Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-22 / 275. szám

NÉPÚJSÁG 1986. november 22,, szombat Tízéves a szegedi stúdió Afféle kis há­zi ünnepségre jöttek össze tegnap a sze­gedi tévések. Már aki meg tudott jelenni, hisz a stúdióban dolgozók egy része még ilyenkor, je­les évfordulón is munkában volt. Jeles volt az alkalom, mert éppen tíz esztendeje hozták létre Szegeden a Magyar Televízió körzeti stúdióját. A megemlékezés­hez székekkel rakták tele a stúdiót — mert hol másutt is legyen egy tévé tanácster­me, mint a stúdióban —, ahol munkatársaik, barátaik és más vendégeik — közöt­tük szűkebb hazánk képvise­letében Várai Mihályné, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője — körében em­lékeztek az egy évtizedes szegedi tévés múltra. Regős Sándor stúdióveze­tőnek ünnepi beszédében volt miről megemlékeznie, hisz a kezdetektől napjain­kig hosszú, néha keservesen nehéz, de sikeres utat jártak be. A legelső, mindenkit le- izzasztó adások a szegedi sportcsarnok öltözőiben és irodáiban „albérlőként” el­töltött hét kemény esztendő ma már hőskornak számít. A szegedi stúdió hároméves új székháza, a régi, majd húszesztendős technika mel­lett a legmodernebb, világ- színvonalú tévés eszközök pedig már a mostani valósá­got jelentik. Mint ahogy a szívvel-lélekkel végzett munka, az állandó szellemi készültség és a Dél-Alföldön — meg a nívódíjak bizony­sága szerint a régión túl — kivívott tekintély is. Az ün­nepségen megjelent dr. Kor- nidesz Mihály, a Magyar Te­levízió elnöke is, ezt az el­hivatottságot emelte ki hoz­zászólásában, majd a stúdió jövőjéről a helyi televíziózás növekvő jelentőségéről be­szélt. Ez utóbbit mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy jövőre már nemcsak a dél-alföldi megyékben néz­hetik a szegedi adást, ha­nem mindenütt az ország­ban, mert Budapestről sugá­rozzák központi program­ként. A házi ünnepség befe­jezéseként kitüntetéseket és jutalmakat adtak át. Ülésezett a HNF megyei bizottsága Tegnap ülést tartott a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottsága Békéscsabán. Az el­ső napirendi pontban dr. Szepesi Ildikó tanár, a tár­sadalompolitikai munkabi­zottság tagja ismertette, mi­lyen a családi nevelés hely­zete megyénk középfokú ok­tatási intézményeiben. A következő téma előadó­ja Kaposvári László MPEB- elnök volt, aki a HNF me­gyei pénzügyi ellenőrző bi­zottságának 1986. évi tapasz­talatairól beszélt. A bejelen­tésekben egyebek között dr. Luczi József, a megyei ta­nács osztályvezető-helyettese a póttanácstagok szerepéről, feladatairól tájékoztatta a testületet, amely egyúttal el­fogadta azt a javaslatot, hogy a HNF megyei bizott­sága a tanácstagok és a pót­tanácstagok tevékenységének megtárgyalását 1987 első ne­gyedévében tűzze napirend­re. —y —n A 90 éves tanítónő 1896. Akkor született Eszes Ilona, pontosan kilencven esz­tendővel ezelőtt, november 21-én. Dombegyházán él, és itt tanított 43 éven át. A tanítóképzőt Kiskunfélegyhá­zán végezte 1914-ben. A diploma kézhezvétele után a dombegyházi Hermina ! ma­jorba került, és évente 200 gyereket vezetett be a szá­mok és a betűk birodalmá­ba. Nagy tisztelettel és ámu­lattal figyeltük tegnap a 90 éves tanítónő szavait. Szel­lemi frissessége lenyűgözött. Olyan pontosan emlékszik a régmúltra, hogy elszégyell­tem magam, vajon miként lehetséges, hogy sokan egy­két évvel ezelőtt történtekre sem emlékszünk vissza? A látogatók, tisztelgők percenként nyitották az aj­tót, de köszöntésük között akadt néhány perc, hogy faggassuk az ünnepeltet, aki