási tanács. Az intézmények működésére és az épületek felújítására ebből az összegből több mint 134 millió forintot költenek. Fejlesztési célok megvalósítására 49 millió 372 ezer forint áll rendelkezésre. A legfontosabb feladatok közé tartozik a gázprogram megvalósítása, amely előreláthatólag 34 millió forintba fog kerülni. Az új műszaki megoldások alkalmazása máris megdrágította a kivitelezést, s így a program befejezése 3 évet csúszik, s 1991-re végeznek a munkával. A nagy jelentőségű beruházáshoz a község lakossága mintegy 18 millió forinttal járul hozzá. A szennyvízelvezető csatorna és a szennyvíztisztító telep a közelmúltban került átadásra. De ez csak a község központját érinti. A munkák tovább folynak. Az egész települést érintő beruházás áthúzódik a következő tervidőszakra. A víz minőségének javítására 6,7 milliót költenek a községben, A tanács segíti a csa.ládiház-épí- tést is. Több mint száz építési telek kialakítására van lehetőség. Eddig 600 ezer forintot fordítottak erre a célra, s harminc építési telket hoztak létre. Tovább folyik az OTP-lakások építése. Huszonöt lakásba már beköltöztek a tulajdonosok, és további 55 lakás kerül még az idén átadásra. A lakások alatt különböző üzletek, szolgáltatóhelyiségek kerülnek kialakításra. A tervben egy központi orvosi rendelő kivitelezése is szerepel. Ehhez szavazta meg a község lakossága a településfejlesztési hozzájárulást, mely öt év alatt 3 millió forintot tesz ki. Maga a beruházás 14 millió forintba kerül, kivitelezése azonban áthúzódik a tervidőszakra. Felújítják a napközi konyhát, korszerűsítik a Kossuth utcát, orvosi szolgálati lakást létesítenek. A nagyszénásiak szeretik községüket. Évente 7-8 millió forint értékű társadalmi munkát végeznek. Karbantartják a közterületeket, a csapadékvíz-elvezető rendszert, a földutakat, járdát építenek, fásítják az utcákat. S. J. Lengyel fiatalok a konzervgyárban Erősíteni kell a nemzetiségi tudatot A Békéscsabai Konzervgyár — mint minden ilyen jellegű termelő üzem — a zöldség- és gyümölcsfélék betakarítása után jóval több munkaerőt igényel, mint az ezt megelőző időszakban. Az előző évek gyakorlatát követve, idén nyáron is igénybe vették az építőtáborozó diákok segítségét, akik az ország különböző részeiből érkeztek. A magyar fiatalok mellett lengyelekkel is szép számmal találkozhatunk a gyár területén. Vezetőjüket, Janicki Zbigniewet arról kérdeztük, hogyan kerültek a csabai konzervgyárba. — Tulajdonképpen a KISZ KB és egy lengyel ifjúsági szervezet, az OHP közötti együttműködésnek köszönhető, hogy most itt lehetünk. Júniustól november végéig folyamatosan biztosítunk munkaerőt a gyárnak, s ennek fejében teljes ellátást és fizetést kapunk. Körülbelül 600 fiatal, nagyrészt egyetemisták és középiskolások vettek részt az idei táborozásban, Sokan közülük életükben először jártak Magyar- országon, és a háromhetes ittlétük alatt igyekeztek minél több dologgal megismerkedni. — ön hogyan értékeli ezt a féléves együttműködést? — Több ilyen jellegű táborban vettem már részt, és elmondhatom, hogy az eddigiek közül a békéscsabait tartom a legsikeresebbnek. A gyár jól felkészült a diákok fogadására, és a menet közben felmerülő problémákat azonnal megoldották. Szervezetünk, az OHP legfontosabb feladata: a fiatalok munkára nevelése, s ezt a célt szolgálta ez az együttműködés is. A táborvezető elismerő szavai után halljuk, hogyan érezték magukat nálunk a lengyel fiatalok. Beszélgető- társaim, Balcerzak Renata és Kowalczyk Máriusz néhány percre abbahagyja a munkát és egy — a gépek zajától mentes — csendes helyre kalauzolnak. — Én otthon irodában dolgozom, és amellett, hogy természetesen szerettem volna