Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-19 / 272. szám
NÉPÚJSÁG 1986. november 19., szerda Vésztőn tartotta ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága Számvetés a munkásőrségnél (Folytatás az 1. oldalról) élelmiszer- és vegyi, egy vas-műszaki raktárház jött létre, és több nagykereskedelmi egység is bővült, korszerűbbé vált. A vendéglátásban a fejlesztés ellenére továbbra is megmaradtak a feszültségek, a területi egyenlőtlenségek. Igen nagy — vállalati, szövetkezeti szinten megoldatlan — gondot jelent néhány vendéglátóipari egység (Csaba Szálló, Komló Szálló, Park Szálló) felújítása, rekonstrukciója. Ami a VII. ötéves tervet illeti, továbbra is kiemelt Miként, de legfőképpen milyen szerepet vállaljon és vállalhat a szakszervezet a fejlődő számítógépes kultúrában? Ez fogalmazódott meg azon a fórumon, amelyet a szakszervezeti hetek keretében rendeztek tegnap az SZMT szervezésében a KSH SZÜV Békés megyei vállalatánál. Nos, a témában a VII. ötéves terv e területének kidolgozásakor az energetikai program megvalósítását a kormány vállalta magára, de jelentős szerepet szánt abban a szakszervezeteknek is. Nevezetesen azt, hogy a társadalmi fogadókészség kialakításában vegyen részt, kövesse és legyen cselekvő részese az érdekvédelmi munkának. Hogy erre miként lehet módot találni, arra nézve több megoldás lehetséges. Erről szólt. dr. Kiss Pál, a SZOT munkatársa. Nem az alkalmazás szervezését kell felvállalni, hanem a bevezetést aktívan támogatni. Szorgalmazni kell a szakirodalom terjesztését, a számítógépes klubok, közösségek létrehozását, támogatását. Az oktatási kereteket megtölteni új tartalommal, felszámolni az informatikai analfabétizmust, hogy feladat az ABC-áruházak, kisáruházak létesítése, a peremkerületek, a kistelepülések, a külterületi lakosok ellátásának javítása. Fontos a tüzép-telepek rekonstrukciójának folytatása, a vendéglátóegységek felújítása, valamint az ágazaton kívüli szervezetek bekapcsolása a kereskedelmi, vendéglátóipari és idegenforgalmi fejlesztésekbe. A végrehajtó bizottság a jelentést a vitában elhangzottakkal együtt elfogadta. A testületi ülés bejelentésekkel ért véget. S. F. gyorsabban emelkedjék a hozzáértők száma, ami ma mindössze a foglalkoztatottak 7 százalékát jelenti. Kapjon nagyobb szerepet e téren a közösségi, a szocialista brigádok vállalása, valamint az önképzés. Ami pedig az érdekvédelmet illeti. Az új igények megjelennek a dolgozóval szemben, s ezzel együtt az ártalmak, a nagyobb idegi megterhelés, a számítógépen otthon dolgozók elszigeteltsége. Megszűnnek munkahelyek, nagyobb az igény az átképzésre, a továbbképzésre, ez megváltoztatja az elhelyezkedés lehetőségeit. S máris megjelenik, átalakul a szakszervezetnek az érdekvédelmi szerepe. A SZOT állásfoglalásában támogatja, s a maga eszközeivel segíti az elektronizá- ció felgyorsítását, hogy a számítógép a neki szánt helyet foglalhassa el a termelésben, az irányításban, az oktatásban. Ezért látogattak el az előadást követően a mozgalmi aktivisták a KSH SZÜV-be, hogy a meglévő nagy-_ és mikroszámítógépes rendszerekkel, a távadatfeldolgozással megismerkedjenek. —ó —a A közelmúltban a Békés megyei parancsnokság alá tartozó közvetlen híradó alegység éves számvetést készített. A vállalatok párt- és gazdasági vezetői tájékoztatást kaptak. Többek között ismertették, hogyan végezték a munkásőrök feladataikat 1986-ban. Ugyanakkor ők is véleményt mondtak a testületi tagok munkahelyi és a magánélettel kapcsolatos tevékenységéről, a termelésben való helytállásról, a közéleti kötelezettségek teljesítéséről. Valyuch Lászlónak, a megyei parancsnokság alosztálya vezetőjének