láthatóan szívesen, örömmel beszélt a múltról. — Az édesapám is, a hú­gom is pedagógusok voltak, itt Dombegyházán. A bá­tyám pedig a község orvosa volt. — Jut eszembe erről, jár-e Ilonka nénihez orvos? — Jár bizony. De csak kéthetenként. Akkor is csak azért, hogy a vérnyomásom megmérje, meg a szívem megnézze, nem rakoncátlan- kodik-e? Szerencsém van, mert jól érzem magam, és koromhoz képest egészséges vagyok. — Elmondaná, hogy telik el egy napja? — Fél 8, 8 óra körül ke­lek. Addigra megérkezik a gondozónőm, aki begyújt, kitakarít, s akit a tanácsnak köszönhetek. Felöltözök, meg­reggelizek. Aztán újságokat olvasok. Meglocsolgatom a virágaimat, letörlöm a port, s ez a tevékenység kellőképp kifáraszt. Így hát azután pi­henek, ebédelek és lefek­szem. 3 óra körül kelek fel, olvasgatok és rejtvényt fej­tek. Ez a kedvenc szórakozá­som. Korán vacsorázom, jó az étvágyam. Este televíziót nézek. Közben újabb vendégek érkeznek. Hatalmas ajándék- kosárral jött a nagyközség tanácselnöke, Csizmadia Já­nos, mögötte az általános is­kola vezetői, úttörői és Ilon­ka néni körzeti orvosa. Vi­rágcsokrokkal és különböző ajándékokkal köszöntötték a jó egészségnek örvendő 90 esztendős tanító nénit... Bú­csúzóul mi is azt kívánjuk: köszönthessük Ilonka nénit a 100. születésnapján. Béla Vall Fotó: Kovács Erzsébet Az MSZMP Központi Bizottságának határozata (Folytatás az 1. oldalról) Az energetikai és alapanyagipar egyes területein folytatni kell a gazdaságtalan kapacitások leállítását, a munkaerő át­csoportosítását. A feldolgozóipar, ezen belül a fejlett techni­kát megtestesítő elektronikai szakágazatok, a gyógyszeripar, a műanyag-feldolgozás, a járműipar és a mezőgazdasági gépgyártás termelése az átlagot meghaladó mértékben emel­kedjen. Lehetővé kell tenni az eszközök ésszerű átcsoporto­sítását is a gazdaságtalanul termelő vállalatoktól. Általában gondoskodni kell arról, hogy a rendelkezésre álló termelési kapacitásokat a népgazdasági céljainknak megfelelően maxi­málisan hasznosítsák. A mezőgazdasági termékek termelésének az ideihez ké­pest 4,5—5,5 százalékos növekedését kell előirányozni. A ter­melés szerkezete rugalmasan igazodjon a minőségi követel­ményekhez és az exportlehetőségekhez. Az ideinél nagyobb gabonatermést szükséges elérni. Emelkedjen az, állattenyész­tés színvonala. Növekedjen a vágósertés- és vágóbaromfi- termelés. A sertés- és juhállomány növekedése járjon együtt a tenyészállomány minőségi cseréjének meggyorsításával. Az élelmiszeripar növelje a magas fokon feldolgozott és jó mi­nőségű termékek arányát, és csökkentse a termelés fajlagos költségeit. Az építőipar legfontosabb feladata a lakásépítés minősé­gének és ütemességének, valamint gazdaságosságának javí­tása. Fokozni kell a munka szervezettségét, emelni az irányí­tó és vezetői munka színvonalát. A termelő infrastruktúra területén a meglevő kapacitások jobb kihasználásával kell a termelés és a lakosság szükségle­teit kielégíteni. Nagy figyelmet kell fordítani a távközlési há­lózat rekonstrukcióval egybekötött fejlesztésére, az áruszál­lítások ésszerű szervezésére. A természeti környezetet óvni kell, az ezt szolgáló rendelkezéseket szigorúan be kell tartani. A beruházási eszközöket elsősorban a termelés és az azt közvetlenül szolgáló infrastruktúra korszerűsítésére, a jöve­delemtermelő képesség növelésére kell felhasználni, ideértve a hitelnyújtást és az alapjuttatást, is. A népgazdaság beru­házási ráfordításaiban növekedjen a technológiai korszerűsí­tést szolgáló vállalati beruházások aránya. A termelés, a