megismerkedni Magyarországgal, arra is kíváncsi voltam, milyen gyári munkásnak lenni. A három hét alatt erre is választ kaptam, és megtudtam, hogy lesz a frissen szedett gyümölcsből ivóié, vagy konzerv — mondja Renata, majd átadja a szót Máriusznak. — Nekem szakmai gyakorlatnak számít az itt eltöltött idő, hiszen élelmiszeripari szakközépiskolában tanulok. Igaz, húsfeldolgozónak készülök, a konzerválás technológiájával fontos megismerkednem. Már nagyon várom, hogy ellátogassunk a Gyulai Húskombinátba és összehasonlíthassam az otthon tanultakat az itteni módszerekkel. Azt hiszem, rengeteg mesélni valóm lesz, ha hazaérünk: az országról, Békéscsabáról, a gyárról... és a magyar lányokról. Még mielőtt nagyon elkalandoznánk, Renata eredeti medrébe tereli a szót: — A szabad programok közül én a gyulai fürdőzést, a kirándulásokat és az üzemlátogatásokat élveztem leginkább. Olykor akadtak nyelvi nehézségeink, de a magyar emberek nagyon kedvesek és segítőkészek. A gyárban is szeretettel fogadtak bennünket, nehéz lesz a búcsúzkodás. Ha lehetőségem lesz rá, jövőre is eljövök. — Viszontlátásra! Gajdács Emese Emlékezik a Bega-parti város n névadó Zsarko Zrenjanin Negyven évvel ezelőtt, 1946 végén, a petrovgrádi—becskereki városi népi bizottság díszülésén úgy döntött, hogy jóváhagyásra fölterjeszti: attól a naptól kezdve a város neve Zrenjanin legyen. A Szerb Népköztársaság belügyminisztériuma két hónap múlva, december 23-án ezt jóváhagyta, úgyhogy az ország térképén egy új városnév jelent meg: Zrenjanin. A nagy múltú város nevével már a XIV. századi írásokban találkozunk: egy 1331-ben kelt okmányban Civitas Becke néven említik ezt a települést; 1769-ben Mária Terézia mezővárosi címet adományoz neki, ezután gyorsan gyarapodik a város. A múlt század derekán lakosainak száma megközelíti a húszezret, az 1910. évi népszámláláskor pedig több mint 26 000 lakosa volt. Magyarok, szerbek, németek, románok, szlovákok lakják, s ide sodort a történelem jó néhány spanyol és francia családot is. A két háború között a királyi Jugoszláviában Petrovgradra keresztelték (valamelyik Karadjordijevics után). A két háború között a Bega-parti városban találjuk a kommunisták között azt az embert is, akiről később a nevét kapta: Zsarko Zrenjanint. A népszerű tanítót, az illegális kommunistát 1938 végén a JKP tartományi pártbizottságának titkárává választották. Ki volt a forradalomnak ez a katonája, akit később a nép hősévé avattak, és akinek egy város őrzi a nevét? Zsarko Zrenjanin a bánáti Izbicstén született 1902-ben, majd a pancsovai gimnáziumi évek után elkerült Zomborba, s tanítói oklevelet szerzett. A királyi kultuszminisztérium Macedóniába, egy Prilep környéki faluba küldi szolgálatra. Ebben a faluban a fiatal tanító kijárta a forradalom első iskoláját: a helyszínen látta, hogy mit jelent a nemzeti elnyomás, napról napra szemlélte a kizsákmányolást és az osztályharcot. Már itt csatlakozott a haladó mozgalomhoz, aktív részese minden olyan kezdeményezésnek, amely a macedón nép javát szolgálja. Néhány év múlva saját kérelmére áthelyezik Izbicsté- re, és itt csakhamar felveszik a JKP soraiba. A nagy műveltségű tanító — aki rendre elnyeri a felső oktatásügyi hatóságok minden elismerését — titokban a szocialista eszmék terjesztésével foglalkozik, illegálisan a Kommunista Párt vonalán tevékenykedik. Az esztendők múlásával egyre többet foglalkozik a tudományos marxista publicisztikával, feldolgozza Vajdaság agrár- és nemzetiségi problémáit, előadásokat tart. Pártvonalon: a dél-bánáti körzeti pártbizottság titkára. Beválasztják a tartományi pártvezetőségbe is. A tartományi párt- szervezet első számú embere lett, és ennek