irányításával novemberben tartották meg a híradó alegység éves értékelését. A Kner Nyomda szépen feldíszített klubhelyisége adott otthont a tanácskozásnak, amelyen Szarvas János, a vállalat szociális igazgatója, Percze László párttitkár, valamint az ott működő alegységek parancsnokai vettek részt. Felczán György alegységparancsnok az értékelésben kitért a testület megalakulásának körülményeire, szólt a munkásőrség 30 éves helytállásáról, amikor 1957 márciusában megjelentek az utcákon az első felszerelt egységek. Azóta a munkásőrség a politikai szilárdságon túl jól felkészült, fegyelmezett fegyA Magyar Szállodaszövetség és az utazási irodák az idegenforgalomról és őszi-téli kedvezményes akcióikról tartottak sajtótájékoztatót kedden a MUOSZ székházában. Somogyi Jenő, a Magyar Szállodaszövetség elnöke elmondta, hogy az év eddig eltelt részében 261 millió dollár bevétel származott az idegenforgalomból, 30 százalékkal több, mint tavaly az első háromnegyed évben. A három szállodavállalat csaknem 82 millió dolláros bevételre tett szert, ami 19 százalékkal múlja fölül a tavaly ilyenkori eredményt. Különösen sikeresnek mondható az úgynevezett kongresszusi turizmus, ami egyre jelentőveres testületté kovácsolódott. A híradó alegység, mint a megyei közvetlen alegység kettős alárendeltségben tevékenykedik. Szakma; irányítását a megyei híradó alosztály, más vonatkozásban a békéscsabai Kulich Gyula munkásőregység végzi. Ez évi meghatározott feladatát az alegység jól oldotta meg, végrehajtotta a harcszerű egyéni lőgyakorlatot. Szólt a referátum arról is, hogy túlzottan szakmai centrikusak az alegység tagjai. Kiképzésük során gyakorolták a forgalm; szabályokat, foglalkoztak a készülékek ismeretével és így tovább. A beszámolóban a parancsnok úgy ítélte meg, hogy az alegység személyi állománya a szükséges tudnivalókat jól elsajátította, és kellő jártasságot szerzett szakmai vonatkozásban is. A megbeszélésen részt vett és felszólalt Vérten Sándor munkásőr ezredes, a Munkásőrség Országos Parancsnokság híradó osztályvezetője, a Stromfeld Aurél-díjjal elsőként kitüntetett parancsnok; továbbá Tóth Pál ezredes. megyei parancsnok. Elmondták, hogy az alegységre mindig lehet számítani, és mindenki teljesíti az esküben vállalt kötelezettségét. Back Gyula sebb szerepet játszik a magyar idegenforgalomban. Az idén hatodik alkalommal jelennek meg a hazai idegenforgalmi cégek közösen elő- és utószezoni kedvezményes programokkal. 1981-ben nem érte el a húszat a kedvezményt kínáló szállodák száma, ma már — november elseje és a jövő év áprilisa között — az ország 77 városában, községében. összesen 133 szállodában nyújtanak különféle kedvezményeket. A kedvezményes ajánlatokra 17 magyar utazási iroda és 20 megyei idegenforgalmi hivatal csaknem 400 irodájában, az ország szinte valamennyi jelentősebb településén lehet jelentkezni. Fórum a számítógépről Őszi-téli szállodai kedvezmények Meghökkentő krimi a postán Mindenkiben mirelitbe ment át a vese-velő, mikor az ismeretlen álarcos, kezében pisztollyal, berobbant yi posta ajtaján. Már az is gyanúsnak tűnt, hogy a fejére húzott fekete harisnya itt-ott lyukas volt és szemmel láthatóan büdös is, de az még jobban megdöbbentett mindenkit, hogy a bandita magyarul szólalt meg: — „Félre az útból!” Az egyetlen nyitott ablak mögött ülő nő halálra válton emelte égnek mindkét kezét, de látszott rajta, másra is hajlandó volna, ha tovább erőszakoskodnának vele. A dermedt csendben Hunvolt Nyivákné halkan nyivá- kolta szomszédjának: „Én bizony ilyen lyukas fuszeklit nem hordanék a fejemen.” Csavaros Zuárd újító, aki éppen a 18 százalékos pótadót jött befizetni (s aki mellesleg az 