Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-22 / 275. szám

NÉPÚJSÁG

1986. november 22,, szombat

Tízéves

a szegedi stúdió

Afféle kis házi ünnepségre jöttek össze tegnap a szegedi tévések. Már aki meg tudott jelenni, hisz a stúdióban dolgozók egy része még ilyenkor, jeles évfordulón is munkában volt. Jeles volt az alkalom, mert éppen tíz esztendeje hozták létre Szegeden a Magyar Televízió körzeti stúdióját. A megemlékezéshez székekkel rakták tele a stúdiót — mert hol másutt is legyen egy tévé tanácsterme, mint a stúdióban —, ahol munkatársaik, barátaik és más vendégeik — közöttük szűkebb hazánk képviseletében Várai Mihályné, a megyei pártbizottság osztályvezetője — körében emlékeztek az egy évtizedes szegedi tévés múltra.

Regős Sándor stúdióvezetőnek ünnepi beszédében volt miről megemlékeznie, hisz a kezdetektől napjainkig hosszú, néha keservesen nehéz, de sikeres utat jártak be. A legelső, mindenkit le- izzasztó adások a szegedi

sportcsarnok öltözőiben és irodáiban „albérlőként” eltöltött hét kemény esztendő ma már hőskornak számít. A szegedi stúdió hároméves új székháza, a régi, majd húszesztendős technika mellett a legmodernebb, világ- színvonalú tévés eszközök pedig már a mostani valóságot jelentik. Mint ahogy a szívvel-lélekkel végzett

munka, az állandó szellemi készültség és a Dél-Alföldön — meg a nívódíjak bizonysága szerint a régión túl — kivívott tekintély is. Az ünnepségen megjelent dr. Kor- nidesz Mihály, a Magyar Televízió elnöke is, ezt az elhivatottságot emelte ki hozzászólásában, majd a stúdió jövőjéről a helyi televíziózás növekvő jelentőségéről beszélt. Ez utóbbit mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy jövőre már nemcsak a dél-alföldi megyékben nézhetik a szegedi adást, hanem mindenütt az országban, mert Budapestről sugározzák központi programként. A házi ünnepség befejezéseként kitüntetéseket és jutalmakat adtak át.

Ülésezett a HNF megyei bizottsága

Tegnap ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága Békéscsabán. Az első napirendi pontban dr. Szepesi Ildikó tanár, a társadalompolitikai munkabizottság tagja ismertette, milyen a családi nevelés helyzete megyénk középfokú oktatási intézményeiben.

A következő téma előadója Kaposvári László MPEB- elnök volt, aki a HNF megyei pénzügyi ellenőrző bizottságának 1986. évi tapasztalatairól beszélt. A bejelentésekben egyebek között dr. Luczi József, a megyei tanács osztályvezető-helyettese a póttanácstagok szerepéről, feladatairól tájékoztatta a testületet, amely egyúttal elfogadta azt a javaslatot, hogy a HNF megyei bizottsága a tanácstagok és a póttanácstagok tevékenységének megtárgyalását 1987 első negyedévében tűzze napirendre.

—y —n

A 90 éves tanítónő

1896. Akkor született Eszes Ilona, pontosan kilencven esztendővel ezelőtt, november 21-én. Dombegyházán él, és itt tanított 43 éven át. A tanítóképzőt Kiskunfélegyházán végezte 1914-ben. A diploma kézhezvétele után a dombegyházi Hermina ! majorba került, és évente 200 gyereket vezetett be a számok és a betűk birodalmába.

Nagy tisztelettel és ámulattal figyeltük tegnap a 90 éves tanítónő szavait. Szellemi frissessége lenyűgözött. Olyan pontosan emlékszik a régmúltra, hogy elszégyelltem magam, vajon miként lehetséges, hogy sokan egykét évvel ezelőtt történtekre sem emlékszünk vissza?

A látogatók, tisztelgők percenként nyitották az ajtót, de köszöntésük között akadt néhány perc, hogy faggassuk az ünnepeltet, aki láthatóan szívesen, örömmel beszélt a múltról.