logikus folytatásaként 1938 végén az újjászervezett tartományi pártbizottság titkárává választották. Nagy történelmi események küszöbén, 1940 októberében Zsarko Zrenjanin a Vajdaság képviseletében íjészt vett a JKP, V. országos értekezletén Zágrábban. Jugoszlávia lerohanása, majd az áprilisi katasztrófa után, Zrenjanint ott találjuk májusban Zágrábban,' ahol a JKP Központi Bizottsága szervezésében nagyszabású tanácskozáson beszélték meg az általános népfelkelés részleteit. Hazatérve a Vajdaságba, Zrenjanin azonnal megkezdi a fegyveres ellenállás szervezését, egy ideig Bácskában tartózkodik, majd átmegy Bánátba. Egy viszontagságos, háborús esztendő elmúltával, 1942 novemberében Zsarko Zrenjanin — már erősen készülődve, hogy Bihacsra induljon, az ellenállási szervezet alakuló ülésére — egy napon a bánáti Pavlics nevű faluban tartózkodott. Erről tudomást szerzett az ellenség felderítő szolgálata, november 4-én körülfogták azt a házat, ahol Zrenjanin tartózkodott, és többórás tűzharc után a tartományi párt- bizottság titkára életét vesztette. Emlékét kegyelettel ápolja az utókor. A Békés Megyei Tanács nemzetiségi bizottsága Bóka Mihályné elnökletével tegnap ülésezett Telekgerendáson, ahol Varga Andrásné vezető óvónő jól sikerült szlovák bemutató foglalkozást tartott. Ezután tájékoztatásul elmondta, hogy a gyerekek október 1-től tanulják ezt a nyelvet, s egy hónap után már teljesen szlovákul beszélgetnek az adott témáról. Hetente két nemzetiségi nap van az intézményben, ami a korábbi két órához képest nagy előrelépést jelent. Egyébként Békés megyében több mint 800 óvodás tanulja a szlovák nyelvet. Gondot okoz, hogy kevés a szlovák nyelvi nevelő. A tapasztalatok szerint az óvodában megtanult anyagot (verseket, dalokat, mondókákat és meséket) jól tudják hasznosítani iskoláskorban. A Békés megyei szlovákul nevelő-oktató óvónők rendszeres bel- és külföldi továbbképzéseken vesznek részt. Sőt, a hároméves kísérlet alapján elkészítettek egy programtervezetet, amelyet már ma is használnak, s ez a mű jövőre jelenik meg nyomtatásban. A második napirendi pontban Tóth Mihály, a bizottság titkára a nemzetiségi kongresszusok határozatainak időarányos végrehajtására vonatkozó tapasztalatokat ismertette. Az alapvető célkitűzésekkel kapcsolatosan megemlítette, hogy tovább kell erősíteni a nemzetiségi tudatot. Az anyanyelv oktatása és ápolása végett szükség van új programok és módszerek bevezetésére. Például jó lenne videót használni a nyelvoktatásban. A nemzetiségi lakosság részére sugárzott tévéadások idejét célszerű lenne meghosszabbítani. A hozzászólások között elhangzott, hogy az ilyen jellegű műsorokat ne csak az URH-n, hanem a Kossuth, illetve a Petőfi rádióban is lehessen hallgatni. Többen elismerően szóltak a hagyománnyá vált megyei nemzetiségi klubtalálkozók jelentőségéről. Viszont a gyakorlat indokolja, hogy más szervek is kapcsolódjanak be a szervező munkába. —y —n Télre készül a közúti igazgatóság Az országos közúthálózat Békés megyei útjain az idei téli üzemeltetési feladatok egyeztetésére, azok ismertetésére került sor tegnap, szerdán délelőtt Békéscsabán, a Szolnoki Közúti Igazgatóság koordinációs üzem- mérnökségén. A hóértekezleten részt vettek a tanácsok képviselői, a közúti fuvarozók, a vasút, a posta szakemberei. Először Máté András, a koordinációs üzemmérnökség főmérnöke adott tájékoztatást a télre való felkészülésről. Mint mondotta, az idei télre is már a nyáron megtörtént a felkészülés. A megye állami úthálózata meghaladja az 1500 kilométert, melyen a KIG-nek kell biztosítani a forgalom zavartalanságát. A sószóró berendezések, a hóeltakarító gépek, a hóvédőművek mennyiségében, minőségében