1930 óta hiánycikknek számító 120-as égők importját kiváltó találmányával vált beismertté, és korszakos felfedezését továbbfejlesztendő, már a császárkörte becsavarásánál tartott), halkan szólt vissza: — „Biztos magyar találmány. Rubik csak Made in TJSA-ban gyártat mostanában." Volt, aki az ijedtségtől egy kozmopolita szót akart kiejteni a száján, de félt, hogy az előtte álló lábára esik, és inkább hallgatott. De akkorákat, hogy még Libanonban is meghallották, ahol éppen az 1049-ik, utolsó, komoly tűzszünetet törte meg a fegyverropogás. Az OTP-kölcsön, a bankhitel, a himlóoltási járadék és az adócsalási törlesztés befizetésére váró Leples Móriczban ficánkolni kezdett a tegnapi szardínia. A tehóját szülői engedély nélkül előzetesen leróni akaró nyugdíjas Mezítláb Tódor pedig a hűlt vért darabokban köpködte ki a nyugtalanságtól. — Végre valami szokatlan! — örvendezett magában az ablak mögött lassan magához térő hölgy, aki különben társadalmi tudathasadásban szenvedett a bürokráciától és elfelejtette letenni felemelt kezéből a pecséteket. Izgatottan várta a fejleményeket. — Mit bámul?? — üvöltött rá a gengszter. — Nem..., nem bámulok, csak nem tudom mit tegyek — rebegte most már kissé megszeppentem Úgy elfehéredett, mint a keleten sült tésztaféle, amiket mindig későn küldenek a kistelepülésekre. Közben fél szemmel aggódva az előtte tornyosuló, már bekasszírozott bankókra nézett. — Nyissa ki a többi öt ablakot! — Minek? — kérdezte a hölgy. Ez a buggyant — gondolta magában — nem veszi észre, hogy csak itt van dolta magában — nem veszi észre, hogy itt van a pénz, a többi ablak mögött még munkaerő sincs. — Minek?! — mennydörögte a magáról megfeledkezett fekete fejű (utána villámlott is). — Hát nem látja, hogy ettől az egyetlen nyitott ablaktól a gerslifalva-vandhátr.agykorsági határátkelő-állomásig áll a sor? Azért, hogy gyorsabban haladjon a munka. — Mister Alkapone — tiltakozott angolul a nő, mert nemrég iratkozott be a kezdők tanfolyamára, és különben sem akarta elhinni, hogy szocialista gengszterrel áll szemben — Én utálom azt az átkelőhelyet. Ha volna gukkerom se néznék odáig... — Akkor küldje ide a főnökét! — Azt nem lehet, kérem. A régi postásunk, Nyakigláb Mihály elment a Túró utcába képesítés nélküli dadanéninek, mert ott nem küldözgetik reggelenként sehová. Sőt, ott önállóan ö javasolhat korrekciós iskolába egyéniségüket bontakoztató koraérett elsősjelölteket, akik nem tudtak beilleszkedni az óvoda környezetébe. A főnök szaktárs most társadalmi munkában helyette viszi ki a postai küldeményeket a külterület páratlan oldalára. Holnap a párosra a helyettese hordja majd. Különben is, csak ennél az ablaknál van pénz, miért nyissam ki a többit? Ha erőszakoskodni tetszik, odaadom, aztán majd holnap bemondjuk a személyleírását a Kék Fénybe. — De hát minek néz maga engem!? — tekintett maga köré az álarcos, mintha saját közbiztonságát keresné, majd sztentori hangon dörögte: — Erőszakoskodni akar magával a Radványi Sötét Barna hasába is lyukat beszélő Szabó szomszéd! Én nem rabolni, hanem befizetni jöttem ide! De kinek van annyi ideje, hogy kivárja a sorát? A hajadon azon nyomban megkönnyebbült, s kezében nyomtató lóvá vedlett a sok pecsét, amint kikapkodta az álarcos — nem pisztolyt fogó — markából a hat darab befizetési csekket. S míg a férfi az igazolásokra várt, hátra szólt: — Nincs valakinél egy cigaretta? — Csavaros újító készségesen kínálta meg, mire az álarcos berobbantotta gázpisztoly-öngyújtóját, majd füstölögve távozott ott, ahol bejött. A többiek még mindig elhűlten néztek utána. A feltaláló bosszúsan korholta magát: — „Én nagy dolgokon töröm a fejem, és ilyen egyszerű