jövedelmek és az árak megfelelő összehan­golásával biztosítani kell az 1985—1986. évi életszínvonal stabilizálását és az életkörülmények szerény javítását. Gon­doskodni kell a lakosság kiegyensúlyozott áruellátásáról. Az egyes dolgozók, kollektívák jövedelmének alakulása teljesít­ményükkel arányos legyen. Béremelésre mindenütt csak a már elért eredmények alapján, az anyagi fedezet megterem­tését követően, differenciáltan kerüljön sor. A gazdaságo­san termelő vállalatoknál az átlagosnál nagyobb béremelésre, a foglalkoztatottság növelésére legyen lehetőség; az alacsony jövedelmezőségű, teljesítményeiket nem vagy alig növelő vállalatok a bérek szinten tartására, illetve mérséklésére, ésszerű létszámgazdálkodásra kényszerüljenek. A jó munka­hely legyen megbecsült érték a dolgozók számára. 1987-ben a külkereskedelemre is növekvő feladatok vár­nak. A külkereskedelmi vállalatok javítsák együttműködésü­ket a termelőkkel. Törekedjenek a piaci lehetőségek jobb kihasználására, új piacok megszerzésére, a külkereskedelmi és kooperációs tevékenység javítására. A rubelviszonylatú kereskedelemben bővülő és kiegyenlített áruforgalomra kell törekedni. A nem rubelelszámolású áruforgalom egyenlegé­ben 1986-hoz képest határozott javulást kell elérni. 3. A csaknem két évtizede bevezetett gazdaságirányítási rendszerünk működőképes, folyamatosan fejlődik, a gazda­ságra és a társadalmi életre gyakorolt hatása összességében kedvező. A megtett útra visszatekintve, a tapasztalatokat ér­tékelve megállapítható, hogy a reform bevezetésekor sem a központi irányító szervek, sem a gazdálkodó szervezetek nem voltak megfelelően felkészülve az új követelményekből fa­kadó feladatokra'. Ezt a gyengeségünket , még a mai napig sem sikerült teljesen felszámolni. A kongresszus határozatának végrehajtása, a VII. ötéves és az 1987. évi terv céljainak alátámasztása szükségessé teszi, hogy a gazdaságirányítás átfogó továbbfejlesztéséről szóló 1984 áprilisi központi bizottsági állásfoglalásban kijelölt fel­adatok végrehajtása meggyorsuljon. — A szabályozó rendszer segítse elő, hogy a vállalatok jövedelmezőségükkel arányosan gyorsabban fejlődjenek. Az árrendszer fejlesztésével is biztosítani kell, hogy a nyereség a valódi teljesítményt fejezze ki. Gátat kell vetni az indoko­latlan áremelésből, költségvetési támogatásból származó vál­lalati nyereségnövekedésnek. Olyan kereset- és bérszabályo­zást kell alkalmazni, amely biztosítja a teljesítmények és a jövedelemkiáramlás összhangját, elősegíti a munkaerő ész­szerű átcsoportosulását, a hatékonyabb munkaerő-gazdál­kodást. A bértömeg-gazdálkodást és a létszámot mérséklő más megoldásokat fokozatosan általánossá kell tenni. A szükséges munkaerő-átcsoportosítást központi intézkedések­kel és eszközökkel is segíteni kell. — A jogi szabályozás is kövesse a fejlődést, és segítse a gazdasági munkát. Szűnjön meg a túlszabályozás. A gazda­sági kötelezettségeket rögzítő szerződéseket be kell tartani és be kell tartatni. Az ellenőrzés a társadalmi-gazdasági élet minden területén tárja fel a szabálytalanságokat. A törvé­nyes előírások megsértését az eddiginél következetesebb fe­lelősségre vonás kövesse. — A gazdaságirányításban erősíteni kell a hitel- és a pénz­ügyi eszközök szerepét. A Magyar Nemzeti Bank pénzkibo­csátási és devizamonopóíiuma változatlanul fennmarad. A működésüket 1987. január elsejével megkezdő kereskedelmi bankok tevékenységüket rugalmasan végezzék, és azt az üz­leti, jövedelmezőségi megfontolások vezéreljék. —- Elő kell készíteni egy új