a tavalyival azonosak. Készenlétben áll már 7 hómaró, 22 nehéz hóeke, 26 könnyű hóeke és 21 sószóró gép. Ez a géppark az átlagos téli időjárás adta feladatok megoldására képes. A rendkívüli téli időjárás esetére a mezőgazdasági üzemekkel további 31 gép kölcsönzésére kötöttek bérleti szerződést. A síkosság elleni védekezésben, a hóeltakarításban az elmúlt évekhez hasonlóan elkészítették a fontossági sorrendet. Először a megye főútjain, a fontosabb összekötő utakon, ezt követően pedig az alsóbb rendű utakon indulnak majd el a gépek. ^Kiemelten kezeli a közúti igazgatóság a 44-es, a 46- os, a 47-es, a 443-as és a 444-es számú utakat, valamint a Békéscsaba—Mező- berény, a Békéscsaba—Doboz, a Békéscsaba—Szabad- kígyós—Újkígyós útszakaszt, az Orosháza—Szentesi út megyei szakaszát, valamint a Sarkad—Gyula—Doboz útvonalat. A védekezéshez szükséges sókészlet és érdesítő anyagok már a felhasználás helyszínén vannak. A közúti igazgatóság november 15-től tart ügyeletet. Megyeri Jenő, a Békéscsabai Kertészeti és Köz- tisztasági Vállalat osztályvezetője a megyeszékhelyre vonatkozóan elmondta, hogy Békéscsabán több mint 500 ezer négyzetméter útfelület és 150 ezer négyzetméter járda tisztításáról gondoskodnak. Ezekben a napokban kerülnek a vállalatoknál pontosításra a téli feladatok. A megyeszékhelyen három hóeke és sószóró, négy kisgép és két tolólapos gép vár bevetésre. Pintér László, a KIG osztályvezetője tájékoztatójában elmondta: a lehetőségeik a géppark korszerűsítésére pénzügyi okok miatt nem bővültek. A hóekék méreteit igyekeztek növelni, ezzel javítani hatékonyságukat. Mint mondotta, az idén több útszakaszt kísérletképpen csak mechanikai anyagokkal tesznek járhatóvá. Kiemelte, hogy nem fekete pályát, hanem járható útfelületet igyekeznek biztosítani. A hosszabb útra indulóknak felvilágosítást adnak a békéscsabai koordinációs üzemmérnökségen. Békéscsabán: a Berényi út 132. szám alatt. Telefon: (66) 28-255; telex: 83-374. Gyomaendrődön: az üzem- mérnökségen. Telefon: (67) 31-575. Orosházán: az üzemmérnökségen. Telefon: 40. Sarkadon: az üzstmmér- nökségen. Telefon: 124. — szekeres — Program fertőző sertésbetegségek felszámolására A Minisztertanács határozatára, az ország sertésállományának egyes fertőzőbetegségektől' való mentesítésére központi program kezdődik. Az intézkedéstől egyfelől az állattartás veszteségeinek csökkentése, másfelől a külpiaci, értékesítési feltételek, illetve a hazai ellátás javulása várható. A hazai állategészségügy sikerrel számolta fel a jelentős veszteséget okozó Brucellózis-betegséget ; a program keretében továbbra is fönntartják ezt az állapotot. Ä felszámolás következő két állomása: az úgynevezett Aujeszky-betegség és a Lep- tospirózis. Mindkét betegség jelentős számú vetélést okoz a telepeken, és magas a halvaszületések száma, a fiatal állomány elhullása is. A program keretében fokozatosan lecserélik az állattelepek fertőzött állományát, helyükre egészséges utódok kerülnek. A gazdaságok számára jó lehetőséget kínál, hogy máris 50 ezer anyakoca mentes a Brucellózistól, az Aujeszky-betegségtől, illetve a Leptospirózistól. A kormány jövőre 150 millió forintot fordít a mentesítési program támogatására, természetesen maguk a gazdaságok is jelentős összegeket áldoznak e célra. A mentesítési program 1987. január 1-én kezdődik. Mindazok a mezőgazdasági nagyüzemek, amelyek vállalkoznak a szakmai teendők ellátására, fertőzött kocáik egészségesekkel történő cseréjéhez állatonként 2500 forint támogatást kapnak. Mindazok az üzemek, amelyek betegségtől mentes hí- zóállománnyal rendelkeznek, az értékesítésre leadott vágósertések minden kilója után 1 forint felárt kapnak.