ötlet soha nem jut az eszembe!” Mukkse Leó, aki gyerekkorában váratlanul beleesett egy akváriumba és azóta mint a halak, csak tá- togni tudott, most végre megszólalt. Egyszerre harminc évet beszélt ki magából: — „Én nem teszem ki magam többé ilyen sokknak. Már az is sok volt, amikor a halak közé merültem. Holnap átutalási befizetési csekket fogok váltani.” Végezetül Nyivákné szólalt meg újra, mint aki nem tud belenyugodni abba, hogy olyan sokáig hallgatott: — „Én akkor se húznék a fejemre ilyen lyukas fuszeklit!” Csak akkor hallgatott el, amikor a nyolcvannyolcadik sorbán- ollótól hozzáig ért a kérdés: — Nincs valakinél véletlenül egy fölösleges lyukas fekete harisnyanadrág?... Holnap szeretnék jegyet váltani a vasútállomáson. Vars» Dezső Ifjúsági munka a szakszervezetekben a mikor a szakszervezetek a maguk ifjúsági munkájáról szólnak, döntenek, akkor tulajdonképpen a mozgalom jövőjével is foglalkoznak. Ennek szellemében foglalkozott a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa és valamennyi iparági, ágazati kongresszus, valamint a szakszervezetek megyei küldöttértekezlete is az ifjúság helyzetével, és ennek szellemében határozta meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsa a közelmúltban feladatait az ifjúsági munka továbbfejlesztése érdekében. Az ifjúsággal való törődés során a szakszervezeti mozgalom az MSZMP KB 1984 októberi állásfoglalását tekinti kiindulópontnak. Az ifjúság helyzetének, körülményeinek, társadalmi, közéleti szerepének és politikai arculatának a párt által adott megyei jellemzése megegyezik a szakszervezetek tapasztalataival. Ezért is szolgál a központi és a megyei állásfoglalás tevékenységünk egészének alapjául. A fiatalság helyzetének vannak olyan tényezői a megyében, melyek különösen kapcsolódnak a szakszervezeti tevékenységhez. Ezekre eddig is figyelmet fordítottunk, s a jövőben még kevésbé hagyhatók számításon kívül mindennapi munkánkban. Több olyan gond és feszültség van napjainkban, ami jelzi, hogy az ifjúsággal való törődést jobban a szakszervezeti munka szerves részévé kell tenni. Feszültség van a pályakezdő és családalapító fiatalok körében. Feszítő gond a lakáshelyzetük alakulása, a lakáshoz jutás kilátástalansága, mely a családalapító fiatalok napjaink legnagyobb egzisztenciális problémája. A szakszervezeti mozgalom számára sem mellékes kérdés, hogy a fiatalok jelentős hányada ezért olyan mértékben kényszerül plusz jövedelemforrás után nézni, hogy az egy részüknél már veszélyezteti mind a kiegyensúlyozott munkavégzést a főmunkahelyen, mind a szakmai fejlődést, mind a családi életet. Ez olyan gond, melyre sürgős megoldást kell találni, és ebben — megítélésem szerint — sokat tehet a szak- szervezeti mozgalom fellépésével, álláspontja kialakításával, a döntések befolyásolásával, a munkahelyi támogatásra fordított források megteremtésével és igazságos elosztásával. Jogosan éri az a vád a szakszervezeti mozgalmat — elsősorban a fiatalok részéről —, hogy nem elég konkrét még az irányukba végzett érdekképviseleti, érdekvédelmi tevékenység. Minden jó törekvés és jó szándék ellenére még mindig kevés lehetőséget biztosítunk ahhoz, hogy önállóan, érdemben szólhassanak saját dolgaikról, nagyobb öntevékenységgel vegyenek részt igényeiknek megfelelő programok kialakításában, és saját maguk jobban beleszóljanak, esetleg döntsenek helyzetüket alapvetően érintő kérdésekben. A tennivalók lényege röviden úgy fogalmazható meg, hogy erősíteni kell a szakszervezeteknek az ifjúság körében végzett munkáját, s ezt nem helyettük, hanem velük együtt kell csinálni. Ennek megfelelően az a célunk, hogy az eddigi eredményekre építve, a jó