vállalati és személyi jövede­lemadó-rendszer bevezetését. A vállalatoknál olyan adórendszert kell alkalmazni, amely a jelenleginél egyszerűbb, jobban megfelel mind a vállalati önállóságnak, mind pedig a szükséges jövedelemközpontosí­tás szempontjainak. A személyi jövedelemadó-rendszer érvényesítse az igazsá­gos közteherviselés elvét. Bevezetése ne csökkentse a bérből és fizetésből élők főállásból származó nettó keresetét, ne gá­tolja a teljesítmény növelését. — A szociálpolitikában végre kell hajtani azokat a korsze­rűsítő és módosító lépéseket, amelyek biztosítják, hogy az egyes juttatások, szolgáltatások jobban igazodjanak a szociá­lis helyzethez és a tényleges rászorultsághoz. Bővüljön a he­lyi állami szervek szociális tevékenysége. II. Á Központi Bizottság hangsúlyozza: legfontosabb feladat az elfogadott gazdaságpolitikai célok és tervelőirányzatok megvalósítását szolgáló szemléleti és cselekvési egység meg­teremtése, a társadalmi aktivitás kibontakoztatása. Az egész társadalomban nagyobb rendre és fegyelemre van szükség. Ehhez elengedhetetlen a pártfegyelem erősítése, az ellenőrzés, a számonkérés rendszeressé tétele, a központi és a helyi irányító szervek, illetve vezetőik felelősségének hatá­rozottabb érvényesítése. A politikai, az állami és a társadal­mi intézmények mindegyike adjon meg minden támogatást a gazdasági munka megjavításához, a fejlődés élénkítését szolgáló erőfeszítésekhez. 1. A párt társadalmunknak, a szocialista építőmunkának elismert vezető ereje, ezért népünk most is elvárja, hogy utat és példát mutasson az időszerű gazdasági feladatok megoldásában. Előrehaladásunknak alapvető feltétele a párt és a tömegek közötti bizalom, a párt és a nép egysége. A Központi Bizottság és végrehajtó szerveinek legfontosabb feladata a gazdaságpolitika stratégiai céljainak meghatáro­zása, a végrehajtás irányítása és ellenőrzése. A budapesti és a megyei pártbizottságok tevékenységében kapjon nagyobb hangsúlyt a gazdaságpolitika képviselete, elfogadtatása, he­lyi érvényesítése és a mozgósítás a végrehajtásra. A területi, vállalati, szövetkezeti és intézményi pártszervek és -szerve­zetek legfontosabb feladata a politika, s azon belül a gazda­ságpolitika képviselete. Munkájuk mércéje, hogy tevékeny­ségi területükön milyen hatásfokkal tudják segíteni a gaz­daságpolitika gyakorlati megvalósítását. Az eredményes munka fontos feltétele a káderpolitikai el­vek érvényesítése. A Központi Bizottság végrehajtó szervei, a pártszervek és -szervezetek kezdeményezzék a gazdasági feladatok sikeres megoldását biztosító személyi feltételek megteremtését. Következetesen lépjenek fel azért, hogy a vezetők munkájában az önállóság megfelelő felelősséggel pá­rosuljon. Ne tűrjék el a káder- és személyzeti munkában az elvtelenséget, az igénytelenséget, á szubjektivizmust. 2. Növelni kell a Minisztertanácsnak a gazdaság irányí­tásában, a fő folyamatok összehangolásában, az országos ten­nivalók konkrét meghatározásában, az akadályok elhárítá­sában, a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzésében be­töltött szerepét, felelősségét. Munkájában erősítse a testületi jelleget és a személyi felelősséget, fordítson különös figyel­met a távlati és a napi feladatok összehangolt megoldására. A kormánynak és irányító szerveinek fontos feladata, hogy gondoskodjanak a VII. ötéves tervben előirányzott szerke­zetátalakító és hatékonyságnövelő központi gazdaságfejlesz­tési programok, többek között az elektronizáció, a gyógyszer- és növényvédőszer-gyártás, az energiaracionalizálás, a