— Az édesapám is, a húgom is pedagógusok voltak, itt Dombegyházán. A bátyám pedig a község orvosa volt.

— Jut eszembe erről, jár-e Ilonka nénihez orvos?

— Jár bizony. De csak kéthetenként. Akkor is csak azért, hogy a vérnyomásom megmérje, meg a szívem megnézze, nem rakoncátlan- kodik-e? Szerencsém van, mert jól érzem magam, és koromhoz képest egészséges vagyok.

— Elmondaná, hogy telik el egy napja?

— Fél 8, 8 óra körül kelek. Addigra megérkezik a gondozónőm, aki begyújt, kitakarít, s akit a tanácsnak köszönhetek. Felöltözök, megreggelizek. Aztán újságokat olvasok. Meglocsolgatom a virágaimat, letörlöm a port, s ez a tevékenység kellőképp kifáraszt. Így hát azután pihenek, ebédelek és lefekszem. 3 óra körül kelek fel, olvasgatok és rejtvényt fejtek. Ez a kedvenc szórakozásom. Korán vacsorázom, jó az étvágyam. Este televíziót nézek.

Közben újabb vendégek érkeznek. Hatalmas ajándék- kosárral jött a nagyközség tanácselnöke, Csizmadia János, mögötte az általános iskola vezetői, úttörői és Ilonka néni körzeti orvosa. Virágcsokrokkal és különböző ajándékokkal köszöntötték a jó egészségnek örvendő 90 esztendős tanító nénit... Búcsúzóul mi is azt kívánjuk: köszönthessük Ilonka nénit a 100. születésnapján.

Béla Vall Fotó: Kovács Erzsébet

Az MSZMP Központi Bizottságának határozata

(Folytatás az 1. oldalról)

Az energetikai és alapanyagipar egyes területein folytatni kell a gazdaságtalan kapacitások leállítását, a munkaerő átcsoportosítását. A feldolgozóipar, ezen belül a fejlett technikát megtestesítő elektronikai szakágazatok, a gyógyszeripar, a műanyag-feldolgozás, a járműipar és a mezőgazdasági gépgyártás termelése az átlagot meghaladó mértékben emelkedjen. Lehetővé kell tenni az eszközök ésszerű átcsoportosítását is a gazdaságtalanul termelő vállalatoktól. Általában gondoskodni kell arról, hogy a rendelkezésre álló termelési kapacitásokat a népgazdasági céljainknak megfelelően maximálisan hasznosítsák.

A mezőgazdasági termékek termelésének az ideihez képest 4,5—5,5 százalékos növekedését kell előirányozni. A termelés szerkezete rugalmasan igazodjon a minőségi követelményekhez és az exportlehetőségekhez. Az ideinél nagyobb gabonatermést szükséges elérni. Emelkedjen az, állattenyésztés színvonala. Növekedjen a vágósertés- és vágóbaromfi- termelés. A sertés- és juhállomány növekedése járjon együtt a tenyészállomány minőségi cseréjének meggyorsításával. Az élelmiszeripar növelje a magas fokon feldolgozott és jó minőségű termékek arányát, és csökkentse a termelés fajlagos költségeit.

Az építőipar legfontosabb feladata a lakásépítés minőségének és ütemességének, valamint gazdaságosságának javítása. Fokozni kell a munka szervezettségét, emelni az irányító és vezetői munka színvonalát.

A termelő infrastruktúra területén a meglevő kapacitások jobb kihasználásával kell a termelés és a lakosság szükségleteit kielégíteni. Nagy figyelmet kell fordítani a távközlési hálózat rekonstrukcióval egybekötött fejlesztésére, az áruszállítások ésszerű szervezésére. A természeti környezetet óvni kell, az ezt szolgáló rendelkezéseket szigorúan be kell tartani.

A beruházási eszközöket elsősorban a termelés és az azt közvetlenül szolgáló infrastruktúra korszerűsítésére, a jövedelemtermelő képesség növelésére kell felhasználni, ideértve a hitelnyújtást és az alapjuttatást, is. A népgazdaság beruházási ráfordításaiban növekedjen a technológiai korszerűsítést szolgáló vállalati beruházások aránya.