tapasztalatok figyelembevételével egy önállóbb, markánsabb arculatot adjunk a szakszervezetekbe tömörülő fiatalok mozgalmi munkájának, és megfelelő feltételeket biztosítsunk ehhez. Mindezt nem elkülönült formában, hanem a szakszervezeti mozgalom keretei között, annak szervezeti rendjébe illesztve kívánjuk megvalósítani. A munkahelyeken most alakuló ifjúsági tagozatok és tanácsok, mint ifjúsági csoportosulások, az alapszervezeteken belül, annak döntése alapján rendelkeznek bizonyos önállósággal, jogosítvánnyal, de nem önálló ifjúsági szervezetek. Tevékenységüket az alapszervezet vezetősége irányítja, biztosítva ezáltal is a szervezeti, mozgalmi egységet. A szakszervezeti ifjúsági munka erősítése azt is jelenti, hogy ezt szoros összhangban kell végezni a megyében is mindazon szervekkel, melyeknek sajátos feladatai vannak az ifjúsággal kapcsolatban. Ebben nagyon lényeges a Kommunista Ifjúsági Szövetséggel és a tanácsokkal kialakítandó jó együttműködés. A szakszervezet ifjúsági feladatainak végrehajtásában az iparági, ágazati szakszervezetek mellett jelentős feladatai vannak a szakszervezeti területi szerveknek, így a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának is. Egyrészt segíteni az alapszervezeten belül tevékenykedő ifjúsági tanácsok, tagozatok munkáját, másrészt a megyei ifjúsági munka koordinálásán keresztül lehetőséget teremteni, hogy az érdekfeltáró munka során felszínre került jogos igények, égető problémák, melyek az ifjúság egészét érintik, a terület- politikai feladatok végrehajtásának befolyásolása során megyei és lakóterületi szinten megoldást nyerjenek, javuljanak az ifjúság alapvető gondjai megoldásának feltételei. Így a megyei tanáccsal és a szakmaközi bizottságokon keresztül a helyi tanácsokkal való együttműködés során nagy figyelmet kell fordítani, hogy a VII. ötéves terv és a hosszú távú terület- és településfejlesztési terv megvalósítása során javuljanak az ifjúság szabadidős, közművelődési, sport- és szórakozási igényei kielégítésének feltételei. Kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a szakmai képzés, a szakmunkásképzés helyzetének javítására is. A közép- és hosszú távú foglalkoztatáspolitikai elképzelések kialakítását pedig olyan irányba kívánjuk befolyásolni, hogy a fiatalok szakszerű foglalkoztatása a megyében — a lehetőségekhez képest — biztosított legyen. A családalapító fiatalok helyzetének, lakáshoz jutási feltételeinek javítása — mely az egyik legfontosabb kérdés — szintén a szakszervezeti ifjúsági érdekvédelem egyik jelentős feladata. A szakszervezeti ifjúsági munka megújításának igénye és feladatai elsősorban a mozgalom jövőjéért, egész társadalmunk továbbfejlődéséért érzett felelősségből fakadnak. Ennek tudatában indult meg ez a munka a megyében. A megye szakszervezeti alapszervezetei, tisztségviselői, a felnőtt nemzedék érzi felelősségét és adósságát az ifjúsággal szemben. Ez vezérli abban az elhatározásában, hogy jobban fel kell vállalni a fiatal tagság érdekeinek képviseletét, helyet adni jogos igényeiknek, és érdemben képviselni azokat. De ehhez az is szükséges, hogy az ifjúság éljen ezzel a lehetőséggel, legyen képes önmagát is megszervezni a mozgalmon belül. A szakszervezetnek segítenie kell, hogy az ifjúság tényleges társadalmi, gazdasági súlyának, szerepének megfelelő megítélésben, anyagi, erkölcsi elismerésben, illetve az adott életszakaszban sajátosan felmerülő problémák megoldásánál megfelelő társadalmi támogatásban részesüljön. Ennek érdekében dolgoznak ma is, és kívánnak még jobban dolgozni megyénk szak- szervezeti alapszervezetei, testületéi, aktivistái a kővetkező ^ekben Szel Jak György SZMT-titkár