hulla­dék- és másodlagos anyagfelhasználás .programjának meg­valósításáról. Átgondolt intézkedéseket kell tenni a költségvetési intéz­mények, intézetek gazdálkodásának javítására, szervezeti rendszerének korszerűsítésére. A meglevő eszközök célszerű felhasználásával arra kell törekedni, hogy feladataikat — kevesebb létszámmal, takarékosabb gazdálkodással — az ed­diginél színvonalasabban lássák el. A becsületesen élő és dolgozó túlnyomó többség segítségé­vel, a törvényes eszközök alkalmazásával határozottan kell vedeni a társadalmi tulajdont, felelősségre kell vonni a mun­kájukat elhanyagoló, a kisebb és a nagyobb közösségeket megkárosító, a törvényeket, szocialista normáinkat megsértő személyeket. Ez összehangoltabb politikai, gazdasági, jogi és hatósági tevékenységet és demokratikus ellenőrzést igényel. 3. A tanácsok gazdálkodásának korszerűsítése növelte ön­állóságukat, felelősségüket, önkormányzati lehetőségeiket. A tanácsok gondoskodjanak arról, hogy az irányításuk, il­letve a felügyeletük alá tartozó vállalatok a gazdaságpoliti­kai célokkal összhangban javítsák gazdálkodásukat, termelé­sük, szolgáltatásaik igazodjanak a lakosság igényeihez. Az ügyintézést egyszerűsíteni, szakszerűségét, gyorsaságát fokoz­ni kell. Ugyanakkor legyen következetesebb a hatósági jog­körök gyakorlása, valamint az ellenőrzés. A választott tes­tületek rendszeresen ellenőrizzék a végrehajtó szervek és a szakapparátus tevékenységét. 4. A vállalatok éljenek a nagyobb önállósággal, a gazdasá­gi szabályozás adta lehetőségekkel. Az új vállalatvezetési formákban gazdálkodó szervezetek­nél a vállalati tanácsok a fő figyelmet fordítsák a rendelte­tés szerinti működés kialakítására, a szocialista tulajdonnal való hatékony gazdálkodásra, a munkáltatói jogok ésszerű gyakorlására, az igazgató hatáskörének és felelősségének ér­vényesítésére. A vezető testületeket meg kell óvni a formá­lis, bürokratikus, öncélú munkától. A vállalatok, szövetkezetek gazdálkodásának eredményes­ségét mindenekelőtt a főmunkaidőben végzett tevékenység határozza meg. Továbbra is szükség van a népgazdasági ér­deket szolgáló, a vállalat hatékony, gazdaságos működését kiegészítő, kisegítő tevékenységekre. Meg kell követelni a törvényes előírások szerinti munkát; az állami szervek, a vállalatok, a szövetkezetek vezető testületéi lépjenek fel a negatív jelenségekkel szemben. 5. A sajtó, a tömegtájékoztatás dolgozói mindennapi mun­kájukkal szolgálják társadalmi, gazdasági programunk vég­rehajtását. Cikkeikben, műsoraikban ismertessék, képviseljék és magyarázzák a párt álláspontját, a kormány intézkedéseit, terjesszék az előremutató tapasztalatokat, vitatkozzanak a téves nézetekkel, és bírálják a politikánkkal ellentétes gya­korlatot. * * * A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, a kom­munistákat, párton kívüli szövetségeseinket, a szocializmus híveit, a társadalmi és tömegszervezeteket — mindenekelőtt a szakszervezeteket és a Kommunista Ifjúsági Szövetséget —, a vállalati tanácsokat, a vállalatok vezetőit, a dolgozó kol­lektívákat, hogy a XIII. kongresszus határozatainak végre­hajtását, az idei és az 1987. évi terv teljesítését minden ter­melőegységben és munkahelyen következetesen támogassák. A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy a rendel­kezésre álló erőforrások jó hasznosításával, a fegyelmezett munkával meggyorsíthatjuk gazdasági előrehaladásunkat, biztos alapot teremthetünk az életszínvonal további javításá­hoz, népünk boldogulásához.

Next

/
Thumbnails
Contents