A termelés, a jövedelmek és az árak megfelelő összehangolásával biztosítani kell az 1985—1986. évi életszínvonal stabilizálását és az életkörülmények szerény javítását. Gondoskodni kell a lakosság kiegyensúlyozott áruellátásáról. Az egyes dolgozók, kollektívák jövedelmének alakulása teljesítményükkel arányos legyen. Béremelésre mindenütt csak a már elért eredmények alapján, az anyagi fedezet megteremtését követően, differenciáltan kerüljön sor. A gazdaságosan termelő vállalatoknál az átlagosnál nagyobb béremelésre, a foglalkoztatottság növelésére legyen lehetőség; az alacsony jövedelmezőségű, teljesítményeiket nem vagy alig növelő vállalatok a bérek szinten tartására, illetve mérséklésére, ésszerű létszámgazdálkodásra kényszerüljenek. A jó munkahely legyen megbecsült érték a dolgozók számára.

1987-ben a külkereskedelemre is növekvő feladatok várnak. A külkereskedelmi vállalatok javítsák együttműködésüket a termelőkkel. Törekedjenek a piaci lehetőségek jobb kihasználására, új piacok megszerzésére, a külkereskedelmi és kooperációs tevékenység javítására. A rubelviszonylatú kereskedelemben bővülő és kiegyenlített áruforgalomra kell törekedni. A nem rubelelszámolású áruforgalom egyenlegében 1986-hoz képest határozott javulást kell elérni.

3. A csaknem két évtizede bevezetett gazdaságirányítási rendszerünk működőképes, folyamatosan fejlődik, a gazdaságra és a társadalmi életre gyakorolt hatása összességében kedvező. A megtett útra visszatekintve, a tapasztalatokat értékelve megállapítható, hogy a reform bevezetésekor sem a központi irányító szervek, sem a gazdálkodó szervezetek nem voltak megfelelően felkészülve az új követelményekből fakadó feladatokra'. Ezt a gyengeségünket , még a mai napig sem sikerült teljesen felszámolni.

A kongresszus határozatának végrehajtása, a VII. ötéves és az 1987. évi terv céljainak alátámasztása szükségessé teszi, hogy a gazdaságirányítás átfogó továbbfejlesztéséről szóló 1984 áprilisi központi bizottsági állásfoglalásban kijelölt feladatok végrehajtása meggyorsuljon.

— A szabályozó rendszer segítse elő, hogy a vállalatok jövedelmezőségükkel arányosan gyorsabban fejlődjenek. Az árrendszer fejlesztésével is biztosítani kell, hogy a nyereség a valódi teljesítményt fejezze ki. Gátat kell vetni az indokolatlan áremelésből, költségvetési támogatásból származó vállalati nyereségnövekedésnek. Olyan kereset- és bérszabályozást kell alkalmazni, amely biztosítja a teljesítmények és a jövedelemkiáramlás összhangját, elősegíti a munkaerő észszerű átcsoportosulását, a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást. A bértömeg-gazdálkodást és a létszámot mérséklő más megoldásokat fokozatosan általánossá kell tenni. A szükséges munkaerő-átcsoportosítást központi intézkedésekkel és eszközökkel is segíteni kell.

— A jogi szabályozás is kövesse a fejlődést, és segítse a gazdasági munkát. Szűnjön meg a túlszabályozás. A gazdasági kötelezettségeket rögzítő szerződéseket be kell tartani és be kell tartatni. Az ellenőrzés a társadalmi-gazdasági élet minden területén tárja fel a szabálytalanságokat. A törvényes előírások megsértését az eddiginél következetesebb felelősségre vonás kövesse.

— A gazdaságirányításban erősíteni kell a hitel- és a pénzügyi eszközök szerepét. A Magyar Nemzeti Bank pénzkibocsátási és devizamonopóíiuma változatlanul fennmarad. A működésüket 1987. január elsejével megkezdő kereskedelmi bankok tevékenységüket rugalmasan végezzék, és azt az üzleti, jövedelmezőségi megfontolások vezéreljék.

—- Elő kell készíteni egy új vállalati és személyi jövedelemadó-rendszer bevezetését.

A vállalatoknál olyan adórendszert kell alkalmazni, amely a jelenleginél egyszerűbb, jobban megfelel mind a vállalati önállóságnak, mind pedig a szükséges jövedelemközpontosítás szempontjainak.

A személyi jövedelemadó-rendszer érvényesítse az igazságos közteherviselés elvét. Bevezetése ne csökkentse a bérből és fizetésből élők főállásból származó nettó keresetét, ne gátolja a teljesítmény növelését.

— A szociálpolitikában végre kell hajtani azokat a korszerűsítő és módosító lépéseket, amelyek biztosítják, hogy az egyes juttatások, szolgáltatások jobban igazodjanak a szociális helyzethez és a tényleges rászorultsághoz. Bővüljön a helyi állami szervek szociális tevékenysége.

II.

Á Központi Bizottság hangsúlyozza: legfontosabb feladat az elfogadott gazdaságpolitikai célok és tervelőirányzatok megvalósítását szolgáló szemléleti és cselekvési egység megteremtése, a társadalmi aktivitás kibontakoztatása.

Az egész társadalomban nagyobb rendre és fegyelemre van szükség. Ehhez elengedhetetlen a pártfegyelem erősítése, az ellenőrzés, a számonkérés rendszeressé tétele, a központi és a helyi irányító szervek, illetve vezetőik felelősségének határozottabb érvényesítése. A politikai, az állami és a társadalmi intézmények mindegyike adjon meg minden támogatást a gazdasági munka megjavításához, a fejlődés élénkítését szolgáló erőfeszítésekhez.

1. A párt társadalmunknak, a szocialista építőmunkának elismert vezető ereje, ezért népünk most is elvárja, hogy utat és példát mutasson az időszerű gazdasági feladatok megoldásában. Előrehaladásunknak alapvető feltétele a párt és a tömegek közötti bizalom, a párt és a nép egysége.

A Központi Bizottság és végrehajtó szerveinek legfontosabb feladata a gazdaságpolitika stratégiai céljainak meghatározása, a végrehajtás irányítása és ellenőrzése. A budapesti és a megyei pártbizottságok tevékenységében kapjon nagyobb hangsúlyt a gazdaságpolitika képviselete, elfogadtatása, helyi érvényesítése és a mozgósítás a végrehajtásra. A területi, vállalati, szövetkezeti és intézményi pártszervek és -szervezetek legfontosabb feladata a politika, s azon belül a gazdaságpolitika képviselete. Munkájuk mércéje, hogy tevékenységi területükön milyen hatásfokkal tudják segíteni a gazdaságpolitika gyakorlati megvalósítását.

Az eredményes munka fontos feltétele a káderpolitikai elvek érvényesítése. A Központi Bizottság végrehajtó szervei, a pártszervek és -szervezetek kezdeményezzék a gazdasági feladatok sikeres megoldását biztosító személyi feltételek megteremtését. Következetesen lépjenek fel azért, hogy a vezetők munkájában az önállóság megfelelő felelősséggel párosuljon. Ne tűrjék el a káder- és személyzeti munkában az elvtelenséget, az igénytelenséget, á szubjektivizmust.

2. Növelni kell a Minisztertanácsnak a gazdaság irányításában, a fő folyamatok összehangolásában, az országos tennivalók konkrét meghatározásában, az akadályok elhárításában, a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzésében betöltött szerepét, felelősségét. Munkájában erősítse a testületi jelleget és a személyi felelősséget, fordítson különös figyelmet a távlati és a napi feladatok összehangolt megoldására.

A kormánynak és irányító szerveinek fontos feladata, hogy gondoskodjanak a VII. ötéves tervben előirányzott szerkezetátalakító és hatékonyságnövelő központi gazdaságfejlesztési programok, többek között az elektronizáció, a gyógyszer- és növényvédőszer-gyártás, az energiaracionalizálás, a hulladék- és másodlagos anyagfelhasználás .programjának megvalósításáról.

Átgondolt intézkedéseket kell tenni a költségvetési intézmények, intézetek gazdálkodásának javítására, szervezeti rendszerének korszerűsítésére. A meglevő eszközök célszerű felhasználásával arra kell törekedni, hogy feladataikat — kevesebb létszámmal, takarékosabb gazdálkodással — az eddiginél színvonalasabban lássák el.

A becsületesen élő és dolgozó túlnyomó többség segítségével, a törvényes eszközök alkalmazásával határozottan kell vedeni a társadalmi tulajdont, felelősségre kell vonni a munkájukat elhanyagoló, a kisebb és a nagyobb közösségeket megkárosító, a törvényeket, szocialista normáinkat megsértő személyeket. Ez összehangoltabb politikai, gazdasági, jogi és hatósági tevékenységet és demokratikus ellenőrzést igényel.

3. A tanácsok gazdálkodásának korszerűsítése növelte önállóságukat, felelősségüket, önkormányzati lehetőségeiket.

A tanácsok gondoskodjanak arról, hogy az irányításuk, illetve a felügyeletük alá tartozó vállalatok a gazdaságpolitikai célokkal összhangban javítsák gazdálkodásukat, termelésük, szolgáltatásaik igazodjanak a lakosság igényeihez. Az ügyintézést egyszerűsíteni, szakszerűségét, gyorsaságát fokozni kell. Ugyanakkor legyen következetesebb a hatósági jogkörök gyakorlása, valamint az ellenőrzés. A választott testületek rendszeresen ellenőrizzék a végrehajtó szervek és a szakapparátus tevékenységét.

4. A vállalatok éljenek a nagyobb önállósággal, a gazdasági szabályozás adta lehetőségekkel.

Az új vállalatvezetési formákban gazdálkodó szervezeteknél a vállalati tanácsok a fő figyelmet fordítsák a rendeltetés szerinti működés kialakítására, a szocialista tulajdonnal való hatékony gazdálkodásra, a munkáltatói jogok ésszerű gyakorlására, az igazgató hatáskörének és felelősségének érvényesítésére. A vezető testületeket meg kell óvni a formális, bürokratikus, öncélú munkától.

A vállalatok, szövetkezetek gazdálkodásának eredményességét mindenekelőtt a főmunkaidőben végzett tevékenység határozza meg. Továbbra is szükség van a népgazdasági érdeket szolgáló, a vállalat hatékony, gazdaságos működését kiegészítő, kisegítő tevékenységekre. Meg kell követelni a törvényes előírások szerinti munkát; az állami szervek, a vállalatok, a szövetkezetek vezető testületéi lépjenek fel a negatív jelenségekkel szemben.

5. A sajtó, a tömegtájékoztatás dolgozói mindennapi munkájukkal szolgálják társadalmi, gazdasági programunk végrehajtását. Cikkeikben, műsoraikban ismertessék, képviseljék és magyarázzák a párt álláspontját, a kormány intézkedéseit, terjesszék az előremutató tapasztalatokat, vitatkozzanak a téves nézetekkel, és bírálják a politikánkkal ellentétes gyakorlatot.

* * *

A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, a kommunistákat, párton kívüli szövetségeseinket, a szocializmus híveit, a társadalmi és tömegszervezeteket — mindenekelőtt a szakszervezeteket és a Kommunista Ifjúsági Szövetséget —, a vállalati tanácsokat, a vállalatok vezetőit, a dolgozó kollektívákat, hogy a XIII. kongresszus határozatainak végrehajtását, az idei és az 1987. évi terv teljesítését minden termelőegységben és munkahelyen következetesen támogassák.

A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy a rendelkezésre álló erőforrások jó hasznosításával, a fegyelmezett munkával meggyorsíthatjuk gazdasági előrehaladásunkat, biztos alapot teremthetünk az életszínvonal további javításához, népünk boldogulásához.